Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

VASÁRNAP, 1372. AUGUSZTUS 27. Yíkendtelep a bányató partján Nyékládházán a föld alatt fenekéről. Ezt a mennyisé­húzódó vastag kavicsréteg get önjáró és önrakó uszá­kitermelésére tíz évvel ez- lyokkal továbbítják a kikö­elótt mesterséges tavat nyl- tőben felépült korszerű osz­tottak a Debrecen felé ve- tályozó- és törőmübe, ahol zetö országút mentén. A négyféle szemnagyságban huszonegy hektárnyi terüle- iszapmentes mosott gyöngy­ien fekvő tó ma az ország kavicsot állítanak elő. A legjobban gepesített kavics- mesterséges tó vagyona bányája. A viz alatti terme- azonban klmerülőben van, s lést hidropneumatlkus rend- ezért jövőre a tavat tovább szerű úszó kotróhajóval old- bővítik. A tó partján a tér­jék meg, amelyek szívóbe­rendezése 24 óra alatt több mint kétezer köbméter anyagot szippant fel a tó melés megszüntetése után a községi tanács víkendtelepet alakít ki. Megjelent a Hétfői Hírek A hírlapárus Budapest, Somogyi Béla hat-hétszáz forintot keres­utca. Szerkesztőségek, Szik- nek. Az otthagyott ötven fii­ra Lapnyomda. Vasárnap lérekröl nem is szólva .., délután 2 óra. Befutottak a És kellemes a munka, a kocsik, a taxik, egymás he- fiatalok varázsa mindenkit gyén-hátán a fiatalok. Fel- levesz a lábáról, az emberek búgott, már csattog a rotá- szeretik őket, kedvesek és ciós gép, ezrével, tízezrével jók, sőt gavallérok hozzájuk, ontja az újságot, megjelent Valamelyik nap a nagy a Hétfői Hírek első kiadása, viharban egy újságárus gim­Megpakolják a taxikat, az nazista lány egy fa alá me­űjságkötegekkel, irány az nekült. A fa se védte őt a elárusító standok, pályaudva- nyári záportól, vele együtt rok. A Hírlapkiadó Vállalat ázott az újság is. Négyen kocsija egy fiatal férfi pa- mentek érte esernyővel, és rancsnoksága alatt a Bala- bekísérték, a csomagját be­tont körözi, fél négykor már az üdülők ezrei értesülhet­nek a lapból a nagyvilág és hazánk eseményeiről. Es a főváros utcái, ierel, standjai? Es a presszók, a kávéházak, a futballpályák? vitték a kapu alá A srácok és lányok gyűj­tik a pénzt, azt mondják, szépen gyűlik. Becsülik és szeretik ezt a munkát. Ami­kor elkészítem velük ezt a rövid kis interjút, vásárolok öt éve kezdték az ama- én is tőlük egy Hétfői Hí­tór rikkancsok — középis- reket. Mosolyognak, értik a kolások és egyetemisták — tréfát. Szarvasmarhaexport - 100 millióért A szarvasmarha-tenyésztés nyegében annyi csak. hogy a ben is mód nyílt az erőtel­fejlesztésére hozott kormány- keresők számának és jöve- jes fejlesztésre. Nem mind­intézkedések óta országszer- delmének emelkedésével egy természetesen, hogy ez a te az eddiginél is több 6zó együtt az igény is állandóan fejlesztés hogyan történik, és esik a mezőgazdaságunknak nő. A fogyasztás növekedé- milyen fajták szaporítására erról a nagy múltú ágazatá- ®ét az sem gátolja, hogy kerül sor. ról. Eléggé közismert, hogy a ^Va Vg%L £ J^Z^Z a szarvasmarha- enyeszes fej- gafbb, mint hazánkban Ez ^Sg favífása _. hanem" lesztésenek milyen jelentőse- a fogyasztói tendencia a ku- korszer^/ de ugyanakkor ge van a lakosság hússal, tej- színit még tenyésztési módok jel és tejtermékkel való el- 5hasonTó marad SSa^an^már'Vra" látása szempontjából. Ez al- 6 pasztalat van ma mar arra, , , _ , , ... „,, • . A piacon persze nem egy- hogy a tartastechnologiat le­kalommal a kérdés egy ma- {orma a keres,et bármüyen het fejleszteni az önköltség sik, talán kevésbé ismert ol- fajta 6zarvasmarha, és annak egyidejű csökkentésével. Ügy dalával, az exporttal foglal- bármilyen ré6ze iránt. A jól tűnik, bizonyos fokig vissza­kozunk egy kissé részleteseb- hizlalt, fiatal vágóbika so- térünk elődeink módszerei­az újságárusítást. Akkor mindössze harmincan voltak. Szórakoztató volt és jó pénzt is hozott. Ma már kétszáz fiatal tolong vasárnaponként a terjesztési expedícióban. Felmálházva, hatvankilós csomagokban cipelik az új­ságot, két-három helyen le­rakják. Azután fejükre te­szik a kedvesen csibészes sapkájukat, és: — Megjelent a Hétfői Hí­rek legújabb kiadása! Hetvenezer lapot adnak el R fiúk és lányok minden vasárnap. Cserveny Mariann tizen­hét éves, gimnazista. A Margithidnál dolgozik, a pesti hídfőnél. Az utca ked­ves embere, lakója, színfolt­ja. Emberek, autók között siklik, mozog. Es közben ta­pasztal, emberekel, szokáso­kat ismer meg. És jól ke­res. Néhány óra alatt száz­ötven forintot, rendszeresen, évek óta már. De Mátyás Sándor másodéves egyete­mista és öccse. Károly, min­den vasárnap délután csalá­di szocialista brigádban több ezer lapot ad e] és hi­vatalosan, bérszámfejtve is, S. A. ben. Jól jövedelmező Az élő marha és a marha­hús nagyon régi exportcikk­künk; a hagyományok még valamikorra a középkorra nyúlnak vissza, amikor a hajdúk hajtották tíz- és százezerszámra a marhákat a nyugat-európai, elsősorban az olaszországi vásárokra. De ne induljunk olyan messziről, hiszen köteteket lehetne ír­ni arról, hogyan alakult, fej­tenyésztett gazdaságos hizlalásának szere. asszonyok, annyira, olasz húskereskedők egyszer megjegyezték: húzhatnák a rolót, ha lődött az export az evszaza- tudnának vásárlóiknak dok folyaman. Elég, hacsak a második világháború előt­tivel hasonlítjuk össze mos­tani exportunkat: a növeke­vány húsa az, amit a leg- bez: a húsáért inkább kedvelnek, s a leg- szarvasmarhák ízletesebb, süthető, jól szele- nevelésének, telhető húsok ezeknek is a iegj0bb módja a legeltetéses hátsó negyedéből kerülnek módszer, persze a mai fejlett ki. A legkedveltebbek ma technika segítségével a ko­elsősorban a francia limou- rabbinál lényegesen kedve­sine és charolais fajták —, zőbb hatásfokkal. Mit ér­utána a második helyen a tünk ezalatt? Mindenekelőtt mi piros-tarka szarvasmar- azt, hogy a legeltetés nem háink következnek. Különö- akármilyen legelőn történik, sen Olaszországban keresik a hanem műlrágyázott, öntö­magyar marhahúst a házi- zött legelőkön, szakaszos, vil­hogy lanypásztoros legeltetéssel. nem- A korszerű, gazdaságos „le­nem Nemzetközi „Hotel komputer" Budapesten Európa egyik legmoder­nebb számítástechnikai okta­tó központjának, a hazni számítástechnika fellegvárá­nak építését kezdik meg rö­videsen a fővárosbax., Kelen­földön, az Etele téren. A bu­dapesti Számítástechnikai Oktató Központ, amely je­lenleg évente hat-hétezer számítástechnikai szakember képzését végzi, mintegy 160 millió forintos költséggel épülő új otthont kap. A ro­hamosan fejlődő és hétköz­napjainkban is egyre na­gyobb szerepet játszó szá­mítástechnika hazai „felleg­várához" egy 300 ágyas szál­lodát is építenek, a vidéki és a külföldi hallgatók ré­gyar marhahúst adni". szarvasmarha-tenyésztésre ma már hazánkban is számos példát lehet találni, érdemes ezeket megismerni és tanul­Bár a közös piaci országok- mányozni (például a komá­_ _ ban is van igen íelent6s romi és a lajtahansági állami dés' mennyiségben mintegy szarvasmarha-tenyésztés, és a gazdaságban). A módszerek háromszoros, a jelenlegi ex- saJát termelés védelmét vá- eddigi és jövőbeni elterjesz­portbevétel évi 100 millió mokkal és számos egyéb kor- tésében a szarvasmarha ex­dollár körül van. De nemcsak látoró intézkedésekkel bizto- portot lebonyolító Terimpex a bevétel nagysága az, ami sitiák' a minőségi húsok Külkereskedelmi Vállalatnak fontossá és előnyössé teszi irónti igények teljes kielégí- is része volt és van, mert ezt az exportot, hanem ked- tésére importra szorulnak, $ már eddig is sokat tett azért, vező gazdaságossága is. ezért időről-időre kénytele- hogy megismertesse a ter­Mindezen előnyök ellenére az nek enyhíteni a közös piacon melőkkel egyfelől a külföldi utóbbi években megtorpanás, kivüu országokból származó igényeket másfelől a külföl­sőt — ha az 1969. évi ki- import elleni korlátozásokat. dön eredményesen alkalma­ugróan magas szintet nézzük A külföldi kereslet tehát zott módszereket. A rendei­— visszaesés következett be ma is kedvező a magyar kezésére álló tapasztalatok ­az exportban. Ez természet- szarvasmarha iránt, s minden kai és pénzügyi eszközökkel szerűleg összefügg mindazok- jel arra mutat, hogy még a jövőben is igyekszik közre­kai a tartási, tenyésztési hosszú ideig az is marad, sőt működni ennek a jövedelme­problémákkal, amelyek végül exportunkat fokozni is lehet- ző exportágazatnak a fej­is az említett kormányintéz- ne. A közös piaci országok lesztésében. kedéseket szükségessé tették. Kedvező lehetőségek A lakosság élelmiszerfo­6zarvasmarha importjában azonban az utóbbi években csökkent a részesedésünk; a helyünket más exportőrök foglalják el — ha hagyjuk. A központi intézkedések azonban megteremtik azokat gyasztásának minden ország- a feltételeket, amelyekkel ban megvannak a hagyomá­nyai, ha ezek az idők során módosulnak is valamelyest, alapvetően nem változnak. Ilyen hagyomány számos nyugat-európai országban az, hogy valamennyi közül a marhahúst fogyasztják leg­nagyobb mennyiségben. A változás hosszú évek óta lé­Szabó Melinda Az épületkombinát a fő­város egyik legmodernebb középülete lesz. Az öteme­letes szálloda köré épülő alacsonyabb szinteken kap­nak helyet az oktató- és géptermek. A legkorszerűbb „tanítógépekkel" és audio-" vizuális oktatási berendezé­sekkel felszerelt intézmény­ben többfajta előadótermek gondoskodnak arról, hogy a különböző nagyságú csopor­tok a legmegfelelőbb mó­don tanulhassanak. Több 12 fős, 30 és 80 fős, valamint egy 130 és 250 fős nagy elő­adóterem épüi. A tanter­mekben egyszerre 750 tanu­ló vehet részt a tanfolyamo­kon. A központi tv-terem­ből az összes hallgató szá­mára egyszerre is sugároz­hatnak adást, és a mikro­fonhálózat segítségével ugyanakkor kérdéseket is feltehetnek az előadónak. As események rögzítéséről kép­magnók gondoskodnak. A hazai előadóik mellett a vi­lág nagy cégei, többek között a Control Data és I. B. M. cégek is rendszeresen kül­denek majd előadókat a bu­dapesti computeriskolába. A számítástechnikai oktatóköz­ponthoz tartozik majd két tv-stúdió és egy technikai stúdió is. A szinkrontolmács­teremben egyszerre hat nyel­ven folyik majd az oktatás. 1974-tól kezdődően ugyanis Budapesten képezik majd a fejlődő országok számítás­technikai szakembereit is. (MTI) visszahódíthatjuk, sőt növel­hetjük régi pozíciónkat A tenyésztés feladatai A kedvezőbbé vált feltéte­lek alapján a háztáji gazda­ságokban és a nagyüzemek­Bangla Desh-i költők antológiája Kazahsztánban megkez- és költészet legjobb alkotó­dod tek az előkészületek az sait. Az első kötetek már ázsiai és afrikai írók érte- meg is jelentek, ezek között kezletére, amelyet — a ter- van Duc Lan vietnami író, vek szerint — 1973-ban ren- „Történet egy hőstettről" cí­deznek meg Alma-Atában, mű munkája. Készületben Kazahsztán Szovjet Köztár- van a Bangla Desh Népköz­saság fővárosában. Az elő- társaság költőinek antológiá­készítő bizottság úgy ható- ja. Most fordítják kazah rozott, hogy 50 kötetben ki- nyelvre India- és Egyiptom adja a modern keleti próza íróinak, költőinek műveit BERCZELI A. KÁROLY 52. — S az mi légyen? — kérdezte zordul emez, bár egyáltalán nem érdekelte a dolog. — Az egyik az, hogy a mindszenti vízügyi társulat a tőlünk néhány kilométernyire fekvő nagyfai kanyar átmetszését kéri a miniszter­től. Mondanom sem kell, hogy ez a ml végve­szélyünket erősen fokozza, hiszen még jobban felgyorsítja a víz folyását. A másik hasonló: a Szamos szabályozására kérnek a minisztertől hatvanezer forintot. Ha önök ezt megszavaz­zák, akkor a kivitel még nehezebbé teszi az Alföld helyzetét, nem beszélve arról, hogy az egész művelet ugyancsak magánszemélyek elő­nyét szolgálja. — Ezekről természetesen tudok — készülő­dött Herrich most végképp távozásra. — S hogy döntött? — Ezt majd írásban fogom közölni — húzta ki magát a méltóságos bürokrata. — Kérem a kabátomat! — Figyelmeztetem tanácsos urat — pattant föl Bakay magából kikelve —, hogy itt élet­halálharc folyik, a nép itt olyan keserű és el­szánt, hogy újabb felelőtlen vagy kedvezőtlen döntés esetén meg lázadás ls kirobbanhat. — A rendőrség és katonaság majd közbe­lép. Engem nem lehet forradalmi jelszavakkal megfenyegetni. Erre Bite Gábor sem tudta türtőztetni ma­gát: — Pesten már beverték a Nemzeti Kaszinó ablakait, s frakkos banditáknak nevezték ordít­va a főnemesi tagokat, de Tisza Kálmán abla­kait sem kímélték. Jaj önöknek, ha egyszer az ország újból megmozdul! — Talán még Kossuth is visszatér? — gú­nyolódott Herrich. — Még megtörténhetik — ordította Ábrahám titkos meggyőződéssel, s legszívesebben a pesti úr arcába sújtott volna. — Az megtáncoltatná az urakat! — Kérem, ez nyílt lázítás! Ezt is jelenteni fogom! — Azzal hátratolta a széket tüntető robajjal, hogy a hajdú felsegíthesse a bundáját, aztán egy hűvös, előkelő, kimért fejbiccentés­sel, a székeken ülők s már részben szintén fel­állók ellenséges moraja közben enyhe bille­géssel elhagyta a termel. Erre valamennyien szedelőzköútek, s rossz kétszárnyú ajtaján. Pintér Pista, aki biztosra vette a város közeli pusztulását, egy darabig elkísérte Bite Gábort, aztán kitűzve a délutáni találkozó időpontját, rossz elóérzettel, egyked­vű vállvonogatással elváltak egymástól Gábor búcsúzóul még megjegyezte, hogy ezek után Herrich az egész kormányt a város ellen in­gerli, s nyíltan folytalja aknamunkáját a város érdekei ellen. — így legalább félreérthetetlenül tudjuk, hogy „egyodül vagyunk" — válaszolt Pintér, s magába roskodva elindult az Alsóváros felé. Bakay körül azonban még nem tágítottak a felbőszített emberek, többen hevesen rázták a kezét, és gratuláltak merészségéért, egyik-má­sik aggódva a városért, szívta a fogát, s óva­tosságra intette a képviselőt, mert Herrich nagy úr, s most fogja igazán kimutatni a foga fe­hérjét. — Eddig Is ellenünk dolgozott — intette le Bakay. — S ha ásk,álódni mer. akkor majd én is kinyitom a számat a parlamentben. A vá­rost én képviselem, s nem ő. — Igaza van — helyeseltek többen. aztán sok szerencsét kívánva a pesti felszólalásokhoz, lassan szétszéledt az egé^z társaság. A Széchenyi tér szinte teljesen kiürült. « Herrich a székház előtt rá váró hintót nem szájízzel, fanyar megjegyzéseket téve vonultak vette igénybe- hiába Invitálta a parádéskocsis, ki csoportosain vagy egyenként a szála kitárt (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents