Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

Jp 4JU VILÁG Pl* O LETÁRf A t EQTESÜLJETEKi •x Vcn DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Tizenötmillió vízművekre, új kutakra 62. évfolyam 214. szám 1972. szeptember 10., vasárnap Ára: 1 forint Szeged rohamos tempójú fejlődésével párhuzamosan visszatérően minden év nyarán vízellátási gondjai vannak <a városnak. Jól emlékszünk még, amikor a kánikulában rövidebb időre vízkolátozást rendeltek el, mert a napi 47 ezer köbméter — maximálisan kitermelhető mennyiség — is kevésnek bizonyult. Eltérőek, sőt egymásnak ellentmondó becslések és teóriák vitatják, hogy mennyi vízkészlet van Szeged alatt, a város közvetlen körzetében. Egyesek szerint Szeged térségéből napi 20 ezer köbméter vizet lehet felszínre hozni anélkül, hogy a lelőhelyet, a réteget „kirabolnák". Ennek a mennyiségnek viszont napjainkban is több mint a kétszeresét lermelteti a Vízművek és Fürdők. — S még ez is kevés a város zavartalan ellátásában — mondotta dr. Takács Antal, a Vízművek és Fürdők igazgatója. — Annyi bizonyos — tette hozzá —, hogy kutaink hozama csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére mégis több vizet kell felszínre hozni, cs ezt is tesszUk. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok és vízfogyasztási értékek alapján megállapítható, hogy Szeged vízigénye évente mintegy 10 százalékkal növekszik. Ez azt jelenti, hogy a termelőkapacitást napi 5—6 ezer köbméterrel kell növelnünk. Ennek kielégítésére évente legalább hat új kutat keli fúrni, s ehhez több mint két és fél kilométer hosszú gravitációs vezetéket építeni. Szeged vízellátásának további javítására, bővítésére milyen összegeket fordítottak az idén? Az 5-ös számú vízmű a város iparkörzetében, a Fonógyári úton már működik három kútcsoporttal, azaz tíz kúttal. Ehhez kapcsolódóan az ALÉP építi a gravitációs vezetéket, és még három új kutat fúrnak. Ezzel az építkezéssel, kutak fúrásával naponta újabb 3 ezer köbméter vizet nyer a város. Az erre fordított költség 4 és fél millió forint. Naponta újabb 3 ezer köbméter vizet kapnak majd az előbb megnevezett helyen a 4-es kútcsoporttal, amelyre — és a kiszolgáló gravitációs vezeték építésére — 4 milliót fordítottak. Ugyanott épít az ALÉP 2 millió forintos költséggel úgynevezett összefolyó, gyűjtő medencét is. Szeged egész fejlődésére kiható milliók ezek, amelyek enyhítik majd az új létesítmények révén a város vízellátásának gondjait Az összeg azonban még nem teljes, mert az öthalmi úton a 3-as számot viselő vízműnél 2 és fél ezer köbméter vizet befogadó tárolómedencét is építenek, amely „megfogja" majd a tartalékvizet, amelyet a nyári hónapok maximális vízfogyasztásához pótolnak. Ez a tároló 4 millió forintba kerüL Közvetett módoó a varos vízellátásában tartaléknak tekinthető a kétszintes, öszszesen 2 ezer 500 köbmétert befogadó tarjáni víztorony, amelyet 1 millió forintos költséggel újra kellet szigetelni. A város vízellátásában azonban jövőre ez a víztorony már jelentős szerepet játszik. Ugyanekkora víztorony Újszegeden, a Töltés utcai is, amelynek építése kényszerű okok miatt hosszabb időre megállt, mert a kivitelező DÉLÉP-nek erre a munkára már nem jutott megfelelő számú szakmunkása, ácsa és állványozója. A számítások szerint azonban e toronyépítést olyan ütemben folytatják majd, hogy a szintén kétszintes, 2 ezer 500 köbmétert befogadó toronytároló a jövő év végén üzemképesen beléphet a város vízhálózatába. Mindent összevetve: az idén Szeged vízellátásának bővítésére 15 millió forintot fordítottak. A város növekvő vízigényével számolva azonban máris újabb feladatok megvalósítása előtt áll a Vízművek és Fürdők. Dr. Takács Antal igazgató arról tájékoztatott, hogy az újabb vízmű építését a vágóhíd mögött kezdik meg jövőre, a városi tanács fejlesztési alapjából biztosított 6 millió forintból. Ehhez a vízműhöz majd húsz kutat fúrnak, amelyek várhatóan napi 20 ezer köbméter vizet adnak. Ebből fedezi szükségletét — napi 3—4 ezer köbmétert — a vágóhíd, a többit pedig bekapcsolják a város ellátásába. A tervek szerint ez a fejlesztés 1974-ben már érezteti hatását. Arra a kérdésre viszont, hogy jelentős mértékben csökken-e továbbra is a régebbi és újabb kutak hozama, a Vízművek és Fürdők igazgatója azt válaszolta: — Akkor majd a várostól távolabbra, netán 20—30 kilométernyire is elmegyünk vízért, fúrunk új kutakat. Ujabban a Tisza—Maros háromszögben végeztettünk próbafúrásokat 200-tól 600 méterig, hogy jó és elegendő vizet találjunk. Ezen a területen sajnos nem jártak jó eredménnyel a próbafúrások, nem találtunk elegendő vizet. A további kutatások viszont soros feladataink közé tartoznak. L. F. Az Anna-kútlg jár a 2-es villamos Július végén közölte lapunk azt a hírt, hogy a városi tanács építési és közlekedési osztálya vizsgálatot kezd a 4-es és a 2-es villamosvonal utasai között annak érdekében, hogy jobban tájékozódjon a lakosság igényeiről. Tulajdonképpen ennek a vizsgálatnak eredményeként alakult ki a közlekedési vállalat és a tanács közös álláspontja, hogy indokolt a kérés: legalább az Anna-kútig járjon a 2-es villamos. A jövő hét közepétől, szeptember 14-től a megállapodás eredményeként a közlekedési vállalat az Annakútig közlekedteti a 2-est, mégpedig úgy, hogy ezt a vonalat alárendeli a 4-esnek: a Radnóti gimnáziumnál levő elágazást forgalmi kitérőnek használják, a másik kitérő a városi fürdőnél levő lesz. A 2-es végállomása áthelyezésének előfeltétele, hogy a Radnóti gimnázium előtti elágazásban villanyváltót létesítsenek. Ennek beszerzése folyamatban van, addig Ns kézi váltással oldják meg a feladatot. Mindkét vonalon továbbra is tizenkét percenként követik egymást a villamosok. Mivel a végállomás áthelyezésével a ?-es vonala meghosszabodik, s megszűnik az a szükségállapot, melyben indokolt volt, hogy a 4-esről a 2-esre és a 2-esről a 4-esre a Radnóti gimnáziumnál levő csomópontban új jegy váltása nélkül lehessen átszállni — az utasoknak ez a kiváltsága megszűnik, az átszállás a máshol is érvényes szabályok szerint történik, tehát új jeggyel. Eremesö Éjféli jelentések 999 Vetés előtt Nagy előnnyel indult tavasszal a mezőgazdaság: minden munkát, korábban kezdhetett, mint az előző években. Az előny itt-ott fölmorzsolódott ugyan, nagy érdeklődéssel kísérjük mégis, lépést tudnak-e tartani szövetkezeteink az ősz egyre sűrűsödő programjával. Mostanáig bátran mondhatjuk, bírják az iramot. Kiskundorozsmán, körzetünk, egyik legnagyobb gabonatermelő gazdaságában minden szükséges előkészületet megtettek az őszi vetések megkezdésére. Együtt a vetőmag, az is, ami itt termett, az is, amit vásároltak, és gépeik napi pontossággal dolgoznak a talaj hibátlan előkészítésén. mm »• mmmm Wichmann Tamás Olimpiai bajnok párbajtőrcsapatunk. Balról, jobbra: Kulcsár Győző, Erdős Sándor, Osztrics Istvánt. lent: Schmitt Pál, dr. Fenyvesi Csaba Nagy magyar sikernek örülhettünk az éjszakai órákban a müncheni olimpia 14. versenynapján, hiszen párbajtőrcsapatunk drámai küzdelemben a középdöntőben a Szovjetuniót, a döntőben pedig Svájcot győztük le és megszereztük a 4. magyar aranyérmet. 2. Svájc, 3. Szovjetunió, 4. Franciaország. Vívóink ezen az olimpián remekeltek, hiszen 3 arany, 4 ezüst, 2 bronz, X negyedik és 1 hatodik helyezéssel — 46 ponttal elnyerték a nemzetek nagydíját. Ezen a napon kajak-kenuban is vártunk olimpiai győzelmet, hiszen minden hajóegységünk érdekelve volt a döntőben. Az aranyérem ugyan nem sikerült, de két második és két harmadik hely igen. Férfi röplabdadöntőben Japán 3:l-re legyőzte az NDK-t, s olimpiai bajnokságot nyert, 3. Szovjetunió. Az egyéni nagydíj-díjlovagló versenyt az NSZKbeli Liselott Linsenhoff nyerte. Íjászatban 216 lövés után Nagy Béla 39., Hamvas Ágnes pedig a 22. helyen áll, Atlétikában 40-en rajtoltak a magasugrás selejtezőjében, ahol a 215 cm-es szintet kellett teljesíteni. A magyarok közül Major és Szepesi megbirkózott ezzel Uenie József Rátkay Ján09 a magassággal. Tihanyi azonban már a 212 cm-rel sem boldogult. A késő délutáni órákban folytatódtak a birkózóküzdelmek is. Varga már 4:1re vezetett az NSZK-beli Veil ellen, akinek úgy néz ki már előre kiszemelték a „házigazdák" az olimpiai bajnoki címet, mert a magyar versenyzőt teljesen alaptalanul megintették kétszer, majd 4:2-es magyar vezetésnél, 26 mp-cel a befejezés előtt leléptették, óriási felháborodás tört kl, Varga nem akarta elhagyni a szőnyeget, Müller és Gurics, a két edző szinte magán kívül volt. A magyar vezetők azonnal óvást jelentettek be. Doncsecz ponto-1 zásos vereséget szenvedett, míg Csatárit, a 100 kg-on felüli súlycsoportjában leléptették. Itt az olimpiát bajnoki címet a felejthetetlen Kozma „Pici" örökébe lépett szovjet Roscsin szerezte meg. Bővebb olimpiai tudósításunk lapunk 6. oldalán. Pfeffer Anna m Csapó Géza