Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

A MAGYAR S Z O C I ALI S T A M U N K Á S P Á R T LAPJA ÍHÍHBHBH^B Biológiai Központban A kezdeti vita végleg eldőlt: helyes volt a biológiai kutatás központját Szegedre telepíteni. Még azok a tudósok is meggyőződhettek már erről, akik pár évvel ezelőtt még figyelemre méltó érveket sorakoztattak föl a Szegedre telepítés ellen. Kétségtelen, akadnak még ma is nehézségek — például, hogy minden üggyel-bajjal Budapestre kell szaladozni és a műszer-, vegyszerellátás is erősen központosított — ezek azonban a Magyar Tudományos Akadémia segítségével megoldhatók. Az a lényeg, hogy a fővárosból leköltözött kutatók lakásgondjait rövid másfél év alatt Szeged város alapjában véve megoldotta, lehetőséget és nyugodt légkört teremtve ezzel a' tudományos munka számára. A jelenleg is épülő Szegedi Biológiai Központról máris túlzás nélkül elmondható, hogy szinte a legjelentősebb, legkorszerűbb egész Európában, s a javában folyó tudományos munka eddigi tapasztalatai szerint jól megfelel a párt tudománypolitikai irányelveinek. Helyesnek bizonyult tehát a kormány döntése a több mint 300 millió forintos koncentrált beruházásról, hiszen ez határozottan segíti fejlődésében a magyar tudományt, megteremti a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok lehetőségét. A Tudománypolitikai irányelvek arra figyelmezteti a biológiai központ vezetőit is, hogy gondos kiválogatással gondoskodjanak a folyamatos kutatóutánpótlásról. Ennek érdekében előadásokat tartottak a fővárosi és a szegedi egyetemeken, hangsúlyozták a legkorszerűbb műszerekkel fölszerelt biológiai központ előnyeit. A fáradozás nem volt hiábavaló. A már Szegeden tevékenykedő kutatók 60—64 százaléka 30 éven aluli fiatal, s ennek a helyzetnek természetesen megvannak az előnyei és a hatrányai. Előnye például, hogy a fiatalok nagy izgalommal és energiával törnek a kitűzött cél felé, ambíciójukat tehát néhány különösen fontos kutatási cél elérésére lehet tömöríteni. Bizonyos hátrányt jelent a sok fiatal annyiban, hogy a munka közben nekik még nyelveket kell tanulniok, az alacsony, 2200—3300 forintos Tudományos életünk leles képviselői eszmecserére jöttek össze a Szegedi Biológiai Központban, a házigazda, dr. Straub F. Brúnó akadémikus főigazgató irodájában. A tanácskozáson részt vett dr. Erdei-Grúz Tibor akadém'kus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; dr. Láng István. az MTA főtitkár-helyettese: dr. Márta Ferenc akadémikus, a József Attila Tudományegyetem rektora; Farkas Gábor akadémikus, a biológiai központ növényélettani intézetének igazgatója; Alföldi Lajos, a biológiai tudományok doktora. a biológiai központ genetikai intézetének igazgatója; Kiss Zoltán tudományos kutató, a pártszervezet titkára, Sik Tibor, a genetikai intézet igazgatóhelyettese, a szakszervezeti bizottság elnöke: Halász Árpád, a biológiai központ menedzser igazgatója. A tanácskozást a Magyar Rádió hangszalagra vette és valószínűleg november elején A tudományos közélet fóruma című sorozatban közvetíteni fogja. keresetek mellett anyagi gondok is nehezednek rájuk. Állítják, ez is egyik oka annak, hogy a fizikai dolgozók gyermekei nem szívesen mennek kutatói pályára. Egyébként jól érzik magukat Szegeden, társadalmi munkát is szívesen végeznek. Az utóbbi időben öten jelentkeztek közülük párttagnak Tudják, az ő munkájuk tulajdonképpen még tanulásnak számít. A legfontosabb számukra a kutatómunka fortélyainak, korszerű módszereinek elsajátítása, hogy jól megalapQzhassák — anyagilag is — jövőjüket. Máris nagy gondot fordítanak a tudományos kapcsolatok fejlesztésére. Eddig 123 külföldi vendég járt a biológiai központban, de ha majd teljesen befejeződnek az építkezések és a hatalmas tanácskozóterem is üzemképes lesz, a tudományos konferenciák révén . bizonyára megsokszorozódik ez a szám. A vezetőség máris hallatja szavát nemzetközi fórumokon: javaslatot tesznek a KGST Tudományos Bizottságának különböző biológiai kutatásokra vonatkozóan. Minden föltétele megvan annak, hogy Szeged az impozáns új központtal, az egyetemek biológiai intézeteivel, a gabonatermesztési kutatóintézettel, valóban kiemelkedő „biológus város" legyen. Különösen a József Attila Tudományegyetemmel teremthetők az eddiginél termékenyebb kapcsolatok. A biológiai központ dolgozói készek az egyetemnek segíteni korszerű laboratóriumok létrehozásában, a kutatóképzésben, sajnos a JATE biológiai intézetének építése elakadt, illetve korántsem halad a tervek szerint. A tudományegyetem szívesen venne át a biológiai központból fiatal kutatókat tanársegédnek, természetesen lehetővé téve számukra, hogy a tudományos munkától se szakadjanak el. Egy a kikötése csupán: ne a gyengébb erőket küldjék csupán, mert ez esetben könnyen olyan furcsa helyzet áll elő, hogy „aki tudja, az csinálja, aki nem ért hozzá, az oktatja". Ez pedig komolytalan dolog lenne. Örömmel fogadják a biológiai központban az ipar fokozódó érdeklődését. Legutóbb