Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

a srnmmmmm CSÜTÖRTÖK, 1972. AUGUSZTUS 24. Magyar tudós új elmélete Gőzpárna-tektonika A hajdani Afrika a mai Dél-Európa alatt Egyre szélesebb körben válik ismertté világszerte Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus új elmélete, a gőzpárna-tektonika teóriája. peremek feltorlódnak, részben összetöredeznek, s végül egyik lemez a másik alá hatol, miközben kőzetei — mind mélyebbre jutva — a Annak Idején erős ellen- növekvő hőmérséklet és nyokezést váltott kl a szakkö- más miatt átalakulnak. rökben Alfréd Wegener híres kontinensvándorlási hipotézise, amely szerint a jelenlegi kontinensek valamikor egyetlen szárazulatot alkottak és csak később szakadtak szét és vándoroltak mind távolabb egymástól. Ezt a feltételezést jelenkori mozgásokra vonatkozó közvetlen adatokkal sokáig nem lehetett bizonyítani. Pedig a legújabb mérések szerint ilyen vándorlás valóban bizonyítható. De nem esupán a kontinentális réteg, hanem n Föld felső, körülbelül 100 kilohiéter vastag, merev rétege, a „litoszféra", illetve az ezt alkotó hat nagy és több kisebb „lemez" mozog, csúszik egymás mellett a Föld mélyebb gömbfelületén. Széles körii vizsgálatok különféle módszerekkel kapott eredményei adatszerűen mutatnak arra, hogy amikor — többnyire az óceánok középvonalában — „szétszakad" a litoszféra, onnan táAmikor a mélybe csúszó litoszféra-lemezek felületét borító agyagos üledékek körülbelül 40 kilométeres mélységbe jutnak, egyre nagyobb mennyiségben felszabadul kémiailag kötött víztartalmuk, természetesen gőz formájában. Ez a gőz fölfelé törekszik, de útját állja a hatalmas fedőréteg. így végül is a gőz egy része a betolódó lemezzel együtt a felül fekvő lemez alá jut. Csak egy kisebb töredéke tud tűzhányókitörés alakjában áttörni a litoszféralemezen, keveredve a részlegesen megolvadt kőzetanyagokkal. Miközben a lemez egyre mélyebbre jut, mind jobban növekszik a gőz tömege, s végül összefüggő gőzpárna keletkezik belőle, amelyen mint valami hatalmas gbrgőrendszeren csúszik nemcsak az egyik lemez a másik alá, egészen a 7po kilométeres mélységig, de az egész volodóan az azonos réteget litoszféra-rendszer is a Föld képviselő kőzetek mind nagyobb mélységekben találhatók. Ml ennek a magyarázata? Erre a kérdésre ad választ az új elmélet a következőképpen: A szakadás két oldalán megindult és távolodni kezdő lemezek elkerülhetetlenül szembetalálják magukat egy szomszéd lemezzel, s ilyenkor a közvetlenül érintkező belsőbb övezetein. E folyamatok egyes döntő részelt a magyar tudós vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Laboratóriumában szimulálni és számszerűen meghatározni is sikerült. Ezek a folyamatok Földünk számos területén zajlottak le a földtörténeti múltban, illetve zajlanak ma is. Az Ural hegység helyén például valamikor széles óceán volt, amely azonban már rég összezáródott. A Csendes-óceán osszezáródóban, szűkülőben van, viszont az Atlanti-óceán még csak fejlődő, növekvő, serdülő korát éli. Az óceáni fejlődés gyermekéveit képviseli a Vörös-tenger, míg az embrionális óceáni kéreg jelei a kelet-afrikai nagy törésrendszerben fedezhetők fel, amelynek vonalában alakultak ki a Nagy-tavak, köztük a Rudolf-, a Viktória, a Tanganyika- ós a Nyassza-tó. A Földközi-tenger ls alakulóban levő, de bonyolultabb szerkezet. Itt az európai és az afrikai kontinentális lemez ütközik össze egymással. Peremeik