Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

KEDD, 1972. JÜLIUS II. Ki felel az öltözőben elveszett tárgyakért ? S. M. szegedi olvasónk ír- nál nagyobb értéket képvi- Ha olvasónk a fenti ren,ja: legutóbbi fizetéskor, ami- sel. Megtilthatja, korlátoz- delkezés szerint járt el dolkor a fizetését felvette, le- hatja, illetőleg feltételekhez gainak elhelyezésekor, akkor ment az öltözőbe fürödni, kötheti a dolgok bevitelét, a kárát a vállalat köteles Fürdés közben a szekrényé- Nem teheti ezt azonban a megfizetni. Ha viszont nem ben levő táskából kivettek munkába járáshoz szükséges tartotta be a vállalat elő500 forintot. A lopás ész- szokásos ruházati és szemé- írásait az értékek megőrzése revétéle után elment a rend- lyi felszerelési tárgyakkal tekintetében, akkor a vállaórségre és feljelentést tett, kapcsolatban. Ha pedig a lat elutasítása jogos volt. Viinnen azonban a vállalathoz dolgozó a vállalat rendelke- ta esetén jogában áll paIrányították. A vállalat zését megszegi, a kárért —a na6szal élni a vállalati munazonban a beadott kártalani- szándékos károkozás kivéte- kaügyi döntőbizottsághoz, tási kérelmét elutasította, lével — a vállalat felelősKérl: tájékoztassuk arról, séggel nem tartozik. Dr. V. M. A közművelődés fehér foltjai hogy ilyen esetben kérhetl-e a kár megtérítését a vállalattól, s ha elutasítják, hova fordulhat orvoslásért? A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 100. paragrafusa kimondja, hogy a vállalat vétkességére tekintet nélkül felel az öltözőben, illetőleg megőrzőben vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dolgokban keletkezett kárért. A dolgozó által munhelyere bevitt egyéb dolgaiért a vállalat csak vétkessége esetén felel. Vétlenségét a vállalat köteles bizonyítani. Olyan ruházati és személyi felszerelési tárgyakkal kapcsolatban, amelyeket a dolgozó munkaközben is rendszeresen magánál tart, a kollektív szerződés a vállalat által a munkaviszony keretében okozott kár esetére a vétkesség nélküli felelősséget is előírhatja. Előírhatja a vállalat a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését. Ugyanakkor előírhatja a bevitel bejelentését, különösen ha a dolog a szokásosEredeti megoldás A ái I A A |[fi \_ Magasugrás vagy hegymászás Az MSZMP X. kongreszszusának beszámolója a közművelődés fontosságáról a következőképpen szól: „A közművelődés az egyéniség kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője." Aczél György verseit általában nem értem, ső világból jövő Szeretném érteni, de nem hatására minden értem." Idézet egy képzőművészeti kiállítás vendégkönyvéből: „Szép, szép, dehát... nem értek hozzá 1" Részlet egy munkásember leveléből: „Mi, kisemberek, amikor rádöbbenünk arra, hogy a mai ösztönzés alkalommal megadhassa a választ. A kultúrának ez a formája valóban káros, különösen a proletariátus számára... Ez nem kultúra. A kultúra egészen más dolog! Saját belső énünk megszervezése és fegyelme, saját személyiegyik beszédében pedig így verset, mai képzőművészetet, ségünk birtokbavétele, olyan fogalmazott: „A közművelődés célja, hogy az egész lámái zenét képtelenek vagyunk élvezni érzésnélkülimagasabb fokú öntudat megszerzése, amelynek révén kosság a kor kulturális sége, érthetetlensége, bizarr képessé válunk történelmi szintjén éljen és gondolkozzék, hogy a műveltség, a