Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

SZOMBAT. 19:2. SZEPTEMBER 16. Ügyviteli egyszerűsités az iskolákban Az iskolák vezetői és a nevelők az utóbbi Időben egyre gyakrabban panaszkodtak arról, hogy egészségtelen módon megnövekedelt az iskolai ügyvitel, s ennek gyakran az oktató-nevelő munka látja kárát. A Művelődésügyi Minisztérium a Pedagógusok Szakszervezetével közösen megvizsgálta az egyes intézménytípusok ügyvitelét, és megállapította, hogy a panaszok megalapozottak. Intézkedésként most irányelveket tettek közzé az általános és középiskolák ügyviteli teendőinek egyszerűsítéséhez. Gondot jelent a pedagógusok adminisztratív munkájában több olyan előírás, ami pedagógiai szempontból ugyan indokolt, a gyakorlatban azonban túlzás. A különböző felügyeleti szervek területenként eltérő, más-más elöirású nyomtatványt alkalmaznak, gyakran maximális követelésekkel. A következőkben központilag kiadott személyiségalapot bocsátanak közre, ez tartalmazza majd a legfontosabb kérdéseket. Gyakran szóba kerül a nyomtatványok ügye. Egyesek javasolják a nyomtatványok csökkentését, mások további nyomtatványok rendszeresítését követelik. A szakemberek szerint egyes rendelkezések valóban korszerűtlenné váltak, megszüntetésük Indokolt, másrészt az uj nyomtatványok birtokában csökkenthető az írásbeli munka. A tervek szerint a korszerűtlenné vált, felesleges jelentések kötelezettségét megszüntetik, a valóban szükséges feladatok ellátását pedig jól megszerkesztett nyomtatványokkal segítik. Az elmúlt hónapokban megkezdték a nyomtatványok ésszerűsítését. A felesleges nyomtatványok jelentős hányadát korszerűsítették, ugyanakkor új nyomtatványokat ls bevezettek. Az a cél, hogy az egységesített nyomtatványok szerepét fokozzák, és visszaszorítsák a sokféle elterjedt „helyi" nyomtatványkészítést. Felesleges munkát adnak sokszor a különféle felmérések, adatszolgáltatasok ls. Ennek megakadályozására a jövőben a központilag elrendelt felméréseken, adatszolgáltatásokon, adminisztratív teendőkön kívül csak a megyei (fővárosi) tanács művelődésügyi osztályának (főosztályának) engedélyével lehet az iskoláktól ilyen feladatokat kérni. Folynak azok a munkálatok is, amelyek az Iskolák pénzügyi-gazdálkodási ügyvitelének ésszerűsítését szolgálják. Tekintettel arra, hogy az országos szervek hatáskörével összefüggő feladatok egyszerűsítéséről van szó: intézkedésekre csak később kerülhet sor. Az említett intézkedések csak kezdeti lépések. Az illetékesek törekvése a továbbiakban is az lesz, hogy folyamatosan ésszerűsítsék az intézmények ügyvitelét és mindehhez megteremtsék a szükséges feltételeket. Alapvető fontosságú, hogy az iskolákat fenntartó és Irányító tanácsi szakigazgatási szervek, továbbá az intézmények Igazgatói, tantestületei a maguk területén is elősegítsék ezt a törekvést — hangsúlyozzák a minisztériumi irányelvek. Szöveg nélkül t A százéves Budapest A kiegyezés sajátos szerepet osztott az akkori Magyar, országnak. Egyrészt változatlanul megtartotta az osztrák tartományok félgyarmatának, mezőgazdasági bázisának. a Habsburg-politika' függvényének minden lényeges vonatkozásában, külpolitikában, katonapolitikában, pénzügyekben, gazdaságpoli- sabb szándékú budapesti vátikában. Ugyanakkor, a mo- rosvezetők sem tudták teljenarchián belül, Magyaror- sen figyelmen kívül hagyni a szág — kisebbik úrként — budapesti tömeghangulatot, elnyomója lett egész sor, az A főváros nmmzoU ós nemzetközi szerepe akkori lakosság több mint felét kitevő nemzetiségnek. Az akkori magyar kormányok tehát egy tartalmában mélységesen reakciós, egyre inkább kialakuló imperialista politikát folytattak. Budapestet pedig ennek a politikának a székhelyéül szánták. A város azonban ennek a politikának sajátos módon ellenállt: még a lényegében reakciós városvezetés is progresszívabb politikát folytatott és úgyszólván állandó konfliktusokban állt a kormányokkal. A konfliktusok mögött a két uralkodó osztálynak, a nagybirtokosságnak és a nagytőkének érdekellentétel lappangtak; részA fővárosban és környékén óriási tömegben gyűlt össze a munkát keresők haközvetlen kapuja, a politikában csakúgy, mint a kultúrában. Másreszt, s ez a szerepe fővárosunknak különösen jelentős: fontos kulturális és politikai centruma lett Budapest a szomszédságunkban élő, velünk egysorsú népek öntudatra ébredésének és kulturálódásának. Hogy csak néhány példát említsünk: Budapesten jelentek meg a románok legnagyobb költőjének, Eminescunak első versei; budapesti egyetemeken, az Itteni szerb kollégiumban formálódott a megszülető Jugoszlávia poben azonban kétségkívül az többségét azonban mindena tény, hogy a legreakcióSzegedi asszonyok a COMPACK-ban Látogatás a kávécsomagolóban A Csongrád—Bács megyei ÉLIKER-ben dolgozó lányok-asszonyok egy csoportja egynapos budapesti társasutazáson vett részt. A kirándulás célja az volt, hogy a háziasszonyok közelebbről is megismerkedjenek a COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat munkájával. Tevékenységük eredménye: az ízléses csomagolásban árusításra kerülő tizenháromféle kávé, különböző gyarmati fűszer, só és háztartási vegyicikkek mind Ismertek — és kedveltek — az üzletbe járó és háztartást Genfbe utazott a Vöröskereszt delegációja A Vöröskereszt Nemzeti Társasagok Ligáju — amely 117 ország szervezetét, összesen 250 millió tagot számlál — szeptember 18-ra összehívta a végrehajtó bizottságot A kéthetes ülésszakra pénteken Genfbe utazott a Magyar Vöröskereszt elnökségének delegációja. A fontos esemény céljáról Rostás egy évszázadon át legfőbbemberbarúü célja az volt, hogy a fegyveres konfliktusok esetén támogatást nyújtson a szenvedő lakosságnak, s ugyanígy segítségére siessen a természeti csapások sújtotta területek lakóinak. A modern haditechnika, a veszélyes fegyverkezési hajsza István főtitkár, a küldöttség korában a Nemzetközi Vöröskereszt olyan irányban kívánja tevékenységét továbbfejleszteni, amely a béke megőrzését, a népek szabad boldogulását szolgálja. E kérdésben a Magyar Vöröskereszt álláspontja egyértelmű: követi a párt útmutatását, a népek béke- és szabadságvágyának támogatásában. " — Ugyancsak a XX. század „tűzte napirendre" a környezetvédelemmel kapcsolatos témát. A végrehajtó bizottság ülésén szó lesz arról, milyen módon kapcsolódhatna be a Vöröskereszt az ENSZ- és az Egészségügyi Világszervezet környezetünk megóvásáról szóló határozatainak eredményes végrehajtásába. vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. — A végrehajtó bizottság testületi ülésének legfőbb feladata ezúttal, hogy alaposan előkészítse a liga jövő évben sorra kerülő konferenciáját. A mostani tanácskozáson összesen 24 témában vonjuk meg" az elmúlt négy évben végzett vöröskeresztes munka eredményeinek mérlegét — A napirenden szereplő kérdések között ls kiemelkedő helyet foglal el az a téma, amely a Vöröskeresztnek a mai modern társadalom követelményeihez igazodó szerepét, feladatait határozza meg. A vöröskeresztesek világméretű mozgalmának vezető családok körében. Azt azonban kevesebben tudják, hogy Itt a nyers kávé feldolgozásával is foglalkoznak, nemcsak csomagolásával. Igaz, nem sokan, mindössze három ember irányítása elegendő a munkafolyamat elvégzéséhez, hiszen automata gépek állnak a termekben. A lyukkártyarendszerrel előre beprogramozott arányban összekevert kávéfajtákat először megtisztítják, majd 240 kilogrammonként 200 Celsiusfok körüli hőmérsékletre hevítik egy kemencében, az innen kizúduló forró pörkölt kávé pedig léghűtés hatására visszanyeri eredeti hőmérsékletét. (A korábbi vízhűtéses eljárás bomlási folyamatokat indított meg, s a kávé ízét is