Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

/ ^ •MM FENTEK. 1912. SZEPTEMBER t fl biztonságos Európáért Akik akkor születtek. 33 évvel ezelőtt, E küzdelemnek meg vannak és megma lelnött emberek, sót lassan-lassun ki- maradtak a régi, hagyományos feladatai, lépnek az ifjú korból, és u Jó középnem- formái is. Kontinensünkön és nem ke/odéknek számítanak. De csontjaikban- vésbé a világ más tájain — olykor átfesvoleikben-ldegelkben mégis őrzik, s még tett cégér alatt, de a lényegét tekintve a utódjaikba ls átörökítik valamiképpen régi módon — fasiszta, félfasiszta vagy a azoknak az éveknek, életük első eszten- fasizmus vészétől megóvottnuk egyálladeinck jószerint inkább ösztönösen mu- Ián nem mondható rendszerek orszugokat gukbn szívott borzalmas emlékeit. Mert és népeket igáznak le, és fenyegetnek hahlszen ók, a hurmincusok is — nem szólva szüléikről és nagyszülelkröl — ls lállal. A szolidaritás e rendszerek, kora mányok. elnyomó és pusztító apparátusok háború nemzedékének szamitanak. Ilyen áldozatai, megkínzottai iránt, a küzdemesszire kísér M • 33 éve. hogy elkezdődött az emberiseg- sége mindenkinek, nek addig legpusztítóbb, legkegyetlenebb vullja magát! háborúja, a második világháború. S ma, több mint három évtized után ls az emlékezés nagyon aktuális* és főleg rendkívül megszívlelendő tanulságokkal szolgál. A legfontosabb ezek közül feltétlenül lem visszaszorításukért — szent kötelesaki antifasisztának Európában mostanában — mindenesetre az utolsó években — olyan helyzet alakult ki, amely lehetővé tette, hogy kontinensünk országai és népei ne egyszerűen a háború nélküliség állapotával leaz a mementó, hogy elméletileg - vagy gyenek kénytelenek kiegyezni, hanem a talán jobb szó rea: objektíve - ez a SSML^SS^^^.^.1^ világégés elkerülhető lett volna. Ha az akkori európai kormányokat a szovjet és biztonság hosszú időre szóló intézményesített rendszerének megteremtésére is. ellenesség gyűlölete nem vakította volna Eh,hez mlndf"ekplőtt « MUett'x h°F / el annyira, hogy Hitlerben és gyűlöletes második világháború következményét és fasiszta rendszerében is az. esetleges po- azazt k°vető FT^v-TT valtPZÓS0" lenclális szövetségesüket látják, hanem kaí> megváltoztathatatlan realitasoolyant, aki majd nekik sem kegyelmez; ha a Szovjetuniónak az emberiség és kat, elismerje minden kormány és nemzet, mindenekelőtt természetesen a NéEurópa Iránt érzett mély felelőssége által Szövetségi Köztársaság népe és álhiwáh wm-taf- ^rniwut „i. lami vezetői. S ami a dolog másik oldadtktált kollektív biztonsági politikáját elfogadták, megszívlelték volna; ha antifasiszta összefogásra sikerült volna tömöríteni a munkásosztály köré a dolgozó és kisemberek millióit... Igen, ha már 1939 szeptembere előtt kibontakozott volna az a nagy Hitler-ellenes vllágkoalícló és néla: ennek a szituációnak kialakulásához oroszlánrészben járult hozzá a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok elvszerű, szívós, józan és rugalmas politikája, diplomáciája. Harminchárom évvel ezelőtt az az ősz pl összefogás, amely végül is széttörte a a reménytelenség, a kilátástalanság sötétnáci fenevad gerincét, akkor nem zúdult ségét borította Európára. 1972. ősze kontivolna a világra, majd hat esztendőre, a nensünkön azzal biztat, hogy meghozza az világháború borzalma. Mindezért 1939. szeptember 1-ének máig ható, mára ls legérvényesebb tanulsága: nem szabad megengedni, hogy bárhol európai kollektív biztonság és együttműködés rendszere előkészítő tanácskozását. Ez azonban még csak biztató lehetőség. A küzdelemnek tovább kell folyás bármilyen álcázott vagy akár módosí- nia. Mégpedig nem csupán állami, kortott fomrában is még egyszer felüthesse mányzati szinteken, hanem — amint azt a fejét a fasizmus. Nemcsak Európában, már kontinensünk jóra, becsületesre szöde sehol a világon, hiszen fertőző bacilu- vetkező emberei történelmi tapasztalataiksai mindenhová eljuttathatják a