Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

I A M A G YA R S Z O Cl A L ISTA M U N K Á S PÁ R TLA P J A Termelés, építés, a lakosság pénzbevétele Népgazdaságunk első fél éve A Központi Statisztikai élelmiszeripar nélkül 1,3 szá­Hivatal adatai szerint 1972 zalékkal — csökkent a múlt első fél évében a szocialista évhez képest. ipar 6,4 százalékkal többet értékesített, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az ipar a belföldi felhasz­nálóknak 4 százalékkal nö­velte az értékesítést. Ezen belül a termelőágazatok szá­mára 4,8 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek 4,2 százalékkal többet, beru­házási célra 6,5 százalékkal kevesebbet értékesítettek, mint a múlt év első felében. Az exportra történő ipari ér­tékesítés volumene 16 szá­zalékkal emelkedett. Az Iparvállalatok és szö­vetkezetek által megter­melt ipari termékek volu­mene együttvéve 3,2 száza­lékkal volt több, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Az energiastruktúra korsze­rűsítésével összefüggésben a széntermelés 9 százalékkal csökkent, a kőolaj termelése 5 százalékkal, a földgázé IX százalékkal emelkedett. Egyes vegyipari és gépipari A kivitelező építőipar ter­melése 9 százalékkal, foglal­koztatottjainak száma 4 szá­zalékkal emelkedett. Számottevően nőtt az adott lakások száma. át­A mezőgazdasági üzemek a fél év folyamán 8 száza­lékkal több terméket érté­kesítettek, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a vágó­állatok értékesítése 16 szá­zalékkal emelkedett, a nö­vényi és állati termékek ér­tékesítése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A vá­góállat-értékesítés növeke­dése az élénk sertés- és ba­romfi-felvásárlásból adódott (32, illetve 7 százalék volt a növekedés). A lakosság központi for­rásokból származó pénzbe­A kiskereskedelmi forga­lom — folyó árakon számít­va — 7 százalékkal volt na­gyobb, mint egy évvel ez­előtt. Ezen belül a ruházati termékek eladása a múlt évinél nagyobb mértékben (7 százalékkal), a vegyes ipar­cikkeké a korábbi évekhez képest lassuló ütemben (5 százalékkal) emelkedett. Az élelmiszerek és élve­zeti cikkek eladása tovább­ra is számottevően (8 szá­zalékkal) nőtt. A kiskereskedelem átlagos árszínvonala 29,9 százalék­kal volt magasabb a tavalyi első félévinél. A kiskereske­delmi forgalom jelentős há­nyadát képező bolti élelmi­szerek árszintje (idényáras cikkek és élvezeti cikkek nélkül) lényegében nem vál­tozott. Az idényáras cikkek a boltokban 8,6 százalékkal, ágazatok termelése jóval „az kö­rülbelül azonos mértékben átlagot meghaladóan nőtt. Műanyagokból az első fél évben 27 százalékkal, autó­buszból 20 százalékkal gyár­tottak többet az egy évvel azelőttinél. Jelentősen emel­kedett a tégla- és a cement­termelés is (13, illetve 8 szá­zalékkal).. Az Ipari termelés növeke­dése teljes egészében a termelékenység emelkedé­séből származott. Az iparban foglalkoztatottak száma 0,9 százalékkal — a piacokon 9,4 százalékkal vétele 10 százalékkal volt voltak drágábbak, mint a több, mint 1971, első fél múlt év első hat hónapjá­évében. ban. Az élvezeti cikkek kö­A bérek és bérjellegű kifi- Tlent^bLn.^ zetések, valamint a mező- ^défitós áSS^T 6 5 százalékkal, a ruházati cik­(8, illetve 9 százalékkal) emelkedtek. A társadalom­biztosítási kifizetések és a lakbér-hozzájárulás együttes összege 15 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbit. (A lakbér-hozzájáru­lás a múlt év közepétől lé­pett érvénybe, a lakbér fel­emelésének ellensúlyozásá­ra.) A takarékbetét-állo­mány június 30-án 52,8 mil­liárd forint volt, 4,4 milli­árd forinttal több, mint az év elején. A Barátság—II. olajvezeték szerelése A Barátság—II. kőolajvezeiék magyarországi szaka­szának első legnagyobb létesítménye a 200 milliós be­rutaázással épülő fényeslitlcei fogadóállomás befejezésé­hez közeledik. Megkezdődtek a tartályok nyomáspróbái. Képünkön: szovjet szakemberek szerelik a Tisza árterü­letén a csőhálózatot keké 2,9 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 2,6 száza­lékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Az árszín­vonal emelkedése a tervezett kereteken belül maradt. Beruházásokra fél év alatt 40,7 milliárd forintot for­dítottunk, folyó árakon számítva 12 százalékkal többet, mint tavaly ilyen­kor. A beruházott összeg az első negyedévben jelentősebben, a második negyedévben alig haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A központi döntésű beruházások össze­ge a fél év folyamán nőtt, a vállalati beruházásoké lé­nyegében azonos volt a ta­valyival. A behozatal — folyó ára­kon számítva — 6 százalék­kal kevesebb, a kivitel 22 százalékkal több volt, mint egy évvel azelőtt, a külke­reskedelmi egyenleg számot­tevően javult. (MTI) Kádár János elvtárs hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, aki részt vett a szocialista országok pártve­zetőinek krími baráti talál­kozóján, kedden, tegnap dél­ben hazaérkezett. Fogadta­tására a Ferihegyi repülő­téren megjelentek: Biszku Béla, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter és Gyenes András, a KB osztályveze­tője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Szocialista országok pártvezetőinek találkozói Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden a Krímben találkozott Nico­lae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárá­val, a Román Államtanács elnökével. Brezsnyev és Ceausescu tájékoztatták egymást orszá­guk népgazdasági terve tel­jesítésének menetéről. Ki­cserélték nézeteiket a Szov­jetunió és a Román Szocia­lista Köztársaság sokoldalú együttműködése továbbfej­lesztésének, az SZKP és az RKP közötti kapcsolatok ki­szélesítésének kérdéseiről, valamint az egyéb kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről. Baráti légkör­ben ment végbe a beszélge­tés. Kedden baráti eszmecse­rén találkozott a Krím-fél­szigeten Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. A találkozóról kö­zös közleményt adtak ki. A felek a két testvérpárt tevé­kenységéről és az előttük álló feladatokról tájékoztat­ták egymást Az NDK és Csehszlovákia párt vezetői­nek találkozóját a kölcsönös megértés és valamennyi kérdésben a közös álláspont jellemezte. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden talál­kozott Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak első titkárával, aki rö­vid üdülésre érkezett a Krímbe. Brezsnyev és Ho­necker kicserélték nézeteiket a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Német Szocia­lista Egységpárt, a Szovjet­unió és az NDK népei kap­csolatainak továbbfejleszté­séről és elmélyítéséről, vala­mint más, kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdé­sekről. A találkozó baráti, szívé­lyes hangulatban ment vég­be. A telekkönyvet is a földhivatalok vezetik Az ingatlannyilvántartás új rendszerének tapasztalatai Évtizedeken át két nyil­vántartást vezettek az or­szágban az ingatlanokról. A bíróságok a telekkönyvet, a földhivatalok pedig az álla­mi földnyilvántartást, vagy­is a katasztert. A nyilván­tartásnak ez a kettőssége még a múlt század közepén alakult ki, mostanra már korszerűtlenné vált, nehéz­kes. Lapunkban már több­ször is beszámoltunk a ta­valy ősszel hozott 2029/1971. számú kormányhatározatról, amely az ingatlannyilván­tartás új módszerének beve­zetéséről intézkedett. A kor­mányhatározat 1972. január 1-től a földhivatalok felada­tává tette a telekkönyvi ügyek intézését is. Vagyis a Gyepgazdálkodási és szarvasmarhatartási bemutató Szegváron Tíz napon át országos ren­dezvény színhelye Szegvár. A Puskin Tsz látja vendégül a hazánk minden tájáról érke­ző mezőgazdasági szakembe­reket, akik a szarvasmarha­tartás gazdaságos módozatai iránt érdeklődnek. A tíz nap alatt összesen 2 ezer 100 látogatóra számíta­nak, naponként körülbelül 200 érdeklődő szakembert várnak. A gyepgazdálkodási és szarvasmarhatartási or­szágos bemutatónak neve­zett rendezvénysorozat célja elsősorban az — dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályve­zetője tegnap, az ünnepélyes megnyitón elhangzott elő­adásában fogalmazta meg így —, hogy nagyüzemi kö­rülmények között mutassa be az eddigi tudományos kuta­tások és kísérletek eredmé­nyeit A szarvasmarha-tenyésztés sokirányú fejlesztése a me­zőgazdaság egyik legfonto­sabb feladatává lépett elő, érthető az országos érdeklő­dés a szegvári események iránt. Hatszáz tehenet és 400 növendékmarhát tart a gaz­daság, összes bevételének majdnem felét az állatte­nyésztés adja. Szarvasmar­hatartását korszerű legelő­müvelésre alapozta. Az ős­gyepek föltörésével és újra­telepítésével, a meglevő le­gelők szakszerű kezelésével sikerült elérniök, hogy tel­jes szarvasmarha-állomá­nyuk nyári-téli szálastakar­mány-szükségletét a rétek és legelők adják. A bemutatóhoz csatlakoz­va az AGROKER kiállítást rendezett a takarmányter­mesztés és az állattartás gé­peiből. határozat egyesítette a telek­könyvi és a földhivatali szervezetet. Az ingatlan­nyilvántartás ily módon lét­rejött szervezeti egysége biz­tosítja annak a lehetőségét, hogy 1973-tól megkezdjék a két nyilvántartás összevoná­sával az új, gépi feldolgozás­ra alkalmas, egységes ingat­lannyilvántartás létrehozá­sát. Csongrád megye taná­csának végrehajtó bizottsá­ga tegnapi ülésén foglalko­zott e témával, az egységes ingatlannyilvántartás beve­zetésének tapasztalataival. A kormányhatározat értel­mében január 1-ét követően a bíróságoknak a telek­könyvvel kapcsolatos térké­peket, iratokat, eszközöket és a telekkönyv vezetésére biz­tosított pénzt a földhivata­loknak kellett átadniuk. Az ezzel foglalkozó dolgozók ugyancsak a földhivatal ál­lományába kerültek. Az új feladat meglehetősen nagy terhet ró a földhivatalra, végső soron a tanácsra. Hi­szen az 1908-tól 1971-ig ter­jedő időszak majdnem négy­ezer kötetnyi iratanyagát kellett volna átvenniük és elhelyezniük. Erre helyet biz­tosítani egyelőre nem. tud­tak. Az utolsó húsz év irat­anyagának elhelyezése is sok gondot és zsúfoltságot okozott a földhivatalnál. Az elmúlt húsz év anyaga a megyében mindenütt a föld­hivataloknál van már, kivé­ve Szegedet. A megyeszék­helyen a bíróság épületé­nek tatarozása miatt eddig nem lehetett hozzáférni az anyaghoz. A dokumentációt azonban hamarosan Szege­den is átveszi a földhivatal. Az országban Csongrád megye elsőként biztosította az egységes ingatlannyilván­tartás bevezetésének felté­teleit. Ez kétségtelenül a ta­nácsok dicséretére szolgál, de az is tény, hogy — a megfelelő adottságok híján — a tanácsapparátus nagy terhet vett magára. A bíró­ságnál ugyanis jó néhány dolgozó munkaviszonya meg­szűnt azok közül, akik a telekkönyv vezetésével fog­lalkoztak és akiknek bér­alapját a földhivatal nem kapta meg. A létszámhiány, és a kevés hely megnehezíti a földhivatal feladatát. Mégis, az eddigi tapaszta­latok biztatóak. Makón, Szentesen és Vásárhelyen már tavaly decemberben a tanácshoz került a telek­könyv, Szegeden pedig az idén januárban került át a járási hivatal székházába. A tapasztalatok máris igazol­ják, hogy a földhivatali szervezet alkalmas a telek­könyvi ügyek intézésére. Gyorsult, javult az ügyinté­zés, a lakosság, az ügyvédi munkaközösségek stb. gyor­sabban és könnyebben jut­nak hozzá a kért adatokhoz. A kezdet tehát sikeres volt, bár a feladat jó ré­sze még hátra van. Az új, egységes ingatlannyilvántar­tás létrehozása jövőre kez­dődik majd. Remélhetőleg a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, illetve az ingatlannyilvántartással fog­lalkozó szerve, az Országos Földügyi és Térképészeti Hi­vatal méltányolja, hogy a megyében elsőként biztosí­tották az egységes rendszer bevezetésének feltételeit és segíteni fog a létszám-, a helyiség- és a felszerelés­hiány okozta gondok megol­dásában. A végrehajtó bi­zottság határozatában utasí­totta a megyei földhivatal vezetőjét, hogy kísérje fi­gyelemmel a telekkönyvi ügyek intézését, biztosítsa a zavartalan munkát és adat­szolgáltatást. A végrehajtó bizottság határozatában lé­péseket tett arra is, hogy az új ingatlannyilvántartási rendszer megszervezése a kormány által szabott ha­táridőre befejeződjék. 62. évfolyam 180. szám 1072. augusztus 2., szerda Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * i

Next

/
Thumbnails
Contents