Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

SZERDA, 1978. SZEPTEMBER 20. P ártbizottságunk időről időre módszeresen át­tekinti a X. kong­resszus határozatainak vég­rehajtását. Ezt tette a közel­múltban is, amikor a szocia­lista közgondolkodás és ma­gatartás néhány időszerű kérdését közelebbről meg­vizsgálta. Ez azért is szüksé­gessé vált. mert már közel két esztendő telt el a kong­resszus óta, s azóta is a közvélemény figyelme kíséri, hogy a szocialista közgon­dolkodás és magatartás erő­sítésének feladatairól szóló kongresszusi állásfoglalás ho­gyan valósul meg a gyakor­latban. Elsősorban a köznapi gon­dolkodásban és cselekvésben kifejezésre jutó olyan mo­rális tendenciákat vizsgál­tuk, mint az anyagi érde­keltség és az anyagiasság; az elosztásban mutatkozó he­lyes irányú differenciálás és a torzulások elemei; a kis­polgáriság jelenségei és okai; a közéleti aktivitás, il­letve passzivitás probléma­köre. Célunk nem elméleti­eskedő, moralizáló anyag ké­szítése, hanem olyan politi­kai elemzés volt, amelynek alapján reális képet teremt­hetünk gyakorlati valósá­gunkról és jobban meg tud­juk határozni a kongresszusi útmutatás szellemében a pártszervezetek és a kom­Győri Imre: II szocialista közgondolkodás és magatartás erősítéséért munisták feladatait. A he- dés egyre magasabb szintje lyi teendők kimunkálására növeli az értelmiség szere­törekedve elsősorban azt pét. A megyében szellemi pá­vizsgáltuk, hogy kellően lyán tevékenykedő 50 ezer élünk-e lehetőségeinkkel, s foglalkoztatott közül több megfelelő-e megyénkben a mint 11 ezer a diplomások szocialista közgondolkodás, száma. Ezek kétharmada a magatartás erősítéséért fo- felszabadulás óta végezte el lyó munkánk tartalma és az egyetemet vagy a főisko­módszere. lát. Tevékenységük a tudo­Társadalmunk erkölcsi ar- mány termelőerővé válásá­culatának megítélése bo- ban is nélkülözhetetlen. Az nyolult, nehéz feladat, szá­mos mérhető vagy csak ér­zékelhető elemből tevődik össze. A mindennapok el­lentmondásos jelenségeiből a szemlélődő számára olykor nehezen áll össze a valósá­gos kép. Ahhoz, hogy a lé­nyeg megközelítésére ered­ményesen törekedhessünk, két nagyon fontos tényezőt — a történelmi szemléletet és a gazdasági-társadalmi­kulturális átalakulás vizs­gálatát — vettük alapul. A gazdasági-társadalmi haladás és a tudati-erkölcsi fejlődés Pártbizottsági ülésünkön abból indultunk ki, hogy a szocialista közgondolkodásért folyó küzdelmet nem szabad elszakítani a szocialista tár­sadalmat építő, társadalmi viszonyainkat fejlesztő fel­adatainktól. Amikor az emberek szocialista együtt­élésének, magatartásának, szokásmódjának gyarapítását tüzzük ki feladatul magunk elé, nagyon fontos, hogy ezt nek részt. Az ifjúság neve­lése — a közoktatás — mar­xista—leninista alapon törté­nik. Az út, amelyet a szocializ­mus irányába vágtunk, örök­re elzárta a legdurvább, a legembertelenebb erkölcste­lenségek forrását. A múlté a dolgozók kizsákmányolása, létbizonytalansága, éhezése, robotja. A múlté a megaláz­tatás, az emberi önérzetbe utóbbi időben jelentősen nö­vekedett a műszaki és az ag­rárértelmiség, amely nem­csak mindennapi szakmunká­jával járul hozzá a szocia­lista építőmunkához, hanem oktató-nevelő és kulturális tevékenységével is elősegíti a munkások és parasztok mű­veltségének gyarapodását, egyidejűleg maga is alakul, fejlődik, ideológiailag és po­litikailag. Az értelmiség je­lentős részét képező pedagó­gusok (több mint 4 ezren vannak) nagy erőfeszítéssel nevelik az ifjú nemzedéket. Megyénkben az értelmiség túlnyomó többségének állás­foglalását, magatartását a szocialista elvek elfogadása, célkitűzéseink aktív támoga­tása jellemzi. Ugyanakkor e réteg erkölcsi arculata sem homogén. Az értelmiség, a vák legfontosabb jegyeit, a tisztességes munka, a közös­ségi erkölcs lényeges voná­sait. A szocialista brigádok az elsők között dolgoznak a kommunista szombatokon, vasárnapokon, a városok és községek fejlődését szolgáló társadalmi munkaakciók so­rán. A szocialista erkölcs izmo­sodása a közéleti felelősség erősödésének is alapvető fel­tétele. Ezt vizsgálva joggal megfogalmazhatjuk, hogy a szocialista közösségi erkölcs erősödése áthatja életünk mindennapjait nagy és kis kérdésekben egyaránt. Az or­szággyűlési képviselői jelö­lőgyűléseken a választópol­gárok több mint harminc százaléka részt vett, s min­den 9—10-ik felszólalt, és legtöbbjük közérdekű javas­latot tett. Ugyanez volt ta­pasztalható a társadalmi szervezetek és mozgalmak kongresszusait megelőző ta­nácskozásokon is. Az 1970-es tiszai árvízveszély idején szinte minden ember kivette részét a védelmi munkából. Egy-egy társadalmi munka­akció meghirdetésénél az a jellemző, hogy többen jelent­zási feszültség, az árak ala­kulása, helyenként az álla­mi és szövetkezeti szektor közötti indokolatlan kerese­ti különbségek, a nyereség túlhajszolása, egyesek indo­kolatlanul magas jövedelme, és más jelenségek. Közvéle­ményünket az utóbbi időben különösen a munkával arányban nem álló, túlzottan magas jövedelmek borzolják fel. Ilyen jövedelmek Csong­rád megyében is vannak, kü­lönösen az intenzív szőlő- és gyümölcsteremesztés, ker­tészkedés, a magántulajdont képező mezőgazdasági gé­pekkel végzett bérmunkák, a gebines teherfuvarozás, és más gazdasági tevékenységi formák keretében. Azonban itt nagyon fontos különbsé­get tenni egyfelől a társa­dalmilag hasznos munkával, tisztességes úton szerzett, és a fáradozás mértékének megfelelő jövedelem, más­felől a spekulációval, a munka nélkül szerzett ha­szon között. Míg az előbbi hozzájárul a nemzeti jöve­delem növeléséhez, és ezzel együtt a jó közhangulathoz is, ez utóbbi egyik fontos agyagi-gazdasági bázisa a Homogén. zvz eneimiseg, a kispolgári életvitelnek, kárt szellemi pályákon dolgozok, K«nek,ahány munkás- P b . és az alkalmazottak egy kis része nem mindig él a tár­sadalmi közmorál elveinek megfelelően. Az értelmiség egy kis részénél, és az al­kalmazotti, kispolgári réte­geknél tapasztalható a pénz, a vagyon, az állás, a beosz­kézre szükség van. A megye lakosságának köz­gondolkodására alapvetően az a jellemző, hogy magu­kénak érzik, vallják a párt politikáját. Ha bírálják, ak­kor nem a politikát, hanem a végrehajtásban mutatkozó beágyazzuk társadalmunk vajó szabad beletaposás joga, építésének egész folyamaté- a pénz, a vagyon, a rang ba- „ , birtokában. S hogy mennyi­A felszabadulás után a re a régmúlté a meghunyász­kommunisták, a munkásosz- kodás, azt éppen a fiatalok tály vezetésével indult el ha- magabiztos, jó értelemben zánk a demokratikus, szo~ vett gatiás nélküli magatar cialista fejlődés útján. Gaz­daságilag elmaradott agrár­országból fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező társadalom lettünk, felszá­moltuk az évszázados kultu­rális, egészségügyi elmara­dottságot is. E történelmi, gazdasági, társadalmi előrehaladásban gyökereznek ideológiai, er­kölcsi fejlődésünk eredmé­nyei is. A marxizmus—le­ninizmus, amely a felszaba­duláskor csak kevesek val­lott eszméje volt, ma hege­món szerepet játszik a tár­tás. mint társadalmi érték- hibákat, vontatottságot észre­mérő szerepének újbóli elő­térbe kerülése is. Az erkölcsi megítélés alap­ja a társadalom minden osz­tályánál a végzett munka mennyisége és minősége. A vételezik. Fejlődik politikai érdeklődésük, tájékozottsá­guk, igényük a tájékozta­tásra. Növekszik azoknak a köre is, akik tudatosan tö­rekszenek a marxizmus—le­tásán mérhetjük le. Ma már nincs szolgalelkűség, minden eimek teijMÍtSe "ad "felha tisztességesen dolgozó ál­lampolgár joggal megkövete­li emberi méltóságának meg­becsülését. Csökkent a rang, a cím, a származás fétise az emberek társadalmi megíté­tisztességes munka alapvető ninizmus megismerésére, el­társadalmi kötelesség és csak sajátítására. Egyetlen példa erre: a pártban és a tömeg­szervezetekben folyó politi­kai oktatás immár évek óta talmazást a jogok gyakorlá­sára. Ha a munkaerkölcs helyzetét vizsgáljuk, ugyan­csak jelentős fejlődésről ad­hatunk számot. A szocialista munkaerkölcs csaknem 75 ezer emberre a —" fPÍVődésrTeö"nd°oliun'k felsorolt antiszociális jelen­megye felnőtt lakossaganak tenzív _ fejlődésé (gondoljunk bizonvítiák okoz a népgazdaságnak, és rontja a társadalmi közér­zetet is. A kispolgáriság általános történelmi-társadalmi-gaz­dasági gyökerei mellett Csongrád megyének vannak olyan sajátosságai, amelyek külön is éreztetik hatásukat. A Viharsaroknak és Szeged környékének a felszabadu­lás előtti viszonyait nemcsak ^Ömatikusan a nagybirtok es a nagy lét­számú agrárproletariátus, hanem a lassú, döntően a kisiparon alapuló iparosodás és főleg a városok nagy ki­terjedésű határában az álta­lánostól eltérő agrárfejlődés is jellemezte. Egyes terüle­teken a mezőgazdaság in­rosnegyedében, Tarjánban 1968 decemberében adták át az első szövetkezeti lakáso­kat. Ma mar az OTP-örök­iakások és szövetkezeti laká­sok száma meghaladja az ez­ret, de az eredeti tulajdono­soknak mintegy 10 százalé­ka már kicserélődött. Az ilyen és hasonló jelensége­ket persze elsősorban a la­káshiány teszi lehetővé. De nemcsak az, hanem a lelep­lezés nehézsége is, ami vi­szont bizonyos fokig össze­függ a rendeletek hiányos­ságaival is. Az elmúlt időszakban napvilágra került visszaélé­sek, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselek­mények joggal váltanak ki felháborodást az emberek­ben. Vannak, akik ezek lát­tán elkedvetlenednek, elbi­zonytalanodnak, túl sötét ké­pet látnak. Sokan azt remélték, hogy a szocialista társadalom erősö­désével, a gazdasági gyara­podással, a kulturális szín­vonal emelkedésével auto­matikusan tért hódít a szo­cialista közgondolkodás és közerkölcs. Nehezen veszik • tudomásul: az életszínvonal, a közjólét emelkedése, a szocialista demokrácia növe­kedése, az államélet fejlesz­tése önmagában nem zárja ki az antiszocialista jelen­ségeket és azok okait. Azt kérik számon: a tár­sadalom előrehaladását szol­gáló elhatározásainkat, a párt és a kormány döntése­it miért nem úgy alkotjuk meg, hogy azonnal, és teljes mértékben kiküszöbölődje­nek a káros, antiszocialista jelenségek? Szerintünk azon­ban illúzió volna azt gon­dolni, hogy a politikai-gaz­dasági döntések, elhatározá­sok minden következmé­nyükben feltétlenül csak po­zitív hatásúak lehetnek. A döntően szocialista hatású intézkedésekkel is együtt járhatnak kedvezőtlen kö­vetkezmények. S ahogyan döntéseink pozitívumai sem következnek be, éppúgy esetleges nega­tív kísérőjelenségei sem tűnnek el maguktól. Vajon arról van-e szó, hogy a társadalom helyzete és a közállapotok rosszabbak, mint korábban? Szerintünk nem ez a helyzet, és még a fejlődött a közélet erkölcse, a társadalmi felelősség a szűkebb lakóhelytől a szo­cialista világrendszer ügyéig. A szocialista országok sadalom világnézeti arcula- együttműködése, a magyar­lésében. A legdöntőbb embe- erősítésében kiemelkedő je­ri értékmérő a tisztességesen lentőségű a munkaverseny, a végzett munka lett. Sokat szocialista brigádmozaíom. fában. Száz- és százezrek ta' nulmányozzák rendszeresen a marxizmust—leninizmust. Megyénkben hetvenezer egy évben azok száma, akik szer­vezett keretekben elméleti­politikai oktatásban vesz­szovjet barátság nemzeti ügyünk lett a közel három évtized során. Előrehalad­tunk a szocialista családer­kölcs, a nők egyenjogúságá­nak gyakorlati megvalósítá­sában is. Megyénkben a szocialista cí­met elnyert brigádok száma a legutóbbi négy évben 1600­ról 2300-ra, tagjainak száma 17 ezerről 25 ezerre emelke­dett. Többségük magán vi­seli a szocialista kiskollekti­mintegy 20 százalékára ter­jed ki. Érvényes tehát a X. kongresszusnak az az érté­kelése, hogy: „Társadalmunk közerkölcsének meghatározói azok a milliók, akik az esz­mét és a célt elfogadva, ön­tudatosan dolgoznak a szo­cialista építés, a munka frontján, akiknek létalapja a becsületes munkával szerzett keresetük." a Szeged környéki paprika-, szőlő-, és gyümölcstermelés­re, a makói hagymakultúrá­ra, a Szentes környéki ker­tészkedésre) egy vállalkozó jellegű kispolgár-paraszti ré­teg megerősödésével járt együtt. A falusi és városi kispolgárság a harmincas években a demokratikus po­litikai mozgalmak ségek sem ezt bizonyítják. Hiszen tények sora bizonyít­ja, hogy a szocializmus mind teljesebb megvalósítása me­netében a társadalmi hala­dás és gazdasági gyarapodás közepette pozitív irányú és nagymértékű életformaváltás megy végbe nálunk. Élihez hozzájárul a nagyobb jólét, az életkörülmények rendsze­bázisául res' fokozatos emelkedése. Az általános előrehaladást azon­A kispoigáriasság néhány megyei jelensége A végbement társadalmi- maradványai, felerősödhet gazdasági fejlődés nem zár- az individualizmus, az ego­ja ki, hogy amiként a X. izmus. A közgondolkodás kongresszus is megállapított fejlődésére bizonyos mérté­szolgált, de egyes idősza- ^ sok társadalmi gond és kokban — politikailag in- ellentmondás is kíséri. Vagy­gatag jellegénél fogva — is nem rosszabb ma a társa­jobboldali törekvéseket is dalom erkölcsi-tudati hely­támogatott. zete, mint korábban, hanem E történelmi gyökerű kis- A, megváltozott és vál­polgáriság hatása még ma tozo tarsadalmi. gazdasagi is érezhető megyénk egyes tozó társadalmi, feltételek megváltoztatják a A társadalom erkölcsi arculatának kongresszus is megállapítot- fejlődésére bizonyos mérté- « £££7"ku™?gári pozitív és negatív magatar­niőhíSniM c»lt*mra rttsnnmráH meenvfíhf»n ta — társadalmunk átmene- kig zavarólag hatnak gazda- paraszti es városi Kiapoiijui tóst egyarant, mindkét élet­nenany eleme usongrau mssgyenen ü talaján felélénkülhetnek a életünkBolyan nehézsé- retftLfit ely™tk It VM aSazkS az ÚI Megyei pártbizottságunk a sok körében is van még fe- Hannlrfr. erköles PPÍ mini nélHánl a heruhá. szövetkezet, parasztok, kis­társadalom erkölcsi arculatát gvelmezetlenség, fusizás, ön­vizsgálva áttekintette a tár- zés, vagyis a munkások egyes sadalmi osztályok, rétegek — csoportjainak, vagy az egyes megítélésünk szerint — leg­fontosabb jellemzőit. Megyénkben e szempont­ból azt tartjuk a legfonto­sabb politikai-gazdasági-er­kölcsi erőnek, hogy a mun­munkások magatartása nem mindenkor azonos az osztály magatartásával. Ha csökkenő jellegű is, de még elég je­lentős az indokolatlan mun­kaerőmozgás (1968-ban 33 000 A főváros centenáriumának jegyében kásság alkotja a dolgozók kilépés történt, 1971-ben 25 legnépesebb táborát és ma- ezer). Nagy a nem igazolt, gatartása mindinkább a tár- kiesett munkanapok szama, sadalmi erkölcs elfogadott A parasztság gondolkodás­kritériuma. Az ipar dinami- módjának fejlődését döntően kus fejlődése következtében befolyásolta a szocialista me­az iparban, kereskedelemben zögazdaság, a szövetkezeti és közlekedésben