Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1972. JÜL1US 21. lisztavatás alkotmányunk ünnepén Az előző évekhez hasonló­an az idén is több, nagy ér­deklődéssel várt eseménye lesz Budapesten az alkot­mánynapi programnak. Dél­előtt a Kossuth téren, a Parlament előtt együtt avat­ják tisztté a katonai főisko­lák, valamint a Karikás Fri­gyes kollégium végzős hall­gatóit Ugyancsak augusztus 20-án rendezik meg a buda­pesti honvédelmi napot, amelynek középpontjában a látványos vízi és légi parádé áll. A gazdag, változatos, jó szórakozást ígérő programot — amely meglepetésként néhány újdonságot is tarto­gat — a televízió is közve­títi. Az alkotmányünnep buda­pesti eseményeinek záróak­kordja az idén is a népszerű gellérthegyi tűzijáték lesz. Diákok az NDK-ból Nemzetközi ifjúsági tábor ölyvön Német és magyar diákok építőtábora nyílt meg teg­nap Algyőn. A kőolajtermelő vállalat, valamint az ifjúsági szövetség közötti együttmű­ködést megalapozó központi KISZ olajvédnökség kereté­ben, mint már korábban is, fiatalok segédkeznek a ma­gyar olajtermelés fejlesztésé­ben. Amint a megnyitó al= kalmával Zoltánfi Zoltán tá­borvezető elmondotta: a fiatalokat olyan munkaterü­letre irányítják, ahol csak kézi erővel lehet dolgozni. A vállalatnak a különböző csö­vek, vezetékek által beháló­zott. s gépekkel megközelít­hetetlen helyeken szükséges földmunka elvégeztetése a probléma, hiszen munkaerő nincs korlátlanul. Most is mintegy 1500 köbméter föld megmozgatása az égető ten­Gazdálkodás Tandíj és vizsga Sokféle iskolatípus van, még többféle tanulási, to­vábbképzési forma. Egy bűvös szó: a „lemorzsoló­dás" azonban honos mind­egyikben. Persze sok min­dentől függ, hogy valaki végigjárja-e a megkezdett utat, s milyen eredmény­nyeL Vonatkozik ez a gazda­sági vezetők továbbképzé­sére is. Nemrégiben hallot­tam, szakkörökben vitát folytatnak arról: vajon nem kellene-e a vizsgakö­telezettséget is „elővenni" a teljesebb, eredményesebb vezetői továbbképzés érde­kében. Az MTESZ kereté­ben működő tanfolyamok ugyanis nagyon jó dolgok, s nagyon helyesen cselek­szenek azok a vállalatok, üzemek, akik a különféle termelésirányítókat ilyen továbbképzésre küldik. Kézzelfogható eredményei is vannak már ennek a képzési formának. Viszont az is tény, hogy a beirat­kozottak közül olykor-oly­kor sokan hiányoznak, az is tény, hogy lemorzsolódnak vezetők a tanfolyam köz­ben. Mindez-nyilván összefügg azzal, hogy semmiféle vizs­gakötelezettséggel nem jár a tanfolyam elvégzése. Alapjában ez is természe­tes álláspont, hisz felnőtt, felelős emberekről van szó, akiknek a termelésben-gaz­dálkodásban lenne az igazi vizsgakötelezettségük. De vajon az utóbbi vizsgaköte­lezettségnek nem tudná­nak-e jobban megfelelni a „tanuló vezetők", ha egy tanfolyamvizsga pszichikai hatása fokozottabb részvé­telre, figyelemre, odaadóbb ismeretszerzésre késztetné őket? Talán érdemes ezen elgondolkodni. Annál in­kább, hisz a vállalatok fi­zetik a tandíjat, s nem mellékes, milyen hasznot hoz a tanfolyam a közös­ségnek. Persze' vannak üzemek, ahol már feleltek ls a me­ditációra. A kábelgyárban például két féléves, kihe­lyezett tanfolyamon kerek száz órában olyan anyagot sajátítanak el a részt vevő műszakvezetők, amiről vé­gül vizsgán számot is kell adniok. Nem kétséges, hogy ez jobb hatásfokúvá teszi majd a termelésirá­nyítók tanulását. Meghívott Manapság, az üzem- és munkaszervezés feladatai­ról, színvonaláról szólva gyakran felvetődik: kevés a szakember, nincs vagy hiányos a szervezési appa­rátus a vállalatoknál. Az, hogy mintegy 5 ezren fog­lalkoznak szervezői tevé­kenységgel — az egész nép­gazdaságban, már világo­san mutatja a gondot. Nyil­vánvaló: elsődleges tenni­valónk a szakgárda erősí­tése, feltöltése, utánpótlása. Mindez persze időbe te­lik. S nem kevésbe. Ezért is helyes és jó gyakorlat a külső szakértők, a szerve­zőintézeti alkalmazottak segítségének igénybevétele. Korábban is volt már ilyenre példa. Most azon­ban nyilván még több gyár, vállalat fordul szak­értelemért az intézetekhez. Megveszik a szaktudást — s ennek a továbbiakban meg is kell térülnie: a munka szervezettségében, az olajozottabb termelési szerkezetben, a jobb gazda­sági eredményekben. Ahhoz persze, hogy így legyen, a partnerek közti jó és alapos együttműkö­désre van szükség. Ez ele­mi előfeltétel. Ha most mégis utalunk rá; azért tesszük, mert már hallot­tunk korábbi negatív pél­dákat. Előfordult, hogy a vállalat fizetett, aztán szé­pen a fiókba került, ott is maradt a szervezési terv. Miért? Nem volt egyetértés az elmélet és a gyakorlat emberei között? Elment a bátorságuk a változtatás­tól? A bizalom ingott meg? Tény az, Hogy semmi se lett kifizetett tervekből. Nyilvánvaló, hogy csak egymás iránti megbecsülés­sel és bizalommal, össze­dolgozva lehet jobban megszervezni a vállalati munkát. Egyik félnek nem szabad túl sokat elméleti­eskednie, alkalmazkodni kell a helyi specialitások­hoz, s nyilván a másik félnek sem szabad ragasz­kodnia az olyan gyakorlat­hoz, amit a hozzáértők megcáfolnak, ami helyett jobbat ajánlanak. Közös akciókról van szó; a külső szakemberek a későbbiek­ben is figyelemmel kísér­hetik a munkát, az ered­ményt, amely — ha követ­kezetesen vágigviszik a hasznos változtatásokat — nem is maradhat el. Simái Mihály nivalók egyike. Ezt a felada­tot bízták az ifjúsági tábor­ba érkezett fiatalokra. Harminc diák érkezett a helyszínre Hans Jorgen Frik­ke és Breitmann Erich taná­rok, a KISZ NDK-beli test­vérszervezete képviselőinek vezetésével. Halle megye leg­jelesebb tanulmányi eredmé­nyű iskoláiból jöttek, ottani ifivezetők, kitüntetett tanu­lók. Három hétig tartózkod­nak Algyőn, s lelkesedésük­re jellemző, hogy 26 órás kánikulai utazás után né­hány órával már szerdán reggel korán munkára ké­szen sorakoztak fel a tábor­helyen. Velük együtt vesz részt a feladat végrehajtásában 26 magyar diák a szegedi gép­ipari, az erdészeti és a Ság­vári középiskolák tanulói. Három hét a táborozási idő, napi hat óra munka, utána pihenés, szórakozás, sport és kulturális progra­mok. kirándulások Szegedre, Gyulára. Valamennyien megnézhetik a szabadtéri Rómeó és Júlia előadását, s ott lesznek majd az augusz­tus 4-én kezdődő Szegedi Ifjúsági Napok rendezvé­nyein. A német fiatalok a Balatonra is ellátogatnak majd. A legfőbb természetesen a munka, AZ egyik olajfőgyűj­tőtől el kell vezetni a réteg­vizet. ehhez ők ássák ki a vezeték nyomvonalát. Másik megbízatás kútvezeték