Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

SZOMBAT, 1972. AUGUSZTUS 12. Tankönyvmérleg Az egftk általános iskola Igazgatója mesélte még tavaly, ősz elején: pár gyereknek az iskolában összegyűjtötték a használt tankönyveket, segíteni akartak ezzel a családok anyagi gondjain. „Négy, vagy öt mama tüstént jelentkezett nálam, kijelentették, nem szándékoznak a gyerekeket .agyonfirkált' olvasó- meg nyelvkönyvből taníttatni, ne érezze magát a fiuk, lányuk hátrább levőnek, mint a többi. Kicsit csodálkoztam, de megértettem a szülőket" — tette hozzá még az igazgató. A tankönyvbegyűjtés — és szeptemberben a régi tankönyvek kiosztása — valóban szépen, észrevétlenül „kiment a divatból". Nyomdáink évente az ország papírkészletének csaknem a felét használják fel tankönyvgyártáshoz — jegyezte meg a legnagyobb tankönyvgyártó „cég", a Tankönyvkiadó Vállalat ve-zérigazgatója egy beszélgetésnél. Kétségtelenül volt igazság a szavaiban; évről évre ismétlődő gond a tankönyvellátás — s ugyancsak évről évre tapasztalható, mennyire nincs keletje a használt könyveknek. Persze, rossz időkből maradt emlékek a jó szokást is semmivé tehetik. Bele kell törődni abba, hogy a több mint egymillió általános iskolás, félmilliónyi szakközépiskolás és gimnazista minden szeptemberben keresi és vásárolja az űj, szép, tetszetős kivitelben készült Nagy sikerű premier a téren Háziasszonyok gyárlátogatáson lsmérik-e, gazdaságosan fel tudják-e használni a különböző konzerveket a háztartásokban? Ennek a kérdésnek a jegyében utaztatott szegedi háziasszonyok közül harmincfős csoportot a Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, hogy bemutattassa nekik o Nagykörösi Konzervgyárat és készítményeit. Túl azon, hogy szeretettel fogadták őket, az alkalomra külön nem csináltak rendet a gyárban. Azt úgy látták teljes üzemben és munkában, ahogy az a mindennapi életben lettni szokott; tiszta volt és rendezett. A háziasszonyok közült ezt a véleményt Lacsán Mihályné nyugdíjas, üzemi munkás fogalmazta így, s ebben egyetértett vele a többi háziasszony is. — Mintha nem is termelőüzemben lettünk volna, annyi sok virágos park tarkítja a gyár területét — tette hozzá Félegyházi Mihályné a szegedi textilművekből. A gyárlátogatás fő programja természetesen a különböző konzervek bemutatása. kóstolása volt. A Nagykőrösi Konzervgyárnak ugyanis állandó és közvetlen vásárlója -Szeged, pontosan az ÉLIKER, amelynek 26 üzlete — közte a teljes cikklistával rendelkező tarjáni 76-os, az újszeged! ABC, a Széchenyi téri 8-as, a Marx téri 29-es és az Oskola utcai 16-os üzlet — közvetlenül a gyártól kapja az árukat. — A Nagykőrösi Konzervgyár készételelt kedvelik és szeretik a szegedi háziasszonyok — hangsúlyozta a beszélgetésben Lednitzky Pálné az újszeged! kendergvárből. — A kiváló áruként ismeretes lencsefőzelék kolbásszal, a rakottkáposzta, a zöldborsó sertésszelettel, a székelygulyás, a sertéspörkölt, hogy csak néhányat említsünk a sok közül, igencsak megfordul odahaza a mi asztalunkon is. Vannak háziasszonyok, akik a zöldborsókonzervröl például használat előtt leöntik a levet, mondván, hogy abban valamiféle tartósítószer van, — Itt, a gyárlátogatáson saját szemünkkel láttuk — tért ki e témára Tóth Katalin —, hogy a konzervlevekben nincs semmiféle tartósítószer. Ellenben minden megtalálható benne, amit az alapanyagok tartalmaznak vitaminban. A konzervek árairól persze a gyárlátogatáson nem ejtettek szót a háziasszonyok, az utólagos beszélgetésben annál többel. Egyes készítményeket drágának vélnek, hiszen egy 4—5-tagú családnak például nem elég egy evéshez a kiváló árul képviselő lencsefőzelék kolbásszal készítményből egy dobozzal. Abból legalább három dobozzal keü felnyitni, s az már 30 forint. A beszélgetésbe bekapcsolódó Csikós János, az ÉLIKER igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy a háztartásokban sokan nincsenek még tisztában általában a konzervek legcélszerűbb felhasználásával. Főételként azokat semmiképpen sem lehet tekinteni, vagy ha igen, akkor mindenképpen körítéssel az olcsóbb, a kifizetődőbb. A beszélgetésben arról is szó került, hogy a különféle konzervek íze nem egyezik meg mindig a szegediek szájaízével, amely hozzászokott az erősen fűszerezett ételekhez. A háziasszonyok egyöntetűen hangoztatták, hogy a nagy szériák gyártásában a Nagykőrösi Konzervgyár sem törekedhet az egyéni ízek megteremtésére. Igényes viszont abban, hogy megközelítően eltalálja a nagy tömegek szájaízét. Otthon minden konzervkészítményt tetszés szerint lehet ízesíteni, fűszerezni, sózni, ahogy azt a frissen főtt ételekkel ls teszik a háziasszonyok. fc. F. tankönyveket. A szülők, diákok nem fogadják el érvül azt a tételt, hogy a nyomdákban késhet egy-egy könyv előállítása, azt sem, hogy „áruterítósi" gondok miatt időleges hiány keletkezhet. Közeledik ismét a szeptember, vajon lesz-e az Idén elég tankönyv? Az általános iskolások tankönyvei, egyetlen negyedik osztályos könyv kivételével, időben elkészültek, tanévkezdetre az iskolákban, illetve a vidéki könyvesboltokban lesznek — ígérik a könyvterjesztők. Esztendők óta visszatérő probléma viszont : a szakmunkásképzőintézetek és a szakközépiskolák diákjainak ellátása. Könyveiknek sok a „gazdája", a Mezőgazdasági Kiadó, a Műszaki Kiadó, a Medicina — hogy csak néhányat soroljunk fel. A műszaki rajzokkal, bonyolult ábrákkal megtűzdelt, munkaigényes könyvek javarészben szépek és korszerűek — csak éppen nem készül el valamennyi időre. Egy-egy tananyagrész módosítása, korszerűsítése gyakorlatilag új könyv kiadását is jelenti, a szakmai tantárgyaknál pedig ez a korszerűsítési munka időről időre elengedhetetlen. Amit szaktankönyvügyben kérni lehet: a szülők és a gyerekek megértését — a pedagógusok türelmét, néhány hét késéssel számukra is rendelkezésre áll majd a tankönyvszükséglet. Mivel biztatják a kiadók az egyetemek, főiskolák; hallgatóit? őszintén szólva: nem a legteljesebb igénykielégítéssel. Különösen a Medicina van nehéz helyzetben: néhány munkaigényes, nagy terjedelmű orvosegyetemi tankönyv esztendők óta hiánycikk. Várhatóan az idén is hiába keresik sokan a „Sebészet", és a „Biokémia" könyveket. Egészében: több tankönyv áll rendelkezésre a tavalyinál, az elosztás is gondosabbnak ígérkezik. Hiánycikkekkel sajnos számolni kell, kevesebbel, mint tavaly, de a piac az idén sem lesz „telített". Sok nyomdai iparkodás, terjesztői ügyesség munkálkodik most azon, hogy időben kézhez kapja minden diák a tanév „szellemi táplálékát". Utána már csak tanulni kell a könyvekből..; v. m. Rómeó és Júlia Tegnap este a Szegedi Szabadtéri Játékok történe- locsai tében először mutatták be Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját. A nézőtér ismét megtelt, a közön- Szemes ség nagy tetszéssel fogadta a Játékok, sorrendben harmadik Shakespeare-bemutatóját; mint ismeretes, még az első esztendőkben a Szentivánéjí álmot, később a Hamletet vitték színre. A Rómeót az a Vámos László rendezte, aki a Madách Tragédiák színpadra állításával már bebizonyította, alapos ismerője a nagyméretű szegedi szabadtéri színháznak. A zömmel fiatal színészeket felvonultató előadás címszerepeit a még színművészeti főiskolás Kútvölgyi Erzsébet és KaMiklós alakította, mellettük fontosabb feladatot kapott Miklós Klára, Mari, Mensáros Ki volt Taurinus? A jubileumi Dózsa-évben gyakran történik hivatkozás Taurinus gyulafehérvári vikárius 1514—1819 közt írt Stauromachia című eposzára. A latin nyelven írt verses mű, amelyet Paraszti háború címen fordított magyarra Geréb László, hősköltemény Dózsa György harcairól, tetteiről és haláláról. Taurinus eredeti neve Stephanus Stieroxel de Switavia volt, mint a neve is mutatja, morvaországi német. Születési évét nem ismerjük. Meghalt 1519-ben, Nagyszebenben. 