Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

w xr(bb ff v * u cVILÁG PROLETÁRTftX CGYESÜLjETEK* 62. évfolyarr, 164. szám 1972. lúlius 14., péntek Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT1 LAPJA Budapestre érkezett Ülést tartott U Ne Win burmai elnök a Minisztertanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására csütörtökön baráti látogatásra Magyarországra érkezett U Ne Win, a Burmai Unió forradalmi tanácsának elnöke, miniszterelnök. Kíséretében van U Ko Ko miniszterhelyettes, forradalmi tanács és a minisztertanács titkára, U Vum Ko Hau, a Burmai Unió budapesti nagykövete és U Saw Hlaing protokollfőnök. A burmai állam- és kormányfő fogadására Budapesten a magyar és burmai zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, vajamint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára dr. Bíró József. Bondor József, Keserű Jánosné, Péter János, dr. Szabó Zoltán, a kormány tagjai, s a politikai élet több más vezető személyisége. Napirendjén: a konténeres fuvarozás, a fogyasztói árszínvonal és a téeszek, ÁFÉSZ-ek építőrészlegeinek bér- és munkaerő-gazdálkodása Képünk a Keleti pályaudvari fogadtatáson készült, Losonczi Pál, az Elnöki Taná cs elnöke és Fock Jenő miniszterelnök üdvözlik a vendégel Losonczi Pál és Fock Jenő szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a burmai államés kormányfőt, akinek virágcsokorral kedveskedtek. A baráti fogadtatás után U Ne Win magyar államférfiak társaságában gépkocsin szállására hajtatott U Ne Win csütörtökön délután az Országházban látogatást tett Losonczi Pálnál, majd Fock Jenőnél. A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság ranguni nagykövete, valamint U Ko Ko és U Vum Ko Hau. Megkezdődött a Pedagógiai Nyári Egyetem Közel 350 hazai pedagógus és néhány külföldi, jugoszláv, német és iraki vendég részvételével tegnap délelőtt a József Attila Tudományegyetem Ady téri épületében ünnepe lyesen megkezdődött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat IX. Pedagógiai Nyári Egyeteme. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese. A TIT Csongrád megyei szervezete nevében dr. Martonyi János egyetemi tanár köszöntötte a hallgatókat, majd dr. Vonsik Gyula tartott megnyitó előadást. Filozófiai szempontból elemezve a nyári egyetem középponti témáját, a fiatalok felgyorsult fejlődésének, az akceíeróciónak a kérdését, egyebek közt hangoztatta, hogy a szocializmus célja az emberi szabadság teljessé tétele. Ennek megfelelően az emberek reális szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet természetesnek kell tekintenünk, de ez feleljen meg a társadalmi együttélés szabályainak. Korunkban minden felgyorsult, a mai fiatalság előbb érik meg tudatilag, érzelmileg cs biológiailag, mint a korábbi generációk, s ennek megfelelő konzekvenciáit le kell vonnunk. Ilyen tekintetben azonban még sok a tisztáznivaló. Nem tudtuk például megoldani a fiatalok optimális megterhelésének problémáját, s ennek hiánya okozza sok fiatál izgága vágyait. A megnyitó előadás után dr. Ágoston György egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte a hallgatókat és bejelentette, hogy jövőre a szociológia, szociálpszichológia és a nevelés összefüggésének kérdései állnak az egyetem előadásainak középpontjában. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a nyári egyetem munkaprogramja. A résztvevők dr. Ágoston György Akceleráció és nevelés című előadását hallgatták meg — amelyet lapunk 5. oldalán kivonatosan ismertetünk —, majd délután városnézésen vettek részt. Ma, pénteken dr. Eiben Ottó egyetemi adjunktus és dr. Kontra György tanszékvezető főiskolai tanár tart előadást az egyetemen. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Minisztertanács elnökének tájékoztatóját a július 3. és 8. között a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A Minisztertanács megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között az 1965-ben aláírt barátsági és együttműködés: szerződés szellemében a két nép és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelően eredményesen fejlődik és erősödik a testvéri együttműködés. A kormány a Minisztertanács elnökének látogatását és tárgyalásait eredményesnek és hasznosnak ítélte, melyek jelentősen hozzájárultak a két baráti szocialista ország testvéri együttműködésének elmélyítéséhez. A Minisztertanács felhívta az illetékes minisztereket, hogy a magyar—mongol együttműködés fejlesztésére a további intézkedéseket tegyék meg. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Moszkvában, július 10—12. között megtartott 26. ülésszakáról és a magyar küldöttség tevékenységéről szóló jelentést. A külügyminiszter jelentést tett Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel Budapesten július 3—4-én folytatott tárgyalásairól. Ennek során megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok eddigi alakulását és azok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A két külügyminiszter megbeszélést folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről. Valamenynyi megtárgyalt kérdésben a két fél azonos álláspontot foglalt el. A külügyminiszter beszámolt William P. Rogers. az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere magyarországi látogatásáról. A magyar államférfiak tárgyszerű légkörben megvitatták az Egyesült Államok külügyminiszterével a nemzetközi helyzet számos időszerű problémáját, köztük a béke és biztonság legfontosabb kérdéseit. Eszmecserét folytattak továbbá a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról és több nemzetközi gazdasági kérdésről. A kormány a látogatást pozitívan értékelte és úgy véli, hogy a megbeszélések hozzájárultak mind a nemzetközi helyzet, mind a magyar—amerikai kapcsolatok kedvező irányú fejlődéséhez. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztését a konténer fuvarozással kapcsolatos tudományos-műszaki együttműködési megállapodásról. A szocialista gazdasági integráció keretében a konténeres árufuvarozási rendszer az egyezményben résztvevő KGST-tagországok számára számos előnyt biztosít. A korszerű konténeres árufuvarozás kiszélesítése az áruforgalom meggyorsítását, a közlekedési ágak közötti hatékony munkamegosztás megvalósítását, munka- és költségmegtakarítást eredményez, valamint csökkenti a fuvarozásnál előforduló károkat. A Minisztertanács a megállapodást jóváhagyólag tudomásul vette. Határozatában utasította a közlekedésés postaügyi minisztert, hogy — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve — gondoskodjék a megállapodás végrehajtásáról. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az iparban ós az építőiparban foglalkoztatott tervező, beruházó, szervező, kutató, dokumentációs, számítástechnikai vállalatok, intézetek, valamint más ágazatokhoz tartozó, az előzőekkel azonos tevékenységet folytató intézmények dolgozói munkaidejének csökkentéséről. Az ipari és építőipari dolgozók munkaideje — az említettek kivételével — már korábban heti 44 órára csökkent. A kormányhatározat nyomán a munkaidő-csökkentés az iparban és az építőiparban foglalkoztatott valamennyi dolgozóra kiterjed. Acs S. Sándor telvétele Az egyetem hallgatóinak egy csoportja KGST-országok egyezménye cellulózüzem felépítésére Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió központi tervező szerveinek elnökei Moszkvában egyezményt írtak alá az irkutszki terület Uszty-Ilimszk városában, az Angara folyó mellett épülő szovjet cellulózüzem létesítésében való együttműködésről. Az egyezmény aláírásával kapcsolatban Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke nyilatkozatot adott. — A KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén folyó fontos munkák egyik nagy jelentőségű eredménye — mondotta Párdi Imre —, hogy a Szovjetunió és a cellulózbeszerzés növelésében érdekelt más KGST-országok együttműködési egyezményt kötöttek, és közösen részt vesznek a Szovjetunióban egy évente 500 ezer tonna kapacitású, kiváló minőségű fehérített cellulóztermelő üzem felépítésében. — Az egyezmény kidolgozását a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex program irányozta elő. — Az egyezményben — folytatta nyilatkozatát az Országos Tervhivatal elnöke — a Szovjetunió vállalja, hogy a kijelölt területen rendelkezésre bocsátja a cellulóztermeléshez szükséges fenyőfakészleteket, amelyek több mint 50 évre biztosítják az említett cellulózgyár működését. Elvégzik a tervezési és építkezési munkákat, biztosítják továbbá a cellulózüzem üzemeltetésének feltételeit. — A kölcsönös kötelezettségek más részről azt tartalmazzák, hogy a többi résztvevő ország gépek és berendezések, építőipari szerkezetek, s más áruk szállításával, valamint tervezési és műszaki szolgáltatások nyújtásával járul hozzá a beruházáshoz. Az építkezés 1973-ban kezdődik. Az érintett vállalatok és intézmények felügyeleti szervüktől közvetlenül kapnak tájékoztatást a munkaidőcsökkentés módjáról és időpontjáról. A munkaügyi miniszter jelentést tett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainak ós az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek építőipari részlegeinél kialakult bér- és munkaerő-gazdálkodási helyzetről. A kormány megállapította, hogy e szervezetek tevékenységére továbbra is szükség van, azonban a bérgazdálkodásukban tapasztalható lazaságokat és szabálytalanságokat hatékony intézkedésekkel meg kell szüntetni, A kormány felkérte a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetőit, hogy támogassák az állami szervek ilyen irányú tevékenységét. A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalati állóeszközök selejtezésének helyzetéről. A jelentés alapján a kormány egyetértett azzal, hogy az állóeszközök indokolt mértékű és ütemű selejtezését — a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztése keretében és azzal összhangban — olyan intézkedésekkel kell elősegíteni, amelyek a vállalatokat az eddiginél jobban ösztönzik az elavult, elhasználódott állóeszközök selejtezésére, pótlására. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy saját hatáskörükben kezdeményezzék az elavult állóeszközök kiselejtezését. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány felhívta a figyelmet a fogyasztói árszínvonallal öszszefüggö kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellenőrzésére. Ezzel kapcsolatban a kormány megfelelő intézkedések megtételére utasította a minisztereket. A Minisztertanács jóváhagyta a Világgazdasági Tudományos Tanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és megszabta annak további irányát. A tanács mintegy 150 kutató munkáját koordinálja, s kutatási eredményei hasznosan járultak hozzá egyes gazdaságpolitikai döntések tudományos megalapozásához. A kormány tudomásul vette a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és bizottságai, valamint a felügyelete alatt működő társaságok munkájáról adott tájékoztatást. Megállapította, hogy az Akadémia reformja óta kialakultak a testületi munka módszerei, és a tevékenység az új szervezetben tartalmasabbá vált. A Minisztertanács titlcársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés júniusi ülésén elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 4 •