befolyásolta.) A kihűlt kávét egy tartály „magába szippantja", ahol a súlyt automata mérleg jelzi: a veszteség általában 21 kilogramm körüli. A pörköltkávé-silókból a csomagolóba kerülnek a keverékek. Itt ls automata, félautomata gépek helyettesítik az emberi kéz munkáját. A szegedi háziasszonyok éppen a legkedveltebb Oma legalább 36 órával később főzött fekete. Kovács Géza kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a jóval később, tehát a jelzett hathetes szavatossági idő lejárta után készített dupla ls többnyire éppoly élvezetes és finom, mint a korábbi. A csomagolási technika Időközben ugyanis olyan sokat fejlődött, hogy a kávé hosszabb időn út is tárolható, anélkül, hogy Illóolaj-tartalmából veszítene. Éppen ezért a közeljövőben valószínűleg módosítani fogják a kávé szavatossági idejéről szóló régebbi rendelkezést. Attól azonban nem kell tartanunk, hogy bármelyik háztartásban is hónapokig áll a pörkölt kávé a polcokon, de még az üzletekben sem. Az eddigi fogyasztást figyelembe véve, ebben az évben 2200 vagon pörkölt kávét főzünk meg, ami azt jelenti, hogy fejenként kb. 2,2 kilogrammot. A vállalat és a kereskedelem gondoskodik arról is, hogy mindennapi italunk friss kávéból készüljön, a napi rendeléseket a vállalat még aznia töltését, csomagolását, ragasztását, dátumozását naP szállítJa a nagykereskedelem raktáraiba, vagy 48 órán belül postára adja. Ha mégis megtörténne, hogy „megöregszik" valamelyik kávéfajta, azt rögtön másodosztályúvá minősitik, és olcsóbban árusítják. A vállalatnál, amelynek környékét is a pörkölt kávé illata lengi körül, azt tartják, hogy az az igazán jó dupla, amelyben „megáll még a kanál is". S hogy létezik Ilyen, erről fehér asztal mellett meggyőződhettek a szegedi vendégek is. Ch. A. csodálták meg az egyik automatán. Valamennyiük tetszését elnyerte a sárga, műanyag-importból származó — dobozba csomagolt 35 dekagrammos Rió. ízlésesnek találták a magyar fémdobozos Omnlát is. A szegediek számtalan kérdést tettek fel, érdeklődtek a gyár nyereségrészesedéséről, és arról is, hogy a rágcsálók megdézsmáljék-e a kávét éppúgy, mint a gabonát. Sok értékes tanácscsal is gazdagabbak lettek: megtudták, hogy nem az egészen frissen pörkölt kávé a legzamatosabb, hanem da az ország legkülönfélébb litikal-értelmlrtgt vezetőinek jelentős része. Ennél is fontosabb azonban az a szerep, amelyet a több nyelvű budapesti munkásmozgalom a városegyesítéstől az első világháborúig a Duna-völgyi proletariátus testvériségének kialakításában, az egymásra utaltság és sorsközösség tudatának kialakításában játszott. A Magyar Tanácsköztársaság hadseregében számos szomszéd nép fia ott harcolt; a soviniszta uszítás ellenére, a szomszéd népek munkásosztálya a mi forradalmi harcunkat a magáénak is érezte, s a Tanácsköztársaság bukása után az üldözött magyar forradalmároknak menedéket adott; a Horthy-fasizmus huszonöt éve során a magyar haladás központjai és orgánumai gyakran a szomszéd népek munkásmozgalmának védelmében alakulhattak kl. Mindezek megalapozásához tisztességgel járult hozzá a budapesti munkásmozgalom internacionalizmusa. s legtávolabbi vidékeiről, a nagybirtok árnyékában kialakuló legszegényebb zsellérrétegből. A városi élet, a nagyipar ezt a heterogén sokaságot szervezett tömeggé formálta. A kormány és a városvezetés Igyekezett ugyan a sűrűsödő forradalmi veszélyt csökkenteni azzal, hogy a Budapesten dolgozó tömegek Jelentős részét a városi életből kirekesztette, közjogilag is. közigazgatásilag ls. Évtizedeken át ellenállt, például, a többször is fölmerült Nagy-Budapest tervnek. A város lakosságának óriási képpen a munkások, a bér. bői élők és a nehéz körülmények között dolgozó kispolgárok adták. Ez a tömeg a századforduló táján egyre jobban radikallzálódott, s a szocializmus jegyében egyre határozottabb programmal föllépő politikai erővé vált A századelőtől, de különösen az 1806-ös orosz forradalomtól kezdve Budapest a nyílt osztályharc színtere lett Amikor a XVII. század végén az egyesült keresztény hadak Budát és Pestet a törököktől visszafoglalták, úgyszólván lakatlan romhalmaz maradt itt. A benépesítés sorén a Habsburgok birodalmi terveiknek megfelelően akarták létrehozni az új városokat. Budán és Pesten csak német anyanyelvű, katolikus személy kaphatott letelepedési engedélyt, házhelyet, polgárjogot. És csodálatos módon, alig száz évvel az újratelepítés után Buda és Pest, de különösen az utóbbi, a magyar nemzeti újjászületés központja lett. Központja volt az első, még elszigetelt polgári forradalmi kísérletnek, a Martinovicsféle összeesküvésnek. Központja volt a XIX. század eleji reformmozgalmaknak, s ez utóbbiban már a nemzeti nyelv jogáért és szépítéséért, a nemzeti kultúra felemeléséért folytatott küzdelemnek is. A német városból a polgári forradalom és Szabadságharc során, az azt követő nemzeti ellenállásban, kivált pedig a városegyesítést követő gazdasági fejlődésben és politikai küzdelmekben végképpen magyar város, méghozzá a nemzet életében főszerepet vivő magyar város lett. És ebben nemcsak a nagyvárosi élet törvényszerűségei játszanak közre; nemcsak az a tény, hogy itt az ország fővárosa, tehát itt alakultak ki a magyar államiságnak és az egész magyar szellemiségnek országos hatósugarú gócai. A nemzet életében főszerepet jelentő magyar városról mindenekelőtt abban az értelemben beszélhetünk, hogy itt sűrűsödtek leginkább az akkori magyar élet égető problémái, s itt alakult ki legvilágosabban az a történelmi program és legkoncentrúltabban az az erő, amely ezeknek a problémáknak a megoldására alkalmas. Ám ezzel egyidőben Budapesten alakult ki a legnemzetközibb magyarországi gócpont is. Két értelemben. Egyrészt, mint minden országban a főváros, Magyarországon is Budapest lett a világgal való érintkezésnek 1918—19 bebizonyította, hogy a magyar forradalom kiindulópontja és főereje: Budapest. Horthynak minden oka megvolt rá, hogy féljen Budapesttől, amelyet — a történelem színe előtt igen megtisztelő módon — „bűnös városnak" nevezett. A fasizmus mindent elköveteti, hogy Budapestet az országtól elszigetelje, az országot a fővárossal mintegy szembeállítsa. Ez a szemlélet a felszínen elég sokáig fertőzött. De hogy mélyre nem tudott hatni, annak bizonyítéka, hogy Budapest 1944—45-ös tragédiáját az egész magyar nép milyen mélyen átérezte, ahogyan a fölszabadulás után az egész ország a főváros megsegítésére sietett, s Budapest újjáépítésére a budapestiekkel összefogott. Mert Budapest nem egyszerűen a budapestieké, Budapest az országé. S hogy ez mennyire nemcsak tudati, hanem érzelmi élmény országunkban: meg kell néznünk, hogy egyegy budapesti Intézmény fölavatását követően — mint például az utolsó lerombolt budapesti Duna-hídnak, azErzsébet-hídnak helyreállítása után, vagy a Metró első szakaszúnak megnyitása után — milyen zarándoklat indul a fővárosba hazánk minden tájáról. Ügy gondoljuk, hogy — különösen u szocialista építésben vállalt szerepével, gazdasági és kulturális tevékenységével — Budapest népe ezt a megható szeretetet erőihez képest az ország népének tettekkel viszonozza. A főváros centenáriuma: országos esemény. De jelentős európai eseménnyé is vált azáltftl, hogy ez alkalomból itt gyűlnek össze és folytatnak közös problémáikról megbeszéléseket Európa fővárosainak polgármesterei. Ez az első ilyen találkozó, remélhető, hogy ennek folytatása is lesz. És remélhető, hogy Budapest, amely az utóbbi Időben többször volt színhelye az európai béke érdekében tett kezdeményező lépéseknek, ezzel a polgármesteri találkozóval is jól szolgálhatja földrészünk békéjének és biztonságának ügyét. MESTERHÁZI LAJOS 4 l »