Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

SZERDA, ITT?. AUGUSZTUS 30. Szeptemberi előszó A napokban az egyik fo-holmi lesz beri szellemet. Nem jelent len, vásári lyólratban egy érdekes fest- hasznot a társadalomnak, ka festmény. Mi is így vagyunk ményre leltem, ös/.l tájat vetetlenül ásítanak a mezők, az élettel. Ha a tett és a ábrázolt a kép sugárral át- de nem jelent értéket az szellem összhangja nem tölszdtt éggel, barnálló domb- sem, ha ugar marad az ér- tl be a lelkünk, ha a tudás háttal és sokszínű erdővel. A telem, s idők múltával sem mellől hiányzik uz emberség kép előterében ló húzta az formálódik a Jellem, s ha a szelleme, hibás, félbemaradt ekét, s oly megdöbbentő erő- tudásvágy nem serkenti új vei Ábrázolta a festő a fel- tettekre az embert, szakadozó földet, hogy sztn- ahogy az értelem te érezte az ember az őszi jellem marad a létező. JeMert gyezze meg minden fiatal, mind aki most útnak Indul szepbirtoká- tember elején, hogy nem az jobban és jobban rögöknek az Illatát, a szép- ba veszi a földet, egyre több önhittség, és a túlzott önbltember levegőjének az izét. és több nyomott hagy rajta zulom teszi az embert, haVállas, Izmos ember fogta az az emberi kéz. Az évtizedek nem a pozitív ekének a szarvát, s mozdu- múlásával latalban megtestesült az em- hogy mind beri akarat és az erő. A szemlélje a világot kép alatt pedig ez a mondat ber, amelyben él. A állott: „Szeptembert szán- pedig annál szebb lesz táfi." tettek után lehetővé vált, annak a pólusnak a megtasokoldalúbban lálása, melyet oly szépen foaz em- galmazott meg Arany .16vllég nos: „Legnagyobb cél pedig az itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden kö•• emberek előtt, minél többet Sok hangulatot és érzelmet tud belőle látni, minél töb- rülményben." Ha valaha akébresztett bennem a kép. Ahogy elgondolkoztam lette, s megfontoltam mon- életében szeptemberre, ugardanlvalóJAt, az az érzés alu- törésre, magvetésre, kult ki bennem, hogy bárbet tud felfedezni benne, tuálisak voltak e mondatok, fe- Ezért van szükség az ember ma azok. Helytállni, nehéz időkben eszmékben hinni, jövőbe nézni, népet szeretIgy van ezl Az ember nl, újat építeni —, ez ernmily csodálatosan ls hat az szinte természetesnek veszi berség dolga is. Nekünk emberre a szín, mégsem ez, és mégsem oly egyszerű do- nemcsak gépek, hanem szíhgnem a cselekvés a képen log. Pedig ez csak az egyik vek is kellenek. Szívek, akik mondanivalója a szeptem- érzik, hogy övék a jövő, akik bert ábrázoló képnek. A ft- bíznak zlkai realitás a festéknek a a döntő. Az emberi tett és akarat, a munka eredményének a Jövőbe vetett hite, a természet és az ember megmegújuló küzdelme. Az a munka, mely megvéltoztataz új társadalom erejében, s tudnak, és akarolyan, ami nem azonos az Ja az Őszi •színű földet, mely emberi munkával és tudásben van erő, és készség ahhoz, hogy termelőfölddé át- és átformálja magát ls az sal. Most már számolni és törjék az ugart, s egyéni sorembert. Érdekes, amint a szeptemberi Iskolakezdés az beszélni, sőt zenét szerezni is tudnak a gépek, s az emsuk sem más, mint a nagyeszembe jutott, valahogy beri tudás alapossága nap- közö»*g sorsa. Erre ls taegyentőség került a festmény ról-napra megteremti a fizl- nít az Iskola. Ügy vélem, és az Iskola közé, s úgy érez- kai csodát. De mi nem gé- hogy ezt Igazán megtanulni tem. nemcsak a felnőtteknek pek hanem hús-vér valóság a legnagyobb érték m<frt „ de a fiataloknak is sokat leszünk. Nekünk nemcsak " , ' mond ez a kép. A szeptem- tudni kell az életben, hanem életben ls ebből a legneheberi ugartörés a mezőn az ennél többé válni, éspedig: zebb a vizsga. anyagi megtermékenyülés embernek is lenni. S most. útja, az emberi élet fenn- ahogy a festék realitása mellartasanak fontos eszköze. S ml es az Iskolában? Majdnem ugyanaz. A szellemi Tudás és Emberség! — ez tehát a jelszó. S Te iskolába lépő diák olyan Jól haszlett a másik tényezőről szólok, ez « kép szellemének a hangja. Ugyanis a festő ru- néld fel a szabad Időt, hogy megtermékenyítés kezdete, tlnja ahhoz, hogy Igazzá, és amikor majd az elfutó élet folytatása és meg-megújuló művészivé váljék egy kép megrajzolja Rólad ls a képet, mozzanata. Hogy anyagi ja- —. kevés. A jó képen a ,„.. _ . _ cselekvés és a szellem együtt t*1*" le8yen b*™* az ösez" vakhoz jusson az ember. szántani, vetni, művelni kell alkotja a valóságot. Ha e a földet. Ha szellemi érték- kettő közül valamelyik hez akarunk Jutni, akkor ta- hiányzik a képről, megbom- kolapadokban nulnl kell. művelni az em- lik az összhang, s értéktea mozgás- és a balneoterápia. KRCZEtt » KÁROtT Új ortopédiai gyógymód A mosKkval ortopédiai tu- szenőtt ízületek mozgáskédományrat társasag ülésen u pességenek visszaállításéra jelenlevőkkel Ismertették egy használnak fel állati eredesúlyos csontbetegség izülei- tű szöveteket, átültetéssel történő gyógyí- Panova professzornó eltáaénak kitűnő eredményeit, mondta, hogy a szovjet orMartja Panova professzor topédorvosok a sérült ízübemijtatta kollégáinak a 30 leteket nemcsak biológiai esztendős Anatolij T.-t, aki transzpluntátumokkal heGusz-Hrusztalnl] (Közép- lyettesítlk. hanem fémből, Oroszország) városban dol- többek között titánból kégozlk mint alkalmazott. szült protézisekkel Is. Panova 1B évvel ezelőtt bo- Moszkvában már több száz nyolult műtétet hajtott vég- ilyen műtétet hajtottak re — a combcsont megbetege- végre, dett felső részét eltávolította Marija Panova hangsúés másik csontot ültetett ét lyozta, hogy az operáció keda helyére. A műtét előtt a Vező kimenetelét komplex fiatalember nagyon nehezen gyógymód biztosítja. A kompmozgott, A betegség egyre gyógymódhoz tartozik tovább fejlődött es teljes többek között a gyógytorna, rokkantság várt a fiatalemberre. Anatolij T. mostkönynyen és fájdalommentesen, kicsit sántítva jár. Dolgozik és megnősült. A szovjet ortopédsebészek széles körben alkalmazzák a gyakorlatban az ízületi végződések es az ízületek átültetésének módszerét — mondta Marija Panova a TASZSZ tudósítójának. Az operált betegek több éven át tartó megfigyelése az eljárás eredményességét bizonyltja. Csupán a moszkvai traumatológiai és ortopédiai Intézetben körülbelül 200 sikeres izületétültetési műtétet hajtottak végre. Különböző ízületi betegségekben szenvedő embereket gyógyítanak műtéttel. többek között olyanokat, akiknél reumatoid ízületi gyulladást, daganatot, veleszületett ficamot állapítanak meg, vagy akiket baleset ért. Az orvosok az Ilyen átültetésekhez konzervált ízületéket használnak — ezeket baleseteknél elhunyt emberekből operálják kJ. A Szovjstünlónak mind a 19 traumatológiai és ortopédiai intézetében működnek különböző szöveteket előkészítő és konzerváló úgynevezett „bankek'V A gyógyításnál szarvasmarhától vett szöveteket is felhsssnálnak. Kijevi ortopudorvosok például az öszhang. Erre a harmóniára törekvés vezesse most 1B azlsa tetted, s majdan az életben is vezérelje a cselekedeted. Tudés és Emberség! Olvaszd szilárd