Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám

fii Jtbo VILÁG PROLETÁRIA,!, EGYESÜLJETEK! tsz , 62. évfolyam 213 szám 1972. szeptember 9., szombat Ára: 80 fillér M AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁ RT LA P J A Szolidaritási gyűlés Szegeden Tegnap délután a Fáklya moziban a Hazafias Nép­front városi bizottsága ren­dezett szolidaritási gyűlést. Hofgesang Péter, a népfront városi titkára köszöntötte a résztvevőket. Bevezetőjében hangot adott a vietnami ha­zafiak harcát támogató szo­lidaritásunknak. A Szegeden tanuló vietnami fiatalok ne­vében Tran Van Le köszön­tötte a résztvevőket, beszélt a vietnami nép harcáról. A gyűlés résztvevői tiltakozó táviratot juttatnak el az USA budapesti nagykövet­ségére. Hasonlóképpen a gyűlésről indul útjára a vá­rosi nóbizottság tiltakozó le­vele, amely elítéli a gyer­mekek és nők ellen elköve­tett háborús bűnöket. A gyűlés résztvevői végül a Vietnam, amerikai szemmel című filmet tekintették meg. Ösztönző kenderárak Hazánk feldolgozó ipara évente 800 000 mázsa ken­dert vár a mezőgazdaságtól. E mennyiség megtermelésé­hez 20 000 hold vetésterület szükséges. Az idén azonban csak 16 000 holdat foglal el az ipari növény. A jelenlegi helyzet gyökeres változtatá­sára az országos hatáskörű szegedi rostkikészítő válla­lat új ösztönző árrendszert dolgozott ki. Az első osztá­lyú kender felvásárlási árát 215 forintról 280 forintra emelik, a másod osztályú áruért pedig mázsánként az eddiginél 45 forinttal fizet­nek többet. A harmadrendű kóró ára változatlan marad, a cél ugyanis az, hogy a gazdaságok a hozamok nö­velése mellett a minőség ja­vítására is törekedjenek. A kővetkező idény szerződés­kötései már az új feltételek­kel kezdődtek meg. Segítséget kér a mezőgazdaság Rendkívüli intézkedések az őszi betakarítás meggyorsítására A páratlanul nehéz nyári betakarítási munkák után ősszel is rendkívüli, a nyári­nál semmivel sem kisebb feladat vár a mezőgazdaság­ra. A kapás- és egyéb nö­vényeket 2,3 millió hektárról úgy kell betakarítani, hogy a korábbi esőzések miatt szá­molni kell az érési idő meg­hosszabbodásával, a munkák összetorlódásával. Növeli a feladatokat — s ez örömteli gond —, hogy az őszi növé­nyek nagy többségénél, pél­dául a legnagyobb területen termesztett kukoricánál — kedvezőek a terméskilátások, és a tavalyinál minden bi­zonnyal nagyobb mennyiségű termést kell begyűjteni a föl­dekről. Ugyanakkor kétmil­lió hektáron kell előkészíte­ni a talajt az őszi vetéshez, 2,3 millió hektáron pedig a mélyszántás ad munkát, amit tetéz az, hogy közel 500 ezer hektár nyári mélyszántás az őszi hetekre húzódott. Az üzemekben nagyon jól meg kell szervezni a munkát ah­hoz, hogy a mintegy 2,4 mil­lió tonnára becsült zöldség­és gyümölcstermést vesz­teség nélkül takaríthassák be; ide tartozik még —mint­egy 210 ezer hektáron — a szőlő szüretelése is. Ahhoz, hogy a termés idő­ben védett helyre kerüljön, rendkívüli erőfeszítésre és egész sor intézkedésre van szükség. Tekintettel arra, hogy a nagyüzemi kukoricá­soknak a felét, a cukorrépá­nak 60 százalékát lehet idén géppel betakarítani, az állan­dó dolgozókon kívül nagy szükség van a családtagok munkaerejére; őket a helyi viszonyoknak megfelelően, a korábbi években kialakult munkadíjazási formák sze­rint anyagilag érdekeltté kell tenni a betakarítás meggyor­sításában. Az ipari üzemek dolgozóinak — főleg a fal­vakban lakó ipari munká­sokról van szó —, lehetővé tették hogy ősszel vegyék ki szabadságukat, és megfelelő anyagi szolgáltatás ellenében részt vehessenek a nagy mun­kában. A rendeletben előírt két hetet tölthetik el mun­kával. Mindent egybevetve, több tízezer kisegítő raun­káskézre van szükség az őszi betakarításnál. A betakarítás anyagi-mű­szaki feltételei valamivel job­bak az elmúlt évinél. Trak­torból és pótkocsiból két­kétezer vár eladásra a te­lepeken. De a jelek szerint további erőfeszítésekre van szükség, mert a hazai mező­gazdasági gépgyártó vállala­tok és esetenként a külke­reskedelem több géptípus szállításával megkésett. Még mindig számos olyan beren­dezés van, amely meg sem érkezett a forgalmazó válla­latok telepeire, holott ezek­nek a gépegységeknek már a termelőknél kellene lenniök. A zavartalan betakarítást egyébként segíti, hogy ősszel az alkatrészgyártó és forgal­mazó vállalatok munkaidőn túl és a vasárnapokon is tar­tanak ügyeletet. A mezőgazdasági üzemeket a nagy munkában soron kí­vüli kedvezményekkel támo­gatják. Miután nincsen ele­gendő raktár, azzal ösztön­zik a létesítmények fejleszté­sét, hogy a kukoricatároló­kat építő üzemeket mentesí­tik a beruházási költség 20 százalékát kitevő összeg tar­talékolásától. A tárolóépítési hitelek odaítélésénél — az üzem gazdasági helyzetétől függően — eltekintenek a kötelező 30 százalékos kész­pénzfedezettől, és a még idén felépülő egyszerű kukorica­tárolókra kiterjesztik a ter­ménytárolókra vonatkozó 30 százalékos állami támoga­tást. Az Agrotröszt a raktá­rakban levő, korszerűnek ugyan már nem nevezhető, de jól felhasználható 500 kombájnadapterre mintegy 30 százalékos árengedményt hirdetett meg, s ezzel is se­gíti a gazdaságokat. Uj kőolaj­feldolgozó A Dunai Kőolajipari Vállalat jelentős anyagi be­fektetéssel új, évi 3 millió tonna teljesítményű atmosz­férikus és vákuumdesztillációs üzemet építtet. Itt dol­gozzák fel a „Barátság II." kőolajvezetéken érkező nyers­olajat. Képünkön! Epül az új vákuumdesztiüációs torony. Hitel az árvízsújtotta téeszeknek A Dráva és a beömlő ba- így is számottevő: húszon­ranyai patakok nyári áradá- két termelőszövetkezet és sa súlyos károkat okozott az három állami gazdaság itt gazdálkodó mezőgazdasá- szenvedett különböző nagy­gi üzemeknek. Ez volt az ságrendű károkat a víztől, eddigi legnagyobb drávai Tényleges veszteségeik ősz­árvíz, és csak a jól szerve- szege meghaladja a száz­zett védelemnek köszönhető, millió forintot, hogy nagyobb baj nem tör- Az árvízkárt szenvedett tént. A pusztulás azonban mezőgazdasági üzemek most nagy erőfeszítéseket tesznek veszteségeik csökkentésére. A belső üzemszervezés meg­javításával, a termelési esz­közök átcsoportosításával és egyéb kárenyhítő intézkedé­sékkel növelik bevételeiket. Emellett az Állami Biztosí­tótól tetemes kártérítést kapnak. Mégis hét Dráva menti termelőszövetkezet, il­letve állami gazdaság olyan nehéz helyzetbe került, hogy várhatóan veszteséggel zár­ja az idei évet. A Nemzeti Bank soron kívül hitelt nyújt számukra, hogy a gazdálkodás folyamatosságá­hoz szükséges eszközöket beszerezhessék. A Dráva mentén gazdál­kodó drávaszabolcsi és drá­vasztárai termelőszövetkezet olyan nagymérvű kárt szen­vedett, hogy hitelképtelen­né vált, és önerőből nem tudja folytatni tevékenysé­gét. Ezért a Baranya me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága tízmillió forint ösz­szegű óvadékot helyezett le­tétbe javukra a Nemzeti Banknál, és