Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

Jp 4JU VILÁG Pl* O LETÁRf A t EQTESÜLJETEKi •x Vcn DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Tizenötmillió vízművekre, új kutakra 62. évfolyam 214. szám 1972. szeptember 10., vasárnap Ára: 1 forint Szeged rohamos tempójú fejlődésével párhuzamosan visszatérően minden év nya­rán vízellátási gondjai van­nak <a városnak. Jól emlék­szünk még, amikor a káni­kulában rövidebb időre víz­kolátozást rendeltek el, mert a napi 47 ezer köbméter — maximálisan kitermelhető mennyiség — is kevésnek bi­zonyult. Eltérőek, sőt egy­másnak ellentmondó becslé­sek és teóriák vitatják, hogy mennyi vízkészlet van Sze­ged alatt, a város közvetlen körzetében. Egyesek szerint Szeged térségéből napi 20 ezer köbméter vizet lehet felszínre hozni anélkül, hogy a lelőhelyet, a réteget „kira­bolnák". Ennek a mennyi­ségnek viszont napjainkban is több mint a kétszeresét lermelteti a Vízművek és Fürdők. — S még ez is kevés a vá­ros zavartalan ellátásában — mondotta dr. Takács Antal, a Vízművek és Fürdők igaz­gatója. — Annyi bizonyos — tette hozzá —, hogy kutaink hozama csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére mégis több vizet kell felszínre hozni, cs ezt is tesszUk. A rendelkezésünkre álló sta­tisztikai adatok és vízfo­gyasztási értékek alapján megállapítható, hogy Szeged vízigénye évente mintegy 10 százalékkal nö­vekszik. Ez azt jelenti, hogy a terme­lőkapacitást napi 5—6 ezer köbméterrel kell növelnünk. Ennek kielégítésére évente legalább hat új kutat keli fúrni, s ehhez több mint két és fél kilométer hosszú gra­vitációs vezetéket építeni. Szeged vízellátásának to­vábbi javítására, bővítésére milyen összegeket fordítottak az idén? Az 5-ös számú víz­mű a város iparkörzetében, a Fonógyári úton már mű­ködik három kútcsoporttal, azaz tíz kúttal. Ehhez kap­csolódóan az ALÉP építi a gravitációs vezetéket, és még három új kutat fúrnak. Ez­zel az építkezéssel, kutak fú­rásával naponta újabb 3 ezer köb­méter vizet nyer a város. Az erre fordított költség 4 és fél millió forint. Naponta újabb 3 ezer köbméter vizet kapnak majd az előbb megnevezett helyen a 4-es kútcsoporttal, amely­re — és a kiszolgáló gra­vitációs vezeték építésére — 4 milliót fordítottak. Ugyan­ott épít az ALÉP 2 millió forintos költséggel úgyneve­zett összefolyó, gyűjtő me­dencét is. Szeged egész fejlődésére kiható milliók ezek, amelyek enyhítik majd az új létesít­mények révén a város vízel­látásának gondjait Az összeg azonban még nem teljes, mert az öthalmi úton a 3-as számot viselő vízműnél 2 és fél ezer köbméter vi­zet befogadó tárolómeden­cét is építenek, amely „megfogja" majd a tartalékvizet, amelyet a nyá­ri hónapok maximális vízfo­gyasztásához pótolnak. Ez a tároló 4 millió forintba ke­rüL Közvetett módoó a varos vízellátásában tartaléknak tekinthető a kétszintes, ösz­szesen 2 ezer 500 köbmétert befogadó tarjáni víztorony, amelyet 1 millió forintos költséggel újra kellet szige­telni. A város vízellátásában azonban jövőre ez a víz­torony már jelentős szere­pet játszik. Ugyanekkora víztorony Új­szegeden, a Töltés utcai is, amelynek építése kényszerű okok miatt hosszabb időre megállt, mert a kivitelező DÉLÉP-nek erre a munkára már nem jutott megfelelő számú szakmunkása, ácsa és állványozója. A számítások szerint azonban e toronyépí­tést olyan ütemben folytat­ják majd, hogy a szintén kétszintes, 2 ezer 500 köb­métert befogadó toronytá­roló a jövő év végén üzem­képesen beléphet a város vízhálózatába. Mindent összevetve: az idén Szeged vízellátásának bőví­tésére 15 millió forintot for­dítottak. A város növekvő vízigé­nyével számolva azonban máris újabb feladatok meg­valósítása előtt áll a Víz­művek és Fürdők. Dr. Ta­kács Antal igazgató arról tájékoztatott, hogy az újabb vízmű építését a vágóhíd mögött kezdik meg jövőre, a városi tanács fejlesztési alapjából biztosított 6 mil­lió forintból. Ehhez a víz­műhöz majd húsz kutat fúr­nak, amelyek várhatóan na­pi 20 ezer köbméter vizet adnak. Ebből fedezi szük­ségletét — napi 3—4 ezer köbmétert — a vágóhíd, a többit pedig bekapcsolják a város ellátásába. A ter­vek szerint ez a fejlesztés 1974-ben már érezteti hatását. Arra a kérdésre viszont, hogy jelentős mértékben csökken-e továbbra is a ré­gebbi és újabb kutak ho­zama, a Vízművek és Für­dők igazgatója azt válaszol­ta: — Akkor majd a város­tól távolabbra, netán 20—30 kilométernyire is elmegyünk vízért, fúrunk új kutakat. Ujabban a Tisza—Maros háromszögben végeztettünk