egységgé a kettőt! S ha slkerül, akkor ml sem féltünk Téged, ha kilépsz az iskola kapuján, hogy az életben majd a magad ellenőrévé váljál. Ezek a gondolatok keltek életre bennem, midőn a Szeptemberi szántás című képet néztem és az Iskolakezdés jutott eszembe. S köszöntsék ezek a sorok ma azt a sok-sok diákot, akiket pár nap múlva munkára hív ismét az Iskolai csengő. Vigyék magukkal útravalóként, hogy még teljesebb emberek legyenek, a még merészebb tervfl és szívű fiatalokká váljanak. Bánfalvi József Az R-10 A szocialista országok Egységes Számitógép Rend- jában mutatnak szerébe Magyarország a kis donképpen egy Fejlesztési Bizottság pavilonbe, tuluj.lődjön n display kezelője, a „felhasználó". Igen érdekes, számítógép hogy u teljes adattömeg a számítógépet adja. A Számi- hálózat, amelyben egyrészt a nagy Siemens-gépben van, tástechnikai Koordinációs távadatfeldolgozásra, más- amiből a kiválasztott „tlzeIntézet a gépek hazai gyár- részt pedig a kis számító- det" automatikusan áttölti a tójával, a VIDEOTON-nal gépek lehetőségeire látunk rendszer a kisgépbe és a közösen dolgozta kl e gép- jó példát. Az OMFB pavt- konkrét kérdésre mér ez típus legkisebb központi Ionban terminal-eket, végál- utóbbi válaszol. Sőt arra is egységét képező R—10-es kis lomásokat találunk, amelyek lehetőség van. hogy a kérszámítógépet. vagy írógéphez hasonlóak, désekre adott válaszok kövagy pedig képernyőn Jele- zöttl Időben más terminálról nítlk meg a billentyűzettel érkező kérdésre adjon váhivható adatokat. Ezek a laszt a rendszer, vagy egyéb végállomások postai telefon- számítástechnikai feladatoEz az R—10 nem Renault vezetékekkel csatlakoznak kat végezzen el, amint, hogy jelzö ahhoz a kis számítógéphez, erre az SZKI-ban is szükség (ez egy francia C. II. 100x10 van. típusú, de ugyanígy lehetne a VIDEOTON 1010 B-jet), gyártmány! A „kis' nem a gép teljesítményére, méretére vonatkozik. Ezek a berendezések inkább azzal _ tűnnek kl, hogy olcsóak és améíy azSZKI sashalmi'te igen rugalmasan használha tók. Ez egyrészt örvendetes, hogy a ko*I lepén működik. Ez viszont program- összeköttetésben áll a Marttrendszerüknek köszönhető, nelli téren üzemelő nagy mány számítástechnikai másrészt pedig moduláris siemens 4004/45-ös géppel. A programjának végrehajtása szerkezetüknek, ami azt je- hálózat Illusztrálja (Mugyar- láthatóan „sínen" van, Ternemcsak az „ ehhez hozzá, ps számítógépes előnyelt: 100 hogy mást ne említsünk az hajlékonyan km.es távolság áthidalása R—10-es perifériális beren„konfigura- adatátviteli vonalakkal dezései közül ls például a , mindössze 3 százalékkal nő- lyukasztót a MOM gyártja, a Az igenyek pedig igen vél- vell a Költségeket, de ugyan- konzolírógép cseh Import. A tozatosak lehetnek. A mű- akkor a földrajzilag távol- kívülálló szempontjából az a szaki-tudományos szémításo- lev6 felhasználó számára ls legfontosabb, hogy lenti, hogy néhány alap- országon először) a földrajzi mészetesen elemből az építőkocka elv távolságok áthidalásának SZKI járul szerint Igen változatos, az Igényekhez alkalmazkodó ctók" alakithatók ki. kon kezdve a mérési adatgyűjtésen, a menetjegyvál naprólelérhetővé teszi a központi napra jobban megvan a számítástechnikai kultúra el. - - adattár információit, ami a — JW tásl (helyfoglalási)! rend- iegtöbb esetben százaléko- terjedésének „hardware"-Ja. szeren, általában kulönfele felezhető minő- 8éPÍ alapja, de napról napra nyilvántartási rendszereken J^l wÍT nő a felhassátok, a „soffwakeresztül az oktatásig. És ségi javulás forrása. re"-érték tábora is. Teljesen ehhez feltétlenül hozzá kell Az szKI nem állhat le. világos az ls, hogy lassantennünk, hogy az efféle ru- Ez a rendszer úgy működik, lassan befejeződik a látvágalmas számítógépnek egy- hogy az adatok io különbö- nyos bemutatások Időszaka, re inkább ki kell elégítenie ^ csoportba vannak osztva, és a „szürke" apró munka a laikus igényét is, az olyan A gép először ezt kínálja fel következik, amely valóban szakemberét, akt nem tar- Kiválasztásra, majd a kitozik a „számítástechniku- vónt „részterületet", file-t sok rendjébe". Ember közel- tOVébb bontva mutatja be, „ „ be kell lenniük a gépeknek és várjBf hogy valamelyik modern számítástechnikát abban az értelemben, hogy toVébbi részlet után érdek- H. J. például elegendő legyen az írógép billentyűzetének ismerete ahhoz, hogy kérdéseket tehessünk fel a számítógépnek. megveti a népgazdaság teljes keresztmetszetében elterjeszthető és felhasználható Hány mérkőzést játszott 1902-ben a magyar labdarúgó válogatott? És milyen eredménnyel ? Kérdezhetnénk tovább, és milyen városokban? Az SZKI ez évben gondoskodott róla, hogy számítástechnikai szakértelem nélkül Is feleletet kapjunk, pl. 1902-től máig a magyar válogatott bármelyik mérkőzéséről. Ezt lényegében egy adatbank szolgáltatja. amelynek memóriájában tárolták az összes szükszéges adatot. Amikor egyegy meccsről érdeklődünk nem kell a gépnek egyebet tennie, mint az általunk megadott „koordináták" (például év, ország) alapján kikeresnie egy tv-képernyőhöz hasonló dlsplay-n. Az SZKI adatbankja, amelyet az Országos Műszaki A susogó fal Védősávnak nevezik azo- ellen nyújt védelmet, hanem kat az erdőterületekel, ame- megköti a nedvességet is a lyek a talajt és a vetést vé- sztyeppén. Felszívja a vizet dik a száraz szél forró lehe- a föld mélyéről, s bér Igaz, lététől és a téli hóvihartól, hogy a fék maguk is sok A kiszáradt szürke föld és vizet fogyasztanak az erdpa kiégett fű sivárságának sávban, de viszonzásul porterjedését „susogó fal" aka- hanyóssá teszik a talajt, dályozza a Szovjetunióban a amely így a várva várt eső Volga és a Don folyók kö- .minden eseppjét beissza. Az stótt Tölgyek és nyárfák er- eredmény: a fák több Vizet riőeávja ez, amely valójá- tartalékolnak, mint amenyb«n elég lyukacsos fal: há- nyit elfogyasztanak, rom sor fából áll. A 290 kl- A havat azelőtt mindig a lométer hosszá erdősáv 1 kl- mélyedésekbe sodorta a vilométer széles belsejét kis har, a mezők, a termőfölerdócsíkok hálózzák keresz- dek betakaratlanok maradtül-kasul. A sáv úgy kanya- tuk. Márpedig, ha a homorog a szemhatárig, mint va- rútatokba gyűlik a hó, aa lami kígyó; pontosan követi olvadás nemhogy megéztata Volga és a Don vízgyűjtő nrt a vetést, hanem a hümterületének választóvonalát, pölygő zuhatagok vagy el« tehát a legmagasabb pontok mossák, vagy egyszerűen elfelett húzódik. kerülik. A „susogó fal" ezen Nemcsak a száraz szelek ls segít. Hullámsír 54. Mert nlnos is annál szebb — merengett Péter, míg hol a tornácon üldögélt egy kényelmes karosszékben, hol a szobában —, mikruLa kész hajót a görgőkön lecsúsztatják a folyora, Aiz diadalmasan elindul. De már nemcsak erre gondolt, a halál félelmes közelségében volt Ideje bőven, hogy elábrándozzék szomorú búcsúként egész addigi eletének nem halványuló emlékein. Kalászgyerekként kezdte az Alsóvároson, mint a legtöbb gyerkőc Szegeden, ő ls picézett hol a Holt-Tiszában Szenlmihálytelek mellett, hol az eleven