így a két me­zőgazdasági üzem vissza­nyerte hitelképességét. Lehe­tőségük van tehát arra, hogy ismét hitelt kapjanak a banktól a további üzemvi­telhez, s beszerezhessék az őszi munkákhoz szükséges gépet, üzemanyagot, vető­magot és műtrágyát. (MTI) Izraeli légitámadás Sziria és Libanon ellen Előzetes óvintézkedések az NSZK-ban Az izraeli légierő gépei pénteken délután mélyen behatoltak Szíria és Liba­non területére, s palesztinai menekülttáborokat bombáz­tak. A hírt Tel Avivban és Beirutban egyaránt megerő­sítették. Tel Avivból érkezett je­lentés szerint a gépek Észak-Libanonban három, összesen 11 000 lakosú pa­lesztinai menekülttábort tá­madtak Tripoli közelében. A péntek délutáni izraeli légiagresszió méreteit te­kintve felülmúl minden ko­rábbi Libanon ellen végre­hajtott megtorló akciót. A Szíriába behatolt harci gépek hét palesztinai tábort árasztottak el bombáikkal, s mintegy hat kilométerre megközelítették a szíriai fő­várost. Az 1967-es háború ilyen mélyen Szíria terüle­tére az izraeli agresszor va­dászbombázói. „Egyetlen palesztin geril­labázis sincs az izraeli légi­erő által pénteken támadott szíriai hegységek között" — jelentette ki az AFP tudósí­tójának Ahmed Abdel Ka­rim, Szíria^ párizsi nagykö­vete. Beiruti illetékes forrásból származó értesülés szerint az izraeli gépek terrortáma­dása nyomán Szíria légterét lezárták a polgári légiforga­lom előtt. Szíriából egyelőre nem állnak rendelkezésre hivatalos értesülések az iz­raeli légitámadás áldozatai­ról. Egy beiruti katonai szó­vivő pénteken este bejelen­tette, hogy a délután két órakor lezajlott légitáma­óta első ízben hatoltak be (Folytatás a 2. oldalon.) Női tőrcsapatunk ezüstérmes Három sportágban a döntőben Éjféli jelentések 999 Ezüstérmes női tőrvivócsa­patunk. Balról jobbra: Rejtő Ildikó, Szolnoki Mária, Ró­nay Ildikó, lent: Bóbis Ildi­kó, Tordai Ildikó A XX. Nyári Olimpiai Játékok 13. versenynapján különösen négy sportágban szurkoltunk a magyar ver­senyzőknek. Női tőrözőink a Szovjetunió ellen vívták a döntőt, melynek során vere­séget szenvedtünk, s így a második helyet szereztük meg. Kajak-kenusaink kö­zül öt hajóegységünk vere­kedte be magát a mai dön­tőkbe, s így a már koráb­ban döntőbe került két egy­ségünkkel rajtolhatnak az érmekért. Négy ökölvívónk­ból hárman — Gedó, Kaj­di, Orbán — is az olimpiai aranyéremért léphetnek va­sárnap szorítóba. Botos ve­reséget szenvedett, s bronz­érmes lett. Labdarúgóink 2:0-ra legyőzték Mexikót, s a vasárnapi döntőben Len­gyelország ellen lépnek pá­lyára. A késő esti órákban érke­zett a hír, hogy birkózóink közül Hegedűs Csaba ellen­felét leléptették, így 2 hi­bapontja maradt. Pércsi 13:0-s pontozásos győzelmet aratott Hibapontjainak szá­ma: 1,5. Kiss F. tussal győ­zött, s 5 hibapontjával to­vábbra is versenyben van, csakúgy mint a 4 hibapon­tos Csatári, aki kettős lelép­tetést szenvedett. A finn-dingi hajóosztály­ban Fináczy György a 8., csillaghajóban a Littkey— Izsák kettős a 16. helyen végzett. Íjászatban Nagy Béla a 39., Hamvas Ágnes a 19. helyen áll. Kézilabdá­zóink ismét csalódást okoz­tak, hiszen 17:14 (8:6) ará­nyú vereséget szenvedtek az NSZK-tól, s már csak a 7 —8. helyért játszhatnak. Férfi röplabdában Japán 3:2-re verte Bulgáriát, az NDK pedig 3:l-re a Szov­jetuniót, így a döntőben a két győztes csapat találko­zik egymással. Bővebb olimpiai tudósítá­sunk lapunk 6. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents