Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

CSrTÖKTÖK. 1972. SZEPTEMBER 14. Kiskert - nagy gond Amit jó tudni az építési engedélyekről Az elmúlt napokban jó néhány kiskert tulajdonosának a II. kerületi tanácsi hivatal bélyegzőjével ellátott borítékot hozott a postás. Meglepetten tartották kezükben az Idézést, amelyben szabálysértési eljárás végett kérik megjelenésüket a hivatalban. Régen tudott dolog: ha valaki a törvényeket nem ismeri, az nem mentesít a felelősségrevomás alól. Így történt ez a kiskerttulajdonosokkal is. Kétszázötvennégyük közül százhetvenen nem voltalt tisztában azzal, hogy új tulajdonukkal mit szabad tenniük és mit nem. Minden komolyabb érdeklődés nélkül hozzáláttak kisebb-nagyobb házikók építéséhez. Amikor tavasszal gomba módra kezdtek szaporodni csinos és szemet sértő épületek egyaránt, és az építési osztálynak ehhez képest szembetűnően kevés engedélykérelemmel akadt dolga, egy tájékoztatót küldtek ki a tulajdonosoknak teendőikről (kérdésünk: miért csiak akkor?). Legtöbben a már épülő vagy készen levő ház tervrajzát ezután küldték be, így a hivatal már csak fennmaradásukat és nem építésüket engedélyezte. Az utóbbi elmaradásáért természetesen ki-ki megfizette a bírságot. Voltak — körülbelül 00-an — akiknek ez a tájékozatlanság többe került. Az esztétikai érzéket végképp sértő kunyhókat — még ha drága anyagból és a maga két kezével építette ls a tulajdonos — lebontásra ítélték. Meg kell mondanunk, teljes joggal, hiszen egyéni ízlésre valló bádogpaloták, rozsdásodó buszroncsok látványát nem engedheti meg a város. Hogy a majd Újszegeden kiosztásra kerülő kiskertek tulajdonosai, körülbelül 360an, s a városban bármit építeni szándékozók ne essenek ugyanebbe a hibába, elmondjuk, milyen épület felállításához nem kell engedélyt kérnie az építtetőnek. Tehát: 1,5 méternél alacsonyabb kerti növényházhoz, háztartási igényeket kielégítő húsfüstölőhöz, szabad kemencéhez, ugyancsak háztartási célokat szolgáló melléképületek felújitáisához (építéséhez már engedély szükséges!), valamint mezőgazdasági jellegű, összefüggő alapozást nem igénylő, állandó emberi tartózkodásra nem alkalmas épülethez. Minden egyéb esetben szükséges az építési engedély. Essék szó a kiskerttulajdonosok másik gondokozójárói is. mégpedig a gázvezetékről I Annak idején az a 26 telek is eladásra került, amely alatt a város fővezetéke húzódik. Az OTP adásvételi szerződése azonban nem részletezte kellően, hogy ezeken a területeken milyen korlátozásoknak kell eleget tenniük a tulajdonosoknak, Később derült ki, hogy a csőtől 30—30 méter távolságra tilos az építkezés, bizonyos növények termesztése és a nyílt láng használata. Az már elgondolkoztató azonban, hogy miért nem terjedt ki erre korábban a figyelem, és ha már egy-egy kertből 60 méteres sáv is hasznavehetetlen, nem kellett volna ennek a telkek érában is megmutatkoznia? A hiba helyrehozása még mindig nem késő: a tanácsi hivatal cseretelket, vagy árengedményt fog felajánlani ezeknek a kerttuiajdonosoknak. S hogy azokat is megnyugtassuk, akiknek telkét hatalmas földhányásokkal rövidítette meg a DÉGAZ: kárukat megtéríti a vállalat. Ch. A. Garázsok és csatornák A legutóbbi tanácstagi beszámolókon elhangzott felszólalások közül sok foglalkozott a csatornákkal. Mindenki fóruma című rovatunk tavasszal megjelent írásaiban sok tervről számoltunk be. Most — ígéretünkhöz híven — visszatérünk e témákra, csakúgy, mint a parkolóhelyekkel és garázsokkal kapcsolatos kérdésekre. Parkolók és garázsok A felszólalók közül annak idején sokan kifogásolták, hogy kevés a városban a parkolóhely. Azóta lapunkban mér többször megírtuk, hogy folyamatosan halad a Belváros forgalmának rendezése. Az utcák egyirányúsítása révén sok új parkolóhelyet tudnak biztosítani, lehetősége lesz majd parkolóutcák kijelölésére is. Ilyen lesz például a Magyar Tanácsköztársaság útja. a színházi csomópont elkészülte után. Az utcák egyirányúsítása ugyan valamelyest lassítja majd a forgalmat a Belvárosban. A cél azonban nem is a forgalom gyorsasága, hanem elsősorban a biztonságosabb feltételek megteremtése és a parkolási lehetőségek biztosítása. Sok panasz hangzott el a tarjáni és az odesszai kisgarázsokra. Főként azt kifogásolták a felszólalók, hogy csúnyák, nem illeszkednek a városképhez. Az építési osztály ezeken a helyeken több kisgarázs építését nem engedélyezi — kaptuk a tájékoztatást Tölgyesi Béla osztályvezetőtől. A beépítési tervekben már kijelölték az új típusú, süllyesztett játszógarázsok helyét. Elkészültek ezek tervei is. Ha a garázsszövetkezetek igénylik, bármikor hozzáláthatnak építésükhöz. Csatornák és árkok Annak idején a felszólalok sürgették a Maty-érgyaloghídjának átépítését. A tervek már elkeszültek, de a KPM nem fogadta el, statikai felülvizsgálatot kért. Ügy találták ugyanis, hogy a tervek túlbiztosítottak. Á vizsgálat folyik. Befejezése után feltehetően ésszerűsíteni kell a terveket, a híd építéséhez csak azután foghatnak húzza. Mindenki 1 fóruma Mindenki 1 fóruma VAIAG70* A fAI)Al,MA(,t<K Tll.&A*tKHOIN 1 lllANÜÍuYAiípíW.U WJI Sokan szólaltak fel az útszéli árkok elhanyagolt állapota miatt, aminek kö»etkeztében sok helyen nem volt megfelelő a csapadékvíz elvezetése. Az idén eddig 5 kilométer nyíltszelvényű árkot hoztak rendbe, illetve építettek a városban a felszíni vizek elvezetésére. Elkészült a munka például a Fadrusz János, a Temető, a Bártfai, a Lomnici utcában, és a Lövölde úton. Hasonlóképpen a Hunyadi tér környékén, például a Virág utcában. Mihálytelek felszíni vizeinek elvezetésére is készen vannak már a tervek, most folyik elbírálásuk. Tervezik Hattyastelep árokrendszerét. A Szőregi út mentén levő Bobolicstelep belvizének elvezetésére is készen vannak az árkok. Rendbe hozzák az idén a Lumumba utcai tönkrement árkot is. Ezeknek a nyílt árkoknak az alját már többnyire betonlapokkal burkolják, így könnyebben lehet őket karbantartani. Rengeteg gondot okozott az, hogy a Kormányos és a Csendes utcában levő nyíltszelvényű árokba ömlött a Kolozsvári téri iskola szennyvizének egy része. Nagyon sok panasz volt az „illatos" árokra. Már megrendelték ezen a szakaszon egy zárt csatorna építését, amely mintegy másfél millió forintba kerül majd. Az év végére feltehetően el is készülnek a munkával. Jövőre sort kerítenek a Benczúr utca és a Gerle sor egy részének csatornázására is. kaszt, a Nádas utca és a Makkos erdő sor sarkától kezdik majd építeni, méghozzá egy szovjet gyártmányú fúrópajzzsal. A csatorna keresztezni fogja a Csongrádi sugárutat, majd a jövendőbeli külső körút nyomvonalát követve a gedói iskola mellett keresztezi a József Attila sugárutat. Ezt a 150 centiméter átmérőjű csatornát tehát úgy építik, mint Budapesten a metrót. Nem kell felbontani hozzá az utcákat. A munkát októberben kezdik el. Az eredeti tervek szerint ezt a módszert Újszegeden próbálták volna ki, de ott a talaj nem volt alkalmas erre. A Holt-Maros sokaktól kifogásolt állapota is hamarosan megváltozik. Dolgozik a kotrógép, tavaszra már rendbe hozzák a meder egy részét. Azon a szakaszon akár már hozzá lehet látni a parkosításhoz, amihez minden lehetséges társadalmi munkát örömmel fogad majd a tanács. Á százéves Budapest A magyar országgyűlés 1Ö72. decemberében törvényt hozott Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítéséről, „Budapest" néven. Ez a név tehát száz év óta szerepel az európai térképeken, a magyar főváros ilyen értelemben a legfiatalabb az európai fővárosok között. Ugyanákkor egyike a legöregebbeknek; mint lakott terület, sokak szerint, éppenséggel a legöregebb Európában. Föltártak itt 40—50 ezer éves „neandervölgyi" telepet. Valószínű, hogy a budai barlangok néhány, még meg nem állapított kori lelete a neandervölgyinél is sokkal régebbi emberi tartózkodásra vall. Föltárták egy bronzkori város nyomait, egy sor kelta település maradványait. Kétezer évvel ezelőtt Aquincum a Római Birodalom jelentős nagyvárosai közé számított. Az ember megtelepedésének és a város kialakulásának feltételeit a geológiai és a földrajzi adottságok kínálták: jó termőföld, bővizű források, vadban gazdag erdők, mészkő és agyag, mindenekelőtt pedig a Duna, amelyet a „város anyjának" nevezhetünk. A Duna két szempontból ls: mint észak—. déli Irányú szállítási és közlekedési útvonal; s mint — e helyen több ágra szakadva, szigeteket képezve —, ősidőktől fogva a legalkalmasabb kelet—nyugati átkelőhely. A történelmi Időkben ez a sajátos pozíció szerencséje volt és szerencsétlensége is a helynek. Szerencsétlenség, mert a rév birtoklásáért megszámlálhatatlan sok harc folyt, a római időktől a népvándorlás korán és a török időkön át az 1944—45-ös ostromig. Ugyanakkor szerencse, mert ennek a helyzetének tulajdonítható, hogy sok-sok pusztulás után a város mindig újjáépült, s általában egyre gazdugabban, egyre szebben. Elmondhatjuk tehát, hogy Budapestet a közlekedés hozta létre, s ezt a természet szabta így meg. Jellemző, hogy a múlt század derekán, amikor 'az Osztrák—Magyar Monarchia vasúthálózatát tervezni és alakítani kezdték, a Habsburg uralomnak egyáltalán nem állt szándékában, hegy itt csomópontot alakítson ki. Egyszerűen nem lehetett kikerülni Budapestet! S a modern kor érhálózata, a vasút, messzi területről óhatatlanul ide koncentrálódott A városnak ez a kapcsolata a közlekedéssel, az ipar kialakulásában is nagy szerepet játszott. Az eredeti manufakturális iparágaktól eltekintve, a modern nugylpar első jelentkezese Budapesten a közlekedési gépgyártás volt. Magyarország első nemzetközi sikert aratott produktuma, mondhatnánk világcikke, a Ganzféle kéregöntéses vasúti kerék volt. Mindmáig export szempontból is jelentős u budapesti hajógyártás. És nemzetközi összefogással itt alakult ki Európa legnagyobb, világviszonylatban második autóbuszgyára. Természetes, hogy a közlekedés kapcsán mindig nagy szerepet játszott a város' életében a kereskedelem. Kereskedőváros volt Aquincum, kereskedőváros volt Buda a középkorban, az egész európai kereskedelem egyik fontos gócpontja, ahol fiókot tartottak fenn a nagy nyugat-európai kereskedő cégek és bankházak. A termények és állatok vásárának ugyancsak európai fontosságú központja volt Pest. Ezt a jellegét még a török megszállás százötven évében is megtartotta. Ma is: itt a pénzügyi élet központja, itt székelnek a magyar külkereskedelem intézményei, s az évente megtartott Budapesti Nemzetközi Vásár az összeurópai kereskedelemnek fontos eseménye. A három „alapító" város között a kapcsolat a magyar történelem ezer évében mindig szoros volt. Korábbi századokban meg arra is akadt példa, hogy Pest és Buda „közigazgatási egyesítését" bizonyos értelemben megvalósítsák, a pesti tanácsot a budai tanácsnak rendelvén alá. Mindennél lényegesebb volt azonban a magyar közfelfogás szerepe: aki vidékről följött, az „Pest-Budára" jött, egyazon fogalomként kezelve a közigazgatásilag különálló két várost, a székvárost, Budát és a legnagyobb magyar várost, az egyre inkább főváros jellegű Pestet. A sorsközösség, az egymásra utaltság és a köztudatban már régen kialakult azonosság tehát csupán a hivatalos szentesítésre várt. Erre az első kísérlet az 1848—49-es szabadságharcban történt. Az első felelős magyar minisztérium intézkedését az is ösztönözte, hogy befejezéséhez közeledett az állandó Duna-híd, a Széchenyi Lánchíd, amely immáron a jobb és bal part kapcsolatát az őszi és tavaszi jégzajlás heteiben is biztosíthatta. A szabadságharcot követő elnyomatás azonban ezt a városegyesítést nem ismerte el. A Habsburgoknak nem volt szándékuk, hogy egy méreteiben és jelentőségében Béccsel versengő ellenfővárost hozzanak létre a rebellli Magyarországon. A Kamarilla programját akkor legérzékletesebben a Citadella megépítése jelképezte: egy erőd a Gellérthegyen, mely ágyúival mindkét várost „sakkban tartja". Az egyesítés kérdése újólag már csak a kiegyezés után kerülhetett napirendre. Olyan időpontban, amikor az állandó híd, és a kialakuló vasúti hálózat révén, a várost igazában várossá tevő első közmüvek elkészülésével az egyesítés számos vonatkozásban dc facto már megtörtént. Ez nem nzt jelenti, mintha a de jure egyesítés jelentőségét lebecsülném! Sőt, azt kell mondanunk, fővárosunk egész léte szempontjából ez a törvényes és hivatalos egyesítés alapfeltétel volt. Az egyesítés Idején a három városnak összesen sem volt háromszázezer lakosa. Ahhoz, hogy a valóban korszerű közműhálózat létrejöhessen, hogy a hidak sora fölépüljön, hogy egysége* városterv szerint egy modern metropolis úthálózata, belső közlekedése, városmagja, ipari- és lakónegyedel megfelelően kialakulhassanak, mindenekelőtt el kellett hárítani a közigazgatási akadályokat. A három város külön-külön a differenciálódás irányában fejlődött volna. A jobb parti részek bizonyosan visszafejlődtek volna. (Különösen Óbuda: jelentéktelen kis mezővárossá.) Az Egyesüléssel viszont, a század végére, szép és gazdag milliós nagyváros lett. A mai Budapest területe 535 négyzetkilométer. Kiterjedését tekintve a kontinens legnagyobb városa. (Hihetetlenül hangzik, de ötször akkora, mint Párizs.) Lakossága kétmillió. Az úgynevezett agglomerációban, tehát* város vonzásában élő, jórészt a városban dolgozó, gazdasági létével és kulturális igényével a városhoz kötött környező lakosságot is számítva; több mint két és fél millió. Az ország lakosságának negyede. Mesterházi Lajos (Folytatjuk) A

mrr főgyűjtő Jól hatad a rókus—móravárosi főgyűjtőcsatorna építőse is. A Tolbuhin sugárúton, a külső szakaszon feltehetően szeptember végére befejezik a csatornaépítést, bór a határidő csak október 20. A főgyűjtőcsatorna további építése még egy érdekességgel is szolgál majd. Jelenleg a Feltámadás utcában haladnak az építők észak fele. A következő szaKÉPERNYŐ Üj sorozatok Bármilyen lelkesen és kitartóan néztük napról napra az olimpiai közvetítéseket, kedden mégis jólesett a képernyő előtt visszazökkenni a régi kerékvágásba. A különböző szerkesztőségek őszi „nyitása" érdeklődést kiváltó, figyelemre méltó produkciókkai nem okozott csalódást. Három új sorozat is indult az „ilyen még nem volt, most majd megcsináljuk" dicséretes szándékával. Az újdonság keresésének igénye feltétlenül üdvözlendő. A szándéktól a megvalósításig azonban hosszú az út. „Útközben" történhetett, hogy az ötletek egyszer csak elkezdtek a régiekhez hasonlítani, aztán ilyen formájukban kerültek be a Papírsárkány című gyermekműsor első adósába. Mindenképpen reményekre jogosít azonban, hogy az ötleteik beküldésére felszólított 10 éven aluliak megmenthetik a következő részeket a tőlük idegen mesterségességtől, és tartalmában-formájában valóban új műsor születik. Vértessv Sándor, .az Ének a végekről című dokumentum-riportfilm, a másik űj sorozat szerkesztő-riportere már a tévéújságban „visszaverte a támadást". Rekordhosszúságúnak induló riportját készséggel hasonlította össze az emlékezetes Prínc-sorozat.tal. Azt is mondta, hogy hasonlít rá (azaz, nem egészen új), azt is. hogy nem, ebből a képletből pedig „kijön": más. Az első rész ígérete szerint e/. a sorozat: érdekes. Mint minden dokumentum, mint minden riport. Mert. a valóság egy-egy „szeletére" irányítva a mikrofont és a kamerát, felfedeztet valami olyan újat, amit tulajdonképpen már régen felfedezhettünk volna magunk körül, csak nem figyeltünk eleggé, egyszerűen nem vettük észre. „A borbélytól a babgulyásig'' kísérhettük el a leendő határőröket az első részben, érdeklődéssel figyeljük majd további útjukat. Más természetű érdeklődéssel várjuk dr. Szentágotliai János professzor előadásait, a Gondolatok az ngyról című sorozat darabjait. A témaválasztás helyessége nem is szorul bizonyításra. Amiről szólni kell' ez az adás arról győz meg, hogy „felnőtt" immár a televíziói Képes érthetővé és élvezhetővé tenni a legnehezebb stúdiumok egyikét, méghozzá a tudományosság legteljesebb megőrzésével. Az igényes Ismeretterjesztés iskolapéldája ez a sajátos televíziós eszközök felvonultatásával, nagy körültekintéssel elkészített műsor, amelynek szerkesztői a gondos irodalomajánlásról sem feledkeztek el. S. E. Szabályozási munkák a Balatonon A Balatonon a jég beálltáig folytatják a tavasszal elkezdett szabályozási és építési munkákat. Az idén is több ezer köbméter kőanyagot és betont építettek be a Balaton partszegélyébe. Ezzel a Balaton állandó és ideiglenes partfalainak hoszsza már meghaladja a 60 kilométert. Rendezték a partvonalat Balatonkenese környékén is. A Keszthelyi-öbölben a tóícnéken összegyűlt iszaptömeget kotorják, s megszabadították a homokzátonytól a tihanyi szoros hajóút ját is. A Tihanyi-félsziget mellett „bányászott" jó minőségű homokot felhasználják az egyes partszakaszok feltöltésénél.