Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

bj LÉG Pl jtbö VILÁG PHötETÁRíAL EGYESÜLJETEK! o Vfc WARORSZA 62. évfolyam 218. szám 1972. szeptember 15., péntek Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIÁLIS + A MUNKÁSPÁRT LAPJA Nagy János Ankarában Nagy János külügyminisz­ter-helyettes Ankarába érke­zett. A török külügyminisz­tériumban megbeszéléseket folytat Ismail Erez főtitkár­ral a nemzetközi helyzetről, mindenekelőtt az európai biztonsággal összefüggő kér­désekről és a magyar—tö­rök kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Nagy Já­nost fogadta Haluk Bayülken külügyminiszter is. Több mint 40 milliárd forint közműberuházásra Tanácskozás a megye Megkezdődött az V. építő­gépész konferencia Pécsett, a Tudomány és Technika Há­zában csütörtökön megnyílt az V. építőgépész konferen­cia. A tanácskozáson a ha­zai építőipari és építőgép­gyártó vállalatok, az Építés­ügyi Minőségellenőrző Inté­zet kétszáz szakembere vesz részt. Ezenkívül két nyugat­német és egy belga cég küld­te el képviselőit, akik elő­adásokat tgrtanak és bemu­tatják a Pécsett kiállított gé­peiket. Évnyitó a tanárképző főiskolán Elsősök köszöntése — Átadták az aranydiplomákat Kinevezések Tegnap délelőtt a Szabad­ság filmszínházban rendezte meg a Szegedi Tanárképző Főiskola tanévnyitó ünnep­ségét. Az ünnepély elnöksé­gében többek között helyet foglalt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztály­vezetője, Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, Bagdi Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Szalontay József, a me­gyei tanács osztályvezetője és Hojgesang Péter, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának titkára, vala­mint a szegedi testvérintéz­mények képviselői. A tanév­nyitó ünnepségen Hegedűs András, a Szegedi Tanárkép­ző Főiskola főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Szólt a tanárképzés előtt álló megnövekedett felada­tokról, a szocialista tanár legfontosabb tulajdonságai­ról, és a főiskola munkájá­ról is. Ünnepi beszédében köszöntötte az elsőéves ta­nárjelölteket, akik az ünnepi beszéd után fogadalmat tet­tek. A fogadalomtétel után elsőnek Sipos József, a ta­nárképző főiskola KlSZ-tit­kára köszöntötte az elsőéves hallgatókat, majd dr. Füle Sándor, a Művelődésügyi Mi­Aranydiplomás pedagógusok nisztérium osztályvezető-he­lyetese szólt a tanévnyitó ünnepség közönségéhez. A Szegedi Tanárképző Fő­iskola Tanácsa huszonkét, 50 éve végzett tanárnak ado­mányozott aranydiplomát, két 60 évvel ezelőtt diplo­mát szerzett pedagógusnak pedig gyémánt oklevelet. Az ünnepélyes diplomaátadásra hat nyugdíjas pedagógus jött el, akik személyesen vették át Hegedűs András főigazgatótól az aranydiplo­mát. Andrássy Sámuelné Ná­nássy Erzsébet budapesti, Benkóczi Rózsa szegedi, Csekő Árpád budapesti, Implom Józsefné Balogh Irén gyulai, Liszkay Vilma szegedi és Papp Erzsébet nagykőrösi pedagógusok vet­ték át személyesen az arany­diplomát. A kitüntetettek nevében Liszkay Vilma mon­dott kedves és megható sza­vakat. Hegedűs András főiskolai főigazgató ezután bejelentet­te, hogy főigazgató-helyette­sekké nevezték ki Tímár András tanszékvezető főis­kolai docenst ós dr. Sípos Sándorné főiskolai docenst. A, Művelődésügyi Minisztéri­um ez évtől docenssé ne­vezte ki dr. Békési Imre, Kozma Róbert, Szerényi Ti­bor és dr. Vidács Ferenc adjunktusokat. Az 1972—73­as tanévre a Művelődésügyi Minisztérium 12 főiskolai hallgatónak adományozott Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjat: Lakossy Judit, Romsics Ignác, Vidra Klára és Voinea-Delast Ilona har­madéves, valamint Berkes Györgyné Cseszkó Katalin, Galli Mária Márta, Juhász Teréz. Mayer Zoltán, Schneider Béla, Szöllősy Er­zsébet és Tóth Zsuzsanna negyedéves hallgatóknak. A tanévnyitó ünnepség be­fejezéseként a tanárképző főiskola női kara és irodal­mi színpada adott ünnepi műsort. A megnyitón rámutattak, hogy a szomszédos országok­hoz képest hazánkban a köz­műellátottság nagyon lema­radott, a helyzet javítására már a III. ötéves tervben megtörtént a felkészülés. El­készült a közműépítés fej­lesztését szolgáló komplex célprogram, ennek anyagi feltételeit a kormány a IV. ötéves tervben meg is te­remtette. A korábbi időszak több mint kétszeresét, 40 milliárd forint feletti össze­gű beruházást irányzott elő víz-, energia, valamint táv­közlési közművekre. E fel­adat jelentőségét mutatja, hogy míg egyes területeken mérsékelték a beruházások ütemét, ezt az eredeti terv szerint hajtják végre. A továbbiakban rámutat­tak, hogy a közműépítés egyik legnehezebb feladata a földkiemelés. Évente kb. tíz­millió köbméter földet kell megmozgatni, kiszedni, visz­szatölteni, az elmúlt tervidő­szákban ennek még csak a 10—15 százalékát végezték géppel, jelenleg viszont már a 70 százalékát Az utóbbi időben például több mint 100 nagy teljesítményű hidrauli­kus kotró érkezett az ország­ba. A géppark bővülése terem­tette meg a lehetőséget az említett terv teljesítésének. További teendő, hogy meg­felelő technológia alkalmazá­sával, korszerű munkaszer­vezéssel ezeket a lehető leg­gazdaságosabban, termeléke­nyen használják ki, ezért kell nagyon szorosan együttmű­ködni építészeknek, gépé­szeknek, munkaszervezőknek. Különösen fontos, hogy a ha­gyományos kivitelezési eljá­rások mellett korszerű, új, Magyarországon nem ismert építési technológiákat fej­lesszenek ki, hogy az építés ne zavarja a felszíni forgal­mat, illetve, ha ez nem ke­rülhető el, a zavarás minél rövidebb szakaszon követ­kezzen be. Pénteken az állami építő­ipari vállalat szállójában folytatja munkáját a konfe­* rencia, majd gyakorlati be­mutató zárja a programot. Somogyi Károlyné felvételei Az elsőéves hallgatók egy csoportja Magyar -olasz kulturális munkaterv Csütörtökön a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dr. Sergio Kociancich tanácsos, az olasz külügyminisztérium kulturális főigazgatóságának osztályvezetője és dr. Borka Zoltán, a KKI főosztályvezetője aláírta a két ország 1972— 75-re szóló kulturális munkatervét. Az aláíráson megjelent társadalmi, művészeti életünk számos kiválósága. Ott volt Mario Franzi, az Olasz Köz­táraság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Keserű Dánosné látogatása Szegeden A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó textil- és textilruházati ipar termelé­sének 10 százalékát Csong­rád megye adja, de ezen kí­vül rendelkezik a megye más tekintélyes könnyűipari üzemekkel is. Tegnap dél­előtt a Könnyűipari Mi­nisztérium vezetői, Keserű Jánosné miniszter és dr. Ba­kos Zsigmond miniszterhe­lyettes Szegedre látogattak, hogy tanácskozzanak a me­gye vezetőivel a könnyű­ipar helyzetéről. A vendégek délelőtt Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, Szabó Sándor, a megyei PB titká­ra, dr. Varga Dezső, a sze­gedi PB titkára, valamint a megye több más vezetője részvételével a már koráb­ban kialakult jó együttmű­ködés szellemében vitatták meg, hogyan fejleszthető to­vább a megye könnyűipara, és hogyan érinti ez a vál­lalatokat és szövetkezeteket. Megállapították, hogy a leg­számottevőbb fejlődés a textilruházati ipar rekonst­rukciója keretében a HÓDI­KÖT gyárában lesz, ahol a