1501-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, még 1506 végén is ott találjuk. A bécsi egyetem abban az időben fénykorát élte. Vezető szelleme Celtis Konrád volt, Miksa császár romantikus vágyainak költői teoretikusa, aki pángermán eszméket hirdetett meg. Tacitus Germaniájá-tól ihletve az ősi dicsőséget, a régi germán egyszerűséget énekelte és állította példának a „romlott jelen" elé. Reformprogramja érdekében a főurak életét ostorozta. Ezt a Celtis-féle eszmei és költői hagyományt vitte tovább Vadianus és epigon kőre. amelybe Magyarországon Nagyszombati Mártonnal együtt Taurinus is beletartozott. Nagyszombati Márton — latin nyelven Martinus Tyrnavinus — pannonhalmi bencés szerzetes a török elleni harcra buzdító művében, az Opusculum ad regni Hungáriáé Proceres című verses munkájában, amely a mohácsi csata előtt jelent meg az egyik bécsi nyomdában, disztichonokban fordul a magyarországi főurakhoz: a törökök Immár hatalmukba ejtették Görögországot és a balkáni népek tartományait, a keresztények százezreit tették földönfutókká, a szerencsétlen legyőzöttek átélték a pokol kínjait. Korholva fordul a parasztság életerejét végképpen kiszipolyozó és egymás ellen is acsarkodó, gőgös urak felé: vajon ti nem féltek, nem gondoltok arra, mi vár reátok? Szálljatok síkra a nemzetért, segít bennünket minden keresztény fejedelem, bízhatunk ifjú királyunkban. Ebbe a Celtis-féle eszmei és költői hagyományt tovább vivő epigon körbe tartozott Taurinus is, akinek a paraszti háború irodalmi téma volt, hogy ennek kapcsán — így Dózsa G.vörgy ceglédi beszédévei és más helyeken is az urakat ostorozó passzusaival — felrázza a gőgös, elbizakodott urakat a közeli veszélyre. Taurinus olvasói művelt, gazdag nagyurak, mecénások voltak: csak a sorok között mondhatta el róluk véleményét, ezért választotta versének tárgyául a paraszti háborút. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK László, Darvas Iván. Kdtay Endre. Kovács Gyula, Horesnyi László, Janka Béla, Harsányi Gábor, Maros Gábor és Farádi István. Bár naptár szerint kifelé tartunk a szegedi fesztiválhónapból, ilyenkor, szabadtéri bemutatók napján, kiváltképp hétvégen, változatlanul nagy az idegenforgalom. Tegnapra egy, vasárnapra újabb három különvonatot és nem kevesebb mint. 39 különbuszt vártak a szállodák, a fizetővendégszolgálat a turistaház, a kemping,' megteltek vendégekkel, csak a kempingben 300—350 külföldi tartózkodik rendszeresen, de a szállodákba is 600-at jegyeztek elő. A DAJKA Júlia dajkáját nem láttuk még ilyennek. Testben, lélekben fiatalabb minden eddigi elődjénél. Ezért megrázóbb, hirtelen megrokkanása, a fájdalom miatt rászakadt öregség. — Magaménak érzem ezt a szerepet — mondja Szemes Mari —, a Zefirelli-film véleményem szerint az összes eddigi megoldások legjobbika. Én szinkronizáltam a dajkát. Sokáig fogok emlékezni rá, szép, nehéz munka volt. De természetesen nem hasonlítható össze mostani feladatommal. Itt a hatalmas színpad, a. tér ad legtöbb gondot valamennyiünknek. Hogyan legyen hallható a hang összes finom árnyalata, látható az apró gesztus, a mimika? Én még szerencsés vagyok, „harsányabb" a szerepem. A két fiatal... két rendkívüli tehetség. És a próbák azt mutatták — én kezdettől hittem ebben —, hogy mindenki megtalálja a legjobb megoldásokat. Többet erről nem tudok mondani, nem is az én dolgom, a bemutatón kiderül minden. Premier előtt persze valamennyi művész úgy érzi, azt mondja: ha még két hetem lett volna,.. — Láttam, hogy megállították az utcán. Sok ismerőse van Szegeden? — Tizenhét évvel ezelőtti ismerősök. A főiskola után egy évig itt játszottam. Nem, valamivel több volt, mint egy év. öt szerep. És itt született a fiam. A közelmúltból is van egy nagy szegedi