épí­tésével és tankállomás bő­vítésével kapcsolatos föld­munkák elvégzése. Férfias feladat: 1500 köbméter föld megmozgatása vár rájuk. Kaczúr István Kirakatrendezők Új szénbánya Megkezdte termelését az új, nagy teljesítményű tö­megtermelő munkahely az egercsehi bányaüzemben. Az új fronton csúszógyalu vég­zi a „szénjövesztést". Az új munkahely az üzem teljes termelésének 70 százalékát fogja adni és 20 százalékkal emeli a napi teljesítményt. A nagy mennyiségű szén akadálymentes felszínre jut­tatására és elszállítására új programot dolgoztak ki, tá­roló bunkerrendszert építet­tek arra az esetre, ha nem lenne elegendő csille. A nagy teljesítményű mun­kahelyen csak azok dolgoz­hatnak, akik sikeres vizsgát tettek a fronti munkaszer­vezés, a gépkezelés és a fej­tés témáiból. Áruház, üzlet, bolt nem lehet meg önmaga, azaz árui ajánlásai nélkül. Erre szolgál a kirakat, amelyben a be­mutatott portékák „beviszik" a vevőt az utcáról az üzlet­be. A kirakat olyan tükre az üzletnek, amelyben azt lát­tatja magából, hogy árui jók, szépek, ízlésesek. Köze­lebbről látva pedig a polco­kon érzékelhető a választék. Az áruk kézbe vehetőek, ta­pinthatóak és azt az érzést keltik a vásárlóban, hogy jól jár velük, ha azokból vesz. Mi győzi meg erről a vásár­lót elsősorban? A kirakat és annak az a tulajdonsága, hogy benne a sokféle áru „beszélni" tud együttesen és külön-külön is aszerint, hogy az érdeklődőt, melyik por­téka érdekli közelebbről a zsebéhez mérten. aránt kell hozzá fantázia és manuális készség — válaszol tömören. — És még úgyis kerülhet valaki erre a pályára, vagy csak így, mostmár napjaink­ban — szól közbe Tóth Sán­dor, egy fiatal tervező-rende­ző munkatárs —, hogy a le­endő kollegina elvégzi a kirakatrendezői főiskolát, az­tán férjhez megy, majd ob­jektív okok miatt lelép a pályáróL Ennek a véleménynek vi­szont ellentmond a Centrum héttagú szervező-rendező gárdája, mert az előbbieken kívül Rengei László, Mező Károly, Bódi László, Liliom Andor mellett Tóth Ibolya egyszál maga képviseli a gyengébb nemet. A pálya el­nőiesedéséről itt aligha be­szélhetünk. esztétikai élményt keltenie egy divat- vagy méteráru vonalával, az anyag esésé­vel, színével, fazonjával. A .kevésbé szép árunak is ve­vőre kell találnia. Nemcsak az úgynevezett kurrens cik­keket, szép árukat kell szóra bírni, hanem az évszakokat, vagy szezonvégieket is. Nagy tömegükkel tudni kell bán­ni az üvegtáblák mögött, hogy a jó üzlet még jobban menjen. AZ ELADÖ IS VÁSÁRLÓ A RENDEZÉS LÉNYEGE Az áruba ezt a be­szédessé­get a ki­rakatrendező, tervező „lehe­li", ahogy és ahol elhelye­zik, becsomagolják és „levet­kőztetik", grafikába, fénybe öltöztetik. — Bármilyen áru legyen is az, habselyem hálóing vagy műszaki újdonság, amit lát­tatni akarunk, tulajdonságá­hoz, célszerűségéhez, puszta anyagához idomul mindig a rendezés — mondja Törzsi Miklós, a Centrum Áruház de­korációs osztályának vezető­je, szegedi kereskedelmi kö­rökben ismert kirakatrende­ző. Hogyan lesz valakiből en­nek a foglalkozási ágnak szerelmese? — Elhatározás és ráter­mettség kérdése, mint min­den más szakmában. Egy­MUNKA, SOK­OLDALÚSÁG I9agy részvéttel temették el Csatorday Károlyt — Ez csak nálunk van így, általá­ban