Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

mis rttOLÉTÍKIAl SSTBOlJETET! 62. évfolyam 196. szám 1972. augusztus 20., vasárnap Ára: 1 forint A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Törvények törvénye írta: dr. Antal ffy György professzor, országgyűlési képviselő T

ársadalmi, állami és jogi életünk fejlődésének jelentős dátuma volt az országgyűlés áprilisi ülésszaka, amikor is elfogadták az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényt. Alkotmányunk, mint ismeretes, még 1949. augusztus 20-án lépett hatályba. Jelentős mértékben programjellegű volt, próbálkozás arra, hogy miként alakítsuk ki új szocialista intézményeinket. Az eltelt idő bizonyítja: az alkotmány bevált, ellátta azokat a funkciókat, amelyeket egy szocialista alkotmánytól el lehet várni. Az 1949. évi elfogadás óta társadalmi, politikai, gazdasági, nem különben kulturális viszonyaink is jelentős fejlődésen mentek át. Továbbfejlődtek társadalmunk osztályviszonyai, megnyílt az út a népi-nemzeti egység kibontakoztatásához. Ezzel párhuzamosan fejlődött társadalmunk politikai szervezete is. Mindezek lehetőséget nyújtanak ma már arra, hogy a szocialista demokratizmus szélesítése kapcsán az állam minden polgára részt vehessen, méghozzá mint a hatalom tevőleges részese, nagy társadalmi céljaink megoldásában. De jelentős változáson mentek keresztül gazdasági viszonyaink is. Az 1949-ben még csak programként megfogalmazott célkitűzések is megvalósultak. Így kialakult és megszilárdult az egységes szocialista állami tulajdon, befejeződött a szocialista mezőgazdaság átszervezése, megerősödött a szocialista szövetkezeti tulajdon is. Államunk kulturális nevelő funkciója is jelentős mértékű fejlődésen ment keresztül, amit a szocialista típusú kulturális oktatási és tudómányos intézmények széles hálózata is igazol. Ugyanez a helyzet az egészségügyi és szociális intézmények hálózatával is, amelyek ma már a lakosság egészét szolgálják. Az 1949-ben megfogalmazott alapelvek jelentős segítséget adtak ahhoz, hogy ma az állami tevékenység, valamint a jogélet egésze új, szocialista típusú intézményekre épül. A gyakorlati államszervező munka is számos olyan tapasztalatot hozott felszínre, amelyek ma már az alkotmány szintjén is inkább kifejezhetők voltak akár a tanácsokra, akár a bíróságokra, vagy pedig az ügyészségek munkájára gondolunk. Ismeretes a marxista állam- és jogelmélet tanítása alapján is a demokrácia közvetlen és közvetett formája. Az előzőekben jelzett fejlődés oda vezetett, hogy a közvetlen demokrácia fejlesztése is napirendre került. Ezt juttatja kifejezésre a módosított alkotmány ama rendelkezése, miszerint az állampolgárok munkahelyükön közvetlenül is részt vesSnek a közügyek intézésében. Természetesen a mi társadalmunkban az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének mégis a népképviseleti szervek tevékenységének fejlesztése képezi az elsődleges feladatát. Ez jut kifejezésre abban az alkotmányi megfogalmazásban, hogy „A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat". Ezek a rendelkezések az országgyűlésre és a tanácsokra vonatkoznak. A tanácstörvényben megfogalmazott új alapelveket alkotmányos szintre emelte az országgyűlés, s ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az országgyűlés nemcsak a legfelsőbb államhatalmi, hanem a legfelsőbb népképviseleti szerv is, melynek legfontosabb funkciója: a törvényalkotás. A törvényhozói funkció további szélesítésére utalnak alkotmányunknak azok a rendelkezései, amelyek előírják, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani. Alkotmányunk kifejezetten azt is előírja, hogy pl. a tanácsokkal, a bírói szervezettel, az ügyészséggel, a választójoggal kapcsolatos szabályozás törvényben történjék. Az országgyűlés törvényhozó funkcióját erősíti az az új szabály is, amely szerint az eddig jogosultakon kívül országgyűlési bizottság is jogosult törvényalkotás benyújtására, Erre mér példa is van: Az országgyűlés júniusi ülésszakán az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága terjesztette elő az alkotmány szelleméből következő új ügyészségi törvényt. A törvényesség biztosítása körében is jelentős lépéseket tettünk 1949 óta. Ezek közül csupán arra szeretnék utalni, hogy ma már kialakult nálunk a törvényesség biztosításának többcsatornás rendszere, a képviseleti, az igazgatási, a bírói szervek általános feladatai a törvényesség biztosításában, az ügyészség speciális szerepe, az ügyészségi szervezet eddigi fejlődésének tapasztalatai alapján, egyes államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának intézménye. Ezért mondja ki alkotmányunk, hogy az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása. Ilyen módon tehát a törvényesség érvényesülése az egész társadalom és állam ügyévé válik, amelybe minden szervnek, de maguknak az állampolgároknak is egyaránt közre kell működniük. Meg kell említeni azt az egészen új alkotmányos tételt is, amely a törvényesség biztosításában a kormány szerepét is aláhúzza. E szerint: a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa védi és biztosítja az állami rendet, valamint az állampolgárok jogait. Az új szövegezésben a Minisztertanács szerepe a tanácsok működése törvényességének biztosításában ugyáncsak megfogalmazást nyert. A Minisztertanács feladatkörébe tartozik tehát a tanácsok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet is. A törvényesség érvényesítésében továbbra is fontos szerep hárul az ügyészi szervezetre. Az új ügyészségi törvény az alkotmány rendelkezései alapján arról szól, hogy a társadalom törvényes rendjét és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető cselekményeket az ügyészi szerveknek következetesen üldözniük kell. De az ügyészség a bűnüldözés mellett továbbra is közreműködik a törvényesség általános érvényesítésében. Alkotmányunk módosítása óta rövid idő telt el. Ez a rövid idő is bizonyítja az egységes szövegű törvény élő voltát. Hiszen azóta fogadta el országgyűlésünk a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényt, és éppen az országgyűlés ellenőrző funkciójának immár alkotmányos szabályának tett eleget akkor, amidőn a költségvetés végrehajtásának jóváhagyása feladatát is ellátta. A

