Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

SZOMBAT, 1972. JÜLIUS 8. 5 Magyar és jugoszláv miniszter látogatása a Szegedi Konzervgyárban Magas rangú vendégeket gyár termelési és értékesíté­íogadlak tegnap reggel a si eredményeiről. A főmér-* rül sor e technológia beve­Szegedi Konzervgyár dolgo- nők elmondotta, hogy a Sze- zetésére. Az ehhez szükséges zói és vezetői. Győri Imré- geden évente gyártott, mint­nek, az MSZMP Központi egy hétszázmillió forint ér­Bizottsága tagjának, a me- tékű konzerv kétharmad ré­gyei pártbizottság első tit- szét külföldön hozzák for­kárának és Szabó Sándor- galomba. Különösen nagy a nak, a megyei pártbizottság kereslet a szegedi specialitá­titkárának kíséretében érke- sok, mint például a halász­zett az üzembe dr. Dimény lé, a marhagulyás, a külön­Imre mezőgazdasági és élei- féle paprikakészítmények, mezésügyi miniszter, vala- valamint a zöldség- és gy.ü­mint a baráti látogatásra mölcskonzervek iránt. Ez hazánkba érkezett Ivan utóbbiakból még olyan tá­Kustrak, a Jugoszláv Szo- voli országok is szívesen cialista Szövetségi Népköz- vásárolnak, mint Japán és társaság mezőgazdasági mi- Kanada. Igaz, az ottaniak nisztere, Branko Turudija elsősorban koncentrátumok miniszterhelyettes. Velük révén élvezhetik a csongrá­tartott dr. Ziga Vodusek, di tájon termelt gyümölcsök Jugoszlávia magyarországi ízét. nagykövete is. Nagy érdeklődéssel hall­A kiváló termekei revén gatták jugoszláv vendégeink meltan világhírnevet szer- a konzervipar és a mező- -----­zett gyar kapujaban Kovács gazdasági termelő üzemek technológiai sort, valamint László, a Konzervipari közötti kapcsolatról szóló beszélgettek munkásasszo­Tröszt vezérigazgatója és beszámolót. S miután meg­Ro:sa Laszl°: a Szegedi tudták> hogy náiunk már Konzervgyár fomernoke fo- jellemzőnek mondható pél­gadta a vendegeket. Az is- dául a paradicsom-feldolgo­zásban, hogy a gazdaságok­ból tartálykocsikban érkezik a gyárba a tisztított és zú­zott paradicsom, erről nagy elismeréssel szóltak. Mint zerviparban még ezután ke­tapasztalatok megszerzése szempontjából igen hasznos­nak minősítette az eszme­cserét Ivan Kustrak mi- > niszter, aki jugoszláviai lá­togatásra hívta meg a ma­gyar konzervipar vezető szakembereit. A sok részletre kiterjedő, baráti hangulatú beszélge­tést követően a vendégek fe­hér köpenyt öltöttek, és gyárlátogató sétára indul­tak. Betértek többek között a gyümölcskonyhára, ahol nagy figyelemmel tanulmá­nyozták a felezett sárgaba­rack feldolgozását. A követ­kező, hosszabb állomás a zöldségüzem volt. Ott meg­tekintették az uborka- és zöldbabkonzerveket készítő merkedés után a gyár nem­régiben elkészült irodaépüle­tének tanácstermébe kísér­ték a látogatókat, ahol a házigazdák tájékoztatást ad­tak konzerviparunk helyze­téről, s ezen belül a szegedi mondották, a jugoszláv kon­nyokkal. Az üzemlátogatás után a vendégek elbúcsúztak a konzervgyáriaktól, és Győri Imre, valamint Szabó Sán­dor kíséretében elindultak egynapos Csongrád megyei látogatásuk következő állo­mására, Hódmezővásárhely­re. Ivan Kustrak és Dimény Imre nyilatkozata A látogatás után a mi­niszterek nyilatkoztak a saj­tó munkatársainak. Ivan Kustrak ezeket mon­dotta: — Azok az eredmények, amelyekkel megismerked­tünk, arról tanúskodnak, hogy a magyar mezőgazda­ság fejlesztésében fontos szerepet játszik a mezőgaz­dasági termelés iparosítása, és ezen a téren nagy ered­ményeket könyvelhetnek el. Nőtt a termelés színvonala, ugyanakkor alacsony szinten maradtak a termelési költ­ségek, tehát fokozódott a munka termelékenysége. Ezek a jellemzői Jugoszlá­viában is a mezőgazdaság szocialista szektorának. Ta­lálkozónkon főleg a két or­szág mezőgazdasága közötti tapasztalatcsere kérdéséről tárgyaltunk. Rendkívül fon­tosnak tartom a szellemi ér­tékek, tapasztalatok cseréjét és úgy vélem, nagy csere­lehetőségeink vannak. Azo­kat a tudományos eredmé­nyeket, amelyeket a tőkés­országokban sokkal kisebb gazdaságokra dolgoznak ki, mi nem tudjuk teljes mér­tékben hasznosítani. Ezért is fontos lehet számunkra a magyarországi viszonyok jobb megismerése. A mos­tani találkozón újból meg­győződtem arról, hogy a magyar mezőgazdaság jó úton halad, és további erő­feszítésekkel nagyszerű eredményekhez ér majd el. Ehhez kívánok sok sikert és hozzáteszem, hogy tapaszta­latcserénk nyomán minden bizonnyal bővül majd áru­csere-kapcsolatunk is. Dr. Dimény Imre nyilat­kozatában a következőket mondotta: — A kétnapos program bővelkedett tapasztalatok­ban. Megtekintettem többek között a szabadkai agrokom­binátot, valamint egy hús­es egy tejüzemet. Ezekben az üzemekben magas tech­nikai színvonal jól szerve­zett munkával párosul. Ez a látogatás már önmagában is hasznos volt. Ehhez járul­tak azok a beszélgetések, amelyekből kicsendült, mi­lyen nagy az érdeklődés a mi munkánk, a magyar me­zőgazdaság, élelmiszeripar eredményei iránt, és foko­zott érdeklődés nyilvánul meg az együttműködés szé­lesítése, hatékonyabbá téte­le érdekében. Az az albi­zottság, amely a vegyesbi­zottság keretében dolgozik, mér eddig is eredményes munkát végzett. A jövőben még inkább törekszik a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés továbbfej­lesztésére. Ivan Kustrak jugoszláv mezőgazdasági miniszter tolmácsa segítségével az üzemlátogatás során sok kérdést tett fel Rózsa László főmérnöknek. A háttérben dr. Dimény Imre, a belső anyagmozgatásnál használt kocsiban levő készárut mutatja a jugoszláv vendégeknek Tudáspróba A József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészkarán 5-én, szerdán kezdték meg a szóbeli felvételi vizsgákat. 343-an jelentkeztek, közülük 105-en jöhetnek majd szep­temberben. Előfelvett: 15 fő. SENKINEK SEM KÖNNYŰ deli ke­zét egy hölgy. „Hát persze, hogy elkísértük a gyereket, most van bent." Elgyötörten néz férjére: „Majdnem au­gusztus végéig tart a bi­zonytalanság." Nem minden szülő enged­érthető az egyetlen mondat­ból, hogy sem a felvételi­zőknek, sem a bizottságnak nincs könnyű dolga. Lovas János, a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumból jött. Arany János költészetéről felel, majd többszörösen A í'olyo- összetett mondatot kell ele­són ide- meznie. A klasszikus gyar­gesen tör- matosítás és a neokolonializ­mus összehasonlító vizsgála­ta következik. A forradalom fogalma, kronológiai és tar­talmi osztályozása. Mi a vé­leménye az ifjúsági tör­vényről, mikor lesz elnök­választás az USA-ban? Kö­rülbelül ennyi mindenről be­szélgetnek vele a fél óra heti meg magának, hogy írásbelire, szóbelire kísérges- alatt. Értelmes, gondolkodó, se „a gyereket". Amelyik tájékozott fiú, kicsit nehezen megteszi, izgul, idegeskedik a folyosón, többet, mint ma­guk a vizsgázók. És nem rit­kán inkább árt, mint hasz­nál. — Velem nem jöttek, nem fejezi ki magát. Felelete után még megtu­dom: a tavalyi szabályzattól (az adminisztrációs változ­tatásoktól eltekintve) abban különbözik az idei, hogy a szik. Sok-sok felvételiző (vagy szüleik?) véleménye szerint: „Nyelvtudás nélkül ma már nem lehet boldogul­ni." A máris nagyon elter­jedt és egyre hódítóbb né­zet magyarázza azt a tényt, hogy az idén legtöbben er­re a szakra adták be pályá­zatukat. „Legkedvezőbb a nyugati nyelv—nyugati nyelv szako­sok helyzete" — világosíta­nak fel a dékáni hivatal­ban. A helyszínen azonban bebizonyosodik: itt sem egy­értelműek a dolgok. A laikus azt gon­dolná, főleg NYELVI ÜGYEK is jöhettek. Az egyetem két bizottság nem változtathat­ja meg az írásbelire adott jegyeket. A hallgatójelöltek­nek tehát szóban és írás­ban egyaránt kitűnően kell felelniük, hogy bejussanak. napra biztosít szállást. Ed­dig is kollégista voltam, Szegeden jártam már egy­szer, mitől félnék? Anyuká­mat féltem, jobban izgul ott­hon, mint én itt. Szerencsé­re az első napra hívtak, siethetek haza megnyugtat­ni. — Ügy gondolja, sikerült? — Honnan tudnám? De miért rontsam el az egész család nyarát ? — nevet meg­könnyebbülten. „Túl vagyok a nehezén"-hangulatban van, egy perccel a szóbeli után. Magyar—orosz szakos lesz, ha minden igaz. Alig vala­Az uj vizsga­szabály­zat sze­rint szóbeli előtt senkit nem utasítanak el. A „borítékos rendszer" miatt ez lehetet­len. Az új rend elég bonyo­lult dolog, de kizárja a „részrehajlás" puszta feltéte­lezését is. Az írásbelin zöld ^ borítékba kerül a vizsgázók mivel több. °mint* "kétszeres úgynevezett azonosítási lap­a túljelentkezés. ía- amelyen az adataik ta­Nem így a magyar—törté- lálhatók. Sárga borítékba nelem szakon. Az l-es szá- rakják a megválaszolt teszt­mú vizsgabizottság elnöke dr. Szántó Imre: — A 61 jelentkezőből hetet lehet fel­venni — mondja lassan, nem is tesz hozzá semmit. Jól Találmányi kiállítás Negyven vállalat 160 ta­lálmánya látható a BNV te­rületén pénteken megnyílt Budapatent '72 című kiállí­táson. Megnyitójában Tasná­di Emil, az Országos Talál­mányi Hivatal elnöke el­mondta, hogy a rendezők célja a legújabb találmányok széles körű elterjesztésén és a feltalálók erkölcsi elisme­résén kívül a találmányok külkereskedelmi forgalmának növelése, a licenciakereske­delem fellendítése. A kiállítás védnökei 15 díjat adtak át a legeredmé­nyesebb feltalálóknak és azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, kutatóinté­zeteknek, akik a legnagyobb segítséget nyújtották a kuta­tók munkájához. Japán if/úsági delegáció hazánkban A Magyar Ifjúság Országos vezetésével. A delegáció ma­Tanácsának meghívására ha- gyaronszági programja során zánkba érkezett a Japán vi- látogatást tesz Csongrád me­lagifjusagi csereszervezet de­legációja, Nobuo Ónodéra gyében is. Ötmilliárd forint vasipari kutatásra, fejlesztésre Ötmilliárd forintot fordí- műszeripari, híradástechni­tanak kutatásra és fejlesz tésre a kohó- és gépipari vállalatoknál és kutatóinté­zeteknél a IV. ötéves terv­ben. Az országos távlati kuta­tasi tervben a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium három központi célprogramja sze­repel. Az egyik a — szinte valamennyi iparágat érintő — gyártástechnológia kor­szerűsítése. A technológiák kutatásában, fejlesztésében 43 (a KGM-hez és más tár­cához tartozó) vállalat és ku­tatóintézet vesz részt. Főku- mata kai és .számítástechnikai esz közök fejlesztésének. Az országos távlati kuta­tási terv harmadik vasipari kiemelt célprogramja a hír­közlő rendszerek és beren­dezések kutatása. E feladat­ban a KGST tagállamainak kutatóintézetei is közremű­ködnek. Szoros kapcsolatot építenek ki a hazai kutató­intézetek és gyártóvállala­tok is egymással, a felhasz­nálóval, a postával. A cél­program fő fejezetei: auto­távbeszélő központok, tatási feladatuk az előgyár­tás, azaz öntés, kovácsolás, hő­kezelés gazdaságosságának fokozása. A KGM másik kiemelt cél­átviteltechnikai berendezé­sek, távbeszélő készülékek és mikrohullámú berendezé­sek korszerűsítése. Az országos terv mellékle­programja az elektronikai te a KGM hét ágazati cél­alkatrészek kutatása, fej- programját is tartalmazza, lesztése. A program összesen Ezek mindegyikében felhasz­52 alkatrészcsalád tovább- nálják más szocialista orszá­fejlesztésére terjed ki, sike- gok kutatási, fejlesztési ered­r-es végrehajtása feltétele a ményeit. (MTI) kérdéseket. Végül minden egy nagy fehér borítékba ke­rül. Az azonosítási lapot tartalmazó zöldet csak a szóbeli előtti napon bontják fel. Mindenki reménykedve jön tehát a második próba­tételre. A folyosón sorsukra várókat nehéz szóra bírni. A magyar—történelem szako­sok között annyi kideríthe­tő: szinte el sem tudják képzelni, hogy más szakra is jelentkezhetnének. Legtöbb­jüket „szívbéli" érdeklődés köti vagy a magyarhoz, vagy a történelemhez. Hasonló a helyzet az ide­gen nyelv—idegen nyelv sza­kon. Nagyon sok jelentkező mondja: nem tudna lemon­dani, legfeljebb az egyikről. A nyelv szeretetén kívül itt bizonyos „hasznossági szem­pont" is nagy szerepet ját­nyelvi tagozatos osztályokból jönnek nyelvszakokra, nyil­ván különösebb nehézség nélkül veszik az akadályt. A jelentkezők összetételéből ítélve azonban úgy látszik: kevés még a tagozatos osz­tály, és nagyon kevés a ki­sebb városok középiskolái­ban. Az írásbelin kapott tesztek pedig olyan felada­tokat is tartalmaznak, ame­lyeket csak nagyon jó isko­lában, nagyon jó tanártól, esetleg magánórákon lehet megtanulni. Egyszerűen azért, mert vagy nem szere­pelnek a középiskolai tan­anyagban, vagy igen, csak általában nem tanítják meg. Nem itt kell eldönteni, hogy a kérdések összeállí­tói maximalisták, vagy a kö­zépiskolai nyelvtanításban van a hiba. Annyi azonban biztos: mindenképpen a gye­rekek húzzák a rövidebbet. Ami még biztosabb: azok az értelmes, jobb sorsra érde­mes — mondjuk ki: paraszt­gyerekek, akik nem járhat­nak hires-neves, valóban színvonalasan képző iskolák­ba, mert nincs ilyen a kör­nyékükön; nem járhatnak magánórákra, mert nincs ki­hez és nincs miből. Rajtuk pedig nem segít semmiféle egyetemre előkészítő tanfo­lyam sem, mert nyelvtanu­lásban nem lehet hónapok alatt utolérni a négy évet. Mindez azonban már több, mint a József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészkarán felvételizők és felvételiztetők gondja. A többi közt ez is egész oktatásügyünké. Sulyok Erzsébet Húszezer új diplomás Hazánk 62 felsőoktatási sel. A pedagógusjelöltek to­intézményében — a nappali, vábbra is csak pályázat út­az esti és a levelező tagoza- ján helyezkedhetnek el. tokon - több mint 86 000 Az első gyorsmérleg sze­egyetemista, foiskolas ad rint _ egy-két kisebb lét­szamot tudásáról az ev vegi számú szaktól eltekintve ­vizsgákon. A vizsgázó 86 000 áltaiában az idén is jóval diak kozott húszezer az több állás várja a végz6sö. utolsoeves, kozuluk tobb ket mint ahányan diplo. mint 12 000-en nappali ta­gozaton végeznek. Az új diplomások válto­zatlanul két módon juthat­nak álláshoz: pályázattal, Lvagy egyéni elhelyezkedés­máznak. Változatlanul jelen­tős a pedagógushiány, főleg a vidéki általános iskolák­ban és általában az óvodák­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents