Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

PÉNTEK, 1972. SZEPTEMBER 15. Xantus Gyula kiállítása A höe Diána, Vadászó Diána, Áldozati Ünnep, Kecskék eletfával, Antik relikviák — Xantus Gyula képeinek címében is kulcsot ad kezünkbe. Görög arcélek, antik ruharedők, mezopotámiai figurák, mitikus jelenetek elevenednek meg a műveken. Nosztalgia? Megidézés? Illusztráció? Talán mindegyik. A teljességét vesztett ember példafelmutatása, az oly természetes antik teljesség di csérete. S ugyanakkor a mai, XX. századi ember igénye, feszültségei, öröme és keserve e múltból megidézett festményeken. Műveinek középpontjában mindig az ember és az emberi tulajdonságok állnak. A történelem egy régvolt pillanatában tetten ért embert menti át a mába, hogy ezekben _ az emberekben, mosolyaikban, és küzdelmeikben, apró örömeikben magunkra ismerjünk. Olyan kérdések foglalkoztatják, melyek az emberi nem legfontosabb pillanatai: Jegyesség, A menyasszony, A vőlegény, Virágos anyaság, A gyermek bemutatása. A feszültségek nemcsak tartalmi vonatkozásúak. Xantus a kép merev-szigorú négyszögéből amorf formákat szakit ki, s ezzel máris egyfajta ellentétet teremt. Ezen amorf formán belül bontja ki mondandóját, gazdag rajzosságát dekorativitását E kalligrafikus tételek egyszerre vallanak a rajzolás pillanatnyi öröméről és az ornamentikák időtlenségéről. Rendkívüli leleményességgel „írja tele" felületeit, s e rajzosság a háttér tartózkodó síkjával ismét egy más feszültség forrása. Xantus Gyula 35 műanyagtemperát mutatja be a Képcsarnok szegedi bemutatótermében. Kiállítását tegnap Fischer Ernő festőművész, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára nyitotta meg. T. L. Színházi tttOKSák Pénzügyminiszteri irányelvek a vállalatoknak A vásárlók igényei, s nem utolsósorban a hosszú távon is biztonságos és gazdaságos termelés immár kényszeríti a vállalatokat, hogy termékeik összetételét korszerűsítsék. A közelmúltban a kormány is foglalkozott e kérdéssel, s határozata nyomán a minisztériumok értékelési módszereket dolgoztak, illetve dolgoznak kl a vállalati munka gazdaságosságának mérésére, a gazdaságossági sorrend vizsgálatára. E munkába most a vállalatok is bekapcsolódnak. Intézkedési terveket készítenek a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására. A cél az, hogy a gazdaságtalan termékeket visszaszorítsák, vagy gazdaságosabbá tegyék, s minél több korszerű, nyereségesen értékesíthető terméket bocsássanak ki. E munkát a Pénzügyminisztérium most kiadott módszertani irányelveivel is segíti. Uj filmek Fuss, hogy utolérjenek... Magyar film. Lenkei La- juk visszaforgatni az idő kejos novellájából filmre ír- rekét: hátha valami még to Kállai István. Rendez- mindig mégragadó lehet az te: Keleti Márton, fényké- évtizedekkel ezelőtt divatozó pezte: Hildenbrandt Ist- búgó hangon előadott bárgyú ván. Szenes Iván szövegé- dalszövegekben, akkor megre zenéjét szerezte: Fényes pillantunk a páternoszterben Szabolcs. egy összecsuklott diplomatát. Énekel benne Zalatnay Ezek után: miről szól az Sarolta, Koós János, Németh új magyar film? Az operettMarika és mások. Előbbiek színház primadonnájának slágert, mert remélhetőleg az árnyékában vergődő ifjú lesz a Félteni kell... című énekesnő és a szintén melszerzeményből. Fülbemászó lőzött musical szerző rettea dallama és elég sokszor netesen ismerős viszontagsáhallottuk ahhoz, hogy az gok után (véletlenül belekeédes-bűs szövegét is megje- verednek a kémkedési ügyeyezzük. Németh Marika be) természetesen révbe jut, természetesen operettet éne- azaz a világot jelentő deszkel a filmbeli operettszín- kákra és egymás szerető karházban. Mindebből koránt- jaiba. sem az következik, hogy a Az ódivatú, szokványos Fuss, hogy utolérjenek: ze- történet még mindig mulatnés film. Inkább: krimi. tfltó tehetne néhány új ötletaev- Daródia? te1, szellemes „bemondásokagy. parocna r kaJ„ Jó színészi ulakítósokAmikor már belenyugod- kai megtűzdelve. De nem az, nánk, hogy egy vérszegény mert nincsenek új ötletek, kémtörténettel van dolgunk, vannak viszont banális megszólal a zongora és fel- aranyköpések. Szerepelnek csendül egy érzelmes szerel- olyan nevek, mint: Páger mi kettős. Amikor végre erőt Antal, Pécsi Sándor, Sovéve magunkon megpróbál- mogyvári Rudolf, Bodrogi HHMUHMHMM Gyula, Bárdi György, a PéA százéves Budapest Ilyenkor szeptember közepén — ahogy, sajnos, már az időjárás is hasonlít a téli színházi évadhoz — a közönség szinte várja, igényli a színházi előadások kezdetét. Két hét múlva, 29-én meg ls nyílnak a színház kapui, s mindjárt két klasszikus művel mutatkozik be a részben új együttes. Euripidész Medeiája és Szophoklész Antigonéja lesz a két nyitódarab. Mindkét művet az új igazgató, Giricz Mátyás rendezi. A kísérő zenét Tarnai György szerzette, míg a díszleteket és jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezi. A Metíeia címszerepét Kovács Mária, a miskolci színház tagja, mint vendég alakítja, és az ókori irodalom másik kiemelkedő nőalakját a színművészeti főiskolát most végzett Martin Márta mutatja be. A két görög mű többi szerepeiben Miklós Klárát, Bartha Máriát, Madai Emőkét, Szabó Máriát, Simon Évát, Kovács Jánost, Janka Lélát, Kovács Gyulát, Máriáss Józsefet, Szabó Istvánt és Simon Pétert láthatjuk. * Érdekes megemlíteni, hogy az Antigoné utolsó szegedi előadása 1922 márciusában volt, Palágyi Lajos igazgatása alatt A darab akkor dr. Csengery János szegedi egyetemi tanár fordításában került színre, s a mű főszerepeit Csengery Ilona. Kálmán Sári, Tóvölgyi Margit, Bihari László, Hajdú László és Sántha Ferenc alakították. * Szeptember 30-án kerül bemutatásra Ábrahám Pál világot járt revüoperettje, a Hawaii rózsája Bór József rendezésében és Csala Benedek vezénylésével. A díszleteket Sándor Lajos, a jelmezeket Hrubv Mária m. v. tervezi. A nagysikerűnek ígérkező operett főszerepeit Berta Erzsi, Krasznói Klára, Baranyai Ibolya, Szabady József, Csizmadia László, Király Levente, ifj. Űjlaky László, Tolnay Miklós, Katona András és Bagó László játsszák. Baranyai Ibolya és Üjlaki László személyében mutatkozik be a közönségnek új szubrett és táncoskomikus. Hadd jegyezzük itt fel. hogy az Abrahám-mű első szegedi bemutatója 1932. március 12-én volt Görög Sándor igazgatása alatt, és a főszereplői akkor Kondor Ibolya, Kiss Manyi, Sümegi Lili, Ajtay Andor, Sass Imre, Zilahy Pál, Tunyoghy Péter, Vágó Artúr, Benedek Andor és Sántha Ferenc voltak. * A szokásos tájelőadásokat a színház már 10-én megkezdte Szentesen, a Maya bemutatásával. Az előadásnak nagy sikere volt, s a közönség forrón ünnepelte Baranyai Ibolyát, aki a lábán balesetet szenvedett Déry Mária szerepében mutatkozott be. Ugyancsak ezen az előadáson volt nagy sikerben része Kovács Gyulának, aki Búngyörgyi Károly tavalyi alakításában debütált. A Maya előadásait egyébként már Bácsalmáson és Makón ig bemutatta a társulat. Csongrádon mutatkozott be a Rigoletto