Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

\ KMÜL', 1372. AVGUISTVB 21 A felmondási időről D. S.-né szegődi olvasónk meghatározni. A kollektív lat a dolgozót a felmondási több mini kát áve dolgozik szerződés, vagv a lelek Időn belül hosszabb Időre, jelenlegi munkahclyán. At- megállapodása hosszabb fel- vagy az egész felmondási idő szervezés elmén munkavlszo- mondúsi Időt Is megállapít- turtumáru felmentse a munnyát megszüntetik. A fel- hat, de ez sem haladhatja ka végzése alól. mond&si Időt 15 napban ha- meg a hat hónapot. Ha a A felmentés időtartaméra térozták meg. Tekintve, hogy munkaviszonyt a vállalat a dolgozót átlagkeresete 1110 éve dolgozik, úgy gondol- mondju fet, a dolgozot a iet| meB, kivétel az az eset ft.TJl'1 Rosszabb felmon- munka végzése alól részben amlkor munkabér egyébként dásl Időre Jogosult. Kéri: Is- vagy egészben fel kell men- sem Metné meg (Déldóul mertessük a felmondással tenl. A felmentés kőtelező aíért( mert táppénzes álloknpesolatos rendelkezéseket. Időtartama 15—30 nap lehet. mányba került stb) Hanem 9.Á8?l;j«0lly...m,,,nnÍi.fe,n!,0.n: H"«y « 1S—30 naP°a be1"! a vállalHt. hanem a dolgozó ílíctmánvTC jogosuU hány napra kell felmenteni mond fel, a vállalat nem küA Munka Törvénykönyve a dolgozót, a kollektív szer- teles a munka végzése alól rendelkezései szerint, ha a ződés állapítja meg. A kol- felmenteni, munkaviszonyt a vállalat lektív szerződés a felmen- Olvasónk a felmondási "TIÍLHM' uí, \,w«!fZÓ* tésnek csak a kötelező idő- időn belül 15 napi felmentési val Írásban kell közölni, s . ... „ <- ,i< abból a felmondás okának tartamai hatarozza meg Ez időié is Jogosult, es erre HZ világosan kl kell tílnnle. A azt jelenti, hogy erre az Idő- Időre a vállalat köteles az felmondás Indoklása csnk ak- pontra a vállalatnak — fel- átlagkeresetét kifizetni. Vita kor mellőzhető, ha a dolRozó mondás esetén — a munka esetén forduljon a vállalati egy évnél rövidebb Ideje ,,lól a dolRozól mindenkor munkaügyi döntőbizottságiéi kell menteni. Ez azonban hoz. dolgozik a vállalatnál, kivéve, ha ez uz első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indoklást kéri. A felmondási idő 15 naptól hat hónapig terjedhet. Az. hogy ezen belül a dolgozónak hány nap felmondás jár. attól függ. hogy a dolgozó milyen hoszszú munkaviszonnyal rendelkezik. és milyen munkakörben dolgozik. Altalános szabály. hogy minden dolgozót legulább 15 nap felmondási idő illet meg. tehát ha a felek hosszabb felmondási Időben nem állapodtak meg. a felmondási Idő 15 nap, amely a dolgozó által munkaviszonyban töltött tiz év után négy, húsz év után öt, harminc év után pedig hat hétre emelkedik. Olvasónk esetében — mivel tíz évnél hosszabb szolgálati ideje van — felmondási Ideje négy hét. Vezető állású dolgozóknál azonban ez az időpont négy héttel, azoknál a dolgozóknál pedig, akiknek közvetlen befolyásuk jelentős a vállalati eredmény alakulására, két héttel meghosszabbodik. Az utóbbi dolgozók körét a kollektív szerződésben kell nem zárja kl, hogy a vállaDr. V. M. Anyakönyvi hírek Könyvtárak — ajándékba A Szegeden működő or- Irodalmi Társaság főtitkára szágos eszperantó szak- — ekkor ismerkedett meg könyvtár a napokban, két az eszperantóval. Először 6 könyvtárat kapott ajándék- Ismertette külföldnek eszba. Az egyik Svédországból perantóul a magyar költéérkezett, a másik Hód mező- szetet, majd lefordította vásárhelyről. Genthon: Festőművészet a A mázsánylnal több, régi Magyarországon című svédországi ajándék dr. gazdagon illusztrált könyvét. Szilágyi Ferenc (ró és szer- Dr. szilágyi a magyar lrokesztó hagyatéka, feleségé- dalom és művészet nagy vei egyetértésben, haláluk küvete mar;ldt Svédországba után vegrendeletileg ajandé- Való kivándorlása után Is, kozták értékes gyűjtőmé- ahol Északi prizma cimen nyüket a szegedi eszperantó lgen igényes folyóiratot kónyvtarnak. Dr. Szilágyi szerkeaztett haláláig. Mivel Ferencről érdemes megemlí- népszerű folyóiratában a lenk hogy az 1930-as évek- mai magyar irodalom és ig Budapesten volt újságíró, művészet valamennyi képvipubliclsta, a Vajda János sel6Jét ismertette, szemére vetették néhányan, inkább I. KERÜLET Házasság: KruisiUz Il.tViin ós •/séb3t, Frcska János, Dudás TG u í.- — fr'ál, Tallér Times, Balogh Jáaz&Kucs Jfinaóbei, Kudik Jozsei ,,,„ stenszkv K-iaztinn Naovfer ^BÚMM^^a uZffi. ^S&feK108 Utv-1 J me«helt Mihály ét. Dávltl Erzsébet, Ne- II. KERÜLET meih József ós Kiss Agr.es. Mol- Házassági Nagy Sándor ós Manár Dániel és Németh tva, Csó- dán Rozália, Fazekas Antal és kásl Andris éa Czsgléd Anna. Daróctl Ágnes Annu. Lékány L'rsy Béla éa Lakatos Kuzolln, Lulot: és Kovács Ibolyi. Posu suinodl Látiló ós Kolonovlcs Bála és NoVakov Julianna. KeEva, Pjcsil ayula ás Vuida Sa- rekes Zoltán ós Vlnczo Margit, tolta. Csuka Zsigmond és Komáromi István Sándor ós Gyarmau Márta. Oycival Antal Török Julianna, Radek árpád ós Metél Mária. Török Karoly és Márki Anna. Szabó András es Gyetval Ildikó. Jenel Lsjos és Szentesi Katalin Julianna, Koós Abos Klára, Rác/. Tibor ós CSIH István és Horpárslk BorFekete Gizella. SZéesl Gyula és bála. Takács Péter Pál ón JóIllés Márta. Oltványi László és ZSH Anna Ilona házasságot köBlró Juliánná hazaaaágnt kólót- tötirk tok. Halálozást Suli Istvánné VlnSzűlettei Mészáros Istvánnak eze Márta, NoVoszáth-Gyurisek es Kürtiül Margit Veronikának litvánná Karai Viktória, Bár fi Zoltán, savoboda Imre István- Forencné Kvrucssl Roztlls, Vetuak és Nagy Izabellának Ágnes ró András, Bán Károly mesS/.ilvl*. Farkas Józsefnek ós hatt. Daka Irénnek Ede, Lenes! k Ist magyar prizmának lehetne nevezni világranglistán szereplő folyóiratát. Nemcsak mint szerkesztő vált világszerte Ismertté, hanem mint novellaíró is. Dr. Szilágyi Ferenc és felesége 1962-ben jártak először Szegeden, meglátogatva a Somogyi-könyvtárban működő eszperantó múzeumot és könyvtárat. Elhatározták, haláluk után könyvtárukat Ide hagyományozzák. Az értékes küldemény Szegedre szállításáról Szabad Szilárd mérnök gondoskodott. A másik könyvtárat a hódmezővásárhelyi régi, kiváló eszperantista, Tóth Júlia ajándékozta, aki az ottani Béke Eszperantó Szakkör titkáraként működött igen eredményesen, hosszabb Ideig. F. E. Racionális szociálpolitika Nem keltett belpolitikai seletét, hogyan funkcionál- nyes Útjai vannak mindanizgalmat, váratlan meglepe- hatna, amikor a szakszerve- nak. amit. a köznyelv tést, amikor a közelmúltban zetnek saját magát kellene SZTK-ügynek nevez, talan szocialista államélet fejlesz- vétóznia és ellenőriznie? A maga sem hiszi, hog.v méstésének aktuális tennivalóit kettősségnek csak egyetlen ként ls lehet. Bizonyára levltatva, közéletünk legille- következménye lehet: a ler- het. tékesebb fórumain került jedő bürokrácia. A szociálpolitikai irányiszóba: helyes munkamegosz- A szociálpolitika egységes tás korszerű és halaszthatnttással, hivatásszerű elhatáro- állami Irányításának helyre- lan reformja sikerének egyik lássál kell rendezni néhány állításával fontos rendező biztosítéka éppen az, hogy a kusza munkaterületet. Ko- elvek érvényesülhetnek és szakszervezet, mint tömesrábbl elképzelések ugyanis az elvek kitűnő gyakorlatok- szervezet, mint a dolgozok társadalmi szervekre, moz- ban kamatozhatnak vala- szervezett érdekképviselete