Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

4 SZOMBAT, 1972. AUGUSZTUS 19. Munkavédelem és szemlélet Alig van olyan hét, hogy munkavédelem területén Is. kiesett (elmaradt) termelési ne találkoznánk mind az Ez pedig abban áll, hogy érték halmazata. Csongrád országos, mind pedig a he- ma a vállalatok tevékenysé- megyében 1970-ben 30 000, lyi lapokban a munkavéde- gének csaknem kizárólagos országosan pedig 2 és fél lemmel foglalkozó írásokkal, mércéje a vállalati nyere- millió munkanap esett ki a Az írások zöme figyelmez- ség. Ennek a mércének min- termelésből üzemi baleset tet, az ember védelme elvé- den vállalat „minden áron" miatt Ebben az összefüggésnek megtartására apellál. meg akar felelni. Ezért a ben úgy gondolom, hogy A publikációk. valamint Triunkav^c,elmet szolgáló ún. minden érdekelt érzi: a a jelentős összegeket kitevő származékos beruházásokat minden áron nyereségre töbítiágok es kártérítések el- *s a t,err?lelfs, folyamiban rekvő gazdálkodas jelentős lenére mind országosan hasznaljak fel a magasabb és kiszámítható anyagi veszmind pedig a megyében n-verest'S reményében. Ezzel teségekkel párosul. Ez a nem csökken" hanem ' stag- ^Zt Í^M SS* Ü2Z&S «a_ rründ nal vagy növekszik az üzemi balesetek száma. Ennek a bodnak a dolgozók munka- vállalatot mind pedig a tárkörülményei, egészségtele- sadalmat. jelenségnek számos összete- Egy ugyancsak hamis vője van. Ezek közül írásomban a legjelentősebbre, a munkavédelemmel kapcsolatban meglevő, az üzemi felülmúlja a műanyag. Padlástól pincéig bé válnak az egyes munka- szemléleten alapuló, de helyek. Ez pedig jóvatehe- eléggé el nem ítélhető gyatetlen hiba. A „minden korlat az üzemi balesetek .a^,, ™ aro? , uyeresegre törekvés rejtve tartása. Közismert balesetek többségét motiváló u . gondolko- hogy a bejelentett üzemi szemléletbeli hibákra sze- dast takar. Vagyis azt, hogy baiesetek többszöröse ismeretném felhívni a figyelmet ™neÍ, „^f®™ ^ retlen, szerintem nagyon is sal minél nagyobb nyerese- ismert okokbói rejtve magét biztosítani. rad Ennek a rejtettségnek Megengedhetetlen az a azon túl, hogy törvénysértés| gyakorlat, hogy a termelést ről van szó, kettős következ' 'Az első probléma a tech- közvetlen szolgáló réforditá- ménye van: Egyrészt a balnika gyorsütemű fejlődésé- sokat a származékos beruhá- esetet okozó veszélyforrás nek megítélésével függ ősz- zások rovására növeljük. A rejtve tartása folytán újabb sze. Eléggé elterjedt az a mechanizmusból nem fakad, baleseteket ide/.het elő, ci/cm „„„„^.w "Pi nézet, hogy a technika ro- s a szocialista felfogással másrészt a balesetet szen- tulajdonságaiknak figyelem- vkL.eálta és hasonlította ősz- — sportpadló. A sportlétesítI f..:IIJi„ U« nozj i rf Ízi faio'/oi Ion ol Ioi-iIÓJzh.1 ] ^li. J..1 1. ^ 1 .'II- Uni rátol ói rol Viuc/ri úl i'í L_ 13 V ® ..... Un4nnMn<ln»n4ál O E Műanyagok az építőiparban A szintetikus úton előállí- szerkezetű, habalátétes, felső tott műanyagok felhasználá- része pedig kemény és karcsa ugrásszerűen megnöveke- álló. A padló hőszigetelő és dett. 1968-tól 1975-ig a vi- kopogó hanggátló tulajdonlág müanyagtermelése 18 ságával versenyképes alkotás, millió tonnáról 38 millió tonnára emelekedik. A gyors növekedést az okozza, hogy a műanyagok felhasználási lehetősége folytonosan gazdagodik. Amikor az építőiparban a Kitűnő tapéták önállóan oldotta meg az üzem a korszerű tapéták 13111 •••• gyártását Is. 1970 óta a tex