Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

4 SZERDA, 1972. OKTOBER 18. Pártmunkáskíildöitség utazott Prágába A prágai pártbizottság meghívására a csehszlovák íővárosba utazott a budapesti pártbizottság küldöttsége Somogyi Sándornak, a pártbizottság titkárának vezetésével. A küldöttség tanulmányozza a prágai pártszervezetek munkáját. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára és dr. Zoltán Rabay, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének tanácsosa. (MTI) Nemzetközi az óvodai neveiésrői A szocialista országok óvodai nevelésügyét irányító és kutató szakemberek részvételével kedden reggel Budapesten az építők székházában megnyílt a VI. nemzetközi óvodapedagógiai szeminárium. A tanácskozáson — amelynek témája az óvodai nevelés programja — dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta: közoktatási rendszerünk szerves része az óvoda, amely igen jelentős szociális és művelődésügyi funkciót tolt be a jövő nemzedék egységes nevelésében, a kisgyermekek iskolára előkészítésében, személyiségük kibontakoztatásának irányításában. A nemzetközi tanácskozás pénteken zárul. (MTI) Vízgazdálkodás és vízminőség-védelem Kétnapos ankét kezdődött Szegeden Új bauxitbánya A Bakonyban befejezéshez közeledik a „Halimba—III" elnevezésű bauxitbánya építése. A bánya — amelyet 1966-ban kezdtek el építeni — már részlegesen termel, és ebben az évben több mint 300 000 tonna ércet ad a népgazdaságnak. A ..Halimba—III" Európa legnagyobb és legmélyebb bauxitbányája lesz. Az új bányában koncentrált munkahelyek nyújtanak lehetőséget a gazdaságosabb termelésre, a belső szállítást gumihevederes szalagokkal I tést megelőző időszak éredoldják meg. (MTI) ' ményétől, vagy eredményteAz utóbbi évtizedben megkétszereződött az ipari vízfelhasználás a Dél-Alföldön. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén — Csongrád, Bács és Békés megyében — jelenleg napi átlagban 70 ezer köbméter vizet fogyasztanak csupán az ipari üzemek. A legnagyobb felhasználó az algyői olajipar, az orosházi üveggyár és a mezőhegyesi cukorgyár. Az igények rohamosan növekszenek, és becslések szerint harminc év múlva túlhaladják a rendelkezésre álló vízkészleteket Ez arra int, hogy tervszerűen gazdálkodjunk, takarékoskodjunk a készletekkel, ugyan-, akkor óvjuk a vizek tisztaságát. E kettős cél érdekében tegnap kétnapos továbbképző ankét kezdődött Szegeden, a vízügyi igazgatóságon az ötszáz köbméter napi mennyiségnél többet felhasználó ipari üzemek vízgazdálkodási felelőseinek, energetikusainak meghívásával. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója nyitotta meg a tanácskozást, hangsúlyozva, hogy a vízgazdálkodási érdekek mindig egybe esnek a népgazdasági érdekekkel, de nem minden esetben a vállalati, üzemi érdekekkel. Népgazdasági szempontból elsőrendű fontosságú, hogy az igények kielégítésére vonatkozó határozatokat körültekintő vízgazdálkodási vizsgálatok előzzék meg. Az alsó Tisza-vidék vízgazdálkodási helyzetéről, fejlesztéséről Pálfay Imre osztályvezető mérnök tartott előadást. Szólott a felszíni és a felszín alatti hasznosítható vízkészletekről, köztük a folyók vízhozamáról, e hozam tervszerű felhasználásáról. Az ipari üzemek képviselőinek felszólalása után Horváth László osztályvezető mérnök az üzemi vízgazdálkodás helyzetéről és ellenőrzéséről tartott előadást. Az igazgatóság területén 1967-ben megkezdték a szennyvízkibocsátó üzemek feltérképezését Csaknem háromszáz üzemnek a vízminőség-védelem tervezéséhez szükséges adatait vették nyilvántartásba. Ezek az adatok segítenek az üzemekkel való eredményes együttműködésben, a további szaktanácsadásban, és egyben a regionális szennyvíztisztító művek terveinek kidolgozásában. Pereljem a gyerekeim ? — Amikor Józsi született, ma füle hallatára megbe- egy zsebkendőt se tudok venmajdnem meghaltam. Kora szélni, de ahogy látom, ne- ni a magam pénzéből, vagy tavasz volt, sár fogta körül a kem, az idegennek kellemet- egy zacskó cukrot se az unotanyát, nem lehetett az ökrö- len csak. ök mondják-sor- T.ÍHQ TWII» oiőft ket áthajtani a szekérrel, jázzák, mint amit az ember Nem jött ki se orvos, se bá- százszor megrágott, megtár ba. Lajos már nem volt gyalt. olyan nehéz eset, de nem — Kegyelemkoszton vasokkal utóbb meghalt az gyok — mondja a néni. S uram, attól kezdve egyedül megint olyan egyszerűen, neveltem őket. A tanya már megfontoltan, indulatok nélkámnak. Látja, Terus előtt nem mondanám, hiszen előteremt ő mindent, de alighanem a fiaim legalább olyan jól élnek, vagy jobban, mint mi, a Terus keresetéből. Tagkönyv-érvényesítés a KISZ-ben \ Megkezdődött, s október 3I-ig lezajlik a tanintézeti KISZ-szervezetekben az esztendő legnagyobb szervezeti akciója, a tagkönyvek érvényesítése. A KISZ szervezeti életének e fontos mozzanatáról kért tájékoztatást az MTI munkatársa Erdős Endrétől, a KISZ KB szervezési osztályának helyettes vezetőjétől: — A rendszeresen ismétlődő tagkönyv-érvényesítés politikai aktus — mondotta —, s alkalmas arra. hogy az alapszervezetek életét mozgalmasabbá. ütemesebbé tegye. A tartalmi kérdéseket elemezve két fontos mozzanatra kell felhívnom a figyelmet. Az egyik a jogok és kötelességek egységének érvényre juttatása. A KISZtag döntése, „hogy tagja kíván-e maradni szervezetünknek", nagymértékben függ az alapszervezeti munka szintjétől, az érvényesíIenségétől. Aki „nem"-mel válaszol kérdésünkre, elveszti KISZ-tagságát, de ezt a szervezeti szabályzatban megengedett módon teszi. Ugyanakkor a VIII. kongresszus határozata új gondolatként mondta ki, hogy az alapszervezeti kollektívák a kötelességeiket figyelmeztetés ellenére sem teljesítő, a közösség ügyeivel nem törődő fiatalok tagságai könyveit ne érvényesítsék. így válik teljessé a jog és a kötelesség egysége: ahogyan a KISZ-tagnak joga van nemet mondani az alapszervezeti munkára, úgy az alapszervezetnek is joga van „lemondani" tagjáról. — A tagsági könyvek érvényesítése a közösségformálás és a követelményállítás demokratikus módszere. Ezért a KISZ-bizottságok, a csúcsvezetőségek és az ajapszervezetek kötelessége, hogy állítsák azokat a közös ügy, a fiatalok szocialista szellemű nevelésének szolgálatába. rég össze is dőlt, a hozzátartozó földet eladtam. Tudja-e, kinél lakom? A Lajos első feleségénél. Megfértünk mindig is a Terussal, pártját fogtam én akkor is, mikor válni készültek. Aztán meg vele maradtam, hova is mehettem volna nevelem. KEGYELEM KOSZTON? — Nézze, én 1700 forintot keresek, meg néha van egy kis mellékesem is, mert gépírónő vagyok, akad túlmunkám. És ha azt számítom, hogy a kisfiam nem óvodás, mama nevelgeti, az bizony sokat jelent. Fizethetnék másnak vagy 800 forintot. De azért mondja meg. igazság az, hogy én, a volt menye, vagy kicsodája is vagyok neki, én tartsam el, s a két édes fia semmit sem ad? Kegyetlen dolog ezt a makül hangzik. Üresen koppannak már a szavak. A Lajos, a kisebbik fiú ebből a lakásból ment el, itt éltek együtt a „családi korszakban" a mamával is. Nincs szóban elhangzó harag a volt házastársak között, A kis Lalit amikor nagynéha eljön Lajos, a távoli városból a fiához, édesanyjához. Többnyire panaszkodik, miszerint keveset keres, má&kor meg elkottyantja, hogy bedolgozik műszak után egy maszeknál. Az ünneplőjében jön — az ördög se érti, mi az igaz a szóáradatban. A fia után 500 forint tartásdíjat fizet. A mama eddig nemcsak a háztartást vezette, de bedolgozó is