élményem, az előadói est Újszegeden, májusban. Itt éreztem legerősebben: micsoda roppant felelősség egy Ilyen vállalkozás. Októberben újra jövök, még akkor meghívtak. — Hogy telt a nyár, és mi következik Szeged után? — Szerencsés nyaram van. Egy csodálatos nyugat-európai utazásról érkeztem egyenesen Szegedre. Anglia, Dánia,. Nyugat-Németország... életem első ilyen útja. Nekünk, színészeknek csak szeSlflls József felvétele Júlia (Kútvölgyi Erzsébet) és a dajka (Szemes Mari) zonban érdemes utazni, akkor meg hogyan? Londonba persze lehet és érdemes nyáron is. Délelőttönként a múzeumokat jártam, délután mozikba mentem, este színházba. Tulajdoniképpen még nem is tudtam elrendezni magamban az élményeket. Jóformán ki sem fújhattam magam, már is próbáltunk. De... életem eddigi legnagyobb élménye a most látott Julius Caesar-előadás. Edinbourgh lenyűgözően szép és szomorú. Feketék a házak, a királyi vár. A hegyet, ahonnan az építőanyagot nyerik, örég Pipásnak hívják. Ügy fejtették a követ, hogy szék formájú lett a hegy oldala. Artúr széke is fekete. Aztán a Hamlefevár... Mit mondjak, felejthetetlen. Tévét is néztem. Rossz sorozatfilmek tömege. Két csatornán heti két alkalommal adnak igazi jó filmeket, éjszaka. A mozik üresek, az emberek ráuntak a vadnyugatra. A színházak viszont zsúfoltak — és drágák. Szeged után? Kezdődnek a próbák a József Attila Színházban. Mai, modern, ír vígjátékban játszom, Hotel a hegyen, ez a Címe. A bemutató szeptember 16-án lesz. Sulyok Erzsébet Ma este: Cigánybáró Ma, szombat este ismét Strauss örökzöld melódiái csendülnek föl a szegedi szabadtéri színpadon: a közönség a népszerű daljáték idei harmadik előadásában gyönyörködhet. A látványos, színes, igazi szabadtéri előadás a bemutatón hatalmas közönségsikert aratott, és ez a siker a második előadáson — ha ez egyáltalán lehetséges — még tovább fokozódott. A Félix László A Szegedi Ünnepi Hetek mai programja Strauss Cigánybáró cfmű daljátékának előadása a Dóm téren este 8 órakor. Korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1972. őszibarack-, bor- és virágkiállítás és vadászati kiállítás a Marx téren. XIII. Szegedi Nyári Tárlat a Horváth Mihály utcai képtárban. Samu Katalin szabadtéri szoborkiállítása a Tanácsköztársaság úti sétányon. Fotóklubok 8. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban. Kör '68 alkotócsoportjának fotókiállítása a Sajtóház niüvészklubjában. Lcchnor Lajos-emlckkiállítás a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. ÉI6 szegedi képzőművészet címmel a Móra Ferenc Múzeum kiállítása a Szegedi Galéria termében. X szegedi könyv a nemzetközi könyvévben címmel a Somogyi-könyvtár könyvritkaságainak bemutatója az olvasóteremben. Képzőművészet a színpadon című kiállítás az újszegerii November 7. Művelődési Központban. Szeged környéki népélel cimű kiállítás a tápéi művelődést házban. rendező és Szalatsy István karmester vezette művészgárda előadására a jegyek elővételben elkeltek, s természetesen a mai. előadásra sem kaphatók; szerencsés ember lesz, aki mégis valahogyan jegyhez jut. A produkcióban különösen nagy sikerrel szerepelt Melis György, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor és Jablonkay Éva. Hazánkba érkezett a SLASK Budapestre érkezett a Slask lengyel állami népi tánc- és énekegyüttes. Vendégeink pénteken a budapesti Lengyel kultúra helyiségében sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Franciszek Klimek, az együttes művészeti titkára elmondta:, Lengyelország legnevesebb népi táncosai és énekesei augusztus 12-én, 13-án lépnek fel a margitszigeti szabadtéri színpadon, majd augusztus 18-án és 20án a szegedi szabadtéri Játékokon mutatják be tudásukat. Műsorukon a lengyel folklór legszebb darabjai szerepelnek. A ma már világhírű lengyel művészeti csoport csaknem húsz éve, 1953-ban alakult.