részben már hegységekké torlódtak. Ilyen képződmény Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák és a Balkán hegység által alkotott, a Himaláján keresztül folytatódó déleurópai—dél-ázsiai hegységvonulat. A Kárpátok ivében ez a mozgás körülbelül 20 millió éve ért véget. Ma már csak gyenge utóvulkáni jelenségek vallanak róla a Szlovák Érchegység, a Börzsöny, a Mátra, a TokajEperjesi hegység, a Vihorlát —Gutin és a Kelemen— Hargita vulkáni vonalában. De ezek is elegendők annak igazolására, hogy a mai földközi-tengeri környezet alatt tulajdonképpen a hajdani Afrika földje rejtőzik, amelynek különféle töredékei e hegységvonulatig csúsztak be az európai lemez alá Csak a Párizsi körút és a Hétvezér utca által bezárt háztömb belsejéből tűnhe slg onnan csodálták meg a pusztult, de a másik kettőt sugárút forgalmát, és tollász- remélhetőleg megmentette a kodva készültek az éjszakai természetet szerető és megtett jól szem elé a ritka lát- pihenésre. Reggel olykor ko- becsülő emberi beavatkozás, ván.v az elmúlt hetekben: rán, máskor hosszas tollász- Az Orvosbiológiai Intézet Kooperáció előnyökkel és hátrányokkal A hajó célja felé tart, ezen a hangsúly, ám a zátonyok a megfeneklés veszélyére figyelmeztetnek. A kormány Gazdasági Bizottsága 19.70 végén foglalkozott a vállalatok kooperációs tevékenységével. Rámutatva annak nagy fontosságára, különböző intézkedések megtételére hívta fel az érintett irányító szerveket. Van is javulás, de még mindig sok a víz alatt rejtőző, a haladást lassító, a hajótest épségét fenyegető szikla, homokpad. S ráadásul a hajó sem mindig arra megy, amerre legrövidebb útja vezetne. Szervezés, fegyelem A szerződéses fegyelem betartása nélkül elképzelhetetlen a zavartalan kooperáció — hallani sűrűn a jogos megállapítást. Szervezés híahol felhasználják. Értelmetlennek bizonyulna, ha minden konzervgyár megteremtené a saját üvegüzemét, a textilvóllalat maga készítené a festékeket, s így tovább. Sajnos, mégsem ritka példa a kényszerű „önellátás" ..., ami egyben a kooperáció kritikája is. Papíron sem egyszerű felegyóltalán bajlódni a kooperációval? Nem azoknak van igazuk — mint történt ez a többi között az öntvénykészítésnél, a csavartermelésben —, akik megunvu az ismétlődő bajokat, a kiszolgáltatottságot, maguk rendezkedtek be az addig másutt gyártott áruk előállítására? A munkamegoszás nemcsak a tömegtermelés természetes íSSSt SSSSBÍÜ: r-isv^rsr. ?SS verMnyképességnek.' T„ha, ezerötszázig terjed a partnerektől érkező különböző termékek számai s még g^j £ elkerülhetetlen nehezebb azokat a gyakorlat ban érvényesíteni. Hol a kapacitás elmaradása az igényektől, hol az ingadozó, vagy éppen állandóan gyenge minőség, a szállítás akadozása okoz zavarokat, veszélyezteti a végterméket kibocsátó üzem munkáját, hiszen egyetlen alkatrész Népgazdasági összességben sokmilliós veszteségek származnak a kényszerűen megtakarított kooperációból, az ilyen módon helyben — háromszoros, ötszörös önköltséggel — termelt árukból. Kevés a kis- és középüzem, ján még kevésbé. Sok helyen hiánya miatt megtorpanhat amely kooperációs kiszolgáazonban még mindig ott tart a dolog, hogy magát a forgalmat vitatják: ki mit értsen rajta? Az iparban — ez tény — e kapcsolatok jó része az ómechanizmusban kényszerűen jött létre. Kijelölés nem gazdasági érdekek alapján. A kooperációs szervezet ennek jegyeit mais magán hordozza. Léteznek a monopolhelyzetből keletkező feszültségek. Van kiszolgáltatottság. S persze, szervezetlenség, rossz munka is. Két nagy csoportba sorolhatjuk a kooperációs kapcsolatokat. (Pontosabban háromba, de a külföldi cégekény az egész folyamat; a termék „majdnem kész", csak éppen kiszállítani, eladni nem lehetVastagon fog a ceruza A kapacitásbővítő kooperációkra akkor kerül sor, amikor egy-egy üzem önmaga már nem képes kielégíteni a keresletet. Ilyen esetekben alkatrészek, szerelvények, esetleg komplett rész- üzem- és munkaszervezés a lásra rendezkedett be, s ezért a nagy vállalatok legtöbbször rimánkodnak, fűt-fát ígérnek, csakhogy partnert találjanak. Akár egy termelőszövetkezeti kiegészítő üzemet ls. S mert a viszony már kezdetben sem az egyenrangúságra épül, később még inkább eltér attól; elmarad a minőségi kifogás, a késedelmes szállítás miatti kötbérezés stb., nehogy a partner „megsértődjön". Napjainkban, amikor az egységek előállítására vállalkozókkal szerződik. Vekel napjainkban érvényben szélyforrások itt is vannak, levő mintegy kétszáz koope- Anyagellátási, műszaki, mirációs szerződést, amelyek tagadhatatlan szerepet játszanak a műszaki fejlesztésben, az áruszerkezet javításában, az új piacokon való megjelenés elősegítésébben, most nem veszünk figyelembe. (Ezek: a munkamegosztás, illetve a kapacitásbővítő jellegűek. Mindkettőnek van- 8zek nagyobb nak egyszerűbb, és bonyolultabb formái, sima és nyílnőségi, gondok például. Azután: ha fejlesztik a végterméket, akkor a kooperálóknak szintén korszerűsíteniük kell. Tapasztalható széles körben az is, hogy az „albérlők" — mivel az alkatrévállalatok állandó feladatává, s legfontosabb teendőjévé lépett elő, nagy hiba lenne a kooperációs szervezet vizsgálatát mellőzni. A zátonyok között haladó hajó nemcsak egy-egy gyár, hanem az ipar egészének jelképe is. Ezért az elemzés, s a cselekvés az irányítás minden szintjének kötelezettséút felőli kéményén! Még izgatóbbá vált a felfedezés, szálltak le az intézet udva- adtak, ami megszívlelendő, rúra, mely számukra to- különösen a gólyákkal kapgólyapár a rókusi iskola kör- kod'ás után 8—S) óra körül dolgozói dicsérendő példát ^yenes, ^viharvert és kaDrága megoldás Természetesnek tűnik, hogy egy-egy vállalat ne termelje meg mindazt, amire késztermék előállításához szüksége van. A nagyüzemi — nagysorozatú — gyártás fokozatosan kialakította a speclallzáclót, a munkamegosztás jellegű kooperációt. A Diesel-mozdonyhoz, a tehergépkocsihoz több ezer alkatrész kell. Igencsak drága mulatság lenne, ha valamennyit — a csavarokat, műszereket, lámpákat, rugói kat stb. — ott állítanák elő, mikor a gólyák az Orvosblo- v«bbra is csak az egyedüli csolatban. A gólyaállomány élőhely volt. Ragaszkodásuk, ugyanis pusztulóban van bármennyire is nagyon ked- Magyarországon. Okai közt tiirtá. okát kutatva műn- vesen hatott, miután felerő- sajnos az is szerepel, hogy a tudtuk hogy az tatózet™ ol- südtek' 'saJát érdekükben magyar ember kedves ma' VÍZTL önállóságra kellett őket szo- darát szűklátókörűén sokan rítani. A TIT természetvé- az itt-ott előforduló kártétedelmi és madártani szakosz- lén keresztül egyenesen hatályának egyik tagja kivitte Iáira ítélik, fészküket leromőket Fehér-tóra és szabadon bolják, tojásaikat elpusztít.... .. , „, , eresztette őket. A két repü- ják. Pedig a gólya nagyon három fiókát. Fészkük tonik- lőképes gólya élt is a sza- is hasznos madara a mezőrement, a gólyaszülők eltűn- badsággal. A természetes gazdaságnak, mert étrendje tek (elpusztultak valahol), környezetben és a természet nagyon változatos, sok roAz orvosi egyetem gazdasá- változatosabban terített asz- vart, rágcsálót is fogyaszt, gi igazgatóságának dolgozói tálánál toyább erősödhetnek Nagy haszna mellett csetaláltak rá az alig egyhóna- a nyár végén rájuk váró kélynek mondható a bűnéül pos. leromlott állapotú fló- nagy vándorútra. A fejlő- annvir„ fe]rdtt kártételei kákra. Az egyik törött désben elmaradt beteg fióka annylra relrou Kartetele' szárnnyal már egészen el- — sajnos — végül csak el- Jakab Béla lóglal Intézet udvarába száll tak alá. A különös maga gozól három gólyiaflókát vettek pártfogásukba. A szélsőséges időjárás egyik Júliusi viharos napja szomorú sorsra juttatta a hányada a ge. A kooperáció tökéletesíszabadáras kategóriába tar- tése olyan társadalmi érdek, tozik — igencsak vastagon amely összhangban áll — fogó ceruzával kalkulálnak, hosszú távon — valamennyi helyzetüket az indokoltnál termelői csoport érdekeivel; magasabb árakkal kamatoz- a hatékonyabb gazdálkodás tatjék, fontos feltétele. Ha ennyi a gond, érdemes Mészáros Ottó Bővül a Medicor Az idén elkészül a Medicor Művek két nagy beruházása, amely az elektromedikai műszerek fejlesztésének bővítését és a röntnűleg novemberben átadjak .az új, 5200 négyzetméteres üzemet. A Gyömrői úton hétszintes új üzemépület készül. A hetedik szinten ebédalélt. Innen vitték őket nz Orvosbiológtai Intézetbe, ahol teljes pártfogásra találtaik. Az intézet dolgozói az ázott, fázott, éhezésben leromlott „árvákat" egy lépcsőalji kamrácskában helyezték el. A jó koszton tartott fiókák emberekhez szelídülve hamarosan na. gyón otthonosan érezték magukat az intézet udvarán. Sétálgattak, kézből et• tek, és nagyon sokat. Ha nem jutott elég a kimaradt kísérleti állatokból (béka. pocok, patkany), a dolgozók összeadott pénzéin vett halból nyeltek el egy-egy kilót. A már-már döglőd* fióka is magához tért. Elmaradt ugyan lestvéreitől a fejlődésben. Felkötött szárnnyal Járkált, ipikor a másik kettő teljesen kifejlődve szárnyra kelt augusztus első napjuibnn, és az éjszakát az Iskola tűzfalán felfutó kémény tetején töltötte. Nappali tartózkodó helyük továbbra is az intézet udvara maradt. Napnyugtakor nupokon ét ismétlődve elhagytak egesz napos élőhelyüket Az intézet tetejére, majd onnan egy-két körívvel u kémepyre szálltuk. Besütcledégengyártás fejlesztését szol- lőt és kultúrtermet rendezgálja. Angyalföldön valószí- nek be. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 49. — ön azzal kérkedett — szólalt meg újból Bakay, s egy kis cédulát vett ki a zsebéből —, hogy az elmúlt harminc év alatt az ön tervei alapján majd kétmillió holdnyi terület ármentesült. De ez legenda, tanácsos úr, mert — mint már szó volt róla — most a belvizek szaporodtak meg annyira, hogy például Tápén a rét négyezer holdjából most négy se száraz, pedig azelőtt ez érintetlen terület volt. A mindszenti rétség húszezer holdjából kilenctized pusztul a felfakadó vizektől. Torontóiban hatezer hold áll víz alatt, s a Tisza-völgyi társulat jelentése szerint tavalv egymillió holdnyi földet lepett el a víz. A külső víztől tehát nagv munkával és tömérdek költséggel mentesült a partvidék, a belvizekre azonban egyelőre nincs orvosság. Ehhez annyi szivattyú kellene, amenynyl nincs az egész monarchiában. S a külső víz csak Időnként árasztotta el a környéket, néha évtizedes pihenőkkel, s ezek ellen mindig védekeztek is, ha éppen sor került rájuk. Károk persze akkor is voltak, de most már világosan látja mindenki, hogy az ön kétmilliónyi armentesített földiének legjava azelőtt is általában ármentes volt. Algyő és Tápé huszonháromezer holdnyi határát a folyó emberélhlékezet óta nem öntötte ol, a mindszenti uradalom tizenháromezer holdnyi birtoka ármentes volt még a harmincas években, s Torontál megye sem panaszkodhatott. De ön — kérem, ezek tények! — a Felső-Tisza vidék egyes birtokosainak kívánván kedvezni, ott rendelt el átvágásokat, s ezekkel nyilván nagy szolgálatot tett az ő magánérdekeiknek, s előkelő kapcsolatokat szerzeit. Tehát ön feláldozta a parti vízmentes területeket a birtokosok réti földjeiért, anélkül, hogy ezért az itteni szegény népet kárpótolta volna. — Ez a részrehajlás hogy minősül ön szerint, tanácsos úr? — csipkelődött Mikszáth. S a másik, a kormánylap főszerkesztője ls egyetértett vele, bar egyébként a sajtóban heves, sőt goromba párharcot vívtak egymással. Felhevülten, indulatosan ordította oda: — Én hazaárulásnak nevezném! Herrich halálosan megsebezve s vérig sértve felállt, hogy távozzék, de a főkapitány most vele is katonásan, keményen bánt el. Különben ls zord, barátságtalan modorú ember volt. — Kérem, méltóságos uram, ne vegye rossznéven, ha az indulatok kitörnek, ezt valahogyan most viselje el. Nem köthetem be az emberek száját, akik évek óta végigszenvedik katasztrófa rémületét, és ha baj van, ott szór-" goskodnak a gatakon Inuk szakadtáig. Éppen most toltaik elém egy cédulát, melyre egyik vlziőrünlk írta rá — s ezt harsogva mondta — hogy az áradás egyre tart, s mar csak néhány vonal választja el a húsz lábtól. Január első hetében! Ez súlyosabb és végzetesebb, mint az ön érzékenykedése, melyet — elismerem — ez a sok gorombaság és heves kitörés, néha tálán eltúlzott vádaskodás is most alaposan próbára tesz. Viszont a jelenlevőket is meg kell érteni. Herrich nagyot nyelt, s újra leült. Fejét tenyerébe temetve, bágyadtan nézett föl, s halkan mondta: — Akkor hát folytassák! — De lellke mélyén tombolt a fölháborodás, s már fogalmazgatta magában, hogy milyen jelentést tesz a miniszternek, s hogy ezt a becstelen s főként hálátlan várost mindörökre eláztatja. — Dögöljenek meg — óhajtotta szívből, de olyan határozottan, hogy feje hirtelen fölpattant, mint egy rugós szerkezet. — Sajnos, kénytelen vagyok folytatni — nézegette jegyzeteit a képviselő —, mert azt sem hallgathatom el, hogy Szeged, melynek határa tizennégy mérföld, két falu földesura, nyolcvanötezer hold a birtoka, az utóbbi években 80 és 90 százalékos pótadóval kénytelen megterhelni a népet eppen a vízvédelem miatt, ön felelőtlenül kijelentette, hogv elég 23 lábnyi töltést emelni, mert a folyó ezt a szintet sohasem fogja elérni. S tavalyelőtt a 25 lábat is meghaladta. Van már töltésünk, mely itt-ott 8 —10 méter mnpa.s, de Hollandiában — ahol szintén megfordultam — megmondták, öt—hatszáz éves tapasztalatokra hivatkozva, hogy egy töltés, ha magasabb három méternél, már nem nyújt védelmet, ön ehhez mit szól, mint szakértő? — adta vissza a kölcsönt Bakay, s míg ironikus mosolyra görbedt keskeny szája, diadalmasan nézett körül. A jelenlévők tekintetéből meleg egyetértést és biztatást olvasott ki. Egy pillanatra talán Mikszáth ls megbocsútotta neki, hogy nem nemesember. ( Folytatjuk.)