Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

KEDD. 1975. AUGUSZTUS 1. n | EGEDI ÜNNEPI HETEK Az Otelló második szereposztásban Elutazott a bolognai opera Fortuna kegyesebb volt a szombati Otellóhoz, mint a premierhez: az eső most bevárta az utolsó taktusokat, hogy aztán ismét hírt adjon magáról. Ugy tűnik, erre a nyárra spórolt idegtáncoltatónak: mikor ezen sorok papírra kerültek, a változatosság kedvéért megint vigasztalanul zuhogott, de hát most teheti, a legközelebbi bemutató csak pénteken lesz, addigra esse ki magát... A vasárnapi búcsú-Otelló Ismét az első garnitúrával, nagy közönségsikerrel zajlott le — közben szombaton pedig színpadra lépett a második szereposztás szólistagárdája, mely jóval mérsékeltebb teljesítménnyel rukkolt elő. Timo Callio Otellója nemcsak halványabb fényjíerejű mint Tito del Biancóé volt, de a jelmeztervező Attilio Colonnello Is elkövette azt a hibát, hogy környezetéhez hasonlóan sötét ruhába öltöztette, ami egy szerecsennek kiváltképp előnytelen. Magas hangjai szépen szólnak ugyan, a középfekvésű szólamokban azonban el-eltünedezik, nincs szárnyalása, elszürkül, bentragad a színpadon. Seta del Grandé Desdemonájából az a cizelláltság, a dallamok ékítményei hiányoznak, amit Maria Chiaranál megcsodáltunk, Walther Alberti Jagója pedig teljesen nélkülözi az ellenszenves, ördögi, sötét színeket. Átlagosnak mondható Aronne Ceroni Cassiója, ri játékok igazgatóhelyettese A Teatro Communale di Bernardino di Bagno viszont gratulált a bolognai opera Bologna művészei tegnap eljobb Lodovicónak tetszett a vezetőinek, megköszönte ven- utaztak Szegedről — haza, premieren hallott Feruccio dégjátékukat és további sí- Bolognába, ahol az elkövetMazzolixial. kereket kívánt az együttes- kezendő hetekben pihenik ki * nek, mely Szegeden méltóan egyhónapos turnéjuk fáraA vasárnapi előadás után reprezentálta a világszerte dalmait. Horváth Mihály, a szabadté- népszerű olasz operakultúrát. N. I. Élő szegedi képzőművészet Kiállítás a múzeumban A második szereposztás főszereplői: Seta del Grandé (Desdemona) és Timo Callio (Otelló) a második felvonás ban Oly sok vita, annyi szemszögből közelítő ellenvetés, oly sok irányból támadó harc után tegnap a Móra Ferenc Múzeum Szegedi Ga-> léria kiállításának „Élő szegedi képzőművészet" elnevezési terme végül is megnyílott. A múzeum három kis teremben mutatja be a szegedi képzőművészet történetének legfontosabb állomásait, egy százados folyamat legrangosabb alkotásait. A harmadik, a tegnap megnyílott terem a napjainkban Szegeden élő és alkotó képzőművészeknek ad lehetőséget a bemutatkozásra. Azok az alkotók kaptak egy tenyérnyi falat a meglehetősen kisméretű teremben. akik már önálló kiállításon bizonyították művészi elképzeléseik életképességét, eredményeiket. Huszonnégy szegedi képzőművész — festők. grafikusok, szobrászok — kap helyet az állandó nyilvánosságot biztosító tárlaton, melynek jelentősége különösen a Szegedi Ünnepi Hetek nagyforgalmú napjaiban gyümölcsöző. Huszonnégy képzőművész egy-egy alkotásából áll össze a szegedi képzőművészet jelen idejű tablója. Ez a mozaikkép ad keresztmetszetet az e városban folyó művészi alkotómunkáról, jelzésekként felvillantja a meghódításra kijelölt utakat, felméri és nyilvántartja a városban élő-dolgozó művészeket. „Élő" katalógusa ez a tárlat a városba látogató képzőművészet szerető közönségnek, akik e kiállításon egyegy eredeti alkotás segítségével közelebb kerülhetnek a szegedi alkotókhoz, kiválaszthatják a nekik legszimpatikusabb művészeket. Huszonnégy képzőművész