termelés 50 százalékkal nö­vekszik, de a többi üzemek­ben is komoly beruházásokra kerül sor a közeljövőben. A tanácskozáson több olyan kérdés is napirendre került, amely központi dön­tést kíván, ilyenek például a vállalatok jövedelmezősé­ge, anyagi érdekeltségük és a dolgozók jövedelmének fo­kozása, a munkaerőhelyzet javítása. Délután a vendégek és a megye vezetői felkeresték a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilgyárát, ahol a bértömeggazdálkodás kísér­leteit tanulmányozták. Itt a gyár igazgatója. Juhász Géza részletesen tájékoztatta a minisztérium és a megye képviselőit a termelés és létszám alakulásáról, a lét­számmozgás irányáról. El­mondta, hogy a bértömeg­gazdálkodás eddigi kísérletei eredményesek, emelkedett a termelékenység, javult a munkafegyelem. A beszámoló után közösen megtekintették az üzemet, ahol beszélgettek a dolgozók­kal is, majd a késő délutáni órákban a vendégek vissza­utaztak a fővárosba. Zclman Ferenc Két aranyérem Két magyar termék kapott aranyérmet a brnói nemzet­közi gépipari vásáron. Fi­gyelemre méltó elismerése ez mind a magyar gépiparnak, mind a brnói magyar kiál­lításnak, hiszen a külföldi termékeket mindössze 16 aranyéremmel díjazták, s Magyarországon kívül csupán a Szovjetunió, az NDK és az NSZK „két aranyérmes". Egyik díjazott gyártmá­nyunk, az ezerliteres auto­kláv magyar—csehszlovák kooperációban készül. A Zo­máncipari Művek és a Tos­Kurim cég ebben az évben kötött szerződést; eszerint az üvegzománcozott autoklávok­hoz a motorállványt és az elektromotort a magyar, a hajtóművet pedig a csehszlo­vák üzemben állítják elő. A másik aranyérmes: mű­szeriparunk magas műszaki' színvonalú újdonsága, a ma­gyar szabadalom "alapján gyártott Ko—Bl típusú kód­teodolit. A műszer a terep­méréseknél automatikusan jelzi a szögértékeket, majd ezeket lyukszalagra rögzíti, így lehetővé teszi a geodé­ziai mérések számítógépes feldolgozását. Már üzleti si­kert is hozott: a csehszlovák Merkuria Vállalat öt pél­dányra jelentette be igényét. Ku koricafajta-bemutató Szegeden Bötermöek az űj hibridek Minden tekintetben alkalmasak a gépi betakarításra A mezőgazdasági kutatóin­tézetek meghatározott fajta­kísérleti program alapján fog­lalkoznak a különböző nö­vényi kultúrák nemesítésével. Egy kormányintézkedés alap­ján specializálták az inté­zetek kutatási tevékenységét, és így a Szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézet főleg kalászos gabonák és a kuko­ricafajták nemesítésével fog­lalkozik. A mezőgazdasági kutatók — amint a szegedi intézet által rendezett háromnapos hibridfajta-bemutatón is ki­derült — messzemenően fi­gyelembe veszik a termelés­technika fejlődését, a gaz­dálkodás mechanizálásával és kemizálásával jelentkező igé­nyeket és ehhez igazítják fajtajavító-nemesítő tevé­kenységüket. Mivel egyre kevesebb a kézi munkaerő a mezőgaz­dasági termeléshez, mosta kukoricáknál a gépi beta­karításra alkalmas, erős szárú fajták kincmesítése és fenntartása a fő céL A mintegy 150 résztvevő­nek bemutatott KSC—360-as, KDC—364-es és 487-es, vala­mint a Sze DC—624-es és a többi új erős szárú kukorica­fajták egyaránt elnyerték a termelőszövetkezeti és álla­mi gazdasági szakvezetők el­ismerését A szegedi kutatók hangsú­lyozták, hogy a gépi beta­karításra kinemesített új hibridek, bőtermőek: megadják a hektáronként 60—70 mázsás terméshoza­mot, állják az őszi szele­ket, esőket, viharokat, min­den téren alkalmasak a gé­pi betakarításra, és ami a legfontosabb, az idei termésből már nagy mennyiségű vetőmagot is kaphatnak a gazdaságok. i

Next

/
Thumbnails
Contents