Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

PÉNTEK, 1972, SZEPTEMBER 1. 5 Mire megöregszünk... Panasza van egy idős asz- ponta fricskát kapunk, ha Keserű szavak. De gonszonynak. De előrebocsátja, az egymás megértéséről, az dolják csak meg, hogy hogy lehetőleg ne írjuk meg elhagyottak, idősek szeíete- egyetlen viszálykodó törtért nevét, viszont, hogy a vá- téröl, a róluk való gondos- net leírása utón is hányan és lassúnkat biztosítsa: mellé- kodásról beszélünk. Úgy hányan vélekednek úgy, kel egy válaszborítékot. El- nagy általánosságokban nincs hogy róluk, éppen róluk szól gondolkozom, mennyire te- is baj — összefogunk, ha a történet, hetetlennek, magányosnak nagy dologról van szó, pénzt érezheti magat, s mennyire adományozunk és jótékonyfontos lehet neki válaszunk, kódunk, vagy részt veszünk T a szervezett segítőszolgálati ban, amelyet ezekben a heL I tekben a III. kerületi tanácsi hivatal szervez, s Sok az idős ember, és vár. bizony hatóan csak növekedni fog Elmúlt 71 éves Szívbeteg °römmel tapasztalják, mi- számuk. A statisztika hideg Azt sem tudja, kitől kerjen lyen sokan vállalkoznak, számai pedig egy-egy embert segítséget, mert őmuga nem hogy önkéntes aktívaként és megannyi életsorsot letud az igazságnak utánajár- elhagyott öregek felkutatása- karnak, idős embereket, akik ni, mert nyáron a hőségben ban' maid Pedi8 gondozása- küszködnek a magánnyal, egész nap a lakásaban tar- ban rés/t vegyenek. De ki akiken nem segít a harmatuzkodik, csak amint hűvö- védl me/.'dZ, öregeket a dik utcában lakó még olv södik, tud kimenni az utcára, szomszedviszalyoktol apro jó szívű patronáló sem, ha a A lakásában amely alatt hétköznapi sérelmeiktől, ame- közvetlen környezet napona Belváros egyik régi udva- lyek minő-mind órzékenyeb- ta mérgezi körülöttük a tárában levő egyetlen szobát ben érintik őket, hiszen arra vegőt. Szivtelenséggel, meg kell érteni. Egv ablaka van a keserű és megmásithatat- nem értéssel, apró bosszanennek a szobatskának, az is tán tényre világítanak rá: tásokkal, mint amit a küszöb a mosókonyha mellett, s ab- mégis csaik egyedül vannak, elé piszkító kutya, vagy a ban a mosókonyhában csir- Azt mondta erről egyszeregy bűzlő csirkeól jelent. Most két tartanak. Van továbbá idős ember: tudom én ma- és itt kell róluk gondoskodaz udvarban egy kutya, amit gam is, hogy türelmetlen va- ni és számukra nyugalmat nem szoktak sétáltatni abból gyök, apró sérelmekből íes- teremteni, nzzal is, hogy — a bizonyos célból, amiért a tem magamnak feketére az uram bocsá' — kikerüljük a kutyákat időnként megfut- eget, és utólag nagyon sok- vitát, veszni hagyjuk vélt látják a parkokban. Követ- szor belátom, hogy bennem igazunk érvényesítését, hogy kezesképp, az idős, beteg legalább annyi hiba van, jó szóval közeledünk hoz/átisszony nemcsak sétálni nem mint más emberekben. Csak juk. akiknek jó szavunk hátúd a friss levegőért, de ab- hát öregek vagyunk, s ha rom-négy napra is melengelakát sem tudja kinyitni. tudomásul veszik is, hogy tő, fényt adó, békességet hoNem az a kérdése, sza- majdnem olyan nehezen ke- zó emlék. Es azt mondják, a bad-e a Belvárosban csirkét zelhetők lettünk, érzékenyek jó szó igazán pénzbe sem tartani, azt ő is tudja. Szól- és rigolyásaik, mint a gye- kerül. Ha pedig ingyen van. ni