formái, idegtépő kakofóniája miatt, minden esetben a jelentőségünk, az életben betöltött funkciónk, jogaink és kultúra tömegméretűvé vál- nagyemberekre gondolunk, kötelességünk megértésére." jék. A közművelődésnek mindig a magasabb igények felkeltését kell szolgálnia." I. KERÜLET Házasság: Danicic Mlloa ás Szalma Ilona, Dénes Ferenc és Halmos Edit, Szabó László ós Bus Erzsébet, Vajtai György és Szontágh Eugénia, dr. Szabó Elek és Szontágh Eszter, Haraszthy Géza és Kovács Eleonóra. Engl Béla és Baranyai Erzsébet, Csikós József és Marti Gizella, Somlai Géza és Dunai Erzsébet. Kovács Károly és Oardl Veronika, Kürti Béla és seres Eva, Csenke László és Kiss Katalin. Kelemen Sándor és Nagy Ibolya, Mészár Lajos és Révész Judit. Herczeg László és Baráth Katalin, Slnkó Zoltán és Virág Ágnes. Zslkó József és Bodonl Mária. Langó József és Gombay Ildikó, Tombácz Béla és Kohajda Eva, Nvllasl Péter és Polányi Margit, Jeszenszky Béla és Csorba Györgyi, dr. Poór László és Mezei Anna Magdolna, Bódas Péter és Vanylska Zsuzsanna, Csala János és Stelczner Eva házasságot kötöttek. Születés: Szarka-Kovács Benőnek és Daku Rozátlanak Ildikó, Fejes Gábornak és Simon Juliannának Andrea. Töke Sándornak és Kalocsai Máriának Tímea Mónika, Kovács Mihálynak és Bénák Etelkának Rita Sára, Füredi László Pálnak és Domonkos Irénnek Mónika, Kovács Dezsőnek és Kolompár Zsuzsanna Emíliának János, Ráez Józsefnek és Szerecz Marf

ltnak Gabriella, Vároczl Andor oltánnak és Nagy Judit Évának Andor, Herédl Lászlónak és Szűcs Erzsébetnek Gabriella. Novkov Mllosnak és Ipacs Eva Erzsébetnek Zoltán Zárán. Molnár Antalnak és Soós Juliannának Julianna. Kovacslk Lászlónak és Böröcz Margitnak Mónika. Sajtos Bélának és Szabó Györgyi Juliannának Roland. Szabó Istvánnak és Hódi Évának Róbert István, Molnár Mihálynak és Vass Ibolyának Mihály. Kisapáti Ede Jánosnak és Mándokl Margitnak Zsolt, Borvendég Bélának és Szathmóry Gyöngyinek Zsuzsa Gyöngyi, Nagy Lászlónak és Romár Irénnek László. Laczkó Istvánnak es Mezei Valériának Csaba, Kosztolányi Dezső Lászlónak és Oal Erzsébetnek Szabolcs, Horváth Ferencnek és Kovács Erzsébetnek Zsuzsanna, dr. Szoldos Ferencnek és Jeremiás Ildikónak Ildikó, Aradi Sándornak és Htcze Ételkának Sándor, Vlkartovszky Sándor Jánosnak és Csökr Eva Annának Mihály. Török Imrének és Papdl Marin Ilonának Zoltún Imre. Gutl Mihálynak es Rácz Évának Róbert Dezső, Ptgnlczkt Gyula Györgynek és Tart Máriának Gyula Csaba, Bagylnszky Józsefnek és Kordás Arankának József Péter, Baka Ernó Gergelynek és Várakozó Gabriellának Ernő Zsolt, Nyulász Lászlónak és Bálint Margit Mariának Ellzabet, Túrák Tibornak és Kovács Erzsébet Máriának Tibor József nevü gyermekük született. Halálozás: Lajkó István, Körösi Géza, Töth-Godó András. Takars János. Szobota Józsefné Fodor Ilona Anna. Fock Adolf, Klein Oyuláné Löwy Ilona Eszter. Varga Anna Katalin, Búzás Menyhért. Nemes Márton, Szabó István, KOrözsl László, Fekete Lajos. Skultétl Andrásné Szálai Piroska. Kotroczó Józsefné Hegedűs Vlktórlu. Péter Béla. Sárvári Mihály. Gyuris Józsefné Takáca Anna, Bité István meghalt. Anyakönyvi hírek II. KERÜLET Házasság: Kereszti László András és Kovács Magdolna Mária, Kószó András és Sipos Márta házasságot kötöttek. Halálozás: Balogl Kálmánná sáry Julianna, Bóka Rozália meghalt. III. KERÜLET Házasság: Dr. Dóró Géza és Erdélyi Ilona Margit, Valykovszkl István Ferenc és Jobb Anna Mária, Kószó Imre és Varga Ilona, Molnár György Sándor és Bagl Mária házasságot kötöttek. Születés: Botos Antalnak és Király Mária Eszternek Mária. Lakatos Lajosnak és Kolompár Rozáliának Katalin. Nagygyörgy Tibornak és Hevér Teréz Gizellának Zsolt, Slnkó Józsefnek és Hajas Ilonának Gabriella, Bartucz Sándornak és Kovács Erzsébetnek Tibor Sándor, Fodor Istvánnak és Mornallla Mariának István Balázs, ördögh Andrásnak és Illés Annának Marianna. Oláh Andrásnak és Mlnkó Klárának András, ll&pcsányl Györgynek és Román Gyöngyike Ritának György, Tarl Lászlónak és Dobó Mária Jozefinnek Attila. Fogas Józsefnek és Micslk Eszternek Zsolt. Szabó Jenő Ferencnek és dr. Katona Márta Máriának Csilla, Antonl Péternek és Jakus Gizella Etelkának Tímea, HegedűsIstvánnak és Orbán Erzsébetnek Erzsébet, Németh Pál Mátyásnak és Badó Ilonának Zoltán nevű gyermekük született. Halálozás: Szabadkai Istvánná BaUa Margit, Demján Jánosné Pallagl Rozália, Boros József, Riblzsár Gyula Pál, Szécsl Mátyás, Botos László. Szűcs Illés meghalt. Sokan úgy gondolták, nemcsak egyszerű emberek, hogy az ideológiai tétel, miszerint a gazdasági alap gyökeres megváltozásával automatikusan megváltozik a felépítmény, ezen belül természetesen a műveltségi akiket irigyelünk, mert nekik írnak a költők, nekik dolgoznak a képzőművészek és az ő lelküket akarják finomítani a zeneszerzők. A kétkezi munkások kénytelenek Aranyhoz, Munkácsyhoz és a Csárdáskirálynőhöz fordulni, ha lelki épülést akarunk szerezni." Ügy látszik — nap mint nap tapasztalhatjuk, léptennyomon —, hogy az ellentét — mondta ma is érvényes véleményét Anlonio Gramsci jó negyven esztendővel ezelőtt. Kiművelt emberfők sokasága Nyilván mindenki tisztában van vele, hogy a kulturális forradalom nem labtömegízlés "és az alkotó íz- darúgó-mérkőzés, amit a lelátóról végig lehet nézni. A műveltséget sem lehet hurkatöltővel az emberek fejébe Sí.1, .* k.°Z5°nd°!k?dáSL aZ lése között örök és kibékíthetetlen, áthághatatlan ma^^^^^^^ gasság-mélység tátong — milyen bonyolult, mennyi nagyközönség igényei és a tömni. Többet, igényesebbet erot, energiát és türelmet modern művészet produktu- csak akkor követelhetünk. mai között. Túlságosán szétnyílt az ízlésolló két szára — talán azért is, mert a mai embereket semmi máskövetelő, több évtizedes munkát vállaltunk. Napjaikban, a szocializmus teljes felépítésének időszakában a közművelődési tevékenység egyre nagyobb hangsúlyt kap, egyre inkább a nagy társadalmi célok homlokterébe kerül. Megnövekszik a tömegek műveltségének szerepe, mert az egyre bonyolultabbá váló technikai-termelési feladatokat csak magasan képzett emberekkel lehet megoldani. Ugyanakkor magasabb műveltségi akkor várhatunk el bárkitől, ha erre a többre belső indítást is teremtünk. Az igényt; a belső felhajtóerőt kell hát ra nem ösztönzik, mint hogy fejleszteni, megmozgatni az jól éljen és használja ki le- emberekben. Ez viszont egyhetőségeit". túl magas szakadt el Ezért lett hál re sürgetőbb feladat, egyre a mérce, ezért szorítóbb szükség! A maa kultúra első gyar szocialista társadalomvonala attól az osztálytól, nak létkérdése, hogy minden dolgozó tagja, különösen vezető osztálya, a munkásság elérje a kor megkövetelte tudásszintet, ennek ismeretanyagát élje, alkalamelynek képviselnie kellene. A kultúra demokratizálódása a munkásosztálynak üj, nagy lehetőségeket adott. A kor magasabb muveltsegi • „ ' ££* mazza, ennek felhasználásáberi'kiSatót f s octa-" SSTSSS^ "uralkodjék. Ezek a lista Sa^a megváltó- ben a munkásság kulcsfon- í^ll^ zotl termelési viszonyok. Most induló sorozatunk a közművelődés fehér foltjainak felderítésére vállalkotosságú helyet foglal el. de ldézetí. gyorsuló idő miatti kétirányú nyitottsága miatt ^ meg nem tölti be kulcsfontosságú szerepét. Ennek a szerepnek, ennek az új kulzott. A szegedi munkásság túrának minőségileg-mennyiműveltségéről, ízléséről, problémáiról igyekszik térképet rajzolni, mely azonségileg másnak kell lennie a réginél. „Le kell szoknunk arról é6 fel kell hagynunk lopedikusan tudásnak tekintsük: ebben a szemléletben az ember csak mint beban csakatengerszintet je- azzal hog kultúrát encikloli és a főbb égtájakat tudja felvázolni. A „magas" és az „új" kultúra Egy fiatal munkásasszony mondta: „Némely új költő társadalmi célok-feladatok megvalósulása csak kiművelt emberfők sokaságával érhető eL Ez viszont nem kis munka, nem kampányfeladat. Nem a magasugrás háromszori kísérlete, hanem együtt vállalt, szívós munkát és kitartást igénylő permafogadó van jelen, akit meg nens folyamat — hegyeknek kell tömni empirikus ada- megmászása. tokkal, nyers és összefüggéstelen tényekkel, amelyeket szótár módjára raktároz el magában, hogy aztán a kül(Folytatjuk.) Tandi Lajos BERCZELI A. KÁROLY Hullámsír n. A város népe már tudta, hogy mit jelent az, ha a székház urai csoportosan szaladgálnak a vízpartra. Ok is ismerték mar eléggé a Tiszát ahhoz, hogy ráeszméljenek a közelgő veszedelemre, s kizökkenve újból a megszokott kerékvágásból, riadtan bújjanak össze, suttogva fokozzák a pánikhangulatot, s önmagukat is fölhergelve vagy reménytelen csüggedésre vagy féktelen tobzódásra adják a fejüket. Volt, aki teljes apátiába esett, s alig dolgozott, mert úgy vélte, hogy nem érdemes, a víz úgyis kiönti a házából, mint ürgét a lyukából. Volt. aki a kocsmákat járta vagy a Sóház utcai bordélyokat, s este cigányozott, míg utolsó garasát is el nem verte. Volt, aki nem akarta vállalni tovább az örökös szorongást, rettegést, s a menekülés útját és módját latolgatta. A legtöbben azért mégiscsak reménykedtek, s bár fölkészültek lassacskán a menekülésre, őszintén egy percig sem hitték, hogy erre valaha is sor kerül. Mert e végén eddig is mindig jóra fordult. A Tisza csak fenyegetőzik, mert piszkálják, szabályozzák, de a saját városát mégsem pusztítja el. Vagy kl tudja? Mert szentigaz az, hogy a víz mely a városnak annyi előnyt és örömet szerzett, mely malmait, hajóit hajtotta százszámra, s mely annyi hallal árasztotta el, hogy a piacon huszonkét vágószéken mérték ki a pontyot, a harcsát, de a kecsegét is, s volt péntek, hogy ezer mázsa is elfogyott belőlük, mert olcsó volt a hal, 14— 15 krajcár fontja, s még a cigány tollszedők is ezen éltek, főként harcsáskáposztán, kedvenc ételükön, ez a víz, a Tisza most néhány évtizede ellenségükké vált, köréjük hurkolódó óriási kígyóvá, mely egyre dühösebben dagad, púposodik, mintha ingerelnék, s már csak néhány hüvelyknyi résre volna szüksége, hogy behatoljon rajta, s egyetlen halálos öleléssel megsemmisítse a várost. A víz szállította az erdélyi sót szerte az országban, ha megteltek a parti sópajták, melyeknek évszázados hagyományai voltak e téren, s nagyban hozzájárultak a város jelentőségének királyi elismeréséhez, s privilégiumokkal való kitüntetéséhez. Itt dolgoztak a legjobb superek, a hajóácsok közvetlenül a meder mentén, hogy a híres bőgőshajókat görgőkön csúsztassák le a folyóra, s indítsák el őket fáradságos útjraikra, föl a Dunára is. A tiszai malmok őrölték a legfinomabb réteslisztet, s néha húsz-harminc messziről érkezett szekér ácsorgott itt búzával megrakott zsákokkal a malomlejáróknál, hogy a molnár rájuk ls sort kerítsen. És üzleteltek, szájaskodtak a halkofák, akik harminc fontnyi súlyú zsákos halakkal házaltak naphosszat, pedig csak két forintot kértek érte. Vasárnap meg a Szent György téren uraskodtak világoskék magyar nadrágjukban, melyhez virágos bársonymellény, s ezüstgom bókkal díszített fekete sper.cel járult, a halkupecek, a ficsérek, s fitogtatták a más munkájával szerzett gazdagságukat. Mert a Tisza tartotta el jórészben a várost, hiszen a hajdani ártereken és kiöntéseken még valóságos vadászparadicsom virult; volt ott kócsag, daru, kárókatona meg a nádi madarak ezrei, s aki vadászatra adta a fejét, az minden vasárnap fácánt vagy vadkacsát ebédelt, vagy amihez éppen kedve volt, mert a mocsaras környék Horgos és a Fehértó táján nyugodalmas búvó- és költőhelyet biztosított a szárnyas világnak. S most mindez múlóban van, a víz halai fogynak, a vad másfelé vándorok s ott lapít a Tisza szintjénél ls alacsonyabban a lapos város, s lakói már gyakran fekszenek le úgy, hogy reggelre kelve már csak sarat és iszapot, s végtelen tengert találnak maguk körül. A Tisza, a kedves, a szőke, úgy hömpölygött ott, mint valami győztesen előrenyomuló hadsereg, mely egyelőre még csak táboroz, még nem támad, de már készülődik, jelzi ellenséges szándékát, hogy a legváratlanabb pillanatban teljes erejével rohamozza meg a védtelen várost. Természetesen mindenki tudta Szegeden, hogy ezért a sorozatos és egyre kilátástalanabb ostromért terhel valakit és valalkiket a felelősség. S mikor a főügyész bejelentette a pesti miniszteri küldött esetleges közeli érkezését, és meg i6 nevezte őt, nemcsak a bizottság tagjai, de az ott ácsorgó vízi emberek is biztosra vették, hogy e többszörösen kudarcot vallott, s az egész város ellenszenvét provokáló személy megbízása mögött politikai bosszú és cselvetés lappang, a mameluk-kormány újból azt a pecsovics szakértőt ruházza fel az ellenőrzés, felülbírálás és tanácsadás jogával, akinek Kimentését helytelen és kártékony intézkedései miatt a város tanácsa már több ízben kérte, s akinek már az Albrecht kormányzó főherceg kegyeit kiérdemlő aulikus lénye, s most a dinasztiát dicsőítő politikai fölfogása undort, megvetést és gyűlöletet váltott ki a függetlenségi városban. A Házban többen szóvá tették az Alsó-Tiszavidék katasztrofális helyzetét, sőt Mocsáry Lajos a parlament folyosóján magánbeszélgetésében keményen kérdőre vonta Tisza Kálmánt ezért a feltűnő flegmájáért é6 közönyéért, a miniszterelnök azonban szelíden megigazította fekete keretes pápaszeméf, s egy angyal ártatlanságával jelentette ki, hogy nehéz neki segíteni azokon, akik nemcsak hogy törekvéseit igyekeznek elgáncsolni, hanem nyílt ellenségei is. Aztán mosolygott, és tovább sétálgatott. (Folytatjuk.) t