volt, kézimunkázott, csak most már nem bírja. Terus elmegy, s akkor már a mama is kicsit másképp beszél. Kicsit csak, de mégis. — Eleget hallom, hogy sok a gáz, meg a villanyszámla, meg a lakbér. És most már „VACAKUL ÁLLUNK" Az ország legmodernebb pályaudvara épiil Szolnokon Százhuszonöt évvel a során közvetlenül befejezés pest—szolnoki vasútvonal előtt áll a pályaudvar alulmegnyitása után teljesen járó rendszerének kialakítámegújhódik a kelet-magyar- sa. országi közlekedés legfonto- . ,,..,, . . , , ., sabb csomópontja, a szolno- . Az aluljarokat ugy alakitki vasútállomás. Az automa- Jak kl> „f peronok az tizált rendezőpályáudvar már fpepuletenek csarüzemel; jelenleg az ország nokfb°?' lUetve állomás legmodernebb személypálya- meueui udvarát építteti a MÁV. A j több mint egymilliárd foIrintos rekonstrukciós munka nyeket is. így figyelemmel követhetik a munkások az üzemrészi feladatok teljesítését. Nagy gondot fordítottunk az elmúlt években a munkaverseny nyilvánosságára. Ma már falitáblák. versenyhíradók, az üzemi újság cikkei, szaporodó, rendszeressé váló brigádértekezletek jelzik az alkotókedvet és népszerűsítik a jók közül is a legjobbakat. A munkaverseny tartalmilag is fejlődött: a brigádok, üzemrészek és gyárak pontos, jól kidolgozott, évközben is figyelemmel kísért és értékelt versenyvállalásokat tesznek. A termelési agitáció fontos része a hibák és lazaságok elleni harc. Előfordul ma is, hogy a gazdaságvezetők egy része vonakodik a személyes bírálattól és a fegyelmezéstől. Ritkaságszámba megy az is, hogy a kollektívák ítéljék el a munkakerülőket és hanyagokat. Ilyen vonatkozásban pártszervezeteinknek a jövőben még fokozottabban kell törekedni a jó munka megbecsülésére és a hanyagok elítélésére. Az anyaggazdálkodás, az anyagtakarékosság, az önköltség kérdése sem kapott olyan súlyt termelési agitációnkban, ahogyan azt pártbizottságunk a feladatok között kiemelte. Ilyen vonatkozású agitációs tevékenységünknek a jövőben a dolgozók által is értelmezett szempontok kidolgozását kell elérni. A legkülönfélébb problémák rendezése — legyen az személyi, vagy üzemrészi vonatkozású — szintén nagyon fontos. A nyugodt munkahelyi légkör sarkköve gazdasági tevékenységünknek, ezért előfordul, hogy alapszervezeteink olyan emberi problémákkal is foglalkoznak, melyek nem tartoznak hatáskörűibe, mégis a munkatársak érdekében feltétlenül szükség van erre a törődésre. Az utóbbi években a fluktuáció miatt egyre többet kellett foglalkozni a munkások megtartásával is. Az volt az elvünk, hogy meg kell becsülni a vállalathoz hű törzsgárdát, mint a legöntudatosabb munkásréteget, s állandóan növelni kell, elsősorban a vállalathoz kerülő fiatalok megtartásával. A vállalatunknál mind jobban erősödő szocialista brigádmozgalom fontos szerepet tölt be gazdaságpolitikai elképzeléseink megvalósításában. Ezen túlmenően a brigádtagok a szocialista munkaerkölcs kialakításának harcosai, a párt termelési agitációjának személyes képviselői is. A munkaverseny középpontjában a szocialista brigádmozgalom áll, tudatformáló ereje kihat az egész versenymozgalomra. Idén januárban a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán jelentős előrelépés történt: a kétoldalú szocialista szerződések kötésével is tartalmasabbá vált a szocialista munkaverseny. A brigádmunka ilyen fejlődése is bizonyítja, hogy a Központi Bizottság 1971 decemberi határozata találkozott a munkásemberek gondolatával, akik maguk is érzik; nem elég ma már csak a mennyiségi terveket teljesíteni, hanem a gazdálkodás egyéb feladataiban is a munkapadoknál lehet legtöbbet tenni. Pártbizottságunk a jövőben is arra törekszik, hogy a munkások, a szocialista brigádtagok tevékenységéhez megfelelő