Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

CSÜTÖRTÖK, 1072. AUGUSZTUS 31. 5 H fi Ifi fi Különleges hagymafajta A fertödi Kutató Intézet évek óta foglalkozik hagy­manemesitossel. A kutatóknak sikerült egy különleges fajtát, az úgynevezett ezüstfehér hagymát kitenyészteni, amelyet magról lehet vetni és gépi betakarításra is al­kalmas. Az új hagymafajta magjából a jövő évben már mintegy 25 holdat vethetnek be. Szobrocska A színész rosszkedvűen jött haza a színházból, öreg színész volt már, amolyan megtúrt személy az egyik pesti színháznál. Epizódszerepeket játszott, néhány mondatosakat. — Már itthon vagy? — kérdezte a felesége teljesei) fölöslegesen, ami­kor a színész beköhécselt a lakás­ba. — Még nincs készen az ebed! A színész nem válaszolt. Leült, és tovább köhögött. Néhány éve aszt­ma kínozta. A felesége sóhajtott és tovább kötött. — Dac Dezső egy görrény! Görr­rény! Görrrény! — rikácsolta Fruf­ru, a papagáj, mire a színész oda­ment, bedugta az ujját a kalitkába és engedte, hogy a madár kicsit megcsipkedje. — Igazad van! — mondta. Dac Dezső a színház főrendezője volt, és mint ilyen, dicstelen, de állandó szereplője az otthoni tár­salgásoknak. Mert ha rossz az idő: Dac Dezső! Ha rossz az ebéd: Dac Dezső! Ha elviselhetetlen az élet: Dac Dezső! — Történt valami ? — kérdezte az asszony, és újra sóhajtott. Beve­zető sóhajtás volt ez, férje pillana­tokon belül elömlő panaszáradatá­hoz. — Történt! — kiáltott a színész, kirángatva ujját a kalitkából, majd ökölbe szorítva kezét, meglengette, mint egy fütyköst. — Megint meg­alázott a nyomorult. Láttam, röhög­nek a statiszták! — Mit mondott? — kérdezte az asszony. — Már megint mit mon­dott? Magában már sejtette, mit mon­dott. Dac Dezső már mindent el­mondott a férjéről, most már csak ismétlésekbe bocsátkozhat. — Azt mondta — fújtatott a szí­nész —, hogy úgy mozgok, mint egy tetű! Olyan vagyok, mint egy laj­hár! Úgy beszélek, mint egy cse­csemő! És menjek el inkább por­tásnak a vasúthoz! — Ezt mind mondta? — állt meg az asszony kezében a kötőtű. — Mind! — állt meg a színész a járkálásban. — A szemét! — Ezt is mondta? — Ezt én mondtam — dühöngött a színész. — Meg azt is, hogy gaz­ember' Nagyképű állat! — Ezt így megmondtad? — ré­mült meg az asszony, mire a szí­nész értetlenül meredt rá. — Már megint nem figyelsz! Ezt most mondtam, itt, neked, róla! — legyintett, mint aki beleunt az egész­be. — Mi van azzal az átkozott ebéddel? Mi az isten csudáját kötsz?! — Pulóvert! Neked! — Pulóvert! A lelkemen korcso­lyázik egy bitang, az életem kar­colja össze, és te csak kötsz, kötö­getsz, mint egy pók! Amikor rész­vétre lenne szükségem, biztatásra, amikor meg kéne, hogy fogd a ke­zem! Az asszony letette a kötést és ki­ment a konyhába. A színész lehe­vert a heverőre és fölbámult a pla­fonra, közben arra gondolt, hogy egyszer ezt a Dacot megveri, meg­alázza, megpofozza, kibelezi, meg­eszi ! Elképzelt először egy kisebb verést! Mondjuk négy-öt pofon, és néhány fenékbe rúgás! Aztán egy na­gyobb verést színezett ki, a dadogó könyörgésig bezárólag. — Gyere ebédelni! — szólt be az asszony. Kiment. Leült az asztalhoz, vágott egy darab kenyeret. — Már megint milyen ez a ke­nyér! Mint a csiriz, mint a sár... Ehetetlen! — levágta az asztalra. — Nem én sütöttem! — méltat­lankodott az asszony. — Most miért veszekedsz ezért is velem?! Szidd a pékeket! Ebéd után a színész egyedül ma­radt a konyhában, és a sületlen ke­nyeret nézte. — Disznóság! — morogta, majd belemarkolt a lágy, puha bélbe és kitépett egy gombócnyit. Szórako­zottan gyúrogatni kezdte. Gimnazis­ta korában szobrászkodott, akkori­ban még azzal is kacérkodott, hogy talán valamikor szobrász lesz. Hol van az már! Megtűrt színész egy színháznál, ahol egy aljas, nagyké­pű fráter, egy Dac... egy Daci... Egyre izgatottabban formálta, si­mogatta, kapargatta a kenyérbelet, és amikor egy óra múlva kijött az asszony, meglepetten kiáltott feL — Hiszen ez Dac Dezső! A színész elégedetten dőlt hátra a széken, és farkasszemet nézett a kenyérbél szobrocskával. A kis pöf­feteg Dac Dezső ott feszített a tá­nyér mellett, ez egyszer némán és kiszolgáltatottan. A színész és felesége sokáig néz­ték. Aztán a színész megragadta a kis kenyérbél Dac Dezsőt és leha­rapta a fejét! Majd szép lassan, az utolsó morzsáig befalta az egészet! T. M. POLITIKAI AKADÉMIAI IGAZOLVÁNYOK ATADASA Az MSZMP Szeged városi bizottsága augusztus 31-én és szeptember 1-én délelőtt 9 órától délután 4 óráig a vá­rosi pártbizottság (Kálvin tér 6.) földszinti vb-termé­ben adja át a pártszerve­zeteknek a politikai akadé­miák Igazolványait. Ellenszer Az egyik lakóházban összeszólalkoztak az asszonyok. Az ügy bíró­ság elé került. Amikor a hat asszony megje­lent a tárgyaláson, mind a hat egyszerre kezdett kiabálni, és vá­daskodni. A biró meg volt rökönyödve, de el­határozta. hogy rendet teremt. Ezért kijelen­tette: — Elsőnek halljuk a legidősebb asszonyt! Egyből csönd támadt. UJ HORDAGY­KONSTRUKCIÖ A lengyel Leszek Jaku­bowicz újtipusú hordágyat szerkesztett, amely meg­könnyíti a súlyos betegek kórházon belüli — különö­sen a műtő és a betegágy közötti — szállítását. A hord­ágy több elemből áll, ezek összerakhatok anélkül, hogy a beteget a helyéből el kel­lene mozdítani. Az újtipusú hordágy számos problémát megold, például a súlyos be­tegek fürdetését, és különö­sen jó szolgálatot tesz a sú­lyos égési sérülést szenve­dett betegeknél. ÉPÍTŐIPARI BALÉSETEK Az első fél évben valame­lyest javult a baleseti hely­zet Csongrád megye építő­iparában. Míg tavaly 246, idén 234 olyan baleset tör­tént a munkahelyeken, amely 3 napon túl gyógyuló sérülést okozott Sajnos, a kiesett munkanapok száma ennek dacára is növekedett: csaknem ötezer munkanap­nyi kiesést és sajnos, egy al­kalommal csonkulást is okoztak a zömmel felelőtlen­ségből, fegyelmezetlenségből bekövetkezett balesetek. BUSZ­SZERENCSÉTLENSÉG A chilei fővárosban ked­den felborult és kigyulladt egy autóbusz. A szerencsét­lenségben húszan vesztették eletüket; további húsz em­ber megsebesült. A történtek körülményei és okai egye­lőre nem ismeretesek. NYUGDÍJBAN A BÜZANEMESÍTÖ Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Gabonatermesz­tési Kutató Intézetben ben­sőséges ünnepségen búcsúz­tatták el dr. Lelley Jánost, a mezőgazdasági tudományok doktorát, aki több évtizedes, eredményes kutató munka után nyugállományba vonul. Jeles sikereket ért el, leg­utóbb a híres kiszombori 1­es búzafajta előállításával. Jelenleg három fajtajelöltje tarthat számot közérdeklő­désre. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ ÉPÜL MISKOLCON A második világháború idején megsemmisült Mis­kolc szennyvíztisztító telepe. Azóta a városból naponta több mint negyvenezer köb­méter derítetlen háztartási és ipari szennyvíz került a Sajóba. Az új ipari létesít­ményekkel és új városré­szekkel gyarapodó város szennyvizeinek derítésére több mint százmillió forin­tos költséggel most új derí­tőtelepet létesítenek. A mintegy tízhektárnyi terü­leten megépülő derítő napon­ta hetvenezer köbméter vi­zet tisztít majd meg. Az építkezést még az idén meg­kezdik, s a tervek szerint 1975 végéig be ls fejezik. ELŐADÓI KÖRÚT AZ USA-BAN Dr. Solymosi Frigyes cím­zetes egyetemi tanár előadói körútra utazott az Egyesült Államokba. A pennsylvániai Nemzetközi Égéstudományi Konferencián tart előadást, majd New York, Los Ange­les és Washington különbö­ző egyetemein kutatási ered­ményeiről számol be. MAGYAR BEMUTATÓ CHILEBEN Néhány nap múlva Chile fővárosában Santiagóban nemzetközi lakásügyi kiállí­tás nyílik, amelyen több szo­cialista országgal együtt Magyarország is bemutatja a lakásépítés fejlesztésében el­ért eredményeit A magyar bemutató anyagában több mint 100 fénykép, grafikon és tervrajz ismerteti a la­kásépítés fejlesztésében jól bevált tervezési és építési módszereket KÖRNYEZETVEDELMI TOVÁBBKÉPZÉS A krakkói agrártudományi egyetemen megalakult Len­gyelország első olyan agrár­mérnök-továbbképző tanfo­lyama, amely vízgazdálkodás és a környezetvédelem kér­dései terén nyújt tovább­képzést. A tantervben az alábbi kérdések szerepelnek: talajvédelem radioaktív fer­tőzés ellen, a kemizálás ha­tása a vízre és a talajra, ipa­ri szennyvíztisztítás. Szöveg nélkül Pernyerő kutyák 150, valaha kóbor kutya négy és fél millió dollárt örökölt miután tulajdonos­nőjük, Elanor E. Ritchey, 58 éves korában, 1968. október elsején meghalt. Vagyonát arra hagyta, hogy 150 — ak­kor kóbor kutya számára létesítsenek menhelyet. Űj kutya nem nyerhet felvételt ebbe az exkluzív intézmény­be, s az „alapító tagok" esetleges leszármazottai sem örökölhetik az eredeti tag jogait és vagyonát. Négy évig perelték ro­konai a végrendeletet, de a pert a kutyák nyerték meg. Ez idő alatt a milliomos ebek közül 69 „elhalálozott", így az időközbeni 14 millió dollárra növekedett vagyon már csak 81 kutya megél­hetését biztosítja, akik je­lenleg egy floridai állat­klinikán laknak. A kutyák fenntartására csak évi 29 ezer dollárt költenek, amely­ben benne van a rendszeres heti orvosi ellenőrzés is. Miután az utolsó eb is elpusztul, a végrendelet ér­telmében a vagyon az ala­bamai Auburn egyetem ál­latorvosi kutató intézetére száll. SELEJTEZŐ VADÁSZAT A tervszerű vadgazdálko­dás követelményeként az idén is folytatják a selejte­ző vadászatokat a balaton­felvidéki és a bakonyi erdő­ségekben. Több mint 600 nagyvad kerül terítékre. A 70 000 hektáron gazdálkodó Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szak­emberei számbavették az er­dők optimális vadeltartó ké­pességét, az egyes vadfajták nem szerinti arányát és en­nek alapján határozták meg a vadászati programot. A je­lenlegi 700 szarvast soknak tartják, ezért az idén 260-at kilőnek, öz pedig 200 kerül­het puskavégre. A vaddisz­nóállományt — elsősorban a vadkárok mérséklésére — csaknem 200 darabbal csök­kentik. A KONTÉNERFLOTTA ELSŐSZÜLÖTTJE A szovjet hajógyárakban elkészült az első konténeres hajó, a Szesztroreck. Belse­jében és fedélzetén 218 darab 20 tonnás konténer helyez­hető el. A Diesel meghajtású hajó berakodása hatodany­nyi ideig tart, mint az azo­nos tonnatartalmú, hagyo­mányos rendszerű teherhajó rakodása. A kilencedik öt­éves tervben 40 ilyen hajó készül el; a szovjet tengeri szállítás műszaki fejleszté­sében kapnak fontos szere­pet. A konténeres hajóknál szükséges munkák elvégzé­sére a kikötőkben önműködő rakodó berendezésekkel el­látott részlegeket alakítottak ki. NÖVÉNYHAZAK Különféle típusait készítik Bulgáriában. Exportra is szállítanak, s a bolgár szak­emberek állítják fel a hely­színen a létesítményeket. Lengyelország és Bulgária 21 millió rubel értékben 21 új bolgár növényház szállításá­ra kötött szerződést. Egy-egy ilyen ház 2,5 hektár, az öntö­zés, a szellőztetés és a pára­tartalom szabályozása auto­matizált. Tizennyolc éve működik a szegedi műveseállomás Kedden reggel a Kossuth Rádióban, a Reggeli Króni­ka „Van kérdése? Tegye fel!" című rovatában el­hangzott dr. Aczél György­nek, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetőjé­nek nyilatkozata a hazai veseátültetések kérdéséről. Csodálkozva hallgattuk, hogy a tervezett országos müveseállomás hálózatból kimaradt Szeged neve, hol­ott itt, az orvostudományi egyetem I. sz. sebészeti kli­nikáján már 1954 óta meg­szakítás nélkül működik a müveseállomás. A saját tervezésű művesekészülékek mellett 1971 óta a legmo­dernebb angol gépek is használatban vannak. Egyébként 1958 óta ebben az intézetben veseátültetési kísérletek is folynak. Ezek­nek eredményeként — amint annak idején a Délmagyar­ország is beszámolt róla — itt került sor 1962-ben ha­zánkban először az első em­beri veseátültetésre, s azóta 1968-ban még két ilyen mű­tétre. Az országos művese­hálózatban tehát a jövőben is számítani lehet és kell a legrégibb ilyen magyar in­tézményre, az immár lassan két évtizedes tapasztalatok­kal rendelkező szegedi mű­veseállomásra. Tűz a mecheleni katedrálisban A MAV szegedi pályafenntartási főnökség értesíti a lakosságot és a vasút mentén fekvő gazdaságokat, hogy a SZEGEDI PÁLYAUDVAROKON, SZEGED­KISKUNFÉLEGYHÁZA, SZEGED—RÖSZKE—HÓD­MEZŐVÁSÁRHELY, valamint a SZEGEDI KISVAS­ÜTON 1972. szeptember 19—29. között vegyszeres gyomirtást végez Az alkalmazott vegyszer a kezdés napjától számított 30 napon belül emberi és állati szervezetre mérgező hatású. Ezen idő alatt a vasút területén legeltetni, a lekaszált füvet takarmányként felhasználni szigorúan tilos! Az ebből eredő károkért a vasút felelősséget nem vállal. xDK 1322 Flamand mesterek nagy értékű művei kerültek halá­los veszélybe kedden este a belgiumi Mechelen XV. szá­zadi gótikus székesegyházá­ban, a St. Rombouts-ban. A renoválás alatt álló kated­rális padlózatán észlelték először a lángokat, de a tűz nagy gyorsasággal terjedt fölfelé, és hamarosan elbo­rította a csaknem 100 méter magas harangtornyot is. A mecheleni tűzoltóknak nem voltak kellő hosszúságú tűz­oltótömlőik, hogy az oltás­hoz hozzákezdhettek volna, és olyan létrákat sem talál­tak a raktárukban, ame­lyekről elérhették volna Rubens, Van Dyck és más flamand festők magasan, a templom falán elhelyezett képeit. Körülbelül egy órán át tomboltak a lángok, míg végre a Brüsszelből és Ant­werpenből érkezett mentő­csapatoknak sikerült elszige­telniök a tűzfészkeket, s a füstfüggönyön áthatolva biz­tonságba helyezniök a fest­ményeket. Azokat, akik a hamusző­nyegen át beléptek a temp­lomba, szinte háborús pusz­títás látványa fogadta. A fő­hajóban magasra torlódtak fel a szénné égett padsorok, a beomlott mennyezeten zá­porként zuhogott befelé a víz. A St. Rombouts lángjait négy kilométer távolságból is látták a környékbeliek, a katedrális melletti főtérre pedig valóságos szikraeső hullott. A tüzet háromezer mecheleni polgár szemlélte végig, a rendőrség és kato­naság kordona mögül. A mecheleniek különben egy­szer már furcsa hírt szerez­tek maguknak — vélt tűz­vész miatt. A monda szerint a XV. században történt, hogy a székesegyház hold­fény mosta tornyában a he­lyi földművesek tüzet gyaní­tottak, s minthogy csalóka természeti tüneménynél nem történt egyéb, elnevezték őket — „holdoltóknak". A kedd éjszakai tűz okoz­ta károkat még nem mérték fel. A legnagyobb pusztítás a harangtoronyban volt, ami .azért is szomorú, mert a torony, 48 harangjával fő­szereplője volt a nyár esti harangjátékkoncerteknek Mechelenben. CIPŐK EXPORTJA Idén az első fél évben 730 ezer pár cipőt készítettek a Minőségi Cipőgyár szegedi gyárában. A szegedi gyár ma is a vállalat legtöbbet expor­táló üzeme. A Szovjetunióba közel 550 ezer pár férficipőt exportáltak 6 hónap alatt; ezen kívül az NDK-ba, Len­gyelországba, Belgiumba és Angliába is szép számmal jutott a Szegeden gyártott cipőkből. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged varost Bizottságának uapilapta. — Megidenlk tétfö kivitelével mindennap, bitköznap ». vasárnap 12 oldalon — Főszerkesztő: F Nagy István. — Szer­kesztőség és ktáJ.VilVi'al: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság ttt. Ja 10 Telefon: 13-535. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lápot nyomja: Szeged) Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky otej M. — Indexi 29 053. — Előfizetési díj egy hónapra 20 torln*.

Next

/
Thumbnails
Contents