hagyomanyos anyagokrol be- til_ és papíralátétes, egyszíszélünk, fára, vasra, cement- nű> valamint a fa hű utánre, üvegre, téglára gondo- Etával esztétikailag és múlunk. Ezek olyan anyagok, szaknag magas szintű tapéta amelyeknek szerkezeti jel- j^szül. A Györ megyei Allalemzólt a szakemberek tő- mi Építőipari Vállalattal kökeletesen ismerik. A hagyó- zösen _ hazai ragasztó kímányos építési eszközöket ma sérletezésével — megoldották lősitják már kiegészíti, sőt egyeseket lyóméterben gyártott — száz centiméter széles — PVCfelületű műanyag csempe. E terméket a közeli jövőben 160 centiméter szélességben is készítik. Így egy munkaművelettel — rövid idő alatt — az egész falat beborító műanyag csempét a megfelelő helyre fellehet ragaszPadló és szőnyeg Ebben az esztendőben vameg a poliészter a lemosható, PVC-felületű racsbetétes habszerkezetu tapétarendsaert is. A soproni műanyag padlót. E termek Pannónia és Fenyves Szálló, műszaki és alkalmazastechvalamint az Országos Mű- mkal előnye az. hogy az egyszaki Fejlesztési Bizottság e&Y Ponton torténo terheles székházának belső falait ha- nem hagy maradandó nyozai műanyag tapéták borít- mokat. Megvalósulásra kerül iák. Jelenleg két nagy a magas esttéttkai kovetelmenyeket kielegitő, „nyomott felületű" habalátétes padló is. Parketta-szőnyeg utánzatgetelő-képesség, . «Uár*á* tőségét is. E termék hőelnyelő képességét a műszaki Az idén valósul meg a — hamoa fejlődésének, a ha- pedig kifejezetten ellentétes vedett dolgozó — kártérítés gyományos termelési folya- ez a szemlélet és gyakorlat, helyett — meg nem érdematok felgyorsulásának és bonyolultabbá válásának szükségszerű kísérő jelensége az üzemi balesetek számának a növekedése. E nézet tarthatatlansága — haÜl melt jutalmat, prémiumot és egyéb előnyöket kap kiengesztelésképpen a többi dolgozó részesedésének a roAz előző ponthoz kapcso- vására. Ez a gyakorlat azon lódik egy újabb szemléleti túl, hogy rendkívül káros, erkölcstelen is. ISI mis és igaztalan volta mel- hiba. A minden áron — te- mélységesen lett — abban van, hogy a hát a balesetek sokasága • jelenlegi és a jövőbeni hely- árán is nyereségesnek lenni zetbe belenyugvás, a tehetet- hosszú távon nem is igaz. lenség szellemét, érzését Ha ugyanis a preventív in. táplálja és terjeszti. „Ami tézkedések (beruházások) elszükségszerű, az ellen nem maradnak, szükségképpen erkölcsi felelősségéről is. Az lehet és nem is érdemes elszaporodnak az üzemi bal- üzemi balesetet szenvedett Szólni ken a vállalatok esetek. Ezekért viszont a dolgozók jelentős része tartó. vállalat anyagi felelősséggel, san munkaképtelen lesz, azonoan kartéritéssel tartozik. A bal- vagy csökkent munkaképesesetet szenvedett dolgozók ségűvé válik. Miért nem kártalanítására a megyében gondolnak vállalataink muMÉMM^HKrán a baleset tenni" — mondják. A valóságban nem ez a helyzet A technikai forradalom ebből a szempontból sem istencsa- több mint egymtl, lasztásaik pas, hanem elkerulhetetle- hó forintot fizettek kl válla_ miatt csökkent munkaképesnél Kí^ges es jo — a/. lataink_ Ez eikerülhető ki- ségűvé vált dolgozók pszlIf JJ^SL^ JV -1 wLi adás lett volna, s ha ezt az chés helyzetére, a szűkebb növekedése nelkul Hol je- összeget nem kényszerű, és tágabb környezetükre lentkezik mégis tény^őként kelletlen módon kártérítés- nehezedő gondokra, a bal- a munkai^delmet Uleáöen re hanem a munkavédelem esetet szenvedett dolgozók — « W1" eaiooí^ a színvonalának az emelésére gátlásaira. Ugyanis ez is az Átalakulása, gépesítése? A h;isználták vo, M ma üzemi baleset következmétechn ka, a kot szerű ^ bo- más lenne baleseti statisz. nye, s mint morális tényező nvolutt gépek és gépsorok tik pénzben nem felezhető ki és beállítása alapvetően nem nem váltható meg. Pedig az üzemi balesetek számá- A kártérítés vállalati alaKRCZELI A. KÁROLY , , „ . , , , . _ . , . . ..tevéssel" ezek a következban, hanem azok jellegében pokat terhel Ez a balesetet mények is megelőzhetők. Idéznek elő változásokat szenvedett dolgozók reszére Remélem, a fenti sorok a Tehát nem a régi balesetek kifizetett kártérítésekben je- vállalatok vezetőinek figyelmeilet. hanem - bekovet- lentkezik s «zt ma merjük. mét „^nyitja azokra a kezésuk esetén - azok he- A jelentősebb veszteseg möfröues területekre, amelyeit állanak elő. Gyakorta- azonban - s ezt sajnos nem lyek csaknem valamennyi tllag a regi veszélyforraso- merjük - az a termelési üzem1 balesetnek előidézői, kat. uiak vultjak fel. Az uj ertek, amely az üzemi bal- A szemléletbeli hibák letechnika tehát csupán abban esetek miatt elmarad. Ez küzdése eseten válhatnak jelent a regi ál apátokhoz pedlg a karterítés tobbszo- csak a vonatkozó tételes viszonyítva változást, hogy rose A tenyleges kar tehát sZabólyok vaióbani ténvle. a veszélyforrások jellege egy-egy üzemi baleset ese- Besen ' munkások védelme megváltozik, s számuk álta- ton a balesetet szenvedett iában kevesebb, mint a ré- dolgozó részére kifizetett étéivé P C Ó 052 gi. az elavult termelési fo- kártérítés, valamint a munlyamatokhoz tapadó ve- kában nem töltött idő alatt Dr. Siklós Sándor szélvforrásoké volt. Szándékosan használom a veszélyforrás szót. Ugyanis az i'ii technika egyben arra Is alkalmas, hogy a saját maga teremtette veszélyforrásokat énpen a fejlett technika segítségével eredményesen leküzdjük. Tehát a technika új veszélyforrásokat keletkeztet a régiek helyén, s egyben felhasználásával biztosítja annak lehetőségét, hogy azokat ártalmatlanná tegye. A második szemléletbeli hiba lényegesen összetettebb, s a munkavédelemmel kapcsolatos ráfordításokkal függnek össze. A mostani gazdaságirányítási rendsz-er bevezetése előtt könnyen lehetett hivatkozni arra, hogy a megelőzést szolgáló eszközök és berendezései- beszerzése és finanszírozása nem vállalati, hanem központi feladat volt. Tehát az üzemi halesetek megelőzése sem vállalati szinten jelentkezik. Ma, amikor a vállalatok önállóságuk folytán szabadon döntenek anyagi és pénzeszközeik felhasználásáról, amikor a munkavédeleiti szintje minden tekintetben vállalati szintté vált, nem lehet a régi érveléssel a felelősség alól kibújni. A vállalati önállóság azonban új probémat hozott felszínre a A műanyagok családja vál- SZOT-szálló tapétázási muntozatossá, sokrétűvé vált. A kálatait fejezték be. műszaki jellemzőket (hőszigetelő-képesség, szilárdság, zajcsökkentés, vízzárás stb.) összevetik a gazdaságosság- _ ^ pl. Az új anyagokat sajátos ^^"lüdkai" tanszéke ™r kísérletileg kidolgozott tulajdonságaiknak figyelem- "•<• * "•»»-"bevételével használják az építőiparban is. 1972-ben a műanyag 25—30 százalékát ...... , .. „ az építőiparban hasznosítják. *oldi Upetakkal. Minden edA különböző műanyagokat digi vizsgálat megerősítette a sze a nem nyitott habcellás menyek betonpadozatát 8 szerkezetű, hasonló célú kul- mm vastag, habalatetes műanyag padloval borítják. Ennek a padlónak csúszásmentes változata a mezőgazdaaz építőiparban a lábazattól hangszigetelő tapéták kiváló sági létesítményekben, istál-J a tetóig mindenütt használ- tulajdonságait jak. A gyors terjedesnek keit magyarázata van. Egyrészt a termelők fejlesztik a minőséget, másrészt a felhasználók mind jobban megismerik a műanyagok minőségét és felhasználhatóságát. A két érdekelt fél összefog, és magas szintre emeli a műanyagok alkalmazhatóságát. A feladatokat időben felismerte a győri GRABOPLAST műszaki vezetése, amikor 1966-ban gyártmányfejlesztési tervébe iktatta az ipari műanyagok készítését. Még nem volt Magyarországon házgyár, amikor már kidolgozták a nagyüzemi módon készített lakásokhoz szükséges műanyag padló típusait. A padló egyebek között légcellás felépítésű, hablókban alkalmazható. Sikeresen vizsgázott a folt. S. Oxígénállomás - vámosoknak Hollandia rekordforgalmat hogy oxigénállomést bocsálebonyolító határállomásán, tanak a határállomáson szolVaalsban, naponta átlagosan gálatot teljesítők részére. Pil30 000 gépkocsi halad keresz- lanatnyilag egyetlen ilyen tül. A vámosok és határörök, hordozható oxigénpalackkal akik egész nap a kipufogó- rendelkeznek. Ha a kísérlet gázzal szennyezett levegőt beválik, nemcsak Vaalst, hakénytelenek beszívni, egyre nem Hollandia valamennyi gyakrabban panaszkodtak nagy forgalmú határállomákülönböző rosszullétekre sát ellátják ilyen oxigénA megoldás abban rejlik, palackokkal. Az észak-kazahsztáni szűz- tanaj és Pavlodar. Tizenötföldek feltörésének kezdeté- húsz év múlva e városok intői — 1954 tavaszától —szá- kóinak száma 300—350 ezer mítva a városok száma meg- lesz, kétszerese a jelenlegikétszereződött ezen a vidé- nek. Ezt a fejlődést az ipaken. A további városépité- rosodás indokolja. Pavlodnrsekre irányelveket és átfogó ban például traktorgyár oa terveket dolgoztak ki a szov- alumíniumkombinát, veg.vijet építészek. kombinát és olajfinomító Különösen gyors fejlődés épül. Celinográd a gépgyárelőtt áll Celinográd, Kusz- tás, Kusztanaj a könnyűipar fellegvára lesz. A városok mikrokörzctekből állnak, melyeket üzletes kultúrnegyedek kötnek össze. Az épületek általában 3—4 emeletesek, de lesznek 7—8 emeletesek is. A városoltat erdősávok védik a sztyeppei porfellegektől. A kutatók — u legszigorúbb egészségügyi követelményeket kielégítő — vizet találtak a városok számára, elegendő mennyiségben. Jelenleg a szűaföldl városokban egymillió ember él, az összlakosságnak mintegy egynegyede. Hullámsír 45. — Nem érdekelnek a politikai nézetei — kiabált rekedten Henrich —, bár furcsállom, hogy az ország miniszterelnökét egy vidéki ismeretlen újdondász, egy senki így piszkolja ebben az épületben, de az én rnegrágalmazásomért ön elégtétellel tartoziík. Eizért önnek felelnie kell! — Nem ajánlom, hogy nagyon firtassa a dolgot, mert súlyosan terhelő adataink vannak,' s lehet, hogy ön húzná a rövidebbet, vagyis magasabb beosztást knpna büntetésül. Már ahogy ez nálunk dívik ilyen esetekben — ironizált az újságíró. — Egyébként állok elébe! Kard vagy golyó? A főkapitány, látva, hogy ilyen hirtelen elmérgedt a tanácskozás, fölkapta elnöki csengőjét s hevesen megrázta. — Így, kérem, semmire se megyünk — harsogta keményen, katonásan. — S ha ez így folytatódik, akkor kénytelen leszek távozásra fölszólítani mindenkit a vízügyi bizottság tagjain kívül. — De akkor menjen a gátakra kubikolni és földet hordani is a vízügyi bizottság, ha baj van, s ne az egész várcs — hördült föl Ábrahám, a Kossuth-szakállas. — Ez valamennyiünk ügye! Mindannyian elpusztulunk, ha a víz elönti otthonainkat! — Ezt már fenyegetve ordította. Most felállt Bakay, fölemelte a kezét annak jeléül, hogy ő szeretne megszólalni, s mert neki valóban volt tekintélye, mindenki elhallgatott. — Igaza van a főkapitány úrnak, rendet kell tartanunk a megbeszélésben, mert így a végén még ölre megyünk. Sajnos, a i tisztelt hírlapíró úrnak is igaza van, de azért ne ajtóstul rontsunk be a házba, nem beszélve a főtisztelendő úr igazáról, aki a hit védelmében a Tisza-szabalylozást nem éppen nem isteni, hanem nagyon is emberi műveletnek tekinti, s mint ilyet minősiti gyarlónak. S ehhez én elöljáróban mindjárt azt fűzöm hozzá, hogy az is. Gyarló, rossz, elsietett, s amire ön, tanácsos úr, nyilván a legbüszkébb, éppen azt a bizonyos szakértelmet nélkülözi. — De kérem, én Bécsben és Münchenben tanultam meg a hidrológia tudományét — válaszolta Herrich. most már egészen magán kívül —, csak nem akar ön engem a vfzimérnökség mesterségére kioktatni, aki — itt dühösen elharapta a mondatot, mert érezte, hogy valami túl becsmérlő talál kiszaladni a száján s ő a rágalmazások pergőtüzében sem hajlandó megtagadni úri mivoltát. Bakay, magas, vékony, ádámesutkás ember, kissé előrehajolt s hunyorgó tekintettel mintegy uszítva nógatta a tanácsost: — Ö. csak mondja ki bátran! Nem sért meg vele! Valóban kötélverés a foglalkozásom, de, engedelmével, beutaztam az egész Tisza-vidéket, ismerem az olasz Pó környékét, s mint idevalósi ember mondhatok sok olyasmit a mi folyónkról, amiről önnek sejtelme sem lehet. — Csak nem gondolja, tanácsos úr — állt föl az öreg Zsótér —, hogv mi, akik egész életünket, s több generáció óta, a Tiszán töltjük, nem ismerjük jobban a természetét, mint ön, aki itt időszakos úri vendég? — Nem megmondtam önnek 57-ben — emelkedett szólásra Bitó, a leghíresebb halászmester —, hogy ne az újszegedi partot szélesítsék ki, mert az hiábavaló munka, az első tavaszi ár újra behordja Iszappal, hanem annak az átkozott vasúti hídnak ártéri részét úgy építsék meg, hogy a víz alatta, ha megduzzad, simán lefolyhasson. De ön volt a szakértő, önt támogatták elgondolásában, csak nekünk lett igazunk. — S ez a kis tévedés nekünk negyvenezer forintunkba került, a sok-sok milliós költségen kívül — szólalt meg a főjegyző érdesen, fölemelve néhány papírosszeletet, melyekre nyilván adatait irta. Pontos, tudós ember volt. — Az osztrák vasúti társaság nem volt hajlandó megszavazni az ártéri híd építését is, mert nagyon költségesnek találta — uralkodott magán Herrich. — Kénytelen voltam jóváhagyni a tervet. — Jegyzőkönyveink szerint ön az első perctől kezdve az ártéri híd allén agitált — kiabált Bakay. — Sőt azt is megmagyarázta, hogy miért nincs rá szükség. Ennek írott nyomai vannak, ezt nem lehet most megmásítani. — Az osztrák pénzemberek barátsága persze előnyösebb, mint egy elszegényedett városé — dörmögött a plébános felzaklatottan. — Én, kérem, kezdettől fogva azért harcoltam. hogy a Maros torkolatát levezessék a Boszorkányszigethez, s ez esetben az ártéri híd valóban fölösleges lett volna — emelte föl most már Herrich is a hangját teljes elszántsággal, s erre szüksége is volt, mert az egész terem, beleértve a semleges magatartású főispánt és főkapitányt Is, mennydörgésszerű hahotában robbant ki erre a kijelentésre. (Folytatjuk.)