foglalkozta- életforma megszilárdulása. A tottak száma meghaladja a tsz-ekben és a szakszövetke­00 ezret (kb. két és félszere- zetekben 60 ezer tag és al­se a húsz évvel korábbinak), kalmazott dolgozik. Szövet­A szocialista szemlélet meg- kezeti parasztságunk maga­határozója a politikailag ön- tartásában folyamatosan tudatos, szakképzett nagy- csökkennek a régi, maradi üzemi munkás törzsgárda, vonások: a vagyonimádat, az Elsősorban náluk kapott pol- individualizmus, a beszűkült gárjogot a munka és maga- érdeklődés. Ugyanakkor fel­tartás szerinti megítélés. Ta- lelhető még a paraszti gon­pasztalataink azt is mutat- dolkodá6ban a jórészt régi jak, hogy az elmúlt évtized- vagyoni különbségekből szár­ben a munkásosztály soraiba mazó jövedelemeltérések ku­került dolgozók többségét ve- porgatásra, önzésre inspiráló zető osztályunk formálta sa- hatása is. Világnézeti kérdé­iát arculatára és nem for- sekben a valláserkölcs befo­ditva. Mégis látnunk kell, lyása különösen e társadalmi hogy a szakképzetlen, a be- tóJ idősebb nemzedéké­járo munkasok egy részére .ii tös kevésbé jellemzőek a mun- nei ^entos. kásosztály meghatározó sa- A tudományos-technikai for­játosságat. Hiszen a munka- radalom, a társadalmi fejlő­vitel alkalmazkodik az új iparosok). Részben ide is helyzethez, visszavezethetők az olykor ( Vannak olyan emberek (s előretörő magánvállalkozói talaa szan}uk "T^f" 13 ambíciók (használt trakta- az elmúlt evekben . akik kis­rok vásárlása, tehergépkocsi *1?.Ík\ 8(OT" üzemeltetése saját haszonra a tsz és az ÁFÉSZ égisze alatt stb.). E történelmi hatás persze érezhető pozitív érte­lemben is: a szorgalomban, a takarékosságban, az igye­kezetben, a boldogulásra va­dolkodnak, akik nem veszik ki részüket a kollektív tár­sadalmi erőfeszítésekből, sőt elhatárolják magukat nagy társadalmi céljainktól is. Ez nem jó. Az viszont biztató, hogy megnőtt azoknak az hanem kell, a ló törekvésben. Ez utóbbiak egyéneknek és kollektívák­vonások, amelyeket nak a szama amelyek önma­gukkal szemben is mind ma­gasabb követelményeket ál­lítanak, példát adnak a mun­kában, a szocialista erkölcs­ben és gondolkodásban, a közösségért érzett felelősség tekintetében. A végbement, társadalmi és gazdasági fej­lődés alapján megyénk társa­dalmi-politikai életének je­olyan nem nyesegetni, ápolni, hasznosítani köz érdekében. Ugyanakkor sajnos, meg­lehetősen gyakori a lakással, ingatlannal, telekkel történő spekuláció és a spekuiáeiós úton szerzett jövedelmek el­titkolása, az adócsalás. A la­pok apróhirdetései között lenségeiből, a dolgozó lakos­nem ritkán olvashato, hogy új szövetkezeti lakás- vagy OTP-társasház-tulajdono­sok áruba bocsátják laká­sukat. A helyzet ismerői tudják, hogy egy-egy 2 vagy ^dött a szocialista közfeifo 3 szobás szövetkezeti lakas súg magatartásából, a terme­lő", alkotómunka eredmé­nyeiből az a következtetés vonható le, hogy az utóbbi években nálunk is megerő­Bndapest centenáriumának jegyében tegnap nyitotta meg a főváros IX. kerületi tanácsának vb-elnöke, Keszel Pálné az új hűvösvölgyi óvodai tábort. A hatalmas park ideális játszolehetőséget kínál a gyermekeknek. az OTP-hitel törlesztés­gás és gondolkodás, fejlődött . __ ii .t 4 a dolgozók társadalmi fele­f=naloannSa • tOVabb' lősségtudata 150—200 ezer forinton cse- vjj,asa rél gazdát. Az eladó tehát több mint 100 ezer haszonhoz jut, anélkül, hogy ezért bármiféle munkát végzett volna. Szegeden újonnan épülő, modern vá­és közéleti akti­erősödött a szocialista j cenai erköics társadalmi hatékony­iorintos saga Ezt keU továbbfejlesz­tenünk és mindinkább ural­kodóvá tennünk. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents