Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

KEDD, 1972. AUGUSZTUS 15. m Olvasztárok rekordja MTI-fotó: Jászai Csaba felvétele A Dunai Vasmű vasolvasztó kohóinál kiemelkedő telj'e­sítmény született, melyre a gyár fennállása óta nem volt példa. A két kohó dolgozói összesen 360 ezer tonna acél­nyersvasat olvasztottak az év első felében, ez napi átlag­ban 2033 tonna teljesítményt jelent. Az egyes és kettes kohónál dolgozó két szocialista brigád a tervét 105 száza­lékra teljesítette. Képünkön :Csapolás a Dunai Vasműben. Példamutatással, meggyőző szávai Elkészült a százezredik futómű A győri Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyárában a múlt hét végén elkészült a százezredik tehergépkocsi­és autóbusz-futómű. Az üzemben teljes lendülettel dolgoznak a gyártás fejlesz­tésén, az úgynevezett futómű Il.-program végrehajtásán. A 800 millió forintos fejlesz­tés során elsősorban angoil gyártmányú gépsorokat sze­relnek fel. A tervidőszak vé­gére Győrött Európa egyik legnagyobb futóműbázisát építik ki. Kubikosöttusa A Csongrádi Napok érdekességei A Csongrádon vasárnap ja és az egri Fazekas Dezső délután kiosztották a régi 1927-es Wandererje. Az kocsik ügyességi és szépség- ÁFOR Kupát és a „Patinás versenyének díjait. A eredetiségért" díjat, a buda­„Csongrádi Napok" kereté- pesti Mihály Zoltán 1929-ből ben rendezték meg a vete- származó Graharn Page tí­rán autóknak ezt a máso- pusú kocsija kapta. Hasonló dik nemzetközi találkozóját, d{jat kapott eg csehszlovák amelyre tobb mint 20 „nyűg- . „ . . , .. díjas" kocsi érkezett az or- részvevő is. A legugyesebb­szág minden részéből és nek a budaörsi Rédi László külföldről. bizonyult, Fiat-Balilla kocsi­A legrégibb gépkocsi dí- iával, ját megosztva nyerte a Bu- Dr Varga József a Csong_ daörsön lakó Virtusz Kon­rád 1923-as évjáratú Aeró­Szóvá tesszük Üres üzlethelyiség Akad rá példa, hogy vala­mely kereskedelmi vállalat való távozás után reklamá­ciót nem fogadunk el!" A üres üzlethelyiséget keres, másik: „Zárva." Kár. Nem sőt előfordulhat, hogy el­adásra kínál. Miért ne. De az már egy kissé érthetetle­azért, hogy megszűnt ott a nyomtatványbolt, hanem azért kár, hogy a jelenlegi nebb, ha ott áll hosszú ideje szűkös üzleti viszonyok kö­egy kitűnő üzlethelyiség, és zött üresen állhat Szegeden se nem kínálják, se nem ke- egy modern bolt. Ha a tu­resik. Az újszegedi városrész ABC-áruháza szomszédságá­lajdonosnak nincsen ra szüksége, miért nem kínálja ban építettek egy üzletsort, fel más kereskedelmi válla­úgy ismerik a lakók, hogy latnak. Az újszegediek el­szolgáltató boltok sora. Nyílt képzelnének ott többféle űz­ött hajdanában egy nyom­tatványüzlet is a DELTA Kereskedelmi Vállalat kebe­letet is. Sorolták: lehetne papír- és írószerbolt, vagy hentesüzlet, vagy cipőbolt, lében. Lehet, hogy szükség vagy tejivó, vagy bármi más. volt rá, lehet, hogy nem. Lé­nyeg az, hogy a boltocska el­költözött a Belvárosba. Az újszegedi üzlet kira­katában két felirat árválko­dik. Egyik: „A pénztártól Elképzelhető, hogy a tulaj donos kereskedelmi vállalat­nak sem mindegy, de a nép­gazdaságnak különösen nem mindegy! Üres boltnál üres a pénztárca, s ez egyálta­lán nem lehet gazdaságos. A tápéi busz A tápéi busz évek óta egyik legrendesebb járata a Volánnak. Általában fél­óránként indul a szegedi Marx térről, és nagyon kitű­nően választották meg az útvonalát Keresztülfut a városon, megáll a MÁV Igazgatóság előtt, a Radnóti gimnáziumnál, a József At­tila sugárút és a Nagykörút sarkán, majd kikanyarodik a Tisza partjára és száguld Tápé első házsoráig. Lénye­gében helyi járat a „státu­Indokolásuk: amióta a 2­es villamos vonala megsza­kadt a Radnóti gimnázium­nál, egy kissé körülményes­sé vált a Felső Tisza part fe­lé utazók helyzete. Sokan igénybe vennék a tápéi 73­as autóbuszt, ha megállna a Tisza-parti gimnázium és a Molnár utca sarkánál. Ok­fejtésük teljesen világos és érthető. Talán megvizsgál­hatnák a Volán vezetői, hogy teljesíteni lehet-e a felsővá­rosiak kérését, de az sem sza". A felsővárosi lakók azt ártana, ha sűrítenék a 73-as mondják, rajtuk is jobban busz járatait, segíthetne ez a járat. G. L rád megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke elmondta: a „Csongrádi Na­pok" egyik legérdekesebb műsora a vasárnap délután megrendezett „kubikosöttu­sa" volt. Tíz kubikos szocia­lista brigád mérte össze tu­dását. A szellemi vetélkedőn a kubikosmunka tudnivalói­val, a kubikosélet történeté­vel és a biztonságtechnikai előírásokkal kapcsolatos kér­désekre kellett válaszolni. A verseny gyakorlati részében ásónyelet kellett faragni, majd töltést építeni, terepet rendezni, botfából és vessző­ből kunyhót építeni, s végül birkapörköltet készíteni. A párt életében minden­kor időszerű kérdés élcsapat j ellegének megőrzése és erősítése. Ak­tuális probléma ez napja­inkban is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mun­kásosztály a szocializmus fejlődésének mai szakaszá­ban sem tudja nélkülözni azt a szocialista tudatosságot, amit a párt képvisel. Csak a párt rendelkezik azzal a politikai képességgel, hogy a munkásosztály célkitűzései­vel összhangban érvényesít­se a társadalom többi dol­gozó osztályának és rétegé­nek sajátos érdekeit is. Elmondhatjuk, hogy pár­tunk betölti a szocialista építőmunka élcsapatának szerepét. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt soraiban tömöríti a magyar munkás­osztály, a dolgozó nép leg­öntudatosabb tagjait. A párt tagságának kétharmada eredeti foglalkozását tekint­ve munkás. Soraiban van­nak mindazok, akik a mun­kásmozgalom több évtizedes harcaiban már sokszor bi­zonyságot tettek politikai felkészültségükről, helytállá­sukról, áldozatkészségükről, a munkásosztály ügye irán­ti hűségükről. Megtalálha­tók a pártban a munka, a szocialista építés élen járó dolgozói, legaktívabb mun­kásai, akik politikailag, vi­lágnézetileg a legöntudato­sabbak, és a közösségért végzett társadalmi munká­ból rendszeresen kiveszik ré­szüket. A legnagyobb üze­mek dolgozóinak körülbelül egyötöde párttag. Pártunk tömöríti a marxista gondol­kodás kimagasló képviselő­it, intézményesítetten gon­dozója és terjesztője a szo­cializmus tudományos elmé­letének. Vezető szerepét ab­ban az értelemben is betöl­ti, hogy politikai célkitűzé­seinek megvalósítására ké­pes megnyerni és mozgósíta­ni a munkásosztály, a dolgo­zók legszélesebb tömegeit. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése megköveteli, hogy folyama­tosan biztosítsuk és erősít­sük élcsapat jellegét. Ez vonatkozik szociális összeté­telének javítására, elméleti, politikai és szervező munká­jára egyaránt. És noha alap­vetően pártunkban a fejlő­dés pozitív vonásai a jel­lemzőek, helyenként egész­ségtelen tendenciák is fel­lelhetők. így például, ha a párt taglétszámának alaku­lását vizsgáljuk, az utóbbi években az új tagok felvé­telénél kedvezőtlen jelen­ség az alkalmazottak ará­nyának túlzott növekedése a munkásokhoz viszonyítva. Ez pedig egyáltalán nem „sta­tisztikai", hanem kifejezet­ten politikai kérdés. A párt politikai tevékeny­ségét nem mechanikusan ha­tározza meg tagjainak szo­ciális összetétele, de el sem választható attól. A párt po­litikája a munkásosztály po­litikája, az ő érdekeit feje­zi ki mindenekelőtt, ezért elsősorban itt találhat meg­értésre, a legkövetkezete­sebb képviseletre és a leg­harcosabb védelemre min­den torzítással szemben. A szocializmustól idegen esz­mék és magatartási formák a munkásosztály tagjainál találhatnak a leghatározot­tabb elutasításra. T apasztalatból tudjuk, hogy általában a munkások fellépése a leghatározottabb ott, ahol a régi, az avult igyekszik te­ret nyerni, őket kötik a leg­kevésbé egzisztenciális és egyéb érdekek, ha az új, a haladó védelmében szót kell emelni. Ezért a felvételnél feltétlenül figyelmet kell fordítani a helyes arányok­ra. A párt élcsapat jellegé­nek erősítése azonban nem­csak tagságának szociális összetételével kapcsolatos, hanem a párttagság nevelé­se, példamutató magatartá­sa szempontjából is fontos feladatokat jelent. Az MSZMP tömegpárt, amely­nek több mint 700 000 főt számláló tagsága van, ami az aktív kereső népességnek körülbelül 14 százaléka. A párttagok közel 60 százalé­ka 1957 után lépett be a pártba. Az újonnan felvett párttagok száma évente 40 000—50 000 fő között van. Ezek a számok egyrészt azt mutatják, hogy pártunk élő, eleven szervezet, amely összetételében is visszatük­rözi a társadalom mozgá­sát, szüntelenül megújítja önmagát. Másrészt viszont azt is mutatják, hogy a párt­ra milyen hatalmas fel­adatok hárulnak a kommu­nista nevelőmunkában. Hi­szen a kommunistává válás sem automatikusan, egyik napról a másikra megy vég­be, hanem a politikai harc, a közösségért végzett állan­dó, rendszeres munka folya­matában, a marxista—le­ninista műveltség alapjainaK elsajátításával valósul meg. Ebben a tekintetben is vannak tennivalók. Min­denekelőtt gondoskodni kel­lene az alapszervezetekben arról, hogy több olyan párt­megbízatást adjanak, amely a párttagoktól határozottabb politikai kiállást igényel, a párt politikájának és nor­máinak következetesebb vé­delmét, magyarázatát, nép­szerűsítését követeli. Társadalmunk minden ön­tudatos állampolgárától el­várhatjuk ma már, hogy po­litikai szószólója legyen a szocializmus ügyének, a párt és a kormányzat intéz­kedéseinek. S valójában egy­re többen hallatják szavukat a párt, a kormány, a helyi szervek intézkedései mellett, felismerve bennük a dolgo­zók érdekeit. A párttagokkal szemben pedig alapvető kö­vetelmény, hogy harcosan védelmére keljenek a közös ügynek. Megfeledkezik kö­telességéről az olyan párt­tag, aki utcán, villamoson, munkahelyen tétlenül, né­mán hallgatja a tudatosan vagy tudatlanul rosszhisze­mű, zavart keltő nézetek hangoztatását. A pártot, az eszmét védelmezni, érte harcolni többféle módon le­het. M indig a körülmények határozzák meg, hogy mikor, milyen formák között szükséges ezt tenni: példamutató munkával, meg­győző szóval, ha kell fegy­verrel stb. Egy dolog azon­ban minden időben nélkü­lözhetetlen: annak tudatos felismerése, hogy a harc — bár formái különbözőek — soha nem szünetel. Kom­munistának, az élcsapat tag­jának lenni pedig minde­nekelőtt azt jelenti, hogy vállaljuk ezt a harcot. Rákos Imre Szélesíti kapcsolatait a haliéi FDJ a megyei KlSZ-bizotlsággal Több fontos kérdésben ál­lapodott meg a napok óta Csongrád megyében tartóz­kodó hallei FDJ-delegáció és a megyei KISZ-bizottság. Jö­vőre az NDK-ból 30 fiatal érkezik az algyői építőtábor­ba, s Csongrád megyéből ugyanennyi KISZ-fiatal uta­zik a halle-neustadti épít­kezésekre. Sor kerül 20—20 úttörő csereüdültetésére is. A német fiatalok Balaton­ra, a mieink Halle megyei táborokba utaznak. A jövő évi, mártélyi képzőművész­tábor öt Halle megyei fia­talt fogad augusztus 1. és 13. között, míg Szegedről, il­letve Csongrád megyéből öten utaznak hasonló jelle­gű táborokba Halle megyé­be. Ugyancsak megállapodtak, hogy a 7. Szegedi Ifjúsági Napokra kiállítási anyagot küldenek Berlinből és Halle megyéből, melynek érdekes­ségét az adja, hogy a jövő évi Világ Ifjúsági Találkozót éppen Berlinben rendezik meg. A Szegedre érkező anyaggal párhuzamosan a Csongrád megyei KISZ-bi­zottság is megküldi a jövő évi mártélyi tábor temati­kus pályázatának anyagát, a pályázatot szintén a VIT­ről hirdetik meg. A két ifjúsági szövetség megegyezett, hogy kapcsola­tainak további szélesítését szorgalmazza. A hallei FDJ­küldöttség ma, kedden uta­zik el Szegedről. Milyen tartósak a házasságok 7 Demográfiai vizsgálat adatai Negyvenhárom év a há­zasság várható időtartama az egybekeléskor — állapí­tották meg a népességtudo­mánnyal foglalkozó szakem­berek. A több mint négy év­tizedes együttélést, a férfiak várható átlagos élettartamá­ból — 70 év — és az egy­bekelés időpontjában elért átlagos életkorából — 27 év — számították ki. A lányok általában 23—24 éves korban mennek férjhez és csaknem négy évvel élik túl férjüket. A demokráfiai vizsgálat szerint a férfiaknak és a nőknek körülbelül ugyanak­kora hányada idegenkedik a házasságtól, illetve marad egyedül egész életen át va­lamilyen okból. Részletesen elemezték a mai 57—61 éve­sek életvitelét, ök 1911—15 között születtek, induló lét­számukat nem ritkította meg az első világháború. Viszont akkor voltak 20—25 évesek, amikor a két világháború kö­zötti gazdasági válság a leg­nehezebb életkörülményeket teremtette, ez családalapítá­sukat igen megnehezítette. Ök például a többi évjárat­nál jóval nagyobb arányban maradtak egyedülállók. A jövőben az életkörülmé­nyek javulásával — a kere­setek növekednek, a lakás­hiány csökken — várhatóan Budapesten kisebb, a vidéki városokban pedig valamivel nagyobb arányban csökken azoknak a száma, akik egész életüket egyedül élik le. A számítások szerint ezer csa­ládra a fővárosban 120, a vi­déki városokban 110, a köz­ségekben 100 egyedül élő férfi vagy nő jut majd. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents