Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

a srnmmmmm CSÜTÖRTÖK, 1972. AUGUSZTUS 24. Magyar tudós új elmélete Gőzpárna-tektonika A hajdani Afrika a mai Dél-Európa alatt Egyre szélesebb körben válik ismertté világszerte Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus új elmélete, a gőzpárna-tektonika teóriája. peremek feltorlódnak, rész­ben összetöredeznek, s végül egyik lemez a másik alá ha­tol, miközben kőzetei — mind mélyebbre jutva — a Annak Idején erős ellen- növekvő hőmérséklet és nyo­kezést váltott kl a szakkö- más miatt átalakulnak. rökben Alfréd Wegener hí­res kontinensvándorlási hi­potézise, amely szerint a je­lenlegi kontinensek valami­kor egyetlen szárazulatot alkottak és csak később sza­kadtak szét és vándoroltak mind távolabb egymástól. Ezt a feltételezést jelenkori mozgásokra vonatkozó köz­vetlen adatokkal sokáig nem lehetett bizonyítani. Pedig a legújabb mérések szerint ilyen vándorlás valóban bi­zonyítható. De nem esupán a kontinentális réteg, hanem n Föld felső, körülbelül 100 kilohiéter vastag, merev ré­tege, a „litoszféra", illetve az ezt alkotó hat nagy és több kisebb „lemez" mozog, csúszik egymás mellett a Föld mélyebb gömbfelületén. Széles körii vizsgálatok különféle módszerekkel ka­pott eredményei adatszerűen mutatnak arra, hogy amikor — többnyire az óceánok kö­zépvonalában — „szétsza­kad" a litoszféra, onnan tá­Amikor a mélybe csúszó litoszféra-lemezek felületét borító agyagos üledékek kö­rülbelül 40 kilométeres mély­ségbe jutnak, egyre nagyobb mennyiségben felszabadul kémiailag kötött víztartal­muk, természetesen gőz for­májában. Ez a gőz fölfelé törekszik, de útját állja a hatalmas fedőréteg. így vé­gül is a gőz egy része a be­tolódó lemezzel együtt a felül fekvő lemez alá jut. Csak egy kisebb töredéke tud tűzhányókitörés alakjá­ban áttörni a litoszféra­lemezen, keveredve a rész­legesen megolvadt kőzet­anyagokkal. Miközben a lemez egyre mélyebbre jut, mind job­ban növekszik a gőz tömege, s végül összefüggő gőzpárna keletkezik belőle, amelyen mint valami hatalmas gbr­gőrendszeren csúszik nem­csak az egyik lemez a másik alá, egészen a 7po kilomé­teres mélységig, de az egész volodóan az azonos réteget litoszféra-rendszer is a Föld képviselő kőzetek mind na­gyobb mélységekben talál­hatók. Ml ennek a magyará­zata? Erre a kérdésre ad választ az új elmélet a kö­vetkezőképpen: A szakadás két oldalán megindult és távolodni kez­dő lemezek elkerülhetetlenül szembetalálják magukat egy szomszéd lemezzel, s ilyen­kor a közvetlenül érintkező belsőbb övezetein. E folya­matok egyes döntő részelt a magyar tudós vezetésével a Magyar Tudományos Aka­démia Geokémiai Laborató­riumában szimulálni és számszerűen meghatározni is sikerült. Ezek a folyamatok Föl­dünk számos területén zaj­lottak le a földtörténeti múltban, illetve zajlanak ma is. Az Ural hegység helyén például valamikor széles óceán volt, amely azonban már rég összezáródott. A Csendes-óceán osszezáródó­ban, szűkülőben van, vi­szont az Atlanti-óceán még csak fejlődő, növekvő, ser­dülő korát éli. Az óceáni fejlődés gyermekéveit kép­viseli a Vörös-tenger, míg az embrionális óceáni kéreg jelei a kelet-afrikai nagy törésrendszerben fedezhetők fel, amelynek vonalában alakultak ki a Nagy-tavak, köztük a Rudolf-, a Viktó­ria, a Tanganyika- ós a Nyassza-tó. A Földközi-tenger ls ala­kulóban levő, de bonyolul­tabb szerkezet. Itt az euró­pai és az afrikai kontinen­tális lemez ütközik össze egymással. Peremeik rész­ben már hegységekké tor­lódtak. Ilyen képződmény Alpok, a Kárpátok, a Dina­ridák és a Balkán hegység által alkotott, a Himaláján keresztül folytatódó dél­európai—dél-ázsiai hegy­ségvonulat. A Kárpátok ivé­ben ez a mozgás körülbelül 20 millió éve ért véget. Ma már csak gyenge utóvulkáni jelenségek vallanak róla a Szlovák Érchegység, a Bör­zsöny, a Mátra, a Tokaj­Eperjesi hegység, a Vihorlát —Gutin és a Kelemen— Hargita vulkáni vonalában. De ezek is elegendők annak igazolására, hogy a mai föld­közi-tengeri környezet alatt tulajdonképpen a hajdani Afrika földje rejtőzik, amelynek különféle töredé­kei e hegységvonulatig csúsz­tak be az európai lemez alá Csak a Párizsi körút és a Hétvezér utca által bezárt háztömb belsejéből tűnhe slg onnan csodálták meg a pusztult, de a másik kettőt sugárút forgalmát, és tollász- remélhetőleg megmentette a kodva készültek az éjszakai természetet szerető és meg­tett jól szem elé a ritka lát- pihenésre. Reggel olykor ko- becsülő emberi beavatkozás, ván.v az elmúlt hetekben: rán, máskor hosszas tollász- Az Orvosbiológiai Intézet Kooperáció előnyökkel és hátrányokkal A hajó célja felé tart, ezen a hangsúly, ám a záto­nyok a megfeneklés veszé­lyére figyelmeztetnek. A kormány Gazdasági Bizott­sága 19.70 végén foglalkozott a vállalatok kooperációs te­vékenységével. Rámutatva annak nagy fontosságára, különböző intézkedések meg­tételére hívta fel az érintett irányító szerveket. Van is javulás, de még mindig sok a víz alatt rejtőző, a haladást lassító, a hajótest épségét fe­nyegető szikla, homokpad. S ráadásul a hajó sem mindig arra megy, amerre legrövi­debb útja vezetne. Szervezés, fegyelem A szerződéses fegyelem be­tartása nélkül elképzelhetet­len a zavartalan kooperáció — hallani sűrűn a jogos megállapítást. Szervezés hí­ahol felhasználják. Értelmet­lennek bizonyulna, ha min­den konzervgyár megterem­tené a saját üvegüzemét, a textilvóllalat maga készíte­né a festékeket, s így to­vább. Sajnos, mégsem ritka példa a kényszerű „önellá­tás" ..., ami egyben a koope­ráció kritikája is. Papíron sem egyszerű fel­egyóltalán bajlódni a koope­rációval? Nem azoknak van igazuk — mint történt ez a többi között az öntvényké­szítésnél, a csavartermelés­ben —, akik megunvu az is­métlődő bajokat, a kiszolgál­tatottságot, maguk rendez­kedtek be az addig másutt gyártott áruk előállítására? A munkamegoszás nemcsak a tömegtermelés természetes íSSSt SSSSBÍÜ: r-isv^rsr. ?SS verMnyképességnek.' T„ha, ezerötszázig terjed a part­nerektől érkező különböző termékek számai s még g^j £ elkerülhetetlen nehezebb azokat a gyakorlat ban érvényesíteni. Hol a kapacitás elmaradása az igényektől, hol az ingadozó, vagy éppen állandóan gyen­ge minőség, a szállítás aka­dozása okoz zavarokat, ve­szélyezteti a végterméket kibocsátó üzem munkáját, hiszen egyetlen alkatrész Népgazdasági összességben sokmilliós veszteségek szár­maznak a kényszerűen meg­takarított kooperációból, az ilyen módon helyben — há­romszoros, ötszörös önkölt­séggel — termelt árukból. Kevés a kis- és középüzem, ján még kevésbé. Sok helyen hiánya miatt megtorpanhat amely kooperációs kiszolgá­azonban még mindig ott tart a dolog, hogy magát a for­galmat vitatják: ki mit ért­sen rajta? Az iparban — ez tény — e kapcsolatok jó ré­sze az ómechanizmusban kényszerűen jött létre. Kije­lölés nem gazdasági érde­kek alapján. A kooperációs szervezet ennek jegyeit mais magán hordozza. Léteznek a monopolhelyzetből keletkező feszültségek. Van kiszolgál­tatottság. S persze, szerve­zetlenség, rossz munka is. Két nagy csoportba sorol­hatjuk a kooperációs kapcso­latokat. (Pontosabban há­romba, de a külföldi cégek­ény az egész folyamat; a termék „majdnem kész", csak éppen kiszállítani, eladni nem le­het­Vastagon fog a ceruza A kapacitásbővítő koope­rációkra akkor kerül sor, amikor egy-egy üzem önma­ga már nem képes kielégíte­ni a keresletet. Ilyen esetek­ben alkatrészek, szerelvé­nyek, esetleg komplett rész- üzem- és munkaszervezés a lásra rendezkedett be, s ezért a nagy vállalatok legtöbb­ször rimánkodnak, fűt-fát ígérnek, csakhogy partnert találjanak. Akár egy terme­lőszövetkezeti kiegészítő üze­met ls. S mert a viszony már kezdetben sem az egyen­rangúságra épül, később még inkább eltér attól; elmarad a minőségi kifogás, a késedel­mes szállítás miatti kötbére­zés stb., nehogy a partner „megsértődjön". Napjainkban, amikor az egységek előállítására vál­lalkozókkal szerződik. Ve­kel napjainkban érvényben szélyforrások itt is vannak, levő mintegy kétszáz koope- Anyagellátási, műszaki, mi­rációs szerződést, amelyek tagadhatatlan szerepet ját­szanak a műszaki fejlesztés­ben, az áruszerkezet javítá­sában, az új piacokon való megjelenés elősegítésébben, most nem veszünk figyelem­be. (Ezek: a munkamegosz­tás, illetve a kapacitásbővítő jellegűek. Mindkettőnek van- 8zek nagyobb nak egyszerűbb, és bonyo­lultabb formái, sima és nyíl­nőségi, gondok például. Az­után: ha fejlesztik a végter­méket, akkor a kooperálók­nak szintén korszerűsíteniük kell. Tapasztalható széles körben az is, hogy az „al­bérlők" — mivel az alkatré­vállalatok állandó feladatá­vá, s legfontosabb teendőjé­vé lépett elő, nagy hiba len­ne a kooperációs szervezet vizsgálatát mellőzni. A záto­nyok között haladó hajó nemcsak egy-egy gyár, ha­nem az ipar egészének jel­képe is. Ezért az elemzés, s a cselekvés az irányítás min­den szintjének kötelezettsé­út felőli kéményén! Még izgatóbbá vált a felfedezés, szálltak le az intézet udva- adtak, ami megszívlelendő, rúra, mely számukra to- különösen a gólyákkal kap­gólyapár a rókusi iskola kör- kod'ás után 8—S) óra körül dolgozói dicsérendő példát ^yenes, ^viharvert és ka­Drága megoldás Természetesnek tűnik, hogy egy-egy vállalat ne termel­je meg mindazt, amire kész­termék előállításához szük­sége van. A nagyüzemi — nagysorozatú — gyártás fo­kozatosan kialakította a spe­clallzáclót, a munkamegosz­tás jellegű kooperációt. A Diesel-mozdonyhoz, a te­hergépkocsihoz több ezer alkatrész kell. Igencsak drá­ga mulatság lenne, ha vala­mennyit — a csavarokat, műszereket, lámpákat, rugó­i kat stb. — ott állítanák elő, mikor a gólyák az Orvosblo- v«bbra is csak az egyedüli csolatban. A gólyaállomány élőhely volt. Ragaszkodásuk, ugyanis pusztulóban van bármennyire is nagyon ked- Magyarországon. Okai közt tiirtá. okát kutatva műn- vesen hatott, miután felerő- sajnos az is szerepel, hogy a tudtuk hogy az tatózet™ ol- südtek' 'saJát érdekükben magyar ember kedves ma­' VÍZTL önállóságra kellett őket szo- darát szűklátókörűén sokan rítani. A TIT természetvé- az itt-ott előforduló kártéte­delmi és madártani szakosz- lén keresztül egyenesen ha­tályának egyik tagja kivitte Iáira ítélik, fészküket lerom­őket Fehér-tóra és szabadon bolják, tojásaikat elpusztít­.... .. , „, , eresztette őket. A két repü- ják. Pedig a gólya nagyon három fiókát. Fészkük tonik- lőképes gólya élt is a sza- is hasznos madara a mező­rement, a gólyaszülők eltűn- badsággal. A természetes gazdaságnak, mert étrendje tek (elpusztultak valahol), környezetben és a természet nagyon változatos, sok ro­Az orvosi egyetem gazdasá- változatosabban terített asz- vart, rágcsálót is fogyaszt, gi igazgatóságának dolgozói tálánál toyább erősödhetnek Nagy haszna mellett cse­találtak rá az alig egyhóna- a nyár végén rájuk váró kélynek mondható a bűnéül pos. leromlott állapotú fló- nagy vándorútra. A fejlő- annvir„ fe]rdtt kártételei kákra. Az egyik törött désben elmaradt beteg fióka annylra relrou Kartetele' szárnnyal már egészen el- — sajnos — végül csak el- Jakab Béla lóglal Intézet udvarába száll tak alá. A különös maga gozól három gólyiaflókát vettek pártfogásukba. A szélsőséges időjárás egyik Júliusi viharos napja szomorú sorsra juttatta a hányada a ge. A kooperáció tökéletesí­szabadáras kategóriába tar- tése olyan társadalmi érdek, tozik — igencsak vastagon amely összhangban áll — fogó ceruzával kalkulálnak, hosszú távon — valamennyi helyzetüket az indokoltnál termelői csoport érdekeivel; magasabb árakkal kamatoz- a hatékonyabb gazdálkodás tatjék, fontos feltétele. Ha ennyi a gond, érdemes Mészáros Ottó Bővül a Medicor Az idén elkészül a Medi­cor Művek két nagy beru­házása, amely az elektro­medikai műszerek fejleszté­sének bővítését és a rönt­nűleg novemberben átadjak .az új, 5200 négyzetméteres üzemet. A Gyömrői úton hétszintes új üzemépület ké­szül. A hetedik szinten ebéd­alélt. Innen vitték őket nz Orvosbiológtai Intézetbe, ahol teljes pártfogásra ta­láltaik. Az intézet dolgozói az ázott, fázott, éhezésben le­romlott „árvákat" egy lép­csőalji kamrácskában he­lyezték el. A jó koszton tartott fiókák emberekhez szelídülve hamarosan na­. gyón otthonosan érezték magukat az intézet udva­rán. Sétálgattak, kézből et­• tek, és nagyon sokat. Ha nem jutott elég a kimaradt kísérleti állatokból (béka. pocok, patkany), a dolgozók összeadott pénzéin vett hal­ból nyeltek el egy-egy ki­lót. A már-már döglőd* fió­ka is magához tért. Elma­radt ugyan lestvéreitől a fejlődésben. Felkötött szárnnyal Járkált, ipikor a másik kettő teljesen kifej­lődve szárnyra kelt augusz­tus első napjuibnn, és az éj­szakát az Iskola tűzfalán felfutó kémény tetején töltötte. Nappali tartóz­kodó helyük továbbra is az intézet udvara maradt. Napnyugtakor nu­pokon ét ismétlődve elhagy­tak egesz napos élőhelyüket Az intézet tetejére, majd onnan egy-két körívvel u ké­mepyre szálltuk. Besütcledé­gengyártás fejlesztését szol- lőt és kultúrtermet rendez­gálja. Angyalföldön valószí- nek be. BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 49. — ön azzal kérkedett — szólalt meg újból Bakay, s egy kis cédulát vett ki a zsebéből —, hogy az elmúlt harminc év alatt az ön tervei alapján majd kétmillió holdnyi terület ármen­tesült. De ez legenda, tanácsos úr, mert — mint már szó volt róla — most a belvizek sza­porodtak meg annyira, hogy például Tápén a rét négyezer holdjából most négy se száraz, pedig azelőtt ez érintetlen terület volt. A mind­szenti rétség húszezer holdjából kilenctized pusztul a felfakadó vizektől. Torontóiban hat­ezer hold áll víz alatt, s a Tisza-völgyi társu­lat jelentése szerint tavalv egymillió holdnyi földet lepett el a víz. A külső víztől tehát nagv munkával és tömérdek költséggel mentesült a partvidék, a belvizekre azonban egyelőre nincs orvosság. Ehhez annyi szivattyú kellene, ameny­nyl nincs az egész monarchiában. S a külső víz csak Időnként árasztotta el a környéket, néha évtizedes pihenőkkel, s ezek ellen min­dig védekeztek is, ha éppen sor került rájuk. Károk persze akkor is voltak, de most már világosan látja mindenki, hogy az ön kétmil­liónyi armentesített földiének legjava azelőtt is általában ármentes volt. Algyő és Tápé hu­szonháromezer holdnyi határát a folyó ember­élhlékezet óta nem öntötte ol, a mindszenti ura­dalom tizenháromezer holdnyi birtoka ármen­tes volt még a harmincas években, s Torontál megye sem panaszkodhatott. De ön — kérem, ezek tények! — a Felső-Tisza vidék egyes bir­tokosainak kívánván kedvezni, ott rendelt el átvágásokat, s ezekkel nyilván nagy szolgála­tot tett az ő magánérdekeiknek, s előkelő kap­csolatokat szerzeit. Tehát ön feláldozta a parti vízmentes területeket a birtokosok réti föld­jeiért, anélkül, hogy ezért az itteni szegény né­pet kárpótolta volna. — Ez a részrehajlás hogy minősül ön sze­rint, tanácsos úr? — csipkelődött Mikszáth. S a másik, a kormánylap főszerkesztője ls egyetértett vele, bar egyébként a sajtóban he­ves, sőt goromba párharcot vívtak egymással. Felhevülten, indulatosan ordította oda: — Én hazaárulásnak nevezném! Herrich halálosan megsebezve s vérig sértve felállt, hogy távozzék, de a főkapitány most vele is katonásan, keményen bánt el. Külön­ben ls zord, barátságtalan modorú ember volt. — Kérem, méltóságos uram, ne vegye rossz­néven, ha az indulatok kitörnek, ezt valaho­gyan most viselje el. Nem köthetem be az em­berek száját, akik évek óta végigszenvedik katasztrófa rémületét, és ha baj van, ott szór-" goskodnak a gatakon Inuk szakadtáig. Éppen most toltaik elém egy cédulát, melyre egyik vlzi­őrünlk írta rá — s ezt harsogva mondta — hogy az áradás egyre tart, s mar csak néhány vonal választja el a húsz lábtól. Január első hetében! Ez súlyosabb és végzetesebb, mint az ön érzékenykedése, melyet — elismerem — ez a sok gorombaság és heves kitörés, néha tá­lán eltúlzott vádaskodás is most alaposan pró­bára tesz. Viszont a jelenlevőket is meg kell érteni. Herrich nagyot nyelt, s újra leült. Fejét te­nyerébe temetve, bágyadtan nézett föl, s hal­kan mondta: — Akkor hát folytassák! — De lellke mé­lyén tombolt a fölháborodás, s már fogalmaz­gatta magában, hogy milyen jelentést tesz a miniszternek, s hogy ezt a becstelen s főként hálátlan várost mindörökre eláztatja. — Dögöl­jenek meg — óhajtotta szívből, de olyan ha­tározottan, hogy feje hirtelen fölpattant, mint egy rugós szerkezet. — Sajnos, kénytelen vagyok folytatni — né­zegette jegyzeteit a képviselő —, mert azt sem hallgathatom el, hogy Szeged, melynek hatá­ra tizennégy mérföld, két falu földesura, nyolc­vanötezer hold a birtoka, az utóbbi években 80 és 90 százalékos pótadóval kénytelen megter­helni a népet eppen a vízvédelem miatt, ön felelőtlenül kijelentette, hogv elég 23 lábnyi töltést emelni, mert a folyó ezt a szintet so­hasem fogja elérni. S tavalyelőtt a 25 lábat is meghaladta. Van már töltésünk, mely itt-ott 8 —10 méter mnpa.s, de Hollandiában — ahol szintén megfordultam — megmondták, öt—hat­száz éves tapasztalatokra hivatkozva, hogy egy töltés, ha magasabb három méternél, már nem nyújt védelmet, ön ehhez mit szól, mint szak­értő? — adta vissza a kölcsönt Bakay, s míg ironikus mosolyra görbedt keskeny szája, dia­dalmasan nézett körül. A jelenlévők tekinte­téből meleg egyetértést és biztatást olvasott ki. Egy pillanatra talán Mikszáth ls megbocsútot­ta neki, hogy nem nemesember. ( Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents