Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. AUGUSZTUS 11. 3 Minek nevezzelek? Avagy: amíg a jégkrém por eljut a fogyasztóhoz Az ipari vásár utóhangja­ként a napokban levelet ho­zott a posta. Egy szekszárdi olvasónk az alábbiakat írta a szerkesztőségnek: „Van egy régi orosz közmondás, mely szerint „készítsd a szánokat nyáron és a kocsikat télen." önkéntelenül is ez a köz­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya emiatt nem tudta kiadni az enge­délyt a forgalombahozatal­hoz. Végül mégiscsak kiadta az osztály, eltekintve a névadás volna, milyen szítmény. is ez a ké­mondás jutott eszembe, ami- problémáitól, Amiken első­kor a Szegedi Ipari Vásáron megláttam a Paprikafeldol­gozó Vállalat „új" termékét, a különböző ízű „Jégkrém" porokat igen ízléses csoma­golásban. Az íze is kitűnő le­het, hiszen ez a termék nyer­te el a „Zsűri különdíját", egy hatalmas herendi vázát. Kérdésemre, hogy mikor és hol vásárolhatok ebből a ter­mékből — különös választ kaptam, amit ha mástól hal­lok, el sem hiszem. A vá­lasz az volt: nem kerülhet addig forgalomba, ameddig — nincs neve! Állítólag Mint a kereskedelmi osz­tályvezető elmondta, augusz­tus 10-e óta már árusítják az új terméket az ÉLIKER üz­léteiben. A „minek nevezze­sorban azért csodálkozunk, iek?" vita így decembernél Jégkrém por név nem meg­felelő. Kíváncsi lennék, mi­lyen néven nyerte a szép vázát, de még kíváncsibb ar­ra lennék, meddig gáncsol­ják még bürokratikus út­vesztők a termék útját? Ta­lán majd télire lesz neve, ami tetszik az illetékeseknek, és akkor decemberben kap­ható lesz. Az olyan embe­reknek pedig, akik ilyesmi­vel gátolják a kereskedelmet, és a forgalmat, üzenem, ne egyenek sohase Rigó Jancsit, Otellót, Tibit, és ne igyanak sohasem Egri bikavért, mert ez aztán így félrevezeti a vá­sárlót'-'­Dr. Forray Zoltán, a levél írója azt kérte, nézzünk utá­na a dolognak. Fölhívtuk a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot, beszéltünk Herte­lendi Géza kereskedelmi osz­tályvezetővel: — Valóban a névadás gondjai miatt nem került idejében piacra a kü­löndíjat nyert készítmény? Valóban. A minőségvizsgá­ló intézet illetékese nem volt megelégedve a „jégkrémpor" elnevezéssel. Szerinte nem fejezi ki a termék lényeges vonásait Javaslatát: „ízesí­tett étkezési jégpor" viszont a vállalat illetékesei nem tartották jónak, de érzésünk szerint sem felel meg a név­adás lényeges követeimé­mert olyan nyakatekert és dezorientáló elnevezések van­nak forgalomban manapság, olyan fantasztikus fantázia­nevekkel találkozni, melyek­hez képest a jégkrémpor él­vonalbelinek s orientálónak számít Arról nem beszélve, hogy sem a vállalat, sem a lakos­ság nem veheti jó néven az ilyen késedelmet. Előbbi: a mert csak hónapnyi eltolódás­sal került az üzletekbe: utób­ni: mert kánikula lévén, nyilván sokan kipróbálták hamarabb eldőlt. S ugyanak­kor, mikor megértjük, hogy a nevek kifejező voltára is igyekeznek vigyázni, jogos a kérdés: nem lehetne minél gyorsabban elkeresztelni az új gyártmányokat, s dönte­ni az esetleg kialakult viták­ban? Úgyis annyi buktatón bukdácsol át egy-egy új ter­mék, míg a fogyasztó is megbírálhatja. S eldöntheti, ha például ételféleségről van szó: a nevét vagy az ízét szereti jobban? S. M. Harmincát városban működik családi és társadalmi eseményeket rendező Iroda Tervezik Szegeden is Növekvő forgalmat bonyo- akadt hozzáértő rendező és lítanak le a családi és tár- szervező. Az intézmények sadalmi ünnepeket rendező munkatársai — többségük irodák. Az elmúlt évben népművelői, rendezői, moz­több