Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

/ Fejlődő Mórahalom Msóközponlnak hívták régen Mórahalinot, hajdani nevéhez nagyközség korában is hű akar maradni. Bíztató fejlődéséből arra lehet következtetni, hogy körzetének továbbra is központja marad, elsősorban iskolái cs jól kiépfilt üzlethálózata révén. Képeinken: A tanácsháza szomszédságában egészségház épül. Tető alatt áll az épület, állványok pókhálózzák körül, rövidesen elkészül. — A sarkon az ideiglenes helyre szorult iparcikk-kereskedelem új csarnoka épül. Huszonegy kilométer ide Szeged, a falubeliek remélik, ezt az utat se kell megtenniük, ha hétköznapi gépet, kényes berendezést vagy apró szerszámot akarnak vásárolni. — Emeletes háza már van a falunak, most olyan épül az új osztáson, amelynek földszintjét és emeletét is ugyanaz a család lakja. A négy lakásból álló társasházat a hírek szerint újak követik majd. VILÁG FROLETÁBIAI, EGYESÜLJETEK! o £ Vállalati segítség Centenáriumi emlékművet a lakásépítő dolgozóknak! avatíak a Margitszigeten Kamatmentes kölcsönök — Kedvezményesen: fuvar, terv és használt anyag Még ma is egyik legnagyobb gondunk a lakás. Kevés van belőle, s a jogos lakásigénylők száma évek óta nem csökken. Szépek a lakásépítési adatok, hiszen a negyedik ötéves terv időszakávan Szegeden és Csongrád megyében 18—20 ezer lakás felépítésére nyílik lehetőség. Ebből a tanácsok tervei szerint Szegeden 9500, a megye többi helységében körülbelül 10 ezer lakást kell felépíteni. E nagyszámú lakásnak azonban csak 43,3 százaléka valósul meg állami pénzen, a többit magánerőből kell létrehozni. Ezért sem lehet közömbös, hogy a vállalatok mennyire viselik szívükön — s persze „kasszájukon" — a dolgozók lakásépítési törekvéseit A szakszervezetek is figyelemmel kísérik e fontos szociálpolitikai kérdést, s legutóbb a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa is megvitatta azt a jelentést, amelyet a közgazdasági bizottság terjesztett elő a vállalati lakásépítési alapok képzéséről és felhasználásáról. Mit tartalmazott a jelentés? Elöljáróban: száz vállalatnál végeztek vizsgálatot és 30 vállalat adatait összegezték. Megállapították, hogy a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői szinte mindenütt kidolgozták a lakásépítés segítésének módozatait, és azt a kollektív szerződésben, vagy külön szabályzatban rögzítették. A megye nagyobb iparvállalatainál önálló lakásépítési szabályzatot készítettek. Ilyen szabályzat van a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál, a Tisza Bútoripari Vállalatnál és a Hódikötnél, s ezek a szabályzatok pontosan körvonalazzák a vállalat hitelezési, támogatási lehetőségert, feltételeit, valamint a dolgozók kötelezettségeit. Azok a vállalatok, ahol, a vizsgálatot elvégezték, az elmúlt öt év során több mint 50 millió forintot adlak lakásépítő dolgozóiknak. több mint ezer munkavállaló kapott kisebb, vagy nagyobb összegű kamatmentes hitelt. Egy-egy vállalat természetesen nem tud sok emberen segíteni, de általában évente 5—20 dolgozó részére támogatást adnak. A felmérésből kiderül, hogy a segítséget kérő dolgozóknak több mint a fele családi házat épít, sokan társasházakcióban vesznek részt, s nem kevés azoknak a száma, akik tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásvásárláshoz kérnek anyagi támogatást, A szakszervezeti vezetők dicséretesnek tartják a Hódiköt párt-, gazdasági és szakszervezeti szerveinek art a tevékenységét, amellyel segítik a lakásgondok enyhítését. Ez a vállalat ugyanis kiemelkedő eredményt ért el a magán szervezésű társasházak építési akciójában. Eddig negyven dolgozójuk költözhetett új lakásba, s jövőre felépül egy újabb 40 lakásos ház. . A DÉMÁSZ az elmúlt Bt év alatt 72 dolgozójának segített lakásgondjának megoldásában 11 millió forintos támogatással. S éppen ennél az adatnál érdemes az ellenpólust említeni: sok vállalatnál nem használják fel a támogatásra szánt összeget. Ennek is megvan az oka, többek között az, hogy az építeni szándékozók nem rendelkeznek a szükséges előtörlesztéssel (általában a fiatal házasok és a többgyermekes családok), a jogszabályok értelmében csak új építkezésekhez használható fel a vállalati kamatmentes hitel, s végül a jelenleg még érvényben levő OTP-hitelezési rendszer is fékez, mivel a vállalati támogatás összegével csökkentik az egyébként adható pénzintézeti támogatást. Az előbb felsoroltak mégsem perdöntők, azoknál sokkal jobban fékezik a lakásgondok megoldását egyéb tényezők, elaprózzák a vállalati lakásépítési alapot, hiszen 5 ezer forinttól általában 30 ezer forintig adnak segítséget, s ez aligha oldja meg azoknak a problémáját, akik családi házat szándékoznak építeni. Persze ez is igen szép gesztus a vállalatoktól, arról nem is beszélve, hogy sok vállalat kedvezményesen ad a lakásépítő dolgozóknak bontásból anyagot és biztosít fuvart, tervdokumentációt. A szakszervezeti tisztségviselők több olyan ajánlást is tettek, amelyeket érdemes megszívlelni a vállalatoknak és más szervezeteknek. Egyik figyelemre méltó javaslatuk, hogy a kisebb vállalatok adják össze az erre a célra szánt pénzösszeget, így talán hatékonyabban fel tudnák használni a lakásépítő szövetkezeti forma kereteiben. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából szombaton délben a margitszigeti szökőkút előtti téren centenáriumi emlékművet avattak. A vöröses ragyogású, ég felé törő fémszirmokat hatalmas embergyűrű övezte: az ünnepségre hivatalos volt mindenki, aki munkájával hozzájárult a főváros gazdagodásához, gyarapodásához. A meghívottak sorában ott volt Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese és Németh Károly, az MSZMP budapesti bizottsága első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Trautmann Rezső, a budapesti népfrontbizottság elnöke, továbbá a főváros politikai és kulturális életének számos más ismert személyisége. A Himnusz hangjai után Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. — Fővárosunk centenáriuma, a most kezdődő gazdag ünnepségsorozat nemcsak a főváros, hanem hazánk jelentős eseménye is. Budapest létrejöttével az ország történetének új szakasza kezdődött, amely sok megpróbáltatás után — igaz ellentmondások közepette — felemelte, naggyá tette a magyar fővárost. Kiss István szobrászművész alkotása városunk múltjára emlékezik. Azt az utat jelképezi, amelyen járva, az. évezredes városrészek — Pest, Buda és Óbuda — fegyesültek. A város egyesítése azonban 100 évvel ezelőtt lényegesen több volt mint közigazgatási aktus. Budapest születése elválaszthatatlan a nemzeti önállóságért és a RS-íotö: Wormser A. fMvétcle Szombaton avatták fel Budapest centenáriumi emlékművét, amelyet a Margitszigeten állítottak fel társadalmi haladásért vívott reformkori küzdelmektől. Jelképés. hogy a három városrész egyesítését kimondó első döntés, az 1848—49-es szabadságharc és forradalom korszakában, Kossuth Lajos jóváhagyásával született. Százezrek érzését, a Budapesthez kötődés erejét, a szocialista hazafiság hőfokát érzékelteti ezekben a hetekben a rendkívül gazdag, centenáriumi eseménysorozat iránti érdeklődés, és a még ennél is jóval több tettrekészség, fokozott társadalmi aktivitás, amely az egységes Budapest 100. születésnapját, a város lakosságát szolgáló új eredmények, új jelentős alkotások létrehozásának ünnepi alkalmává emeli. A fővárosi tanács elnökének szavait az Internacionálé követte. Az avatóünnepség ezzel véget ért; az új emlékmű azt hirdeti, hogy lezárult az egyesített főváros életének első száz esztendeje, Budapest új évszázadot kezdett. (MTI) 62. évfolyam 226. szám 1972. szeptember 24„ vasárnap Ára: 1 forint