más a helyzet — erősí­ti meg az előbbi véleményt Rengei László. — A kirakatrendezés ma már nagyon sokféle, kemény fizikai munkát igénylő anyag megmunkálásával jár. Kezdve a fától a fémplaszti­káig, a festéstől, az árcédu­lák megrajzolásáig. Hogyis mondjam: univerzálisnak, sokoldalúnak kell lenni — te­szi hozzá Bódi László. — Nem is szólva a soros munkák elvégzésének gyor­saságáról — jegyzi meg Me­ző Károly. — Egy üjabb ki­rakat összeállítása előtt ugyanis nem bonthatjuk szét napokkal előbb a régit, le­húzva rá a rolót. Vakablako­kat nem nézhet a vásárló, mert az rontaná a folyama­tos üzleti forgalmat. Ha szükséges, s ez igen sokszor előfordul, egyetlen éjszakán kell megrendezni az új kira­katot, hogy mire az áruház reggel nyit, már minden a helyén legyen. A kirakatrendező tehát egyúttal kereskedő is? — De még mennyire — ve­szi át a szót Törzsi Miklós —, hiszen az üzletnek ő az első számú eladója azzal, hogy rendezésével, az áruk elhelyezésével, a háttér, az egész környezet formálásá­val megállásra készteti a vevőt. De ez nem elég. Gyö­nyörködtetni is tudnia kell, Azt tehát nem tehe­ti meg a kirakat­rendező, mint némely helyen, és esetben a pult mögött az eladó, hogy fintorog, vagy el­néz a válogatós, „raplis" ve­vő feje felett, és csak úgy odadob neki valamit, mond­ván, hogy ez van ... — Tizennyolc éve vagyok a Centrumban, a szakmában pedig huszonnégy esztende­je. Hadd legyek részrehajló: a mi áruházunkban ilyesmi nem fordulhat elő, és ne tör­ténhessék meg ilyesmi más­hol sem, hiszen az eladó is vásárló egy másik üzletben, s ez fordítva is igaz. És a cég tervező-rendező gárdája?... A kollektív munkának kö­zös a gyümölcse is. Máskü­lönben nem tudnánk eleget tenni az újabb feladatoknak. A hagyományos szegedi ki­rakatversenyben — az ünne­pi hetekre — a Centrum ren­dezői rendszeresen első díja­kat visznek el, és számos ran­gos helyezést szoktak még elérni. Idén is ez történt, örültek az anyagi és erköl­csi elismerésnek, a megérde­melt sikernek, de már újabb feladatokon dolgoznak, pe­dig kitettek magukért az ipa­ri vásáron is. Rendeztek a Centrum állandó partnerei­nek, az újszegedi kender­gyárnak, a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalatnak, a Szegedi Ruhagyárnak, a fővárosi textilgyárnak. S mert rövid volt a nappal, megtoldották, elvettek az éjszakájukból, a pihenésükből. Számukra sem közömbös a nagyobb kereset, de ezúttal többről van szö: Szeged jó híréről, nevéről, vendégei méltó fogadásáról, amelyhez a kirakatrendezők is hozzájárultak. Lődi Ferenc Szerdán a Farkasréti temetőben nagy részvéttel bú­csúztatták el Csatorday Károly külügyminiszter-helyet­test, a vitorlázó sportrepülő versenyen tragikus körülmé­nyek között elhunyt kiváló diplomatát. A Külügyminisz­térium vezetői, pártbizottsága és szakszervezeti bizottsága nevében Nagy János külügyminiszter-helyettes búcsúzott az elhunyttól. Hazaérkezett a magyar igazságügyi küldöttség Szerdán, tegnap hazaér- ságügyi küldöttség, amely V. kezett Moszkvából a dr. Ko- L Tyerebilov szovjet igaz­an, Mikái,, • sagugyi miniszter meghívá­rom Mihály igazsagugyi mi- sára tíznapos látogatást tett niszter által vezetett igaz- a Szovjetunióban. (MTI) « 1

Next

/
Thumbnails
Contents