ragályt, ból megtanulták — a tömegek összefogáEzért szeptember l-e nemcsak a világháború kitörésére emlékezés, a világégés áldozatai feletti kegyelet, hanem a fasizmus elleni nemzetközi küzdelemnek U .harci napja! «éval és mozgalmával is. Erre kötelezi az európaiakat ennek a harminchárom évvel ezelőtti napnak emléke. Nemes János Szomszédunk, jjane i. Jane Fonda riportot készít Hanoi szétbombázott Truong Dinh lakótelepén Helsinki A Finnországban tartózkodó magyar parlamenti delegációt fogadta dr. Urho Kekkonen köztársasági elnök. A találkozón — amepárt vezetői, hogy eldöntsék, hány helye lesz egy-egy pártnak az új kormányban. Helsinki politikai körökből származó értesülések szerint a szociáldemokraták hét he'-teszt vett Hónai Rudolf gj*** mlSSX nagykövet is — meleg baráti beszélgetés alakult kl az OrlUMyrtÍLy»Ia* Vezetífnnma^ar tárca ""ju t* "A z küldöttség es a finn köztársasági elnök között. posztot is. A többi három pártnak összesen nyolc miúj négypárti kormány a 200 tagú parlamentben 107 képviselő támogatására számíthat. Genf Bonn Helmut Schmidt nyugatnémet gazdasagi és pénzügyminiszter csütörtökön Bonnban megbeszélést folytatott Valentyin Falln szovjet nagykövettel a szovjet—nyugat- jezőchk be. A két társelnök német gazdasági kapcsolatok _ a szovjet és az amerikai jövőbeni fejlesztéséről, fődelegátus — a közgyűlés Schmidt tájékoztatta a lár- 27. ülésszaka elé terjesztengvalópartnerét arról. hogy <jő beszámoló összeállításán nyugatnémet részről ő veszi dolgozik, át a szovjet—nyugatnémet ___________ Nixon—Tanaka találkozó 0 Honolulu (DPA, UPI, Nixon csütörtökön délAP) előtt Honoluluban fogadta Magyar idő szerint csütör- EUsworth Bunkert, az Egyetökön hajnalban Honolulu- sült Államok saigoni nagyba érkezett Nixon amerikai követét, és az AP amerikai elnök, kíséretében Rogers hírügynökség értesülése szekülügyminiszterrel, Kissin- rint áttekintette vele a vietger nemzetbiztonsági főta- nami helyzetet, nácsadóval és más vezető A New York Times csütörszemélyiségekkel, hogy két- töki vezércikkében azt fejnapos megbeszéléssorozatot tegeti, hogy „Nixon elnök folytasson Tanaka Kakuei ja- sokkal inkább azzal a céllal pán miniszterelnökkel. Ta- utazott Honoluluba, hogy álnaka mintegy négy órával dúsát adja Tanaka j>ekingi Nixon után érkezett meg a látogatására, semmint hogy A genfi leszerelési értekez- I Hawaii szigetekre. Nixon a megkísérelje megváltoztatni let jelenlegi ülésszaka a tervek szerint a jövő héten fejapán miniszterelnököt sze- annak politikai tartalmát", rnélyesen fogadta a hickami A Washington Post terlégitámaszponton. i< delmes elemzésében azt Nixon és Tanaka csal? a mutatja ki, hogy „a csúcskéső éjszakai órákban ült találkozó: csendes héborúsössze először — jelentette kódás — a japán—amerikai lapzártakor a DPA nyugat- tárgyalások kulcskérdése a német hírügynökség. kínai politika". Seremetyevo II. modem, köralakú üvegcsarnokában vártuk a hanoi járatot, s azt hittem, a szemem káprázik. Az üvegajtónál egy utazótáskán ismerős arcú fiatal nő ült. Épp az előtte való héten láttam egy magazinban egy különleges beállítással készült fotót Jane Pondéról: álla előreugrott, hosszú. látszatra csapzott haja befedte a nyakát. ö lenne? Csakhogy ilyen véletlenek ritkán fordulnak elő. Ráadásul egyéb furcsaságok is zavartak: a fiatal nő farmerban volt, de mellette két mankó állt nekitámasztva a csomagjainak, s az egyik lábán jókora járógipszet viselt. Ilyen lábbal utazna valaki a világ másik felére, ráadásul, ahol háború is van? Egy fiatal, gépből. Túlságosan nehéz Itt mondta az egyik aszde már őszülő hajú férfival lett volna minden alkalom- szonynak, hogy neki is ötbeszélgettek — franciául. mal le" és felbicegnie a éves gyereke van. A mi- „orv,™; gép lépcsőjén. Az úton egy Ha feltűnt a szallodaban, A repülőgépen már semmi franclóra fordított könyvet a külföldiek között az volt kétség nem férhetett hozzá, tanulmányozott — Giap tá- a nagy kérdés: vajon menyhogy Jane Fondával uta- bornoknak, a VDK honvé- nyi az őszinte politikai segízunk Először a mankókkal delmi miniszterének köny- teniakarás és mennyi a volt hai A szén és fiatal vét a népi háborúról. „publicity" ebben a kockávoit oaj. A szép es naiai Hanoiban a kellemes zatos útban. Az nyilvánvaló stewardess hallani sem meglepetések folytatódtak, volt, hogy az idei Oscarakart róla, hogy az ülés kö- Ugyanabban a szállodában, díjas színésznő más, kevészelében ott legyenek a man- a Thong Nhatban kaptunk bé kockázatos módot is takók — még valami bajt mállást, s ha nem éppen az lálhatna a népszerűsége , , . , , . . országot jártuk, az egymás emelésére. Jane Fonda inokoznak, ha makrancoskodm me)letti asztainai szoktunk kább a saját népszerűségét kezd az egyébként biztonsá- étkezni. Mint kiderült, a állította egy nemes ügy gos IL—18-as. francia férfi operatőr — ő szolgálatába, s nem a közAztán a begipszelt láb el- készítette a filmet, amelyet figyelmet keltő világpolitikai „„„..„,, , , időközben a világ számos ügyet használta fel saját helyezese okozott gondot. országában bemutattak Jane reklámozására. Vegul is Jane a szemközti Fonda vietnami útjáról. Egyszer, egy vacsora közpadkára helyezte el fájó lá- j.ane Fonda nem kímélte beni beszélgetés során derült bal. A több mint tízezer magát: éppúgy elment a ki, hogy a vietnami hábokm-es úton az útmegszakitá- gátbombázások színhelyére rú okozta borzalmakról sok alatt, míg feltöltötték az vagy az állandóan támadott szinte véletlenül értesült, üzemanyagtartályokat, s ne- Nam Dinhbe, akárcsak a Akkor még boldog családkünk a tranzitváróteremben harcedzett, hosszabb ideje anyaként, Roger Vadim feleételt-italt szolgáltak fel, kint tartózkodó külföldi tu- ségeként Párizsban élt, s a Jane sohasem szállt ki a dósítók. Eközben nemegyszer rádióban hallott egy olyan mmmmmmmmmmmmmmmmmmm bomba támadásokat is át kel- hírt Vietnamról, amely ar| lett élnie. Honfitársai elől ra indította, jobban meg .kellett bújnia. Akárcsak kell ismernie ezt az orszái a szálloda mély óvóhelyén, got. ahol éjszakai riadók idején Olt, a Thong Nhatban, összefutottunk. A szálloda vacsora közben azt mondta: nlkalmazottai közül többen manapság az amerikai nő kisgyermekeikkel együtt jöt- számára egyetlen út leheltek le. Addigra Jane is séges, a családanya szerepe, „vietnamizálódott": bő, sötét aki jól főz, s otthon marad színű nadrágot viselt, akár- a gyerekkel, ö ebből ls kl csak a vietnami lányok és akart törni, egy teljesebb asszonyok, s kívül hordott, élet felé, amikor politikai világos blúzt. Jane átvette cselekvésre vállalkozott, az asszonyoktól a gyerekü- Hanoiból való elutazása ket, a térdén hintáztatta előtt sajtótájékoztatón taőket és énekelt. Legtöbb- lálkozott az újságírókkal. Itt ször a nálunk is ismert mondotta: „Ügy gondolom, a amerikai szabadságharcos tragédia nem a vietnami nédalt. Egyáltalán nem lehet pé, amely vissza fogja nyerazt mondani, hogy megnyug- ni a szabadságát és függettató volt a kép — inkább lenségét, sokkal inkább az különleges: fent az ameri- amerikai népe, mert sok, na. kai bombázók süvöltése hal- gyon sok idő kell, hogy lelatszott. időnként a bombá- mossa azokat a bűnöket, zás robaja, a légvédelmi amelyeket Nixon az ő nevéágyúk ugató hangja, s itt ben elkövetett." pedig egy világsztár énekel. Marafkó László gazdasági és tudományostechnikai együttműködési bizottság elnök tisztét. Taskent Angéla Davis néger kommunista filozófia tanárnő, aki hétfő óta a Szovjetunióban tartózkodik, csütörtökön Taskentbe érkezett. Az üzbég főváros repülőterén a tnskentiek forró fogadtatásban részesítették a bátor amerikai polgárjogi harcost Belgrád Kürt Wnldheim, an Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a jugoszláv kormány meghívására csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. A főtitkár vendéglátója és tárgyalópartnere Belgrádban Mirko Tepnvac külügyminiszter, de fogadja Waldheimet Tito államfő és Bijedics miniszterelnök is. Helsinki Helsinkiben csütörtökön merbewzélésre ültek össze az ÚJ középbal kormány megalakítása ban ruszt vevő ncjy BERCZELI A KÁROLY 56. Bite Pétert a nagygazda a gyevi Tiszán he lvezte el, Szegedtől néhány mérföldnyire, de a fok. Porgány, Vesszős. Xósd, vagy éppen a Sárga vitte-e el a pálmát. Barátságos kis nomádlelep volt egv ilyen h.alásztanya, mely hat-hét sátorféle tákolmányból, egy nyitott, sózókúdakat rejtő najtából, •> egv szellős nádkunyhóból állt. Köztük egy hosszú sikátor húzódott vagv húsz öles asztallal, melyen a halhasítás művétate folyt, s távolabb egy még hosszabb „zsidó utca", ahol tíztizenkét szál ió erős. füzfakarót vertek le a földbe, hogy az ezeken keresztül fűzött spárgára, „islégekre" függesszék föl a szárítósra távolság'ez esetben nem sokat számított, mert száPt halak ezreit Bűzlött is a környék irgalmatlanul, s ha déli szel kerekedett, egész Felsőváros, de a Palánk is foghatta az orrát a száitt háltak valamennyien, sátrakban vagy nádkunyhókban. kit hogy sikerült elszállásolni a nagyhalászat idejére, mely általában június elsejétől augusztus végéig tartott. S az élet itt nem volt kedélytelen, mert függetlenül a kora hajnalban kezdődő, megfeszített, de mindig iz gaimas munkától, a tanyán lányok és asszonyok ls dolgoztak, s így gyakran szövődtek este. n fűzfák homályában szerelmi kapcsolatok, m.e- túrát, az egri keserűvizet, vagy éppen a pálin rndó vagy éppen rothadó hal szagától Mert ez utóbbi is előfordult, ha nem is gyakran. Volt rá ugvnnis eset. hogy a hideglelés egyszerre rázta ki az egész társaságot, s ilyenkor tehetetlen kínjukban az árnyékban húzták meg magukat, s a házipatikából nyelték a kína-tinklyek többnyire aztán hátsággal végződtek. Áztán a bort se vetették meg a halászok, a tanyán földvermet is ástak néhány hordónak, s ha „tanyavetés" utón nekiláttak az ebédnek, mely rendszerint halpaprikás volt, akkor vígan koccintgattak és danolásztak a szerencsés fogás örömére. Aztán a parton sorjázó sok tanya között némi versengés ls kifejlődött, hiszen pontosan éltesültek róla. hogy melyiknek FI került aznap legjobban ' a húzás, s így az is jő ürügy volt az esti áldomásra,"hogy a Gyevikát, a hal meg sült a napon, s a nagy hőségV>en megpukkadt. Nem volt mit tenni, mint belelapátolni az egész zsákmányt a Tiszába. Ez aztán förtelmesen bűzlött. Nagyüzem volt ez a gyevifoki tanya, mindenből rengeteg fogyott, csak sóból vagy ezer mázsa, mert egyszerre nyolc öreghálóval dolgoztak a bokrok, s nemcsak óriási harcsákat, hanem vizát és tokot is fogtak számtalanszor. De még a pícéző gyerekek horgára is akadt néha egy-egy „köteles" hal. vagyis olyan nagy ponti- vagy csuka, melyet csak kötél segítségével lehetett kivonszolni a partra A gyerekek dolga volt különben a rákszedés, s a fűzveszszők vágása is, melyekért — ha a tanya nem tartott rá igényt — mindig kaptak néhány krajcárt az ott ólálkodó kofáktól, gyarapítva így a családi vagyont. Hát még a gémek, gólyák, melyek ott lábatlankodtak megszelídítve közöttük, s ügyesen kapkodták el a feléjük dobált apró halat. De fogtak a kölykök szarkát meg csókát is, s ezek valóban odatelepedtek a tányérjuk mellé, mikor Róza néni, a szakácsnő, kitálalta az ételt: reggel a szőröstül-bőröstül nyársra húzott durblncsot, amit ezért „mundérosnak" hívtak, délben meg a sült dévért, szalonnán pirított csukát, vagy a méregerős halpaprikást, ahogy éppen kedve szottyant az asszonyságnak, hiszen választék valóban mindig bőven adódott. S Bite Péter mégsem érezte itt jól magát, munkája sem elégítette ki, s este. ha lehevert fekhelyére, bár fáradt volt a sok dologtól, órákig csak azon rágódott, hogy más foglalkozást kellene választania. Pedig már heti kilenc forintot kapott, ami szép pénz volt. tekintve, hogy egész heti kosztja is csak hatvan krajcárba került, s ha unta a halat, húsz krajcárért vehetett magának egy font. szalonnát is » (Folytatjuk.)