ezren vették igénybe galmi szervezői múlttal és szolgálataikat: együttvéve háromnegyedmillió családi rendezvényt — névadó ün­nepségeket, házasságkötést, polgári temetést — szervez­képességekkel rendelkező gondosan kiválogatott szak­ember —, sokat segítenek abban, hogy a tanácsoknál szervezett névadók, házas­tek meg. Mint Rácz Zoltán, a ságkötések örömnap jelleget, Népművelési Intézet csoport- illetve temetésekkor a vég­vezetője elmondotta: a tár- tisztességhez szükséges ke­sadalom közreműködésével gyeleti elemeket messzeme­megrendezett korszerű csa- nően figyelembe vegyék, ládi ünnepségek iránt egyre Több iroda már különböző nagyobb számban jelentkező társadalmi jellegű ünnepsé­igények nyomán az idén to- gek lebonyolítását is vállal­vábbi településeken — töb­bek között Gödöllőn, Siófo­kon, Debrecenben és Szege­den — tervezik hasonló in­tézmények felállítását. Az 1970-ben hozott kor­mányrendelet megjelenése ja. Volt már példa nyugdí­jasokat búcsúztató ünnepség, aranydiploma átadás, törzs­gárdai és házassági jubileum rendezésére is. A családi és társadalmi ün­óta eltelt két év alatt még nepeket rendező irodák fel­nem lehet felmérni a ma adatukat — néhány különle­már 35 városban tevékeny- ges igényű kérés kivételével kedó csaknem 40 iroda ered- — általában díjtalanul, illet­ményeit és hiányosságait, ve csak mérsékelt díjazás el­nyernek, például a tömörség-' Ennek ellenére megállapít- lenében végzik. A helyi nek, jóhangzásnak. A baj az, hogy a vitatkozás, kötélhúzás sokáig tartott, s a városi ta­ható, hogy sikeresen oldanak adottságokhoz, sajátosságok­meg olyan feladatokat is, hoz alkalmazkodóan műsort amelyekre régebben nem állítanak össze. (MTI) Dél felé, mindig csak dél­re. Alighanem ez lehetne a receptje a tengerre, az egyik legkékebbre, az Adriára in­dulóknak. Délre, át a hatá­ron, Újvidéken. Pétervárad bástyáit, hatalmas falait el­mellőzve, keresztezve a Belgrád—Zágráb tovább Sabác felé. ARANYSZÍN RAGYOGÁS Még sö­tét van, kora haj­nalban. A nap valahol mögött rejtőzik, sziklák, a víz, csak a leve­autóutat, göben van valami megfog­Békés, hatatlan szürkeség. nyugodt vidéken kanyarog Hajnalodik. Az eddig szür­az ut, mint az Alföld esza- ke levegőt, az eget lassan kibb részein. Aztán — jóval egvre több fény tölti be. A Szarajevó előtt — megjelen- szürke sziklákon is lassan nek a hegyek. Kaptatok, különválnak a részletek. A kanyarok, kis alagutak, a tengeren, bár még sötétszür­mélyben tavak, patakok. ke> egyre láthatóbbá válnak Fel a szemüveget, elme­rülni a víz alatt, a kékes­zöld csendben. A fény játé­ka vibrál a fenék kövein, növényzetén. Halak úsznak a hegyek libasorban, ki tudná meg­Feketék a mondani, miféle fajták. Közelebb a sziklákhoz. Itt lent is buborékok tízezreit hagyja maga után a hul­lámtörés. Köztük halak ját­szanak. A reves sziklaolda­lon bíbor-, narancs- és kl tudja milyen színű állatkák tapadnak. Formájuk kagyló­ra vagy virágra emlékeztet Köztük feketés-lila gombó­TTomr,incf a kis hullámok. A hegyek jvemping fölön szinte észrevehetetlen cok> a hosszú tüskéjű ten­Szaraje- lassúsággal halványkékre geri sünök. Kavicsok a kéz­voban. vált az ég világos szürkéje. Masnap Azután a halványkék szín ben. Egyet sikerült lepisz­kálni a kőről. Súlytalanul lebeg lefelé a vízben, vagy továbbvisz az út. Most már átterjed az egész égboltra, igazi hegyek, vad sziklaor- yfz {Ö1 mok kozt kanyarog le, fel, . H két méterrel lejjebb a hátá­félelmetesen az alföldi levegő, de egyre messzebbre _ „1 •! , ° _ szemnek. Egy-két csigaként látni. A távolban hirtelen kapaszkodó teherautó után valami hússzín, hosszú sor gyűlik össze. Előzni csak néhol, ott is halvány ragyogás roszaszin, támad. csak némi kockázattal lehet. Kövek, sziklás szigetek bon­Mostar. Az út most már takoznak ki a homályból. valóban lelmetes kanyarog fölfelé. A növény­zet zöldje közt egyre na­gyobb foltokban üt át a sziklák fehérje, csak az ég­től kapnak egy kevés kék reflexet. Lent a mélyben, a Neretva kanyarog. Színe iebb egészen zöld. Később meg­ra esik. Alján kis csápok lebegnek lassan, alig látha­tóan fordul vissza, áll talp­ra. Néhány perc, s már is­mét szorosan tapad a kőre a társai között. Szűk csatorna nyílik oda­lent a sziklák között. Az al­.. ja vagy húsz méter mélyen atmeno rozsaszín fények Iehe( Itt fent kitáguli kis tűnnek fel, majd a napko- öblöt aikot Azután feltárul_ rong szele. Ahogy a nap föl- kozik a másik kijarat gr_ emelkedik, eltűnik a demes körülúszni ezt a ma­rózsaszín-aranyszínű ragyo- gányos, kis szigetbércet megbolondult. Fé- A tenger szürkéje lassan hegyekbe vagya sötéteskékre vált A hegyek tetején aranyba nyugszik a táj. Aztán újabb gas és mindent betölt az át- Külső oldalán, a nyílt ten­emelkedők és hirtelen föltű- tetsző, kék csillogás. Kéken ger felöl meredeken szakad nik a tenger. Odalent kék- fénylik a levegő, a tenger a mélységbe a sziklafal. A lik, szigetek és öblöcskék es az ég. Kékes árnyalatok fenék eltűnik odalent a sö­közt. Az út messze fölötte váltakoznak a már világo- tétségben. marad, nem akar közeledni san izzó sziklákon, kinyílik hozzá. Határ a Neretva deltája. Északra a zord sziklaszige­tek, délre a nyíltabb ten­ger, dús vegetációval a par­a végtelenség, reggel van. STRAND Megter­mett sziklákat Legalább 40 mé­ter mély lehet itt a tenger. És a szikla oldalánál olyan a víz, mint a halleves. Há­rom-négy méteren kis, te­nyérnyi halacskák. De lej­tisztség nélküli szövetkezeti tagok között. Különösen vonatkozik ez az idősebb korosztályra: azokra, akik az átszervezés idején javakorabe­liek voltak. A generációváltás idő­szaka azonban a középvezetőknél is elérkezett. Nagy számban men­nek nyugdíjba, s helyükre fiatalok, jobbára közép- vagy felsőfokú is­kolát végzett szakemberek kerül­nek. Ezek a fiatalok ismerik a korszerű termelési eljárásokat, de kevésbé ismerik a szövetkezeti éle­tet, c tagokkal való emberséges kapcsolat megteremtésének módját. Amíg az idősebb korosztályú közép­vezetők kapcsolata a pártszerveze­tekkel is szoros volt, sajnos ez jó­val kevésbé mondható el a mun­kába lépő fiatal szakemberekrőL Kevés közöttük a párttag, de szá­mosan a KISZ-szervezettől is távol tartják magukat A pártszerveze­teknek tehát figyelemmel kell kí­sérniük a vezetők körében is a ge­nerációváltás folyamatát, s azt he­lyes irányba szükséges befolyásol­niuk. Gyakori, hogy a szövetkezetekben egy-egy új szakember felvételénél csupán a szakmai képzettséget te­kintik mércének. Olykor-olykor a pártszervezetek vezetőségei is meg­feledkeznek arról, hogy a párt alapvető káderpolitikai követelmé­nyeit — politikai megbízhatóság, szakmai felkészültség, vezetőkész­ség — valamennyi vezető esetében érvényesíteni kell. Könnyebb ez az idősebbeknél, de nehezebb az isko­lából napjainkban kikerült fiatal szakembereknél, akiknek még nem volt módjuk bizonyítani. A párt káderpolitikai elvei nemcsak arra kötelezik a pártszervezeteket, hogy „megszűrjék" a jelentkezőket, köz­reműködjenek az általuk legalkal­masabbnak véltek kiválasztásában, hanem arra is, hogy neveljék, ké­pezzék őket. A fiatal szakemberekkel való fog­lalkozásnak számtalan módja van, s ezért itt csak egy célravezető gyakorlatra szeretnénk felhívni a pártszervezetek figyelmét. Számos szövetkezeti gazdaságban meghono­sították, hogy a nagy élettapaszta­lattal rendelkező, a szövetkezeti ta­gok bizalmát élvező brigád-, üzem­vagy üzemegységvezető mellé fia­tal szakembereket osztottak be. Csaknem minden esetben bebizo­nyosodott, hogy ez jó iskola a kez­dő szakemberek számára. Megta­nulják tisztelni, becsülni a vezeté­sükre bízott szövetkezeti tagokat, s azoknak is módja van megismerni leendő vezetőiket. A mezőgazdasági nagyüzemekben is rátérnek az iparszerű termelésre, a korszerű állattenyésztő-telepeken, a növénytermelésben a gépesített folyamatoknál különös hangsúlyt kap az üzem- és munkaszervezés. A termelőszövetkezetek többségében öblöget a jeb, nyolc méter körül már tokon és a néhány szigeten, tenger, időnként fehér hab- szépen megtermett példá­tajtékot csap tövükben. Lokrum szigete. Vagy ne­gyedórás út a Raguza régi, bástyákkal övezett, csóna­ma már felismerték, hogy korsze­rűen termelni jól felkészült szak­emberek nélkül nem lehet. Ezért növekedett meg számuk, s nő nap­ról napra. Az iparszerű termelés azonban nem szabad, hogy hátrá­nyosan megváltoztassa a vezető és vezetettek emberi kapcsolatát. A szigorúan megkövetelt technológiai folyamatok nem ronthatják a szö­vetkezeti mozgalom kezdete óta meghonosodott elvtársi, baráti kap­csolatokat. Ellenkezőleg, nagyobb a fegyelem, pontosabb a technológia betartása ott, ahol a beosztottak is­merik és becsülik közvetlen vezető­jüket. De az is igaz: többet kér­het a vezető azoktól, akik tudják, hogy vezetőjük együtt él, együtt érez velük. Sajátos vonása a mai falusi élet­nek, hogy az emberek közötti kap­csolatok nem szűkülnek le csupán a munkában eltöltött időre. A szö­vetkezeti gazdák elvárják, hogy gazdasági vezetőjük mindenben megossza velük gondját, örömét. Napjainkban ezt úgy mondják: a szakember egyben legyen közéleti, társasági ember is. Szaktudása mel­lett nagyobb politikai, kulturális felkészültségével segítsen a falu életének emberibbé formálásában. Ezt előmozdítani, e folyamat útját egyengetni elsőrendű feladat a mai falusi pártmunkában. Mihók Sándor kokkal teli kikötőjéből in­duló hajócskákkal. A szik­lákon innen dús vegetáció: agavék, piniák, pálmák. Túl rajtuk pedig a tajtékot öblö­gető, fel-felpúposodó, önma­gából völgyeket, teremtő tenger. Fémlépcsők vezetnek a vízbe, de egysze­rűbb csak úgy beugrani. Ügy biztosan nem csapja a kőhöz az embert a hullám ereje. Jobb egyelőre nem gondolni a kijövetelre, mert habosan tajtékzik a víz a partnál. nyok úszkálnak. Mindig be­tartják a kartávolságot, job­ban nem lehet megközelí­teni őket. És lefelé úsznak, ahol már az ő birodalmuk kezdődik, ahová a tüdő már nem képes követni őket. Felfelé kell indulni, a napvilágra. Felnézni türel­metlenül, és csak ilyenkor hegyeket látni. milyen mélyen van az ember. Messze fent im­bolyog a víz tükre, a hul­lámverés tajtékja borit rá habkoronát. Mar levegőt kérne a tüdő, de csak las­san közeledik az imbolygó­billegő felület, a napfényes, szabad levegő. Szávay István Uj bélyegek Augusztus 21-én az első borvilágverseny megnyitása napján, a rangos nemzetközi esemény alkalmából két — egy- és kétforintos névérté­kű — bélyeget hoz forgalom­ba a posta. Hortobágyi hídi vásár Augusztus 19—20-án ren­dezik meg a Hortobágyi hídi vásárt. A kétnapos műsor­ban kirakodóvásár, birkasü­tés, népitánc-, népdal- és lo­vasbemutatók lesznek, vala­mint a ménes, a szürkegulya és a rackanyáj felhajtása.

Next

/
Thumbnails
Contents