próbafúrásokat 200-tól 600 méterig, hogy jó és elegendő vizet találjunk. Ezen a te­rületen sajnos nem jártak jó eredménnyel a próbafúrá­sok, nem találtunk elegen­dő vizet. A további kuta­tások viszont soros felada­taink közé tartoznak. L. F. Az Anna-kútlg jár a 2-es villamos Július végén közölte la­punk azt a hírt, hogy a vá­rosi tanács építési és köz­lekedési osztálya vizsgálatot kezd a 4-es és a 2-es villa­mosvonal utasai között an­nak érdekében, hogy jobban tájékozódjon a lakosság igé­nyeiről. Tulajdonképpen en­nek a vizsgálatnak eredmé­nyeként alakult ki a közle­kedési vállalat és a tanács közös álláspontja, hogy indo­kolt a kérés: legalább az Anna-kútig járjon a 2-es villamos. A jövő hét közepétől, szep­tember 14-től a megállapo­dás eredményeként a köz­lekedési vállalat az Anna­kútig közlekedteti a 2-est, mégpedig úgy, hogy ezt a vonalat alárendeli a 4-esnek: a Radnóti gimnáziumnál le­vő elágazást forgalmi kité­rőnek használják, a másik kitérő a városi fürdőnél levő lesz. A 2-es végállomása áthe­lyezésének előfeltétele, hogy a Radnóti gimnázium előtti elágazásban villanyváltót lé­tesítsenek. Ennek beszerzése folyamatban van, addig Ns kézi váltással oldják meg a feladatot. Mindkét vonalon továbbra is tizenkét percen­ként követik egymást a vil­lamosok. Mivel a végállomás áthe­lyezésével a ?-es vonala meghosszabodik, s megszű­nik az a szükségállapot, melyben indokolt volt, hogy a 4-esről a 2-esre és a 2-es­ről a 4-esre a Radnóti gim­náziumnál levő csomópont­ban új jegy váltása nélkül lehessen átszállni — az uta­soknak ez a kiváltsága meg­szűnik, az átszállás a más­hol is érvényes szabályok szerint történik, tehát új jeggyel. Eremesö Éjféli jelentések 999 Vetés előtt Nagy előnnyel indult tavasszal a mező­gazdaság: minden munkát, korábban kezdhetett, mint az előző években. Az előny itt-ott fölmorzsolódott ugyan, nagy érdeklődéssel kísérjük mégis, lépést tud­nak-e tartani szövetkezeteink az ősz egy­re sűrűsödő programjával. Mostanáig bát­ran mondhatjuk, bírják az iramot. Kiskundorozsmán, körzetünk, egyik leg­nagyobb gabonatermelő gazdaságában minden szükséges előkészületet megtettek az őszi vetések megkezdésére. Együtt a vetőmag, az is, ami itt termett, az is, amit vásároltak, és gépeik napi pontos­sággal dolgoznak a talaj hibátlan előké­szítésén. mm »• mmmm Wichmann Tamás Olimpiai bajnok párbajtőr­csapatunk. Balról, jobbra: Kulcsár Győző, Erdős Sándor, Osztrics Istvánt. lent: Schmitt Pál, dr. Fenyvesi Csaba Nagy magyar sikernek örülhettünk az éjszakai órákban a müncheni olim­pia 14. versenynapján, hiszen párbajtőrcsapatunk drámai küzdelemben a középdöntő­ben a Szovjetuniót, a döntő­ben pedig Svájcot győztük le és megszereztük a 4. magyar aranyérmet. 2. Svájc, 3. Szovjetunió, 4. Franciaor­szág. Vívóink ezen az olim­pián remekeltek, hiszen 3 arany, 4 ezüst, 2 bronz, X negyedik és 1 hatodik he­lyezéssel — 46 ponttal el­nyerték a nemzetek nagydí­ját. Ezen a napon kajak-kenu­ban is vártunk olimpiai győzelmet, hiszen minden hajóegységünk érdekelve volt a döntőben. Az arany­érem ugyan nem sikerült, de két második és két harma­dik hely igen. Férfi röplabdadöntőben Japán 3:l-re legyőzte az NDK-t, s olimpiai bajnok­ságot nyert, 3. Szovjetunió. Az egyéni nagydíj-díjlo­vagló versenyt az NSZK­beli Liselott Linsenhoff nyerte. Íjászatban 216 lövés után Nagy Béla 39., Hamvas Ágnes pedig a 22. helyen áll, Atlétikában 40-en rajtol­tak a magasugrás selejtező­jében, ahol a 215 cm-es szintet kellett teljesíteni. A magyarok közül Major és Szepesi megbirkózott ezzel Uenie József Rátkay Ján09 a magassággal. Tihanyi azonban már a 212 cm-rel sem boldogult. A késő délutáni órákban folytatódtak a birkózóküz­delmek is. Varga már 4:1­re vezetett az NSZK-beli Veil ellen, akinek úgy néz ki már előre kiszemelték a „házigazdák" az olimpiai bajnoki címet, mert a ma­gyar versenyzőt teljesen alaptalanul megintették kétszer, majd 4:2-es magyar vezetésnél, 26 mp-cel a be­fejezés előtt leléptették, óriási felháborodás tört kl, Varga nem akarta elhagyni a szőnyeget, Müller és Gu­rics, a két edző szinte ma­gán kívül volt. A magyar vezetők azonnal óvást jelen­tettek be. Doncsecz ponto-1 zásos vereséget szenvedett, míg Csatárit, a 100 kg-on felüli súlycsoportjában le­léptették. Itt az olimpiát bajnoki címet a felejthetet­len Kozma „Pici" örökébe lépett szovjet Roscsin sze­rezte meg. Bővebb olimpiai tudósítá­sunk lapunk 6. oldalán. Pfeffer Anna m Csapó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents