Délmagyarország, 1972. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

SZOMBAT, 1972. OKTÓBER 14. — Évkönyv Jövő héten emlékezik fennállásának 75 éves jubileumára Szeged legrégebbi középiskolája, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola. Az intézmény életének nevezetes eseményére dekoratív évkönyvet adtak ki dr. Diós József igazgató szerkesztésében, bevezetőjével. Az évkönyvet Kiss László nyugalmazott igazgatóhelyettes állította össze, Az olvasó fellelheti az igazgatók, tanárok neveit, a pedagógusok tudományos, irodalmi munkásságának cimdokumentumait, s gazdag illusztrációkkal színesítve értékes tanulmányok teszik teljessé az iskolai oktató-nevelő munkát reprezentáló kiadványt. Korunk társadalmi követelményeiről és a nevelés feladatairól dr. Mohácsi Józsefné, a világnézeti nevelésről Bakai Ferenc, az egyéniség szerepéről a történelem tanításában dr. Bokor István, a programozott oktatásról dr. Diós József, dr. Kovács Miklósné és Török Imréné, a fizika oktatásában alkalmazott írásvetítőről dr. Lang Jánosné, a közös ének szerepéről az embernevelésben dr. Nagy István, a szegedi népzene történetének adatairól dr. Mthálka György, az idén befejezett tanév történetéről az iskola igazgatója írt dolgozatot WJT CSAK ŐSZINTÉN Gondolatok egy taggyűlés után Szegedi jutagyár párttag- Tehát azt, amivel szemben beszámoló nagyvonalúan, a gyűlése alig félóráig tartott, senki közülük nem érdekte- felszínen mozogva pedig elPontosan annyi ideig, míg a len, az életük eseményeit kis kerülte az allergikus pontotitkár komótosan felolvasta és nagy kérdéseit jelenti, kat. a beszámolót, két asszony Pontosabban, hogy X miért A X. pártkongresszus, a meg a lehetetlen buszmenet- kapott a táreainál magasabb társadalmunkban azóta megrendet kritizálta. Más hozzá- prémiumot az elmúlt ne- elevenedett demokratizmus, szólás nem lévén, az ötven- gyedben, Ytt miért helyezték egynéhány ember elindult át megkérdezése nélkül haza. amikor jól végezte munkáS amit nem mondtak el a ját, miért gyengék a mun- sek sem hibáinkkal, sem gyűlésen, azt az úton kezd- kakörülmények, s az után- erényeinkkel szemben, mert ték vitatni. Mérgesen vagy pótlás miért jön be olyan enélkül nem lehetséges szót meditálva, ahogy a hangula- nehezen a kapun. Csak né- érteni, megbízható informátuk diktálta. Őszintén szólva, hányat soroltam fel a na- ciókat gyűjteni. Nem lsmermár akkor, a gyűlésen az ponta elhangzó dolgokból — hetjük meg igazán az embevolt a gyanúm, hogy az em- amelyeknek tényleg ott lett reket foglalkoztató gondokat, berek nem a téma híján ma- volna a helyük az üzem ki- s így hogyan a saját dolgaink iránti Ő6zinnélkül, teség igénye diktálja azt, hogy ne legyünk szégyenlőradtak némák. Valami má- fejezetten erre hivatott poli- tennivalóinkat szabjuk meg miként késért ... Aztán beszélgettem tikai fóruma előtt. velük a gépek mellett és a ~ . ,t .. munkaasztalnál, az éjszakai 'h ntt m0ndtam' műszakban, s kint a vasár- ^miérá napi korzón. A hallottak meg' mierl" végképp meggyőztek: érde- Sok mindent mes felidézni a nyúlfarknyi ilyenkor emlegetni. közt azt is, hogy a szítsünk magunknak programot? S főként hogyan keresNézzük sünk me^ldásl? A szegedi jutagyár esetében különösen aktuális lenszoktak ne az ott dolgozók élet- és Többek munkakörülményeiről kommunka munista felelősségérzettel, a után fáradtak már az em- párttaggyűlés nyilvánossága berek, nem kívánkozik egyi- előtt vitatkozni. Hiszen a kőjük sem órákat „leragad- KSZV-nek ebben a gyáróni"; meg aztán a kétkeziek- ban talán a legeimaradotgyűlés ügyét Napi dolgok Kiváltképp azért, mert a kitűzött napirendi pontok, s nek nem kenyerük a beszéd, tabb a technika — azaz lega jutagyáriakat foglalkoztató Pláne a nyilvánosság előtt, nehezebb a munka —, az gondok között kísérteties az Igaz, van ebben valami, ám öreg, gyakran agyondrótoazonosság. Hiszen a gyűlésen azonnal hozhatunk ellenpél- zott masinákkal pedig az a társadalmi morált, s en- dákat, nem is a régmúltból, sem tud termelni, aki szenek vetületét, a gyári helyzetet kellett volna értékelni. Bíróság előtt a rendőrgázoló A szegedi járásbíróság közlekedési tanácsa tegnap tárgyalta Bódi János 30 éves, a Móra Ferenc Tsz agronómusa (Szeged, Külterület 4. szám alatti lakos), közlekedési bűncselekményét. Lapunkban annak idején bejzámoltunk olvasóinknak arról, hogy Bódi János július 31-én este 9 óra tájban, GAZ-típusú gépkocsival elütötte az Algyői úton a szolgálatá* teljesítő Tóth Antal 32 éves rendőrőrmestert, aki a helyszínen meghalt. Az agronómus megállás nélkül, segítségnyújtást nem adva továbbhajtott, s mintha mi sem történt volna, nyugodtan lefeküdt. Akkor sem jelentkezett önként, jószántából, amikor a rendőrség széles körű nyomozást indított, az akkor még ismeretlen tettes kézrekerítésére. A vádlott a tárgyaláson is azt állította, hogy mindüszsze 60 kilométeres sebességgel hajtott, előre 25 méternyire látott, s a nagyerejú csattanás után azért hajtott tovább, mert úgy vélte őzet ütött el. A gépkocsit másnap reggel leadta a téesz műhelyébe javításra, s azt minden gyanú nélkül átvette és kiadta munkára Boros Endre művezető. A vádlott most is azt vallotta, hogy aznap délben mintegy másfél decinyi konyakot ivott a Móra Ferenc Tsz csirkecsárdájában. dr. Bakó Ferenc Hódmezővásárhely, Lumumba utca 8. szám alatti mezőgazdász barátjával. Azt követően ugyancsak vele és a délutáni órákban — akkor már Hódmezővásárhelyen —, néhány korty sört ittak. Ennek hatását érezte visszafelé jövet, vezetés közben. Dr. Bakó Ferenc viszont. azt vallotta, hogy nem dél körül, hanem reggel 9 óra tájban fogyasztottak közösen konyakot, Hódmezővásárhelyen viszont Bódi lényegében nem ivott. Arra nem tudott emlékezni a tanú. hogy aznap Bódi lakásán is fogyasztottak volna szeszes italt, noha visszaemlékezett, hogy ott volt konyak, sőt első ízben akkor járt agronómus barátja lakásán. A bíróságnak semmi adata nincs arról, hogy Bódi János milyen mértékben volt alkoholos állapotban a gázolás pillanataban. A vádlott vallomása szerinti ital mennyisege a mérvadó. Erre szorítkozott az orvosszakértő ls, amikor kijelentette: ha Bódi János a kérdéses napon csupán dél körül fogyasztott másfél decinyi konyakot, akkor este 9 óra tájban, amikor a gázolás történt, annak hatását már egyáltalán nem érezhette. A vádlott viszont azzal hozakodott elő, hogy a téeszben, amikor a növényvédő szerekkel való munkát ellenőrizte, bőre felszívhatott a mérgező anyagokból, amelyek gátolhatták szervezetében az alkohol normális íolyamatú lebomlását. Védőügyvédje is ezzel érvelt, sőt azzal, hogy a gázolás pillanatában a vádlott epilepsziás állapotba kerülhetett, noha ilyen tünetet annak előtte soha nem észleltek rajta. Egyébként is vesebántalmakra szedett gyógyszert, következésképpen szeszes italt sem lett volna szabad fogyasztania. A tárgyalás „érdekessége"' Boros Endre téesz műhelyvezető tanúvallomása volt. Miután elmondotta mondókáját, az ügyész leplezte le, mivel a tanú akkor is bent volt a tárgyalóteremben és utána is, amikor a vádlott meghallgatása folyt. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogy ismeri-e a KRESZ-módosítást, amely 1971. januárjában lépett életbe, Boros Endre kijelentette — bár rendelkezik jogosítvánnyal —, hogy nem. A KRESZ-módosításban ugyanis szerepel, hogy az olyan gépkocsit, amelyen balesetre következtethető rongálódást észlelnek, a műhelyfőnőknek, művezetőnek — ez esetben Boros Endrének is — jelenteni kell a rendőrségen. Boros ezt elmulasztotta, s éppen ezért ellene már korábban kellett volna indítani büntetőeljárást, hiszen mulasztásával késleltette a rendőrség eredményes nyomozását is. Az ügyész újabb tanúk kihallgatását indítványozta. Hasonlóképpen a védőügyvéd is, aki védence ügyében elmeorvosi szakvizsgálatot kért az alkoholos állapot és a fáradság megállapítására, és vegyészt is, hogy az állítólagos növényvédő szerek, mint mérgek, milyen hatással voltak a vádlottra a gázolás pillanatában. A bíróság az indítványokat elutasította, s a tárgyalás folytatását október 17-re tűzte ki. L. F. Nemrég a szegedi ládagyár- retne, aki pénzt akar keresban alakult ki olyan szikrá- ni. Ez pedig szoros összezó párbeszéd a vezetőség, s függésben van a többnyire a a munkások között, hogy a környékről bejáró, szerény jegyzőkönyvvezető mindun- körülmények között élő emtalan az igazgató felé pislo- berek magánéletével. Tény, gott — írja-e? Az meg in- hogy kevésnek látszik ebben tett vissza, hogy természete- a könnyűnek tartott, de vasén. Pedig ott nem keve- lóban nehéziparnak számító sebbről volt szó, mint arról, szakmában az évi 3—4 szábízzanak-e a munkások sa- zalékos ját vezetőikben. S ott szin- szakmák tén nyolc órai kemény mun- szempontjából ka után került sor a gyűlés- előtti). Nagyvonalúan ^jffSZ bérfejlesztés, (a között a kereset utolsó Igen, az párt politikája a tömeok más lehet, gek ,a munkások politikája; Pillantsunk bele a beszámolóba, amely mint említettem, a jutagyári morál, s a társadalmi tudat „helyzetét" igyekezett megközelíteni. De hogyan? — azt tudtuk meg belőle; az árvízvédekezésben több mint százan vettek részt, tehát a társadalmi tudat a gyárban jó. (!) Továbbá a vezetők segítik a demokrácia kibontakozását, nem volt olyan eset, amely a dolgozók éles felháborodását váltotta volna ki. A brigádok száma eléri a 34-et, a munkakörülmények viszont csakugyan nem a legjobbak — de „foglalkozunk velük". S végezetül a nagy gondot csak érintette az előterjesztés: „fokozott figyelmet kell fordítani a vidéki dolgozók politikai nevelőmunkájára; az évi bérfejlesztés kevésnek látszik." Körülbelül ennyiben lehet összefoglalni az anyagot. Mit tehet ehhez hozzá a művezető, a szövőnő, vagy akár az igazgató? Hogyan kapcsolódjon ezekhez, mi indítja őt arra, hogy érveljen, vitatkozzon, mi kényszerítené, hogy a maga véleményét hozzáfűzze? Pláne úgy. hogy a nehezét — valaminek a kimondását — ráhagyták, a bizonyság erre az, hogy a X. kongresszus határozatai, s az embereket foglalkoztató gondolatok között nagyon szoros az összefüggés. Ezt sosem szabad elfelejteni, szem elől téveszteni. De azt sem, hogy a határozatokat a gyakorlatban, az életünkben csak azokkal lehet megvalósítani, akiknek érdekében, s akikhez szól. Egy-egy párttaggyűlés a kommunisták számára fontos, s elmulaszthatatlan alkalom arra, hogy felmérjék, mit tettek ennek érdekében, s mit kell még tenni. Amikor a X. kongresszus határozatainak végrehajtásában a félidőben járunk, leszögezhetjük; sok tervünk már valósággá vált, de néhány még megvalósításra vár, s van olyan is, amely csak nehezen akar a cél felé haladni. A becsületes szándékú emberekkel, a kommunistákkal kell megkeresni az akadályok elhárításának a módját. De ahhoz, hogy idáig eljussunk, előbb őszintén kell egymással szót érteni, a világért sem lehet mellébeszélni, óvatoskodni. Mert, ha így teszünk, saját magunkra rakunk újabb és fölösleges ballasztokat. Matkó István A Volán vendégmunkája Szegedi gépkocsivezetők Csehszlovákiában A Szegedi Volán lö-es Vállalat korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkezik, amelyeket csak megfelelő feladatokkal lehet gazdaságosan kihasználni. Előfordul, hogy az erős munkagépeknek Csongrád megyében, sőt Magyarországon sem akad ilyen, ezért a Volán tröszt és szegedi vállalata — élve a KGST-országok szocialista együttműködésének lehetőségével — szomszédainknál keres munkát. Így került néhány hónappal ezelőtt Csehszlovákiába 10 nagy Tátra gépkocsival 36 szegedi, Csongrád megyei Volán-gépkocsivezető. A szerződés értelmében egy prágai építőipari vállalat számára végeztek földmunkát. Eddig mintegy 400 ezer tonna földet mozgattak meg. A kölcsönösen kedvező tapasztalatok alapján a csehszlovák partner újabb szerződést ajánlott a szegedi Volánnak. Ennek alapján tegnap, pénteken reggel újabb gépkocsicsoport indult Csehszlovákiába. A Tiszapályaud varról összesen 11 nagy teljesítményű gépkocsi 28 tagú személyzettel Kladnóba Indult, hogy ott 300 ezer köbméter földet mozgasson meg, s az ottani gyárépítkezés számára rendezze a területet. Honvédelmi verseny ifjüg a rd ístő k na k Harmadik alkalommal rendezte meg a KISZ városi bizottsága és az Ifjú Gárda városi parancsnoksága Szeged felszabadulásának évfordulójára kiírt városi honvédelmi' versenyt. A versenyen 9 fiúés 6 lánycsapat vett részt. A 2 ezer méter hosszú és 6 állomással nehezített pályán jól vizsgázott a mintegy 50 fiatal. Az elméleti és gyakorlati feladatokat egyaránt jól oldották meg. A fiúk versenyében a városi díszszakasz Ifjú Gárda-csapata végzett az első helyen, megelőzve a Tisza-parti gimnázium első csapatát, míg a harmadik helyen a Tiszaparti gimnázium második csapata végzett. A lányok csapatversenyében a Tiszaparti gimnázium szerezte meg az első helyet, a másodikon a MÜM 624. Il-es csapata végzett, a harmadik helyezett pedig a ruhagyár csapata lett. A győztes csapatok egy évig őrizhetik a versenyen elnyert vándorserleget. Ismerd meg Szegedet! Érdekes kezdeményezés indult el a MAV nevelőotthon MSZBT-csoportjától és Várnagy Ferenc nevelőotthoni tanártól. A Hazafias Népfront városi bizottságával és a KISZ városi bizottságával karöltve „Ifjúsági séták" címmel versenyt hirdettek szegedi középiskolás kollégiumok, diákotthonok és nevelőotthonok fiataljai részére. A verseny célja, hogy a Szegedre került fiatalok megismerjék a város földrajzi, történelmi, művészettörténeti, irodalmi, munkásmozgalmi nevezetességeit. Az ötfordulós verseny november 4-én indul és december 17-ig tart. Tizenkét szegedi kollégium nevezett be tízfős csapatokkal. A győztes csapat elnyeri a Hazafias Népfront emlékserlegét. A mostani verseny elindítója egyévenként ismétlődő sorozatnak, melynek célja, hpgy a Szegedre kerülő elsős kollégista középiskolások minél hamarabb és minél mélyebben megismerjék Szegedet, azt a várost, amely néhány évig otthont ad nekik. Ceernus tMariann előadóestje Psyché, egy hajdani költőnő, egy vidám, könnyű vérű, csúfondáros énekesmadár: Weöres Sándor leleménye. A sohasem élt, de a 19. század elejére elképzelt költőnő verseinek megjelenése Irodalmi szenzáció volt annak idején. És szenzáció lett az Marx téri kérdések Hamarosan új köntösben mutatkozik be a Marx tér a szegedieknek. Mint már korábban hírül adtuk, a környék megszokott színfoltja, a zsibpiac. a Szent István térre költözik, de gazdagabb ls lesz ez a terület az új vásárpavilonnal és a befejezés előtt álló piaci csarnokkal. A két épület alaposan megváltoztatja a tér jelenlegi képét. Az ipari vásár területének bővítése épp ezért nem kis aggodalommal töltötte el a butikok tulajdonosait és szép számú vevőkörüket is. A határidőről tudtak csupán, ameddig ezen a helyen árulhatnak-,vehetnek, arról azonban nem. hogy mi lesz a sorsuk ezután. A vasárlók között még olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy talán — otthon híján — megszüntetik ezeket az állami kereskedelem mellett oly jó szolgálatot tevő butikokat. A tulajdonosok pedig arra várták a választ, vajon hol — a város melyik részén — üthetik majd fel újból sátorfájukat. A városi tanács kereskedelmi osztályán megtudtuk: szó sincs arról, hogy megfosszak Szegedet ezektől a kis üzletektől. Jelenlegi helyükön valóban „útban vannak", tehát el kell költözniük. Am nem messzire, csupán a tér, illetve a buszpályaudvar másik oldalára. A másik kérdés, amely foglalkoztatja a Marx tér „törzsközönségét" az, hogy a készülő piaccsarnokban mit lehet majd vásárolni, és kiktől. A kereskedelmi osztályon erre ls megkaptuk a választ. A piaccsarnok 900 négyzetméter alapterületén kizárólag élelmiszert árusítanak majd. Helyet kap itt az Üj Élet, a Móra Ferenc, a forráskút! Haladás Tsz. a Konkordia Szövetkezeti Vállalat, a Városellátó Szövetkezeti Vállalat, a MÉK, a Szegedi és a Szatymazi ÁFÉSZ, a Szegedi Állami Gazdaság, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat és a szegedi ÉLIKFR. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat étkezőbüfét nyit itt. A csarnok mindennap árusít, nem csupán a piaci napokon. Az építkezés befejezésének határideje — a szerződés szerint — december 15., a kivitelezők szerint, sajnos, valamivel később lesz készen. Ch. A. is, ahogyan ezt az izgalmas anyagot Csernus Mariann, a Nemzeti Színház művésznője monodrámává szervezte, hogy felfedezte benne az emberi tragikumot. Mert Weöres ezekben a laza csokorba kötött ciklusokban egy ember, egy szenvedélyes, színes életű, bátor, igaz szívű nő sorsát-tragédiáját írta meg. Méghozzá úgy, mintha egyenesen színpadra-póöiumra képzelte volna. Epikalíra keveredik és egy élet tárul föl benne, a kamaszlány hevüléseitől az öregedő nő önkéntes lemondásának szomorúságáig. Pontosan úgy, ahogyan az anyagot Csernus Mariann a nagy pesti sikerek után tegnap este Szegeden. a Bartók Művelődési házban előadta. Hogyan adta elő? Sokszínűen, ezernyi árnyalatot egybefogva és egységes alakot teremtve. A költőnő-gróínő, aki bejárta Európát, találkozott Goethével és Beethoven, nel is, de élt felvidéki cigányházban ls, s volt gazdag és koldusszegény, szenvedélyes szerető és zárdalakó szűz, odaadó szerelmes és az emancipáció tomboló híve: Csernus Mariann ezt az embert formálta hús-vér alakká.