Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

SZOMBAT, 197?. JÜLJUS ?9. A Központi Bízottság titkárának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) Irányába fejlesszék, hanem minél teljesebb körű legyen azoknak a termékekben és szolgáltatásokban, ami az itteni népet, gazdálkodó egységeket, termelőket érdekli. Ez adja meg a létjogosultságát ennek a vásárnak. Ebből a szempontból a propagandát a jó értelmű reklám irányába tovább kell fejleszteni. Bele kell hatolni az emberek fejébe, agyába, szívébe és a pénztárcájába ls — természetesen csak amennyire lehet —, mert a jövő fogyasztásét ezzel nagyban lehet orientálni. — Magyarországon még mindig kevesebb az árupropaganda és reklám, mint amennyinek kellene lenni. Természetesen vannak vadhajtásai és túlzásai is helyenként, ezenkívül van formalitás is ebben a reklámban, de ez nem jelenti azt, hogy az igazi alapfeladatát ne kellene a reklámnak teljesítenie. A reklámban kell valamiféle elviselhető harsogásnak lenni, mert különben az emberek nem veszik észre. Napirenden a minőség — Nagyon jó, hogy sikerült megszervezni a Kiváló Áruk Fórumát, a termékek minősítését, ami rangot ad a vásárnak, és ha ezt sikerül fenntartani, ha ezt a rangot évről évre erősíteni tudják, akkor ennek meglesz a minőségre ösztönző ereje. Ez is nagyon időszerű feladat és kívánatos, hogy a helyi gazdálkodó szervek ezen ösztönzés hatására is fordítsák figyelmüket az átlagminőség felé ott, ahol még gyenge a minőség, a jó minőség felé ott, ahol átlagos a minőség. Bizonyos mennyiségben, bizonyos méretekben a jó minőség mellett a termelésben, az árukínálatban, a kereskedelemben kapjon helyet a különleges minőség is. A különleges minőség természetesen a drágább árak miatt nem juthat el a szélesebb néprétegekhez, de fölmérhetetlen annak termelésfejlesztő hatása. Üdvözlöm, hogy ilyenek megjelentek. Ügy vélem, létjogosultsága van annak a szocializmus viszonyai között is, hogy kiállítanak olyan fürdőszobát, amit az átlagember ma még nem tud beszerezni, sőt lehet, hogy a későbbiekben sem tud beszerezni, és mégis: mesterségbeli tudást fejlesztő ereje olyan, hogy ebből a mesterségbeli tudásból jobb átlagtermék is 'esz majd a fogyasztók széles tömegei számára. — Ügy láttam, a vásár írásos propagandája nagyobb, mint tavaly volt. Az egyéb rendezvényekkel is jobban párosítják a vásárt Tudományos, szakmai tanácskozásokat rendeznek a vásárral összekötve, ezért mind komplettebbé válik. Ennek a haszna is olyan, hogy mindennapokban nem lehet mérni, de Szegednek, mint gazdasági és kulturális centrumnak a további fejlődéshez felmérhetetlen nagy a jelentősége. Fejlesszék tovább a vásárt — Ahhoz kevés volt ez az idő, hogy a vásár szeplőit észre vegyem. Ezek apróbb szeplők lehetnek, noha figyelmesen néztem, az átfogó megtekintés alapján ezek nem nagyon voltBk láthatók, de remélem, az illetékesek majd korrigálják. Egy ilyen vásár a gazdasági embereknek, szervezőknek, propagandistáknak, munkásoknak, értelmiségieknek egyaránt próbakő, csiszolhatják a képességeiket. A 96 év alatt ez a XXVII. vásár, ha így folytatják, hogy minden évben megtartják, akkor a jubileum évében már megrendezhetik a 31.-et. Lehet, hogy minden évben, lehet, hogy kétévenként helyes, de nagyon hosszú időközökre nem szabad elosztani, ez biztos. Ezt a tapasztalat megadja, s akkor majd ne restelljenek ezen igazítani, ha kell valamit. — Űjra csak gratulálni tudok a vásárhoz, azt fejlesztendőnek tartom úgy, hogy a környékben levő magyarországi városok 50— 60 km körzetben jelenjenek meg megfelelően — ez természetesen csak önkéntes alapon lehetséges —, így teljes képet ad a vásár erről a gazdasági körzetről. — Szeretném külön kiemelni a Csongrád megyei vállalatokat, amelyek Igen szép számmal vannak jelen a szegedi vásáron, és sok új terméket mutatnak be. Pavilonjaik szépek, a mai igényeknek megfelelően szemléletesen, tetszetősen mutatják be áruikat a Tisza Bútoripari Vállalat, a MIKKÖZ, a HÓDGÉP, a HÖDIKÖT vállalatok. Nemcsak szép színfoltjai a vásárnak e vállalatok termékbemutatói, hanem növelik a DélAlföld ipari seregszemléjének színvonalát — fejezte be nyilatkozatát Nyers Rezső. Wagner és Verdi bűvöletében Az első szereposztás Otellója: Tito del Bianco Siflis József felvétele Tito del Bianco (Otelló) és Gianluigi Colmagro (Jágó), a Dóm téri próbán Párdi Imre megtekintette a vásárt Tegnap, pénteken Szeged- jelentőségéről nagy elismere érkezett Párdi Imre, az réssel nyilatkozott a vásár Országos Tervhivatal elnöke, vezetőinek. A délelőtti órákban hivatalában kereste fel dr. Komócsin Mihályt, a Csongrád megyei tanács elnökét, akinek a társakágában meglátogatta az algyői olajmezőt. Az NKFV szegedi üzemében Juratovics Aladár üzemvezető tájékoztatta a vendégeket, beszámolt az olaj program beruházásainak helyzetéről. Délután Párdi Imre dr. Komócsin Mihály társaságában megtekintette a Szegedi Ipari Vásárt. A pavilonokban látottakról, a kiállítás p í SZEG] El DI ÜNNEJ HETE Pl K A K6M a mezőgazdaságért konferencia Szegeden a megyei tanácsháza nagytermében A KGM a mezőgazdaságért címmel pénteken konferenciát rendeztek, amelyen az ország minden részéből mintegy százötven szakember vett részt. Tarján Ferenc, a KGM műszaki főosztályénak vezetője megnyitójában hangsúlyozta a Szegedi Ipari Vásár alkalmából rendezett tanácskozás célja a növénytermesztési, az állattartási és «z élelmiszer-feldolgozási technológiák korszerűsítését, szolgáló berendezések megismertetése. Az előadó szólott arról a közelmúltban elfogadott KGM 4-es számú célprogramról, amely százharmincötmilliós műszaki fejlesztési alapot koncentrált a negyedik ötéves terv időszakára több alapvető fejlesztési feladat megoldására. Ebben a programban szerepel a konzervparadicsom és -hagyma komplex termesztési, betakarítási géprendszerének kialakítása, a zöldborsó, zöldbab, fűszerpaprika szedésének gépesítése, a zöldségmanipuláló berendezések fejlesztése, a szarvasmarhatartás géprendszerének létrehozása és nagy teljesítményű kukoricakombájn gyártásának előkészítése. Magas, elegáns férfi Tito del Bianco, a Teatro Communale di Bologna tenoristája. A kedves és mosolygós művész készséggel és hamisítatlan mediterrán temperamentummal, olaszos szenvedéllyel válaszolt a kérdésekre. Pályájáról, szerepeiről ezeket mondta: — Az Otellóban mutatkoztam be, 1965-ben. Énekeltem Olaszország több városában, Pármában az Otellót és a Nabuccót, Nápolyban a Turandotot és az Aida Radamesét, Triesztben a Nabuccót, Bolognában többek közt az Otellót. Giovanni Pacini olasz zeneszerző halálának 100. évfordulóján Capuanában bemutatott Saffo című opera tenor főszerepe egyik nagy élményem. A darabot száztíz évig nem játszották — megfelelő tenorista hiányéban. 1971-ben Wiesbadenben Mario del Monaco helyett ugrottam be egy emlékezetes forró sikerű estén. — Hogyan került kapcsolatba a muzsikával, hogyan lett operaénekes? — Kisgyermekkoromtól érdekelt a zene, az éneklés. Tizenhárom évig tanultam énekelni Bassi mester iskolájában, szülővárosomban, Triesztben. Triesztben a földrajzi közelség, miatt is erősen érződik a német opera, a német operai stílus hatása. Természetesen én is nehéz és súlyos Wagnerszerepekre készültem, Wagner-énekes akartam lenni. Aztán rájöttem, hogy Verdi és Puccini muzsikája közelebb áll a hangomhoz. A zenéhez való szigorú alkalmazkodás vezetett Verdihez és az Otellóhoz. — Melyik a szivéhez, hangjához közelebb álló zeneszerző, Wagner vagy Verdi? — Elöljáróban szögezzük le, hogy minden zenét szeretek. Mindegyik nyújt valami újat, mindegyik új feladatot jelent, és új szépségeket tár fel. Mégis, Wagner és Verdi bűvöletében élek. Wagner eróteljessége, szenvedélyessége ragadott meg, a német mondavilág iránti tisztelet és érdeklődés is a nagy német operaszerzőhöz vezetett. Wagner muzsikája összekötötte a múltat a jövővel, ma is modern zene, de Inkább csak a németek számára. Verdi muzsikájában sokkal több az emberi érzés, Verdi zenéje univerzálisabb. Az Otellóban két halhatatlan művész találkozott és egyesült: Shakespeare drámája és Verdi muzsikája csodálatos egység. — Járt-e már hazánkban? Milyenek első szegedi benyomásai? — Énekesként először vagyok az önök hazájában. 1967-ben már jártam Budapesten, de akkor nem énekeltem. Örülök, hogy Szegedről is érdeklődik. Elmondhatom, hogy sok-sok szabadtéri színházat láttam, sok szabadtéri színpadon játszottam, de a szegedi Dóm tér a legszebb mindegyik között. Ilyen csodálatos építészeti egységet keveset láttam. És az Otellóhoz a dóm ideális díszletnek tűnik. Még egy dolgot: azt tapasztaltam, hogy a magyar közönség érzékeny a zenére, van ízlése a művészetekhez. T, L. Megkezdődtek a Cigánybáró próbái A hét végén a szabadtéri nagyszínpad a bolognai opera Otelló előadásaié. A Cigánybáró stábja, amely tegnap délelőtt megkezdte a munkát, ezért nem a nagyszínpadon, hanem a színházban próbál. Szegeden van már Melis György, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Jablonkay Éva, Katona Lajos, Szilvássy Margit és a két szólótáncos, Kun Zsuzsa és Sipeki Levente is. A tegnapi próbán természetesen részt vettek az előadás szegedi művészei is, Berdál Valéria, Gyimesi Kálmán, Király Levente, Miklós Klára éis még sokan mások. A próba szünetében arról érdeklődtünk Félix Lászlótól, a produkció rendezőjétől, hogy az idei Cigánybáró mennyiben különbözik majd a legutóbi, 1967-es előadástól, amelyet egyébként szintén ő állított színpadra. — Az idei Cigánybáró más alapokra épül. Annak idején, 1967-ben a színpadképet a cigánytábor uralta. Most a zene bécsi szellemét szeretnénk hangsúlyozni. Még a cigánytábor díszlete is Bécsre utal majd. Kellemes, bécsi hangulatot sugárzó előadást szeretnénk, amely jó szórakozást nyújt. — Az 1967-es előadáshoz képest új szereplők: Melis György, Házy Erzsébet. Jablonkay Éva és Szilvássy Margit. Muzsikáló Udvar Napirenden a gazdasági hatékonyság Tegnap délelőtt a városi tanacs dísztermében megkezdődött az V. ipari-tudományos konferencia. Takács János, a Szeged megyei városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a részt vevő szakembereket és az elnökség tagjait, köztük a megyei, illetve városi pártbizottság képviseletében megjelent Berta Istvánt, dr. Györffy Lászlót es Kovács Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét, Ezután dr. Erdélyi Ferene, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének titkára nyitotta meg a konferenciát, s kérte fel dr. Wilcsek Jenőt, a Pénzügykutató Intézet igazgatóját az előadás megtartására. Gazdasági hatékonyság az iparban címmel igen aktuális elöadast hallhattak a jelenlevők. Nem véletlen, hogy hosszú ideje a hatékonyság növelését helyezzük előtérbe, hisz gazdaságunk fejlődéséhez, népünk jólétéhez a hatékonyság javítása nélkülözhetetlen. A továbbiakban részletesen, érdekes adatok sorát ismertetve szólt iparunk gazdasági hatékonyságáról. Elemezte többek közt a termelékenység, a beruházások, a kapacitás kihasználásának helyzetét. A második előadást Simán Miklós, a KSH gazdaságkutató intézetének osztályvezetője tartotta. A gazdasági hatékonyság mérésének alkalmazott módszerei címmel. Ma, a konferencia második napján további három előadasra kerül sor. A Szegedi ünnepi Hetek mai programja Verdi: Otelló, a Teatro Communale di Bologna előadása a Dóm téren, este 8 órakor. Nemzetközi Turista Találkozó. XXVII. Szegedi Ipari Vásár a Marx téren. Ipari Tudományos Konferencia a városi tanács dísztermében. Pedagógiai Nyári Egyetem művelődéspolitikai szekciója az újszegedi Pártiskolában. XIII. Szegedi Nyári Tárlat a Horváth Mihály utcai képtárban. Samu Katalin szabadtéri szoborkiállítása a Tanácsköztársaság úti sétányon. Szegedi műgyűjtők III. kiállítása a Bartók Béla művelődési központban. Ötvös- és ékszerbemutató a Képcsarnok Vállalat Kárász utcai bemutatótermében. Károlyi Lajos-emlékkiállítás a Sajtóház múvészklubjában. Lechner Lajos-emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. Képzőművészet a színpadon cimű kiállítás az újszegedi November 7. művelődési központban. Szeged környéki népélet cimű kiállítás a tápéi művelődési házban. A szegedi könyv a nemzetközi könyvévben címmel a Somogyi-könyvtár könyvritkaságainak bemutatója az olvasóteremben. fl Rajnai Kamarazenekar estje A Muzsikáló Udvar sárga kőkertje azon szerecsés nyári vállalkozásainknak egyike, amit elég volt fölismerni, fölfedezni. Azóta öntörvényű szokásait követi, szelleme tűnt Idők házikoncertjeinek levegőjét, a muzsika paradicsomát idézi meg, árnyékos széksoraiba a finom reflektorokból szemező fénveső csak derengve jut el. A hangversenyek máskori protokollját maga a természetesség váltja fel, nincs műsorközlő (bér olykor nem ártana), szünet végét jelző csengő; a környezet kultikus hangulatot áraszt. Csütörtök este a Rajnai Kamarazenekar adott koncertet a szegedi városi tanácsház udvarában — idén ezt az egyetlen programot tervezték. Jó, ha általában csak rangos események színhelye az udvar, ha koncertjei megmaradnak reprezentatív, ünnepi alkalmaknak. A Rajnai Kamarazenekar nem keltett csalódást. Többségében fiatal, tehetséges vonosokbol áll, akik ha nem is vetekszenek egyelőre a legjobbakkal, sok mindent elsajátítottak a közös muzsikálás titkaiból. Az együttes hangzása kiegyenlített, plasztikus, bár játékuk még elmerül a precizitás Igyekezetében — olykor az önfeledt, felszabadult muzsikálás káréra. Műsoruk választékos ízlésről tanúskodik, a kevésbé ismert XVII. századi Dall'Abaco Concertója mellett Rossini-szonátát, Boccheríni-hegedűversenyt és egy-egy népszerű Bach(d-moil kettősverseny), illetve Mozart- (D-dúr divertimento) művet mutattak be, ráadásként Vivaldikat, Bartókot. Az együttes koncertmestere magyar hegedűművész, Kocsis Albert, akit Szegeden eleddig inkább kitűnő szólistaként ismertünk, bár feleségével, Szabó Csillával már több kamarakoncertet adott. Most kiderült, a kamaramuzsikusnak is remek, szinte a teljes program rá épült, s a kitűnő előadóművész végig bírta erővel. N. L ,