koloratúr főszerepében Fekete Mária. Hisszük, hogy Szegeden is fogjuk hallani e szép szerepben a fiatal, tehetséges énekesnőt. * Nem követünk el indiszkréciót talán, ha eláruljuk, hogy az elmúlt évadban már sikeresen bemutatkozott Űjlaky Károly testvére az újonnan ide szerződött ifj. Újlaky Lászlónak. Mindketten a budapesti Nemzeti Színház kiváló művészének. Űjlaky Lászlónak a fiai. A két testvér tehát Szegeden, egy helyen versenghet a sikerért. Bizonyára eredményesen ... Jenő István esi Balett tagjai —, hogy mást ne Ls említsünk. Csak éppen nem tudnak mit kezdeni á szerepekkel. Ezek után: kinek és miért készült a Budapest Filmvallalat új filmje? S. E. Gazdasági ós kutturátés központ • A városegyesítés után elsősorban az ipar indult fejlődésnek, a gyors népességnövekedés is főként az ipari munkaalkalmak bővülésének köszönhető. Az európai fejlődéstől csaknem egy évszázaddal elmaradt, feudális ágakon Magyarország a múlt század közlési, derekán egy időre Európa iparágak, a vegyipar, különö„Amerikája" lett. Itt támadt ^^ u gyógyszeripar, az elekt. hirtelen a legnagyobb szúk- romos és elektronlkai lpur. ség bátor vállalkozókra és változatlanul tartja rangját ügyes szakmunkásokra. S itt az ösi és hazai adottságokon kínálta nincstelen paraszt- alapuló budapesti élelmiszerkívül a távfinommechanikai népesség a legolcsóbb — csaknem gyarmati színvonalon — napszámos-munkaerőt. A budapesti ipar nagymértékben külföldi leányvállalkozásokból származott, s évről évre növekszik, ez azonban nem csupán gyógyvizeinknek, nem is elsősorban a sokat emlegetett magyar vendégszeretetnek és magyar konyhának köszönhető, hanem talán némiképp a természeti adottságokra is épülő, különösen szép városképnek," s nem utolsósorban értékes közgyűjteményeinknek és műemlékeinknek. A középkor óta sokszor emlegetik úgy Budát, Pest-Budát, Budapestet, mint Európa legszebb városát. Ne legyünk önhittek! Elégedjünk meg vele, hogy tájával, hegyeiről ipar ls. Kevesen tudják, hogy Budapest mezőgazdasági város, kitáruló panorámáival, s küsőt, Magyarország legna- lönösen dunai látképével, _ gyobb mezővárosa. Néhány hídjaival, Budapest Európa eg'y "majdnem teljesen "nyers- ágazatban, az intenzív állat- egyik legszebb városa. SfíS^^SSSSí A műemlékekről szólván: tésben nagyszerű eredményeket ért el Budapest mezőgazdasága. Budapestnek nincs egy világrangú műemléke, vagy műemléki városrésze. A történelem itt rengeteg katasztróTalán nem szükséges rész- .. , ... „. _ . , letezni Budapest szerepét az *aval i&ri- Hl8iíen c8flk leg" utóbb, az 1944—45-ös ostromban ls elpusztult az épületek több mint negyede, mégpehetőségekre és az olcsó munkaerőre alapozva, néhány évtized alatt olyan ipari polikultúra alakult ki, amelyben úgyszólván minden ágazatot örsaág kulturális életében megtalálunk. A gyors buda- Itt székel a Magyar Tudopestl fejlődés rikító ellentét- mányos Akadémia, Itt műbe került az ország más te- ködnek filmgyáraink, vezető dig jórészt n városmagban, rületein tapasztalható stagná- színházaink, könykiadólnk. Mlnt műemléki együttes jelásával. Még a felszabadulás Itt van az országos sajtó, a lent Budapest különlegesséután ls sokáig, Budapest ad- rádió és televízió központja. gét az európai fővárosok köta az egész magyar Ipari ter- Budapesten a legmagasabb a zöu. neandervölgyi település melés több mint 40 százaié- továbbtanulási arány. Az ál- fültárt nyomai; egy római kát talános iskola elvégzése után korl nagyváros középületelA szocialista politika szem- "téü a tanulóifjúság rendel- nek, templomainak, lakóhábefordult ezzel a túlkoncent- Nézésére a legszélesebb és a mainak maradványai; a Várraló tendenciával, Igyekezett legdifferenciáltabb középls- „egyedben egy későromán és és igyekszik minél több mun- kolal ^"dszer. A tíz egyetekaalkalmat teremteni vldé- men és egyetemi rangú íőisken, a létesítményekkel meg- kolón mintegy félszázezer diák tanul, az ország minden tájáról. Budapest mint „iskolaváros" is tehát országos jelentőségű. közelíteni a kínálkozó munkaerőt. Ugyanakkor, különösen az utolsó évtizedben, igyekszik a budapesti ipari polikultúrát az ország természetes adottságainak megfelelően, ahogy a közgazdászok öt gyógyforrása, a legkülöngótikus alapokon fölépült barokk város; a XIX. század építészeti stílusainak egy-egy kimagasló alkotása, karakteres építészeknek kezenyoma, mint Ybl és Lechner; s magának az együttesnek a harmondják, „szelektíven fejleszteni". Ma a budapesti ipar a magyar ipari termelésnek „csupán" egyharmadát adja. Volumenét tekintve, persze ez is jóval több a korábbi 40—45 százaléknál! annak, hogy Budapest EuróÉs különös jelentőségre tet- pa egyik legkeresettebb tutek szert azok az iparágak, rlsztlkal centruma. Évente amelyek fajlagosan kevéssé két és fél—hárommillió nyersanyag-, inkább munka- külföldi keresi fel, s ezek úlerő-igényesek. Tehát a már talában jó élményekkel menemlített közlekedés-gépipari nek haza. A turistaforgalom De nevezhetnénk Budapes- móniája; egy sajátságos mótet fürdővárosnak ls. Hetven- don a történelem változásait idéző „építéstörténeti skanzen" Óbudán, Budán s a pesti városmagban az, ami a hozzáértőt csakúgy vonzza ide, mint a laikust. Az emberi sorsot, tragédiákat, és ela magyarázata szánt újrakezdéseket Idéző köveivel, s hozzá mai élénkségével Budapest, alighanem, Európa egyik legérdekesebb városa. félébb hőfokú és összetételű vizeket ontja. Olyanokat, amelyek közül másutt egyetlenre is világhírű gyógyüdülőhely települne. Nem utolsósorban ez Mesterházi Lajos (Folytatjuk) Hz önkényeskedő vezetés „eredménye" Nehéz helyzetben a szerszámkovács ktsz Néhány hónappal ezelőtt a tettük szóvá cikkünkben a hogy ha nem következik be Munkás szava címmel riport- vezetés hibáit, Haramász azonnal gyökeres fordulat, ban számoltunk be a Szegedi Szerszámkovács KtszAndrás elnök és Dobó Ist- anyagilag lehetetlenné válik, ván műszaki vezető mit sem A Szegedi Szerszámkovács ben uralkodó vezetői önké- törődött ezzel. Például So- Ktsz pártszervezete rendkinyeskedésről, arról, hogy a 110 dolgozó meg az elnök között finoman szólva ellent mogyi Pált, a felügyelő bl- vüli párttaggyülésen vitatta meg, hogyan legyenek úrrá a gondokon. A párttaggyűlés zottság elnökét, — akit clk künk nyomán ugyan vissza mondásos a kapcsolat. A kö- helyeztek eredeti munkakö- rendkívüli közgyűlés összehírülmények alapján úgy ítél- lébe — elüldözték a munka- vását javasolta, amelyet az tük meg, hogy a rossz üzemi helyéről. A szövetkezetben légkör előbb-utóbb súlyos nem tartották meg az előirt elmúlt napokban tartottak meg. A közgyűlés megállahelyzetbe sodorja a kollektí- közgyűléseket, nem hallgat- pította Haramász András elvát. Cikkünk nyomán a Csongrád megyei Főügyésziák meg a dolgozók véleményét, a szó legszorosabb érnök és Dobó István műszaki vezető felelősségét, s ezért őket — valamint a szövetkezet vezetőségét — azonnali hatállyal felmentette nök ellen, ügyében majd a Mivel döntéseikben nem vet- tisztségéből. A szövetkezet ség azonnal vizsgálatot indí- telmében saját elképzelésük tott, s ennek alapján vádat és kedvük szerint kötöttek emelt Haramász András el- üzletet, rendeltek anyagot. bíróság dönt. ték figyelembe a gazdaságos- ügyeinek Intézésére átmeneA szerszámkovács ktsz-ben 508. a célszerűség szempontjait, elhamarkodottan határoztak — a bekövetkezett részben az említett írásunk nyomán, részben a nyugtalanító jelek hatására vizsgálatot végzett a szegedi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Bevételi Főigazgatóság, a Szeged megyei városi tanács vb ipari osztálya, valamint a szövetkezet pártszervezetének felkérésére a KISZÖV revizori irodája. Az alapos mlnt 70 olyan személyt tatileg Nagy János művezetőt, a szövetkezet párttitkérál és Zakar János művezetőt kérnagyarányú termelés-vissza- ték fel. Szeptember végén esés Haramász András el- újabb közgyűlést hívnak ösznöknek és Dobó Istvánnak sze az új tisztségviselők megköszönhető". Az említett választására. vizsgálatok azt ls megmutatták, hogy a legelemibb törA szerszámkovács ktsz tehát életének sorsdöntő törvényességi követelményeket dulóponljához érkezett, sem vették figyelembe; több Amennyiben a tagok össze__ _ fognak az év hátralevő napellenőrzés számos súlvos hí- láltak, aki a munkakönyvét jaibun, megmenthetik üzebát hozott felszínre. Többek ugyan átadta a szövetkezet- - «nek, de sem fizetésük, sem közt azt, hop/ a jelenleg 110 tagot foglalkoztató korszerű üzem termelése csaknem fe0 viss/aoel t, 1972 Ml éVélg^^H húromnegyed millió forintos "égy munkakönyvvel dolgo veszteség keletkezett, indornüket a még nagyobb arányú veszteségtől. De kezüka munka felvétele érdeké- ben van saját sorsuk alakiben nem jelentkeztek. Volt tása is, hisz a ' következő ottan irodai dolgozójuk, aki tisztújítaskor nem csupán vezetőket kell majd válaszkolatlanul, több mint félmillió forintot fizettek ki bér címén. Hiába volt a szövet- bérkifizetések miatt most nazott! A szervezetlenség, a tani, hanem új, demokratiszövetkezeti demokrácia sem- kusabb üzemi légkört kialamibe vevése, az Indokolatlan Wtani, melyben nem fordulkezet pártszervezetének ismételt figyelmeztetése, hiába gyon nehéz helyzetbe került a szerszámkovács ktsz, félő, hat elő az életünktől idegen önkényesség. Matkó István Gyümölcsprognózis Az Agrártudományi Kutató Intézet munkatársat távlati gyömölcsprognózlst készítettek. Az 1980—85-ös években várható kereslet meghatározásánál figyelembe vették a lakosság számának várható alakulását, a feldolgozó ipar igényét, valamint azokat a nemzetközi prognózisokat, amelyekből az exportigényekre lehet következtetni. Az egy főre Jutó hazai gyümölcsfogyasztás 1970-ben meghaladta a 70 kilogrammot 1980-ra — az előrejelzés szerint — kereken 11 kilóval növekedik, ezt követő öt évben 1985-ig pedig megközelíti a 90 kilót. De nem mindegyik gyümölcs iránt növekedik egyenlő mértékben a kereslet. Számolnak azzal, hogy egyes fajták népszerűsége csökken, másoknak a forgalma stagnál, egy sor gyümölcs pedig a következő évtizedben „előretör". Az egy főre jutó almafogyusztús 10Rü-ra 10, 1985-re pedig 12 kilogrammal lesz nagyobb az 1970 évinél. Ennél arányosabb nagyobb mértékbe nő a körte „népszerűsége", amennyiben legalább egyharmadával többre lesz belőle szükség. Tizenöt év alatt 1,5 kilóval fokozódik a cser^sznyefogyasztás és 6ról 7 és fél kilóra fut fel az őszibarackvásárlás. Kevesebb szilva kerül majC a piacokra.