újfajta gyomirtó szerek előállítása ügyében kérték a szegedi biológusok segítségét. A nehézipar különleges vegyületeket szeretne kikísérleteztetni. Ilyenkor a gazdasági érdekeket közvetlenül is támogatandó, szívesen kötnek szerződéseket megrendelő üzemekkel, de az alapkutatást tekintik mégis elsődlegesnek, amely hosszú távon gyümölcsözik majd a népgazdaságnak. Érdekességként: a genetikai intézetben most olyan vegyületet keresnek, amely megállítja a rovarok metamorfózisát, maggyarul, útját állja szaporodásuknak. A biológiai központ vezetői rendületlenül hisznek a biológiai forradalomban, a biológia távlataiban, s leginkább a jövő tennivalói foglalkoztatják őket. Egyik fő törekvésük az úgynevezett interdiszciplináris kutatás megvalósítása, vagyis több tudós összefogásával oldani meg egy-egy igen fontos feladatot. Erre pedig — hangsúlyozzák — a korszerű szegedi központban megvan minden lehetőség. F. N. L, 62. évfolyam 231. szám 1972. szeptember 30., szombat Ára: 80 fillér KGST tudományos tanácskozás Szegeden A KGST-országok szakértői szeptember 25—29. között Szegeden értekezletet tartottak azzal a céllal, hoggy 10 —15 évre szóló prognózist dolgozzanak ki a molekuláris biológia és biokémia egyes irányainak fejlődéséről, eredményeinek a gyakorlati életben történő felhasználásáról. Az értekezleten az európai tagállamok neves biokémikusai és biológusai, valamint a KGST titkárságának munkatársa vettek részt. Ezt megelőzően 1971-ben a Szovjetunióban és 1972-ben Csehszlovákiában tartottak hasonló értekezletet. Összekapcsolták a magyar—román villamosenergia-rendszert Próbaüzem a Szeged—Arad távvezetéken Pénteken déli 12 órakor az Országos Villamos Távvezeték Vállalat szégedi transzformátorállomása összekapcsolta a magyar—román villamosenergia-rendszert. Az ünnepélyes aktusra az új szeged—aradi távvezeték gondos üzemi próbái után került sor, s az állandó áramszolgáltatással megkezdődött a vezeték próbaüzemeltetése. A Nehézipari Minisztérium és a Román Szocialista Köztársaság villamos energia minisztériuma 1971 márciusában állapodott meg a két ország energetikai együttműködéséről, amelynek keretében Románia 50 megawatt szállítását vállalja Magyarország részére és 100 megawatt villamos energia szállítását Magyarországon át Ausztriába. Az eggyüttműködés létrehozására 400 kilovoltos távvezetéket épíI biológia tá tettek, amely egyelőre csak 220 kilovolton üzemel. A távvezeték magyar szakaszának, valamint a szegedi állomásnak a terveit az Erőmű és Hálózattervező Vállalat készítette el alig fél év alatt. A beruházó az Országos Villamos Távvezeték Vállalat volt. Szakemberei 57 kilométer hosszúságú vezetéket építettek Szegedtől az ország határáig. 210 millió forintos költségű vezeték üzembe helyezésével Magyarország villamosenergiarendszere már valamennyi szomszédjával összeköttetésbe került. (MTI) Tudományos közéleti fórum a Szegedi Leniiivárosi fflo. VILÁG RROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! beruházások Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter pénteken sajtótájékoztatót tartott a Parlament Gobelin-termében. A nehézipari miniszter ismertette a tárea legnagyobb, IV. ötéves tervi beruházását, amely Leninváros térségében valósul meg. A nehézipar összberuházási költségének 10 százaléka ide koncentrálódik. Dr. Szekér Gyula liangoztatta. hogy a népgazdaság távlati tervei szerint az ország növekvő villamosenergia-igénye, a kőolajtermékek iránti növekvő kereslete, valamint a műanyagok egyre fokozódó szerepe indokolja az újabb villamoserőmű, kőolajfinomító és az olefinmű építését. Rizlinget szüretelnek Ullésen, az állami gazdaság táb> Iáin. Bő a termés, gyorsan telnek a puttonyok Ülésezett az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról. Ennek alapján megváltoztatta az egyes hatásköröket a tanácsok és szerveik közötti jobb munkamegosztás érvényésítésére. A törvényben kifejezésre juttatott alapelvek érvényesítése szükségessé tette a hatásköröket megállapító jogszabályok felülvizsgálatát. A most megalkotott törvényerejű rendelet életbeléptetésével az érintett, azonos szintű szakigazgatási szerv hatáskörébe kerül több olyan jogkör — főleg egyedi hatósági döntés —, amelyben jelenleg a végrehajtó bizottság jár el. A törvényerejű rendelet a decentralizálást szélesítve egyes feladatokat a községi és városi tanácsi szerv hatáskörébe utal. A hatásköri módosítások elősegítik az eljáró szervek tevékenységének javítását, az állampolgárok ügyeinek gyorsabb intézését. Az Elnöki Tanács ezután időszerű kérdéseket és egyéni kegyelmi Ügyeket tárgyalt Október a szüret igazi hónapja, idén korábban kezdődött, és remélhetően hamarabb be is fejeződik ez a hangulatos őszi munka. A megtermett szőlő csak sürgős szürettel menthető meg. Kevesebbet mutat idén Busa Mihály fokolója, mint a előző években: 16,5 cukorfok most jő átlagnak számít Horváth Dezső felvételei Húsz óriás hordó várja a mustot a pincegazdaság telepén. ÜJ ezer hektoliter forr benne rövidesen /