lkotmányunk új szövege lehetővé teszi tehát, hogy az alkotmány, mint politikai okmány és mint jogszabály is egyaránt élővé váljék. Megteremtődtek ennek a hatályosulásnak mind jogi, mind politikai előfeltételei is. Az alkotmányos szabályok ma hűen fejezik ki társadalmi berendezkedésünket, alapul szolgálnak az állami szervek felépítésének és egymáshoz való viszonyának, működésének szabályozásához, az állampolgárok alapvétő jogait és kötelességeit széles körűen fogalmazzál: meg. Az állampolgárok jogai kibővültek, és az alkotmányban szereplő jogok érvényesülései is kiszélesedtek, a jogok általában minden állampolgárra nézve egyenlő mértékben érvényesülnek. Az anyagi, a politikai, a kulturális fejlődés gazdag biztosítékot, nyújtanak arra, hogy az alkotmány, mint a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja biztosítékot nyújtson a benne rögzített jogok és kötelességek mind maradéktalanabb megvalósításához. Apró Antal látogatása Vásárhelyen Tegnap, szombaton a kora délelőtti órákban — felesége társaságában — kétnapos vásárhelyi látogatásra érkezett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője. Dr. Komócsin Mihálynak, a megyei tanács elnökének és Rózsa Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának társaságában a város vendégét Török József, a városi pártbizottság első titkára 'üdvözölte, majd az országgyűlés elnöke a Kincses-temetőben megkoszorúzta Szántó Kovács János sírját. A METRIPOND Mérleggyárban tett látogatása alkalmával a gyár párttitkára és műszaki igazgatója ismertette a létesítmény múltját, eredményeit, terveit, majd üzemlátogatás következett A délutáni órákban Apró Antal találkozott a város párt- és tanács vb tagjaival, akiket tájékoztatott a külés belpolitika legidőszerűbb kérdéseiről. Végül meglátogatta az Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karát, ahol az intézmény igazgatója tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját az ott folyó oktatói munkáról, annak eredményeiről. A város vendége végül határszemlén vett részt. Apró Antal a mai napot is Vásárhelyen tölti. Változatos alkotmánynapi program Az alkotmánynapi ünnepségek, rendezvények sorozata már az elmúlt napokban megkezdődött. Ám valamennyi közül természetesen az ünnep napjának, a mai vasárnapnak a prbgramja lesz a leggazdagabb. Az országban ma sorra kerülő számtalan rendezvény közül a legszínesebbnek a fővárosi programok ígérkeznek. A budapesti tisztavatás, a dunai vízi- és légiparádé — melyeket a tévé egyenesben közvetít —, nyilván sokak érdeklődésére tárhat számot. Gazdag programot kínál ma alkotmányunk ünnepe Csongrád megyében is. Kiemelt, országos eseménye az ünnepnek a Hódmezővásárhelyen tartandó nagygyűlés, melyen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged képviselője tart beszédet. Szegeden és a járásban az elmúlt napokban már tartottak ünnepségeket. Ma folytatódik az eseményeknek a sorozata. Kisteleken — a kisteleki napok rendezvénysorozatának keretében — dr. Antalffy György, a nagyközség országgyűlési képviselője mond ünnepi beszédet. Szegeden ma este kerül sor az ünnepi hetek záróestjére a Tisza-szállóban. Itt adják majd át a Korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar '72 kiállítás díjait. Az újszegedi alkotmánybál is jó szórakozást ad. Matkó Katalin rajza Éljen alkotmányunk ünnepe!