alkotásaiból sűrűsödött eggyé a szegedi képzőművészet mai tablója. Híven tükrözi a város mai képzőművészetének arculatát, bizonyítja a szegedi alkotók előre mutató eredményeit, karakteres jegyeit, sajátos ujjlenyomatait. Voksa ez a kiállítás a szegedi képzőművészet önállósodási törekvéseinek, annak a versenyképességnek, mely bekapcsolja a város képzőművészetét az ország és a még tágabb közeg áramaiba. Fegyvertény is ez a két évenként megújuló tárlat (katalógusa az októberi múzeumi hónap alkalmából jelent meg), bizonyítéka annak, hogy összefogással, értelmes céllal egyre többet tehet a város művészeiért és a művészek a városért. A tárlatot — az áttekinthető rendezés Szelesi Zoltán művészettörténész munkája — Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója nyitotta meg tegnap a város vezetőinek és az alkotóknak jelenlétében. T. L. terv első aiapja Huszonöt éves a magyar tervgazdálkodás Negyedszázaddal ezelőtt, 1947. július elején az országgyűlés törvényerőre emelte a hároméves tervről szóló törvényjavaslatot. Ennek alapján 1917. augusztus elsején megkezdődött a magyar tervgazdálkodás, s elsőként az újjáépítés hároméves programjának megvalósítása. 1947. augusztus 1-én a Ganz Hajógyárban gyűlést tartottak, melynek végén jelképes kapavágással indították meg a leégett hajóüzem újjáépítését. Ezzel az aktussal, 25 évvel ezelőtt, megkezdődött hazánkban a hároméves terv végrehajtása. A hároméves terv pontosan egy évvel a forint születése után kezdődött. A tervkészítést a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa kezdeményezte: „Iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére és fejlesztésére hároméves állami tervet kell kidolgozni..." A terv nehéz politikai harcokban született, hiszen egyeztetni kellett a kommunista párt elképzeléseit, céljait a kormányban részt vevő koalíciós partnerekkel, s ne feledjük, akkor még a szélesebb körű államosítások, a voltunk jes helyreállítását, a háború előtti termelési színvonal elérését, a munkanélküliség felszámolását, az ország gyors gazdasági és kulturális felemelkedését. A törvény kimondta, hogy minden magyar állampolgár köteles „a tervet végrehajtani és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket a terv szolgálatába állítani". A célok nagyok voltak. Csak mutatóba: Az 1946—47-es költségvetési évben 14,7 milliárd forint volt a nemzeti jövedelem, az előirányzat pedig az 1949—50-es esztendőre 27,5 milliárd forintra nőtt. Ennek érdekében az 1947—48-as 1796 millió forinttal szemben 1948—50-re 6585 millió forintot irányoztak elő a beruházásokra. S ami a leglényegesebb — ismét idézzük—: „A hároméves terv megvalósításának utolsó évében a dolgozók keresete a mainál 80 százalékkal magasabb szintet fog elérni." A munkásosztály, a dolgozók a tervet nagy lelkesedéssel fogadták, és áldozatkészen dolgoztak megvalósításáért. Ezért, hogy 1049 végén — három esztendő helyett két év és öt hónap telt csak el — fordulat éve" előtt az illetékes kormányszervek azt jelentették, hogy a terv minden fontos előírása Idézzük e harc részletelt: Az MKP terv- valóra vált. Nemcsak újjáépítettük az javaslata készült el elsőnek, a Szociáldemokrata Párttal 1947 februárjában egyezországot, hanem a háború előtti utolsó békeév színvonalánál magasabbra ls emeltették a tervet. A Nemzeti Parasztpárt kedett a magyar népgazdaság teljesítőcsak agrártervet készített, hamarosan ezt képessége. is egyeztették a két munkáspárt javaslatával. Annál hosszabb volt a huzavona a Hősi idők voltak. A tervezőknek és a tervek végrehajtóinak egyaránt. Az azóta Kisgazda Párt terve körül; végül is 1947. eltelt évtizedekben, népgazdasági terveink május 11-én a koalíció pártjai megállapodtak a részletekben, majd ezt követőleg az országgyűlés törvénybe iktatta a hároméves tervet. Mit is irányzott elő az első népgazdasági tervünk? Azt, amit a dolgozók vártak: a háborúban elpusztult gazdaság telteljesítése nyomán, ha nem is zökkenők nélkül, lelkesítő győzelmek és tanulságos kudarcok közepette, leraktuk a szocializmus gazdasági alapjait, megváltozott a társadalom és az ország arculata, szorgalmas népünk a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. BmokfutAk az utakon Az újságok hasábjain saj- ' Ennek érzékeltetése nos, állandósult és terjede- gett maradjunk saját lemben megnövekedett a zunktáján, Szegeden vé- vagy megadni az elsőbbségi há- jogot stb. A szóban forgó két fél és közlekedni balesetek napi Csongrád megyében. Vessük évben a legtöbb közlekedési baleset — 115, illetve 128 — statisztikájáról szóló beszá- össze a tavalyi és idei eszmóló. Korábban, pár évvel tendő első fél évének köz- ,sZem¥ygépk^sfkkaY "történt ezelőtt csak szórványosan lekedési baleseti statisztika- Mögöttük, a második hetudattak a hírek egy-egy ját. 1971. januártól június iyen állnak szomorú eseményről. Most végéig 484, az idén ugyanebben pedig már elérik a híradások egy-egy kisebb cikk terjedelmét — és sajnos, naponta. Ezek olvastán felkiált az olvasó: az időszakban baleset történt megyében. Ebből 178, illetve 154, a a tehergépkocsik, majd következnek az *22 autóbuszok, motorkerékpáCsongrad rok, villamos, fogatolt járSzegeden mű> kerékpár, von Utó- és szegedi munkagép. De a gyalogosok sem angyalok: 1971. első fél évében az ő hibájukból 59 közlekedési baleset törjárásban pedig mindkét fél — A közuUkon elszaba- évben 117. Életüket vesztetdult a pokol. — Nem múlik ték tavaly az első fél évben el nap halálos baleset nél- 25-en, az idén 22-en. A sú- tént, aZ idén a hasonló időkul. — Az embert agyon- lyosan serültek szama 148, szakban kereken 50 verik a technikai vívmá- illetve 147. Könnyebben sényok. — A gépjármű vészé- rültek 181-en, illetve 155-en. A közút nem versenypáA közvetlen, csak a gépjár- tót, mint ahogy egyesek hiklcsit túlzó — művekben keletkezett kár szlk- Nem kel1 messzi menMagyar Tanácsköztársaság útján, a napok Petőfi Sándor sugárúton, a arról, Nagykörúton. A nap minden hogy a balesetet szenvedők érájában tucatjával lehetne családtagjai is milyen mér- ' tékben károsodtak. lyes üzem. mondatokat lehetne Torolni 1 millió 966 ezer 400, illetve ni> h°gy errő1 meggyőződés variálni annak érdeké- 2 millió 5288 forint. Ebben Junk, például a József Atben, hogy a minimálisra az összegben nem szerepel- ?u,K.ardt°n' a szorítsuk le a közlekedési nek a kórházi költségek, a baleseteket Mert sokszor munkából kiesett elmondtuk és leírtuk már, száma, nem szólva hogy a gépjárművek sokasodásával nem törvényszerű a balesetek bekövetkezése. Viszont a műszaki hiba — elfáradt anyag, rosszul beszerelt vagy elromlott alkatrész — eleve bajt Idézhet elő. Ez azonban tényszerűen is a legkevesebb a baleseti okok között, és változatlanul a közlekedési szabályok megszegése dominál a statisztika szomorú tükrében. A baleseti okok között bírságolni azokat a személygépkocsi-vezetőket, motorkerékpárosokat és tehergépkocsi-vezetőket, akik fellátszólag mintha háttérbe rúgva "a városban' megengeszorult volna az ittas veze- dett maximális sebességet, száguldanak. megengedett tés. Ez azonban látszólagos, eszeveszetten mert vezetés előtt vagy köz- a városban ben még mindig sikknek maximális 'sebesség° nem~a"zt számit felhajtani egy pohár jelenti, hogy mindig és minkonyakot, egy korsó sört, denütt azon a ponton tón_ vagy egy nagyfröccsöt, hl- co]jon a kilométeróra mutaszen ez a mennyiseg olyan tója sajnos, igen sokan A Szegedi Ünnepi Hetek mai programja XIII. Szegedi Nyári Tárlat a Horváth Mihály utcai Képtárban. Samu Katalin szabadtéri szoborkiállítása a Tanácsköztársaság úti sétányon. Ötvös- és ékszerbemutató a Képcsarnok Kárász Utcai bemutatótermében. Károlyi Lajos-emlékkiállítás a Sajtóház művészklubjában Lechner Lajos-emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. Képzőművészet a színpadon című kiállítás az újszegedi November 7. művelődési központban. Szeged környéki népélet című kiállítás a tápéi művelődési házban, A szegedi könyv a nemzetközi könyvévben címmel a Somogyi-könyvtár könyvritkaságainak bemutatója az olvasóteremben. Elő szegedi képzőművészet. A Móra Ferenc Múzeum Szegedi Galéria kiállításának Élő szegedi képzőművészei tárlata a Szegeden élő és dolgozó művészek alkotásaiból. Meghalt Wittman Tibor egyetemi tanár Nagy veszteség érte a szegedi tudományos életet: hosszan tartó, súlyos betegség után tegnap, hétfőn délután elhunyt dr. Wittman Tibor egyetemi tanár, az egyetlen magyar Latin-Amerika Története tanszék tanszékvezető tanára a József Attila Tudományegyetemen. Wittman Tibor 1923. január 5-én Jászberényben született. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti tudományegyetemen tanult és 1946-ban ott szerzett középiskolai tanári, valamint doktori oklevelet. 1955-ben kandidátus lett, majd 1962ben megkapta a tudományok doktora címet. Egyetemi tanárrá 1961 augusztusában nevezték ki. Tanulmányúton járt Csehszlovákiában, Belgiumban, Franciaországban, Bolíviában, Chilében, Peruban, az NDKban, Spanyolországban, Angliában, a Szovjetunióban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és Kubában. Tudományos kutatásait a magyar reformkor vizsgálatával kezdte, majd világtörténeti érdeklődésének megfelelően Németalföld problémáival foglalkozott, s végül, az utolsó esztendőkben, Dél-Amerika történetét kutatta. Mint egyetemi oktató, elsősorban a szakma szeretetére, tudományos igényességre nevelte hallgatóit. Az elhunytat az egyetem saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. elenyésző — mondják egye sek —, hogy „ki sem lehet mutatni" a vérben. Ahhoz viszont elégséges, hogy vezetés közben a figyelem felmegengedett sebesség fölött táncoltatják a sebességmérő mutatót, s adott esetben kevésnek bizonyul a féktávolamikor pedig éppen lazuljon, a reflex tompuljon gyalogosnak van áthaladási és olyan bátorságot" su- elsőbbsége. Az eszeveszett galljon, hogy ne lehessen száguldozok megfékezésére számolni az útviszonyokkal. Ilyenkor ösztönszerűvé válik a gyorshajtás, a szabálytalan előzés vagy kanyarodás. Egy pillanat elégséges a jelzés elmulasztásához. Nem válik fontossá a követési távolság betartása sem, nem ártana sűrűbben felállítani a város különböző pontján a sebességmérő radarokat, amelyek eddig is jó szolgálatot tettek a közlekedési rend fenntartásában. L. F. Tűz a kendergyárban Vasárnap a kora hajnali békéscsabai, orosházi, makói, órákban Békés megyében, a szegedi és a gyulai állami, Mezőhegyesi Kendergyár te- vulamint a mezőhegyesi és a riiletén tüz pusztított. Vil- battonyai községi önkéntes, lám csapott egy kenderka- illetőleg a kendergyári tűzzalba, melynek következté- oltók oltották el. A kár köbén öt kenderkazal leégett, rülbelül 1 millió 200 ezer íoA tüzet a mezökovácsházi, rint. \ r