viszont nem mer, mert rekek, csak nincsenek rá Igazán bőkezűbben osztogat,.egy idős magányos asszony, tekintettel. Azt mondják, hatnánk! rói azt gondolják, hogy le- nem olyan borzasztó dolog Mindez egy panaszos lehet vele ugy bánni, ahogy megöregedni, ha az ember vél alapján — azoknak az a karnak". És ebben ez a okosan felkészül rá, csak hát érdekében is, akikkel a kes/.omorú: ez a végső magány mondja meg, mire kell fel- serűség még nem fogat tollat megfogalmazása készülni? Arra, hogy egyedül és nem írat levelet, de éleNem mentünk el abba a maradjunk, hogy hallgass a tűket naponta mérgezi, belvárosi házba, hiszen nem nevünk? Szőke Mária kérte tőlünk panaszosunk, és nem szerettünk volna fogadatlan prókátor módjára nagyobb bajt kavarni, mint ami úgyis van. Ilyen viszályba beleszólni annyi, mintha a tüzet fújnánk. Hiszen mi eljövünk, de a viszály megmarad, sőt feltehetőleg még jobban fellángol. Mert hogy is beszélhetnénk olyan emberrel a megértésről, az öregek iránti tapintatról, aki tudatosan áthágja az előírásokat. Ügy gondoltuk, egyszerűbb, ha a hatóságnak jelentjük, miszerint szabálytalanul állatot tart a Belvárosban. Ezzel, ugye, azt is mondhatjuk egyúttal, hogy az irattárba mehet a panaszos levél, mint ahogy a zavart okozó csirkék feltehetőleg záros határidőn belül a vasárnapi asztalna kerülnek. Igen, igen: a „per tárgya" megszűnik, de kevés a remény, hogy nem lesz újabb ok a mérgelődésre. Mert naSzeptember 1—2: konferenciája A Magyar Idegsebészeti agyi erek veleszületett rendTársaság kezdeményezésére ellenességeinek. és az agyBalatonfüreden szeptember vérzéseknek a diagnosztiká1-én kétnapos konferencia ját és gyógyításainak módkezdödik, mintegy 80 hazai jait, valamint a sérülések és külföldi idegsebész rész- okozta agyi erek elváltozávetelével. A nemzetközi ta- sainuk betegségeit tárgyallalkozó céljából dr. Zoltán juk. Foglalkozunk az úgyneI aszló professzor, az Orszá gos Idegsebészeti Tudomá nvos Intézet igazgatója egye- az idegsebeszetben. Ennek bek között megállapította: — A kétnapos konferenci án csaknem 40 előadás hang- mabban, eredményesebben zik el. Többek között az tudunk majd operálni. Üj filmek i4 jöt/ö emlékei Közhelyként hangzik, hogy más égitestek intelligens léa legizgalmasabb dolgokat, a nvei látogattak földünkre, legfantasztikusabb műveket Mire alapozzák e feltevésüa valóság produkálja. Külön- ket? Útjaik során erre is leges feladatra vállalkoztak választ kerestek a film alA jövő emlékei című szí- kotói. A világ tágkülönbönes NSZK-film alkotói, ami- zőbb pontjain több ezier év kor földünk még megfejtet- előtti kultúrákban meglepő tán titkai után nyomoztak, hasonlatosságú ábrázolásokArra a kérdésre igyekeztek, kai találkoztak. Különleges ha nem is választ, de bizo- műszerekkel felszerelt, sisanyítékokat keresni, hogy kos, antennás, nemegyszer jártak-e földünkön valaha lebegő figuráik ezek, memás bolygók értelmes lé- lyekre mai ismeretekkel egynyei? S mert a tudományt bői rámondhatjuk: ezek asztmindig a kétkedő emberek ronauták. Körülöttük mindig vitték élőre, a film alkotói repülő szerkezetek, füstfelis kételyek ébresztésével a hők. S ez az ábrázolás megtitkok megfejtéséért fáradoz- található Japántól Mexikóig, tak. A világ neves tudósai Egyiptomtól a Húsvét-szigeközül jó néhányan vannak tekig. Kételyük másik mozazon a véleményen, hogy a gatója, hogyan kerültek óriátörténetám előtti korokban si, még a mai technika sé. gítségével is nehezen mozgatható kőtömbök több száz kilométer távolságra hegyektől, szikláktól. S ez szintén megtalálható minden földrészen. Kételyük harmadik mozgatója, hogy a föld minden pontján piramisokat építettek hajdan „égből jött istenek" dicséretére. Ami az egészben a legfantasztikusabb, a film alkotói végigjárják azt a, csak nagy magasságokból értelmes utat, mely Dél-Amerikai partjaitól irányítja a légi utast a földrész belseje felé egy szabályos, több ezer éves leszállóhelyre. Mindez valóság, mindezt gyönyörű felvételeken láthattuk a' mozivásznon. S bennünk, nézőkben is felébredt a kétely: jártak-e valaha földünkön más bolygókról átrándult élőiénvek? S ezek az emlékek valóban a „jövő emlékei"-®? T. L. vezett mikroszkópos sebészettel is, amely egészen új lényege, hogy mikroszkóp segítségével sokkal finoKöszöntjük a bányászokat Ezen a napon a szokottnál is nagyobb figyelem és megbecsülés veszi körül hazánkban a bányászokat. Társadalmunk sokoldalú gondoskodása azonban korántsem korlátozódik erre a napra. Természetes ez, hiszen a bányászok sokfajta alapanyagot, energiaforrást juttatnak az ipar különböző ágazatainak. A bányásznapon szoktuk összegezni az elmúlt időszak munkájának eredményét. Többféle anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek ilyenkor a kiváló kollektívák, munkabrigádok, élen járó bányászok. Az évente megtartott bányásznapi ünnepségek kifejezik azt is, hogy pártunk magasra értékeli a nagyfokú szervezettséget, a sokoldalú technikai és geológiai ismereteket, a nehéz fizikai munkát igénylő tevékenységet. Szegeden elsősorban az olajbányászokat köszöntjük, akik alig egy évtizede jelentek meg a városban és környékén. Akkor „Jó szerencsét" köszöntésük furcsán és kissé idegenül hangzott, ma viszont már természetes. Különös volt itt, az Alföldön bányászatról, annak gondjairól, eredményeiről hallani, vitatkozni. Az olajbányászok ma már természetes részét alkotják a város társadalmának. Munkájuk eredménye mindannyiónk öröme, gondjaik pedig, vagy azok megoldása mindannyiónk feladata. Képviselőik ott vannak a tanácsban, a Hazafias Népfront szerveiben, sőt, a párt különböző vezető testületeiben is. Az elismerés nem magától jött. Az olajbányászok nagy kollektívája szorgalmas munkával érdemelte ki ezt. Az elmúlt években nehéz körülmények között kellett dolgozniuk az olajbányászoknak, és sokoldalú feladatot kellett megoldaniuk. Ahol nem is oly régen még mezőgazdasági munka folyt, ott kellett megindítani a kőolaj és a földgáz kitermelését. Ahol járatlan dűlőutak szelték át a határt, most pontosan tervezett csőhálózat köti egybe az olajkutakat a tárolórendszerekkel. A feladat megoldását nehezítette, hogy a kutatás és a termelés fázisai időben egybeestek. A termelés zavartalanságát többirányú beruházás segíti. A hatalmas ipartelep épületei, berendezései folyamatosan készülnek el, és állnak a bányászat szolgálatába. A feladat nagyságát a beruházás értéke mutatja legegyszerűbben: több mint hatmilliárd forintot tesz kl. Ilyen nagy beruházás még nem valósult meg Szegeden. Szervezési, technológiai bravúrnak is tarthatjuk a szegedi olajbányászok munkáját, mert egyidőben végezték a kutatást, a termelést és a termelést szolgáló berendezések építését. A kőolaj- és földgázbányászat jelentőségében túllépi a város és a megye határát. Az itt felszínre hozott kőolaj hazánk egész évi termelésének csaknem a felét adja. A közel egymillió tonna évi kitermelés ezen a szinten marad még hosszú ideig. A földgáz termelése — mely legalább olyan fontos népgazdaságunknak, mint a kőolaj — évről évre gyorsan emelkedik: 1970-ben 156 millió, 1971-ben 344 millió köbméter földgázt hoztak felszínre, s várhatóan ez évben már elérik a 903 millió köbmétert. A termelés növekedésértek üteme a következő években is töretlen marad. Természetesen más szénhidrogén-vegyületek termelése is folyik: propán-butángázból 4300 tonnát, gazolinból 25 ezer tonnát termeltek az elmúlt évben. A szegedi olajbányászat így járul hozzá a negyedik ötéves tervben megjelölt központi célok, népgazdasági érdekek megvalósításához. A város, sőt, az egész megye lakossága is részesedik a bányászok munkájából. Gyorsan növekszik a háztartások és az ipar földgázfogyasztása. Isrrieretes, hogy Szegeden ezekben az években áttérnek a teljes földgázszolgáltatásra. Olykor boszszúságot okoz az ezzel járó munka, de az is igaz, hogy a régi városi vezetékrendszerrel és a szénből előállított városi gázzal már nem lehetne a fogyasztási igényeket kielégíteni. A kutatók, a feltárók munkája legalább olyan fontos, mint a termelő olajbányászoké. A kutatóbányászok egy időszakkal előtte járnak a termelőknek. Bonyolult műszerekkel faggatják titkairól a földet, kutatófúrásokkal kémlelik a két-háromezer méter mélységeket. Keresik, hol helyezkednek el azok a rétegek, melyek olajat vagy földgázt tárolnak. Az elkészített kutatófúrások száma 1970-ben 96, tavaly pedig 63 volt. Több területen dolgoznak, így a város közvetlen határában is. A lakosság számára fúrótornyok és felfellobbanó gázfáklyák jelzik, hogy merre tevékenykednek a kutató bányászok, akik 1970-ben 81, az elmúlt évben 106, s az idén eddig már 31 kutat adták át a termelésnek. Felelősségteljes ez a munka, sok előre nem látható és sokszor ki nem számítható veszéllyel jár. A bányászoknak korszerű technika felhasználásával le kell küzdeniök, féken kell tártaniok a mélyből mindig kitörni akaró hatalmas erőket. Egy elhibázott fogás, egy be nem tartott technológiai utasítás könnyen végzetes lehet. Sajnos, erre ls volt már példa. Egy-egy toronynál dolgozó öt-hat bányász pontos együttműködésére van szükség. Munkájuk azért is felelősségteljes, mert hatalmas értékekkel dolgoznak: egy olajkút termelésbe állítása öt-tíz millió forintba kerül, attól függően, hogy milyen mélységbe kell tájutniok. Amikor a bányásznapon köszöntjük az olajbányászokat, jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy ismét eredményes munkát végeztek, a termelési terveket valóra váltották. Ezért nyugodtan ünnepelhetünk, s forrón üdvözölhetjük a nagy bányász kollektívát, az élen járókat, a szocialista brigádokat. DR. VARGA DEZSŐ SZEGEDI NEMZETI SZI N H AZ Váltson bérletet « az 1972-73-as évadra! Régi bérlők szeptember 2-Ig hosszabbíthatják meg bérletüket. BÉRLETEK KIADÁSA szeptember 4-től egyéni és üzemi bérlők részére a színház Kárász utcai jegyirodájában, délelőtt 10 órától este fél 6-ig. » t