Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

PÉNTEK. 1972. AUGUSZTUS 4. 3 Murphy háborúja Színes angol film. Irta Stirling Silliphant. Rendez­te Petcr Yates. Operatőr Douglas Slocombo. Zene­szerző John Barry. Fősze­replők: Peter O'Toole, Sian Phillips, Phillippe Noiret, Horst Janson. A történet a második vi­lágháború végén, valahol Dél-Amerika partjainak kö­zelében játszódik. Egy né­met tengeralattjáró el.süly ­lyeszt egy angol hajót; a menekülő legénységet gép­puskával egy szálig leka­szabolják. A mészárlást egyetlen ember, az ír Mur­phy éli túl. Egy indián fa­luban ápolják, ahol Mur­phy egyszercsak felfedezi az Orinoco folyón cirkáló német tengeralattjárót. Bosszút esküszik, s bár közben a háború véget ér, mániákusán harcol tovább, és végül ő maga is elpusz­tul. Lehetséges — bár a film nem szól róla —, hogy an­nak idején valóban megesett hasonló história. Persze, ahogyan a filmen látjuk, úgy sohasem; az esemény nagyon valószerűtlen. De nem ez a film legnagyobb problémája. Inkább a ren­dezés bizonytalansága. Ügy tűnik, mintha Peter Yates maga sem döntött volna abban a dologban, mit is akar tulajdonképpen. Ha azt, hogy a Murphyéhoz hasonló magánakciók ku­darccal, tragédiával végződ­nek, halálos veszedelembe sodornak ártatlan embereket, akkor egyetértünk. De a film bizonytalan tartalma másféle összegezést is meg­enged, s végül is ez a tisztá­zatlanság zavarja legjobban a nézőt. A film egyébként, szak­mailag, mesterségbelileg na­gyon gondosan kidolgozott, sok részletében hiteles és meggyőző, s különösen a címszerepet alakító Peter C Toole alakítása kitűnő. Ö. L. Siflis József felvételei Mozgalmas, látványos jelenet a Cigánybáró főpróbájáról Készülődés a karneválra A Szegedi Ifjúsági Napok legjelentősebb ifjúsági akció­ja lesz a holnap, szombaton sorra kerülő nagygyűlés, majd az ezt követő ifjúsági karnevál és utcabál. A kar­neválra minden előkészület megtörtént, s bizonyos, hogy most Is színpompás, érdekes lesz a többezer fia­tal felvonulása. A karneváli menetben most is számos ötlettel, színnel jelentkeznek a fiúk és a lányok. A Szegedi Ünnepi Hetek mai programja Strauss: Cigánybáró. Bemutató előadás a Dóm téren, este 8 órakor. Szegedi Ifjúsági Napok városnéző sétái. XIII. Szegedi Nyári Tárlat a Horváth Mihály ut­cai képtárban. Samu Katalin szabadtéri szoborkiállítása a Ta­nácsköztársaság úti sétányon. ötvös- és ékszerbemutató a Képcsarnok Kárász utcai bemutatótermében. Károlyi Lajos-emlékkiállítás a Sajtóház művész­klubjában. Lechner Lajos-emlékkiállítás a Móra Ferenc Mú­zeum kupolacsarnokában. Képzőművészet a színpadon című kiállítás az új­szegedi November 7. Művelődési Központban. Szeged környéki népélet című kiállítás a tápéi művelődési házban. A szegedi könyv a nemzetközi könyvévben cím­mel a Somogyi-könyvtár könyvritkaságainak bemuta­tója az olvasóteremben. Élő szegedi képzőművészet címmel a Móra Fe­renc Múzeum kiállítása a Szegedi Galéria termében. Mi az oka? Továbbra is késhet a szegedi gyors Lapunk július 29-i számá- ténhet. Cegléd—Szeged kő­bán „Gyorsvonat-e a zött a vasúti pálván 4 he­gyors?" címmel cikket kö- lyen: 800—500—400—300 mé­zöltünk arról, hogy a Buda- ter hosszúságban kell vona­pestről Szegedre érkező esti tainknak 10 km/óra sebes­gyors rendszerint késik, 10 séggel áthaladniuk a re­—15 percet is. Ennek oká- konstrukciós munkálatok mi­ről dr. Elek György, a MÁV att. A 2 kilométer hosszú­Szegedi Igazgatósága igaz- ságú pályarész bejárásához gatohelyettese levélben tá- a 100 km/óra alaosebességű, jékoztatta szerkesztőségün- 400 tonna terhelésű gyors­ket. A többi között írja: vonatnak 18—18 perccel „Jelenleg a kiskunfélegy- hosszabb menetidő szüksé­házi állomás átépítése fo- ges. Ennek ellenére a gyors­lyik. Az átépítés teehnoló- vonataink átlagosan 5—15 giája szükségessé teszi, hogy perc késéssel érkeznek meg, az állomás váltóit a bizto- sót egyes esetekben a me­sítóberendezés elektromos netrendben megszabott idő­függőségeitöl kikapcsolják, ben. Ez csak úgy lehetsé­így az állomáson áthaladó ges, hogy mozdonvszemély­valamennyi vonat biztonsá- zetünk mindent elkövet a fios közlekedése csak a se- sebességcsökkentésből szár­besség nagymértékű csök- mazó késési percek számá­kentésével vagy a vonatok nak csökkentése érdekében, esetleges megállításával tör- több-kevesebb sikerrel." néhányat közülük. Arzéna: Berdál Valéria — Harmadik alkalommal éneklem a dóm előtti téren Strauss Cigánybárójának Arzéna szerepét. Még csak itt énekeltem, kőszínházi színpadon soha. Szeretem a szabadtéri előadásokat, és él­vezettel csinálom. Más, mint bent a színház „védett" szín­padán. Sokkal több a bi­zonytalansági tényező, job­ban próbára teszi a művészt. Bár vallom, hogy mindig tudni kell énekelni. — Három jó dolog, egy a múltból, egy a jelenből, s egy a közeljövőből. Nagyon örültem a Manón múlt évadi sikerének. Nagy színé­szi és énekesi erőpróba volt. Élvezettel csinálom Arzéna szerepét, augusztus 14-én a dómban Bachot énekelhe­tek. Nagy öröm az opera­énekes számára. Ottokár: Király Levente — Minden nyáron itt va­gyok a dóm előtti deszká­kon. Igaz, egész évben az ország egyik legnagyobb színpadán játszunk, ez azért mégis más. Minden nagyobb, megnőnek a távol­ságok, felnagyított minden gesztus, mozdulat. A helyes mértéket megtalálni a leg­nehezebb feladatok közé tar­tozik. — Harmadszor játszom Ottokár szerepét. Ezt a fi­gurát általában operaéneke­sek szokták játszani, én a szerep színészi oldalát sze­retnem megfogni. Igyekszem „realizálni" a figurát. A kincskeresés fáradságát és reménytelenségét felnagyítva — mint egy groteszk mesé­ben — szeretném eljátsza­ni. Gábor diák: Gyiniesi Kálmán — Tíz év alatt minden nyáron játszottam a szabad­téri előadásain. Legjelentő­sebb feladat Gounod Faust­jában Valentin szerepe volt. A többi feladat kisebb és jelentéktelenebb. Itt egy furcsa kettősség. Egész év­ben jelentős, komoly és nagy feladatokat oldunk meg a színházban, a nyári szabad­téri előadásokon pedig csak kis feladatok iutnak nekünk. Olykor-olykor nemesebb fel­adatokra vágyunk. — A lóháton érkező Gá­bor diák alakját én is har­madszor játszom már Strauss daljátékában. Józsi cigány: Kovács János — Játszottam már ezt a humoros és ízes szerepet. Szeretem is Józsi cigány fi­guráját. A mostani előadá­son új dolgokkal, új színek­kel szeretném gazdagítani. Egy-két kis szerep minden évben jut a szabadtéri elő­adásain. Jó volna egyszer jelentős szerepet alakitemi itt a téren! T. L. Ma: a negyedik premier A Hunyadi László, a Hegyen-völgyön la­kodalom és az Otelló után ma, pénteken este kerül sor a szabadtéri játékok idei ne­gyedik premierjére, Strauss Cigánybáró cí­mű, népszerű daljátékának bemutatójára. A produkciót egészen rendkívüli érdeklő­dés előzte meg: az összes jegyet elővétel­ben megvásárolták. Az előadást Félix László rendezte, vezényel Szalatsy István. A díszleteket Varga Mátyás, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Koreográfus Bar­kóczy Sándor. A főbb szerepeket Palcsó Sándor, Házy Erzsébet, Jablonkay Éva, Melis György, Berdál Valéria, Miklós Klá­ra, Szilvássy Margit, Katona Lajos, Király Levente, Gyimesi Kálmán, Kibédi Ervin, Kovács János és Kátay Endre játssza. Szó­lót táncol Kun Zsuzsa és Sipeki Levente. Szegediek a Cigány­báróban Ismét a szabadtéri játé­kok műsorán Strauss nép­szerű daljátéka, a Cigány­báró. Folynak a dóm előtti próbák, s a szereplők között ott találhatjuk a Szegedi Nemzeti Színház művészeit is. Visszatérő művészek ők, nélkülük már talán nincs is szabadtéri előadás. A pró­ba szünetében kerestem föl ÚJ FILMEK Jó lehetőségek az állattenyésztéshez A Minisztertanács —mint ismeretes — július 27-én ha­tározatot hozott az állatte­nyésztés fejlesztéséről, s a felvásárlási árak emeléséről. A fontos döntés jó lehetősé­get teremt az állattenyész­téssel foglalkozó gazdaságok­nak és magánosoknak egy­aránt. Nemcsak mennyisé­gi szempontok vezérelték a Minisztertanácsot; a cél az, hogy a szokásos tenyésztői gyakorlatot közhaszonnal megváltoztassák. A Csongrád megyei Al­latforgalmi és Hűsipari Vál­lalatnál már elkészítették a részletes intézkedési tervet, amellyel szeretnék kihasz­nálni a minisztertanácsi ha­tározatból származó előnyö­ket. Lobkovicz Sándor igaz­gatóhelyettes elmondta, az új felvásárlási árak arra ösztönzik a tenyésztőket, hogy kisebb súlyú hússerté­seket adjanak a vállalatnak; s többet, mint az eddigi években. Míg 1970-ben a vállalat 150 ezer 500 ser­tést vásárolt, az idén már 335—340 ezer vásárlásával számol. A tenyésztők kö­rében nagyon jó visszhan­got keltett az intézkedés, s éppen ezért minden remény megvan arra. hogy ez a mennyiség valóban a válla­lathoz kerül. A ió együttműködés és az akadályok elkerülése érde­kében az állatforgalmi vál­lalat felhívja a figyelmetar­ra, hogy augusztus 31-ig kö­tik meg az év végi átadásra szóló szerződéseket vágóser­tésből, szeptember 1-től kezdve csak jövő esztendei értékesítésre állapodik meg. Amennyiben a termelőszö­vetkezetek, háztáji gazdasá­gok és más állattartók au­gusztus végéig nem kötnek szerződést sertéseik értéke­sítésére, állataikat a válla­lat csak szabadáron vásá­rolhatja fel. Fontos szabály továbbá, hogy az új felté­telek október 1-ével hatály­ba lépnek, így azok a te­nyésztők, akik a negyedik negyedévre kötöttek szerző­dést, választhatnak, hogy eredeti (tehát a régi szabá­lyok szerint), vagy az új rendelkezések alapján kí­vánják-e teljesíteni kötele­zettségeiket. A Csongrád megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat még nem ismeri teljes egészében a szarvasmarha­felvásárlás új árait. Termé­szetes, hogy szerződéseket csak ennek ismeretében köt­het. A tenyésztők érdekében azonban szándékukat elő­jegyzésbe veszik. A sertés­húsvásárlás árai viszont is­mertek: a 90—110 kilo­gramm közötti fehér hússer­tést kilónként 24 forintért, a 110 kilogrammon felüli fe­hér hús- és húsjellegű ser­tést 21,80-ért, míg a zsírser­tést (130 kilogramm felett) 21,50-ért veszi át a vállalat. A kapott tájékoztatásból azt is megtudtuk, hogy a zavartalan együttműködés érdekében a gazdaságokat, termelőszövetkezeteket az állatforgalmi vállalat szak­emberei a helyszínen is fel­keresik. A szép cigánylány: Házy Erzsébet A sertéskirály (Melis György) és a Cigánybáró (Palcsó Sándor) a daljáték első felvonásában

Next

/
Thumbnails
Contents