galmakra bíztak fontos álla- mennyiünk javára. a jövőben valóban eredeti mi tennivalókat, arra gon- Mód nyílik a szoclálpolltl- funkcióját gyakorolhatja. A dőlvén az ilyenfajta társa- ka egységes irányítású fel- dolgozók érdekelt képvlseldalmusításnak megértek már tételeinek biztosítására. Lét- heti, megfelelő befolyással az előfeltételei. re lehet hozni • Sokat az elő- rendelkezve a szoelálpoliUTömegszervezett kezelésbe feltételeket, amelyeknek tíl- kai fejlesztésre vonatkozó elkerült például annak Idején dúsos hatására hasznosab- gondoltisok kiulakításában, a szociálpolitika legfonto- ban, termékenyebben lehet végrehajtáséban, sabb intézményrendszere, a felhasználni a rendelkezésre Egyszóval az ügy a helyétársadalom biztosítása. Ez álló pénzt, energiát és kapu- re keríti. Ez a bölcs, de olyellen a szakszervezet sem citált, egyszerűbbé és gyor- kor elfeledett józan és raciotiltakozott. Am kiderült, sabbá lehel lenni a sttoclál- nalis rendezési elv érVényohogy a korábban helyesnek politikai ellátást, a társadH- sül akkor, amikor majd a tűnő Intézkedés nem váltót- lomblztositáit. Magyarország szociálpolitikai, munkavédeltia be a hozzáfűzött remé- felnőtt és serdülő lakossága- ml tennivalók a megfelelő nyeket. s a szorosan vett ál- nak jelentős része tudja állami szervek hatáskörébe lami feladat nem társadal- saját keserű tapasztalatai kerülnek, masodott egy lényegében alapján, hogy mily tekervé- Soltész Islván adminisztratív intézkedés hatására. A helyzet inkább bonyolultabbá vált. Sajátos kettősség alakult kl, amely nem vált javára sem az állami Irányításnak, sem a formális gazdának, a szakszervezetnek, de nem használt a társadalombiztosításnak sem. Az eltelt, néhány esztendő tapasztalatai nemcsak a szakembereket, hanem a laikusokat is erre a felismerésre vezették. A közvélemény elégedetten nyugtázta tehát a korrekcióra tett javaslatot, kerüljön minden a legilletékesebb kezébe. A módosítás elhatározásának tényét is örömmel fogadta, mert újra bizonyítékot látott arra, hogy le tudjuk vonni egy helytelennek bizonyult korábbi intézkedés konzekvenciáit, nem igyekszünk csalhatatlannak mutatkozni. Tűi az Intézkedés eme elvi-polltlkai és morális rezonanciáján, a szociálpolitikai tennivalók állami irányításának rendezése rendkívül fontos és aktuális feladat. Abból kell kiindulni, hogy az életszínvonal alakulása szempontjából a munka alapján járó díjazás és a szociálpolitikai keretek között biztosított általános ellátás a legfontosabb. Ha ez így igaz — márpedig érvényéhez nem férhet kétség — akkor rendkívül fontos a két terület összehangolt fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek leghatékonyabb felhasználása. A jelenlegi munkamegosztás, amely döntő állami feladatokat bíz tömegszervezetre, nem biztosíthatja az összehangolt fejlesztést és a hatékony felhasználást. Ez az érem egyik oldala. Ami pedig az eredeti szakszervezeti feladatot jelentené, mármint a megfelelő társadalmi ellenőrzés megvalósításét, a dolgozók érdekeinek képvlTálraiék Salzburgban Mozart . szülővárosában dal állami zenekar stílusos már hagyománnyá vált, előadása ismét megerősítette hogy az ünnepi játékok so- azt az igazságot, hogy a rán Tátrai Vilmos vonósné- Bartók-művek hiteles Intergyesével vagy kamarazene- pretálása régóta ncmcsHk a karával fellép. Idei műso- magyar dirigensek prlvllcruk keretét két Mozart- giuma. A Bartók-tolmácsomű adta, a rövid lélegzetű lásnak már nemzetközi huSerenata not.turna és a nép- gyomúnyal vannak, amelyeszerű D-dúr Divertimento, ket a világ különböző tájain Ezek között egy Stamltt- ápolnak és tisztelnek. A kompozíció és az első rész hangverseny első részében befejező számuként a ná- Mendelssohn Olasz szlmfólunk jól Ismert és valami- nlilja ptán — ShOrá Shrrkor gyakran játszott Róbert kasszkl) közreműködésével Volkmann szerenádja hang- — Liszt Esz-dúr zongorázott el. Tátraiék bizonyára versenye aratott átütő slazért választották ezt a mű- kert. vet, mert szerzője Magyar- * országon működött és szc- Az Idei koncertszezonban renádjában magyar népzenei számos elfelejtett Schubertelemeket ls felhasznált, kritikusok — Mozart A mű támadt, fel a szerző szüés letésének 15o. évfordulója Stamitz szomszédságában — kapcsán rendezett hangver„idegen testnek" érezték a senyen. Arra mégis kevesen könnyű zene határát súro- vállalkoztak, amire Gundula ló romantikus művet. An- Janowitz. Salzburgi estjén nál nagyobb lelkesedéssel kivétel nélkül Ismeretien fogadta n közönség. A Mn zart Divertimento osztatlan sikert dalokat, adott elő, i6t, mevlszont rósz vállalkozását még azaratott, zal tetézte, hogy Anselm amelyet az együttes ráadás- Hüttenbrennernek néhány sal köszönt meg. szerzeményét Is műsorára * tűzte. Hütienbrenner SchuA salzburgi ünnepi Játé- bert fiatalkori barátja volt, kok hatodik zenekari hang- együtt tanultak Sailertnél. versenyén váratlanul mű- gyakran Grázban vendégül sorváltozás történt: Seijl látta a mestert: ő őrizte Ocat'd, japán karmester To- meg a Befejezetlen szlmfóro Takemitsu honfitársának nia kéziratát Néhány daláegylk szerzeménye helyett nak tolmácsolásával JanoBartók Concertójóval zárta witz bizonyára az utókor halé estjét. Mind a kHrmester, Iáját kívánta leróni, mind a közreműködő drez- Dr. Nagy István « An UbMlúnsk éa Cs»bsl M«ir>.» Martának Zsolt, Révész Istvánnak és Papp Eva Erzsébetiek Eva, Szűcs SAndornak és Unciái Evánuk Kva. Nnr.v Lnszlonak és SebOk F.rzsébctnck Mónika. dt. dara Gézának és Há-z Ibolya Honfinak N.itulla Ibolya, Molnár Lajosnak é« Biillni Arankának Noeml Anita, Doniján Is vannak é» Husr.tlk MAnu Borbálának János. Námsth FcroncIII u és Mágorl Margit Katalinnak Margit K itslln. TOth Péternek és Pnplogé Errsébstnek Erika. Molnár László Sándornak és Orclrtk Erzsébetnek Mónika Err.sébei. Mcdvcczkl Mllinty F.mtln rk és Tóth Ibolya Katalinn.ik Mónika Kalalin, Murányi László Istvánnak és Balog Anna Magdolnának Melinda Eva. Turner Józsefnek és Veres Máriának Sándor József. Balázs Vincének é-t Sr.élpál Klílra Erzsébetnek Klóra. Kopni/. Mihálynak és Hcll Mártának Anett, Vaas Sándornak és Crikus OlRa Jusztinának Tamás. Magony Ferencnek és Mnsrnylk Klárának- Móntkn Klári. Almási litvánnak és Szűcs Pirrskánnk Ágnes, Bclovat Mlllálynsk és Beloval Piroskának Mihály, dr. I.advánszkv Csabának és Pét »r Margitnak Csaba Akrs, dr. Szilagyi Lászlónak és Kiss Edit Piroskának László Flórián. Kormányos Józsefnek és Horváth Ilonának Ibolya, Kormányos Józsefnek és Horváth Ilonának Kau lin, Csillag Kálmánnak <•, Urdfg Irén Katalinnak Tünde Marianna nevű gyermekük szülei ett. Hstóloráai Kdé'ils Fo-rnc. (>;n án Mlhálv. LaCXI Mihály. Hej nn Kórolv. Dobó József Katona Károly. Hevesi Imre f'lfslussv Jenó, Molnár Jánosnc Ván ErBERCZEL1 A. KÁROLY Hullámsír egész országrészt, mely a legmagyarabb, tehát Fölső városon találhatók. Kl tudja meddig? De egyben a legkevésbé pecsovics hajlamú — nemcsak ez a baj, instállom, hanem nz. nogy az cpésikedett Bakay képviselő. Aztán majdnem átmetszések milliókat emésztettek föl, s az árhordószónoklas lendülettel iolytatta: — Az ön mentesített területeket, melyeket a földesúr kivezetésével Szeged fölött az igazi szakértők yé- ^ nagv pénzért « hosszú le|ural0 szerződésekleménye ellemere on szaz átvágást eszközölt , , Szeged alatt mindössze hetet, s ezek közül is kel bérbe adni a hevenyeszett, keskeny toltecsak kettő használható, inert a többi a hely- sqk miatt, melyek gyakorta még helytelen irataién Irány miatt már régen' beiszapolódott. Ez- nyúak is, elönti a belvíz. A talaj tehát ellápo, . „ _ . . u ... u , azt f^f e1' ho«y ml'" ^ elmúlt évtizedek sodik a vetés kirohadi s legföljebb békák teHerrich «•/. egyre hevesebb golyozaporban el- alatt minden vagyonunkut a folyton emelkedő . , . . , ... fásult és sötét bosszút forralva, megadással tűr- víz fékentartására költjük. A város bevetelének nyelnek ,a druga területen. Mi meg tavasztól te mar az ostromot. —- Majd megtáncoltatlak egyharmada, körülbelül kétszázezer forint, min- ö^S csak toljuk a tHÜcskát s építjük meggyŐén még benneteket — gondolta magas hivatalt den esztendőben gátépítésre fecsérlődik el. S ződés nélkül a gátakat, mert a víz szintje harpolcáról tekintve le erre a megbolydult csűr- mit nyertünk ezzel? hére. — Az utolsó szó mégis az enyém lesz. — Ezt ml is megmondhatjuk — állt (öl a 47. mlnc évvel ezelőtt ritkán érte el a 20—22 lá— Azt tettem.'amit rum parancsoltak, uraim szikár, vékony, izmos Bitó. a halász, akinek bat' taVíüyelött pedig m4r H 25"m ls me«ha— tárta szét a karját. — Önök ls kénytelenek erősen kidomborodó járomcsontjnln fényesen s «wik Vurady úr és Nóvák úr buzülllfölötteseiknek engedelmeskedni, ha nem akar- feszült a napiszítta bőr. — Az első áldozatai mj mának köszönhetjük, hogy városunk nem lelt nak utcára kerülni. A Bach-korszakban nem lettünk ennek az elsietett szabályozásnak. A romhalmaz. állt módomban az ország uraival szembehelyez- korábbi nagy kiterjedésű vízöntése'k, vízállások __ n., nomcaalr öw.kö. miiéit ••« „ k,. kednl, hogy minden esetben az önök városára u folyton magasodó gátak, töltések miatt meg- , ,. taiicsKazás a baj — legyek tekintettel. De önök sem voltak ilyen szűntek, a hal tehát nem tud ikrázni. s/.apo- «aPC»o'odott bolc a vitába Ábrahám hanem merészek és elbizakodottak — gúnyolódott. — rodni. A halászmesterség, mely azelőtt n leg- az is- hogy az Alsó-Tisza menti városok és íalAkkor is az állam alkalmazottja voltam, mint jövedelmezőbb volt s a város nagyrészét fog- vak életerős férfiai nem a földeken dolgoznak most, s egyedül persze nem vehettem föl a bar- lalkoztatta, halálra van ítélve. De pusztulnak, hogv termeljenek az országnak hanem földet cot a rémuralmi kormányzattal, s a Felső-Tisza gyérülnek a nádasok is, s velük együtt az a ce""eiJ®ncK ^ o« szagnak, hanem tőidet vidék nagyhatalmú mágnásaival, meg ha ells- tömérdek vízi madár, mely a hal mellett a c* ovct hordanflk roskadásig, hogy évről é"re mertem volna is az olasz mérnök Igazát. Csa- város egyik fötápláléka volt. A rosszul épitett rneftmentsék otthonaikat. S ez az átokverte kuládos ember vagyok. osztrák VHSÚI az egesz Alsóvárost elvágta n TI- bikolás mindig tavaszra esik, amikor leginkább — Másnak is volt családja, mégsem lett Bach- szótól, tehát ott is vége a halászatnak, de a Vam szükség a férfierőre pribék — mordult föl Ábrahám. vizimolnárségnak is. mert a malmokat mar A„;.. .„ J '., ,' , . , , — Szóval amikor mi börtönben ültünk vagy csak nagy kerülővel lehetett megközelíteni, s ~~ CV 0csi!t*lnf,k — pupulvuzodott föl álneveken bujdostunk, akkor ön készségesen ez kedvét szegte a vállalkozóknak. Ugyanígy me8inl Herrlch —, mintha azelőtt nem Is letfolnjánlotta ..szakértelmét" az önkényuralom- Járt -s hajóépítés mestersége is, egyszerűen cl- lek volna árvizek. nak. hogy ezzel tudatosan tönkretegyen egy sorvadt, s vízimalmok, hajóácsok mar csuk a (Folytatjuk) J f