légkört biztosítsunk. Nem véletlen, hogy bármilyen téma tárgyalásánál külön kiemeljük szerepüket, hiszen nincs olyan vállalati terv, mely nélkülözhetné a végrehajtó embert, annak aktivitását, jó hozzáállását. A termelési agitáció ma már nemcsak a termelési tervek végrehajtását szorgalmazza, hanem — a nevelési tevékenység révén — kihat a szocialista munkaerkölcsre, a becsületes munkások kommunistává nevelésére és magába foglalja azt a célt, amit a párt X. kongresszusa is meghatározott: „Magasabb szinten építeni a szocializmust." KONYA SANDORNE, a KSZV pártbizottságának titkára autóbusz-pályaudvarról is rövid úton megközelíthetők lesznek. Az építők tervei szerint az aluljárókat és a hozzájuk csatlakozó lejárókat ebben az évben megépítik. Rövidesen tető alá kerül az állomás impozáns felvételi épülete is. A kivitelező Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat december 31-ig beemeli az épület tetőelemeit, s megteremti a feltételét a belső szerelési munkáknak. A felvételi épület mielőbbi építését azért is szorgalmazzák, mert ideiglenesen — a fő csarnoképület megépítéséig — ide helyezik át a jegypénztárakat, a forgalmi szolgálatot és egyéb szolgálati helyeket. Tető alá került viszont a harminc méter magas rendelkezőtorony, amely a megújuló pályaudvar „szíve" lesz. Automatikus rendszerrel innét irányítják majd a nagy csomópont egész vérkeringését. A modern irányítótorony átadására tavasszal kerül sor. Szolnok város 1975-ben ünnepli alapításának 900. évfordulóját. „Jubileumi ajándékként" elkészül az új személypályaudvar, a hozzátartozó öszszes kiszolgáló létesítménynyel, s megkezdődhetik az átmenőforgalom az ország legkorszerűbb vasútállomásán. A Józsi, aki miatt a mama majdnem meghalt azon a negyven év előtti tavaszon, zavarában szaporázza a szót, amint a témára térünk. Azt hitte, vállalati ügyben keresem, merthogy fontos ember a vállalatnál. A fontos ember arckifejezése azonban hamar eltűnik, gyanakvóan méreget a szeme sarkából. — Miért nem szólt a Terus? — kérdezi. — Na, megmondom: a Terust szeretem, jó asszony a Terus, hiszen jó szívvel gondozza az anyámat, pedig hát nem anyja az neki. Csúnyán otthagyta az a csavargó öcsém. Ez persze az ő dolguk. De nézze, nekem két gyerekem van, a feleségem három <ivc beteges, utóbb meg éppen operálták. Másfél szobás szövetkezeti lakásunkat most cseréltük kétszobásra, nagy költség, szóval érti... Vacakul állunk. Még mielőtt rábólintanék, előkapja a tárcáját, egy százast lobogtat: — Nem tud róla az aszszony, adja át anyámnak. Adjam, ne adjam? Ezt legalább biztosan megkapná. De aztán csak mondom: nem azért jöttem, hogy kikolduljak tőle valamit. És mamának nem a dugi százasra van szüksége. Valami havi állandó összegre, megélhetésre. — Már mondta ö is. De azt nem ígérhetek. Nem ígérheti. Pedig mégiscsak szólt a Terus...? — Mennyit adott kölcsön a mama, mikor a tanya melletti három holdat eladta? És megadott már belőle valamennyit? — Nincs róla úgyse papír. Nincs róla papír. ADDIG NEM JUTUNK EL.. — A mamának pedig papír kell magától is, meg a Lajostól is. Arról, hogy havonta mennyi szülőtartást fizetnek. És biztosan tudja, ilyen papírt a bíróság is kiállíthat. Most megint énrám haragszik? Valahogy nem sikerül neki szelíden nézni. Csak a szava más. — Addig nem jutunk el. Ami engem illet, legalábbis. Arról a csavargó Lajosról persze nem felelhetek. Saját magáról sem „felelt". A beszélgetésnek ugyanis vagy három hónapja, s ahogy nekem, vagy Önöknek, úgy a szülő anyjának se küldött a Józsi egy fillért sem. Mama azt kérdezi: „Mosi pereljem be a gyerekeimet? Hány ilyen mama van, aki kérdezhetné ezt? És miért számítanak rá a gyerekei, hogy úgyis csak kérdezik? Szőke Mária