folyóban, s órákig leste a kuikorlcaszárból való tutajt, hogy „kupja-e" már a hal. A horgot magát apja, Illés gyártotta kaszafokából vagy kerékabroncsból, s olyan élesre kalapálta, s a szakáját ls olyan hegyesre reszelte, hogy a hal, ha egyszer ráharapott a felférgeit horogra, onnan többé nem menekült A kis Péter ilyenkor boldogan vitte haza az „Ihanyra vetett" zsákmányt, mely rendszerint gyékényszálakból vagy lehántott fűzfavesszőből készült, s arra szolgált hogy a kopoltyúján keresztül fűzzék föl rá az áldozatot: durbincsot, kárászt keszeget ami jött. Később már nem elégedett meg ezzel a kisszerű pícézéssel. hanem fenékhorgot szerkesztett, s ehhez sem kellett nagy tudomány, mert apja jóvoltából tucatjával lapult otthon egv skatulyában a horog. ezeket felhasználhatta kedvére, s volt ugy, hogy negyvenet-ötvenet is ráerősített vékony fonalkák, patonyok segítségével egy hosszú zsinegre, persze a megfelelő nehezékről sem feledkezett meg, melyeket uz idevalósiak böncsőknek kereszteltek el. Volt is izgalom, mikor este leszúrta a fenékharog karóját olyan helyen, ahol nyüzsög a hal, zurbolj.» a vizet, a nagyja kalapnyi burványt vet, a sóreg, a ponty meg vagy kikap a roVHr utón, vagy úgy fickándozik, hogv sörényével szinte pörzsöli a víz színét, Aztán a csónakból lassan eresztette bele a vízbe a hosszú Inra szerelt, gilisztával, csimasszal, lótetűvel megtűzdelt horgokat n böncsőkikel együtt, s várl.u a jószerencsét. S ez ritkán késett, mert reggel, mikor kiment a víz partjára, hogy szépen, inasan kihúzza. „fejje" a horogderékot, bizony nemegyszer másfél, kétkilós halak ls vergődtek rajta, potyka, harcsa, de még kecsege ls. mely különösen jó ízt adott a halpaprlkásnak, ha nem volt nagyobb egy kilónál. Akkor aztán anyja, akit Fődi Borbálánknak hívtak, s unokahúga volt a híres Rúzsa járási számadó juhásznak, Fődi Lukácsinak, sütött-főzött egész nap, s még a szomszédságot is meghívta lakomára, melynek gazdag étrendjén a paprikás halon kívül a káposztás harcsa, meg a ropogósra sütött apróhal, sőt még a rák ls szerepelt. Ezt szintén a szemfüles kis Péter gyerek fogdosta össze, abroncsra feszített hálóval, a rácsával, melyet csalival felszerelve csak húzni kellett u part mentén, s ritkán maradt eredménytelen a vállalkozás, annyi volt akkor még a rák a Tisza ktőnlesetben, morotválban, vagy medrének nyugalmasabb hajtataiban. Mikor a fiúcska legénnyé serdüli — tűnődött tovább a beteg Péter —, akkor már foglalkozásszerűen űzte a halászmesterséget, előbb a fehér-parti halásztanyén, a holt-tlszal Tompadűlőnél, mely egyben kompátkelőhely is volt, a gyélal rét. és a tiszántúli rétek között, s Hajdú István volt a bokor feje. a „nagypícés", aki Irányította az öregháló bevetését, s ügyelt mindenre a nagyhalusznt Idején, Először csak mint „csónyikoe" gyereket fogadták föl, de hamarosan ő lett a hálóvető. ami már rangot jelenlett, hiszen megesett, hogy n bevetésre kerülő öragháló, a gyalom, néha a 130, sőt a 200 métert is meghaladta, s ehhez nagy tesll erő, figyelem, de mindenekelőtt mér s/HkmaJ tudás ls kelleti. Itt aztán módja volt H halászat százféle módját megtanulni, fogták it hatat lólábszár-csontoklkai teleaggatott, 8—10 méteres lterttőhúlóval, melyhez legalább két ember s két csónak kellett, hogy útját állják H menekülő halnak, de fogták súlyokkal megterhelt kecével is, melyet csónakból kollett vontatni a meder mélyén, s főleg az iszapban megbúvó harcsa került a ravaszul megszerkesztett hálóba. (Folytatjuk.)