Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

4 SZERDA, 1972 JÚLIUS 1#. H javítóvizsga árnyékában vldumsaggal teli ldöt jelent a diáknak a vakáció. SaJ Gondtalan sok szép napot, valóságra, már nem tudja sem árt az ellenőrzés, a bepótolni a hiányt. Szakkö- pedagógusokkal való eszme­zéplskolás tanulóinkra pedig csere, mert még időben le nos azonban mindig vannak u legtöbbször azért van pa- lehet állítani az olyan idő­Jó néhányan, akiket a »zep- nusz, mert nem akarjak igényes foglalkozásokat, mint temberi Javítóvizsga árnya kellő szorgalommal mcgta- amilyen például egy komo­az egész vakáció idején kö- nulnl a humán Jellegű, él- lyabb zenei studium, túlzott talános ismeretet nyújtó iramú nyelvtanulás vagy az tantárgyakat. Azt hiszik, ha időigényes sportmunka. Ahol nak nagy ára van: a vaká- a szakmai tárgyakat tudják, törődnek a gyermekkel, ahol cló gondtalanságúnak a fel- uz már számukra elég. ellenőrzik napi munkáját ott Ezért van viszonylag sok ritkán következik be év vé­elégtelen osztályzat a szak- gén a tragédia. vet. Lám, a lustaságnak, a könnyelműen vett műnké áldozásával kell fizetni ér te. A Javítóvizsga árnyéka középiskolások magyar nyelv azonban nemcsak hangulati és Irodalom, valamint törté­elem a diák és u szülő éle- nelem tantárgyának tében, hanem elgondolkoz- gyei között. tatásra kesztetö figyelmez­a je­A bukások másik oka a tetés ls egyben. Valahol hi- szülői ellenőrzés hiányában ba van! Ha a harag, a sér­A másik gyakori ok ami elvonhatja a diákot • évköz­ben a tanulástól: a baráti kör. A múltkor panaszko­dott az egyik szülő, hogy tődöttség elül és a tanárt mondja: „Fáradtak a szü­okoló vádaskodás is lecsil- leim, ideges az édesapám." kereshető. Egyre több Unuló ^IZeT^lS? — kérdeztem tőle — a ked­ves fia a házibulik öröklő­iéi kell tehát mérni az elég- nevelőmunkát az iskolára, va?Ja Y0!1'. Este. ritkán ért haza. Mikor lett lapodik, őszintén és reálisan Egyre több szülő bízza rá a volna ideje a tanulásra? Szeretném hangsúlyozni: telen osztályzatok okát. mondván: „Én biztosítom az Mert sok-sok minden hú- anyagi feltételeket, a többit ródhat meg egy-egy elégte- Intézze az iskola és a tá­lén érdemjegy mögött, A nár." Akadt olyan gyermek vannak nagyon jó szellemű szülőnek pedig épp a gyer- is, aki szinte sírva pana- s egymás munkáját segítő mek Jövője érdekében tlsz- szólta: „Tőlem ugyan meg baráti körök. Én nem ezek tán kell látnia és megérte- se kérdezik, hogy mi törté- ellen ágálok. Nem tartom nie a valóságot. nik az iskolában, felőlük azonban jónak a csavargós A bukások okai közül el- már régen ki is maradhat- természetű, a „jó hecceket tőként a szorgalom hiányát tam volna." íme az elégte- kedvelő" társaságot. Még ha kell megemlíteni. Bármeny- len osztályzatok forrása. egy jó eszű, de csavargós nyíre nem örül ennek a Akad azonban olyan szü- természetű társaságba keve­szülö, azért mondjuk meg 16, aki az ellenőrzés elmu- redlk egy gyengébb diák, őszintén, hogy a sok rossz lasztását a tanári, családlá- akkor se menti meg semmi közül még ez a legjobb ese- togatás csökkenésével ma- őt a katasztrófától, tek egyike. Talán ezen le- gyarázza. Én úgy érzem, Nem mintha az egész tár­het a legkönnyebben segí- hogy a sűrű látogatás el- saság sokra vinné, de a te­teni. A fokozottabb ellenőr- maradását ma már nem le- hetségeaebbeknek kevés ta­zés, a feladatok pontos szá- het bűnként felróni, külö- nulás is elég ahhoz, hogy az monkérése ugyan a szülő nősen ha heti 30 órában s osztályt elvégezzék. De a részéről időigényes, de ez a 40—44-es létszámú osztály- gyengébbnek, ha velük tart, alkalom- ban tanít a tanár. Külön- már kevés lesz az idő az ben is nemcsak a pedagógus eredményes munkához. megoldás számos mai hasznosnak bizonyul. Sokszor a lustasággal páro­sult nagyvonalúság kötelessége a szülő felkere­Az előzőekben elmondott ls ha- sése. Történhet ez fordítva sonló helyzetet eredményez, is. Ma már nincsenek me- ProblémaiLjlL™'eBy.I^^IT — rev SZabalyok. Sőt! Egyre ^uTa "szü^f ^g "a^eL Nem véletlen, hogy a gim­názium második osztályában több szülő keresi fel a ta­több tanuló kap elégtelen nárt a fogadóórákon. A gyer­lenőrzés és a megfelelő ke ménységű szigor. Nagyobb baj azonban, ha a bukás oka hezebb fajsúlyú tananyag, a lenőrzést elmulasztani soha ? Jehet*í° ^ÍÍ!!^ ®íílT}taI fi.ik. mint tantóvov n»m a, MAw, fai. »» esetben megmondják a szülőnek a pedagógusok, hogy nincs értelme a gyer­lálh.tó a második osztályos ján kijavítani. Még akkor SÍneKtS^MzTny^SS diák nekibátorodása is. Most sem árt az érdeklődés, ha „„' '„ A-mW,- V7 már nem ó az első osztályos történetesen a diák jól ve- £ ÍÍSÖ25 n." és úgy érzi, hogy körülötte zetl — ami nagyon ritka­Félgőzzel ság — az Ellenőrző köny­osztályzatot, mint az első- mekükkel törődő szülők na­ben. Nem vitás, hogy a ne- gyon jól tudják, hogy az el­hezebb fajsúlyú tananyag, a lenőrzést elmulasztani sohi fizika mint belépő tantárgy nem szabad. Az időben fel számos problémát okozhat, fedezett hibát nagyon köny de a bajok mögött megta- nyű egy-egy jó tanács alap­én tükrözi a valóságot. De nagyon sok szülő van még, forog a világ. , végzi a munkát s közben vet. A pedagógusok a meg- álmokat kerget, s ezzel természetesen nem számol mondhatól, hogy milyen ne- teljesen tönkreteszi a gyer­anal, hogy a második év- hezen kerül elő akkor az mekét. Tudott dolog: ha va­folyam jóval nehezebb mint Ellenőrző könyv, ha rossz , ki tehetsáces a reál az első. S mire rádöbben a jegyet kell beleírni. S azért aKl nem tenetseg , ?„ real ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^_és a humán targyakból, an­^• még lehet olyan kéz­ügyessége, hogy mesterévé válhat egy szakmának. Véleményem szerint a bu­kott diák szülei most a nyá­ron valóban álljanak a sar­kukra és tartsák a gyerme­ken a szemüket. A nyár elég nagy Idő ahhoz, hogy egy vagy két tantárgy hiá­nyosságait pótolni lehessen. Bánfalvi József 6ERCZELI A. KAROLY Új anyagok a csónaképítésben A csónaképítésben oly felfújható csónakokra akár hosszú ideig egyeduralkodó egy kisebb motor is íelsze­fa átadja helyét a nála relhető. könnyebb, praktikusabb K. S. anyagoknak. Ma már mű­anyagból egyszerűbb elké­szíteni egy csónakot, mint fából; az anyag kisebb faj­súlya révén a műanyag csó­nak könnyebb, ami annak is köszönhető, hogy kevésbé „masszív" a felépítése; a mű­anyag nem nedvszívó, nem szárad össze, nem keletkez­nek rajta rések, a csónak külső és belső felülele nem igényel borítást, lakkozást, rendszeres kezelést. A műanyag csónakokat ré­szint hőre lágyuló lemezek­ből készítik a vákuumfor­mázás módszerével, másrészt úvegfonattal, üvegszövedék­kel erősítve építik fel mű­anyagból — rendszerint poli­észterből — a csónaktestet. Míg vákuumformázással csak komoly felszereléssel rendel­kező Ipari üzem tud csóna­kot előállítani, addig az üvegszálbetéU-s „ludik" akar házilagosan is elkészíthető. A fának egyéb vetélytár­sai ls Jelentkeznek a csónak­építésben, ha kisebb Jelen­tőséggel ls, mint a műanya­gok. Csónaképítésre igen al­kalmas az ötvözött alumíni­um lemez, különösen azóta, amióta megbízhatóan tudják hegeszteni az ezüstfényű fé­met. A felfújható műanyag és gumicsónakok is egyre na­gyobb népszerűségnek örven­denek; előnyük, hogy szállí­tásnál kis helyet foglalnak el, s mégis rövid időn belül „userabe helyezhetők"* A A közművelődés fehér foltjai Többet egy csapásra Milyen könnyű művelet- nőtt kiállítások mellett Sze- szére. S ezzel mindenki jól lenségünket azzal leplezni, ged képzőművészei elvitték járna: képzőművész épp­hogy hangos és humorosnak alkotásaikat néhány üzembe, úgy, mint a munkás vagy teszünk gyárba is. Nem sok sikerrel, maga a gyár. vélt kijelentéseket képekre, szobrokra, no meg az alkotókra. Ezektől a „jó­pofaságoktól" hemzsegnek az utcai megnyilatkoiások épp­úgy, mint a kiállítások ven­dégkönyvel : „Gyerekmun­ka, ilyet az én Julcsim is Újmódi mecénások Magasak az árak Sokaktól hallottam, hogy így a „rablóbolt", úgy a Nem hiszem, hogy a töb- „rablóbolt". Mígnem kide­lud, ha jól elverem". „Re- bet egy csapásra népmesei rült, hogy a nép adta elne­niéíem, adnak hozzá haszná- fordulata, realitás nélküli vezé. a Képcsarnok szeged, lati utasítást, hogy melyik a képzelgés az az egyre széle- bemutatótermet rejti. Am felső oldala." „Más színű «ebb körben terjedő nézet, igaz, az igaz, nem mienkért festéke nincs?" „Mázolmány." miszerint a képzőművésze- mérik itt a szépet. Egy-egy Olvan színű mint a nejem tek feletti mecénásságot is beíutottabb festő képéiért babfőzeléke"' decentralizálni kellene Ne 10-15 ezer forintot is elkér­az absztrakt állam legyen a nek. Magasak az árak. Gon­mecénás, hanem az üzemek, dolt-e a Képcsarnok a kis­gyárak vegyék át a hajdani pénzű emberekre? Erejéhez, Mi tetszik a melósnak? mecénások nemes szerepét. küldetését. Ezeknek az új mai lehetőségeihez mérten, igen. Akiknek nem futja módi mecénásoknak — üze- egyszerre, de szereük a sze­mek, gyárak kollektíváinak pet és igényesek környeze­Nem tetszik neki a vásár- — kellene figyelemmel kí- tükre, részletre is vásárol­helyi Szántó Kovács-szobor, sérni a városban élő-dolgozó hatnak tót képek után keze­mert Szántó Kovács állító- képzőművészek alkotó mun- lési költségét nem kell íi­lag nem is olyan volt, meg l^Ját. Anyagi eszközeikhez zetni. mérten meg kellene tekinte­•PHI. W Természetesen a bemutató­níük a jelentős kiállításokat, terem törzsközönsége nem s vásárolni kellene annak gyári munkásokból verbuvá­cüak, mert°"tapo6sa a *,libát", anyagából. Alapíthatnának lódott de jó néhány mun­hanem, mert kicsi a nőnek a nagy kiállításokon külön- kásember js^vett mártírt ér csízmát is hordott. Nem tet­szik neki a szegedi Tanács­köztársasági emlékmű, nem feje. Hát mi tetszik akkor? díjakat. Lehetőségeit kihasz- részletre szép és Tetszik Dankó Pista szob- nálva néhány nagyobb üzem festményt. Mert többet ra, mert arra állítólag rá ösztöndíjat is alapíthatna fia- egy színvonalas festmény a lehet ismerni. Tetszik a Rá- tal alkotók számára. A mű- szoba falán, mint sok-sok kóczi-szobor, mert a ló olyan vész — munkások között for golódva naponta — elhinte né a látáskultúra szépen tartja a fejét. Szegeden a képzőművészeti kiállítások száma és látoga- munkások között totteága évről évre növek- képein, kiállításául megmá­szik. Egy város, egy társa- gyarázhatná a képnézés ábe­dalmi réteg vizuális ízlését céíét- esetleg nagyobb mun­gyökeresen megváltoztatni, évtizedek megfeszített mun­kájára van szükség. Nyugdí­jas munkás egy ötvenes évekbeli megcsontosodott és ( megtorpant realizmust kép­viselő festő kiállításán eze­ket írta a vendégkönyvbe: „Ez a művészet! Képek, amelyeket nem kell magya­rázni. Képek, amelyeket nem lehet fordítva a falra akasz­tani. Portrék, amelyek alá­írás nélkül is ráköszönnek ismerőseikre. így jó ez. Így he­lyes. Kérjük, ne hódoljon be semmiféle formalizmusnak," így nem jó ez, így nem helyes. Mert a hozzá hason­ló, szépre érzékeny munkás­embereket nem fogta kézen időben senki, nem vezette végig azon a nem is min­dig sima úton, melyeknek végén magától rájön, nem varázslat vagy szélhámosság a modern képzőművészet. Mindenki megértheti, ha egy kis fáradságot vesz, ha szán­dékában van megismerni. 1971-ben 46 tárlatot ren­deztek a városban, mellet­tük több rendezvényt, talál­kozókat. Az országos hírűvé kát készíthetne az üzem ré­tévében látott reprodukció, megannyi olcsó és ízléstelen alapjait, giccs. És minden megvásá­készített rolt kép egy-egy tégla az új ízlés, a korszerű műveltség bástyáján. (Folytatjuk.) Tandi Lajos Zsiguli és társai Kevés példa van rá az kocsikba, ami ugyancsak fi­ipartörténetben, hogy egy gyelemre méltó, tudva azt, olyan hatalmas üzem, mint hogy a nagy nyugati autó­""'Jyen a Togliattiban tele- árak JQ-SO százalékos pített autógyár — a Zsigu­lik „szülőotthona" — terve- kooperációval dolgoznak, zéssel és építéssel, a gyár- A szovjet autógyár jövőre tás megkezdésével együtt már goo ezer Zsigulit fog út­három év alatt létrejöjjön. jára bocsátani, de évi egy­Méretelre jellemző, hogy a milliós a perspektivikus ka­szerelőszalagokat magába- paritása. Azt hihetnénk, foglaló főépület 2 kilométer hogy az üzem hosszú évekig hosszú és 500 méter széles, cgUpán a már Jól Ismert, a világ egyik legnagyobb egyetlen típust fogja gyáría­gyári csarnoka. A gyárban ni( a Zsiguli 124-est (VAZ— hozzávetőleg 150 ezer (!) ter- 2101-et). A Zsiguli kombit melőberendezést állítottak azonban máris „szalagra tet­munkába a három év alatt, ték", a tíz lóerővel nagyobb s pillanatnyilag mintegy 50 teljesítményű Zsiguli luxus ezer dolgozója van a hatal- 125 típus szalagja pedig már mas üzemnek. A gyár mind- készül. A gyár ezután két­össze 10—15 százaléknyi más évenként hoz majd ki új országból származó kooperá- modellt, elós terméket épít be a gép- K. S. Hullámsír 18. így csak megállt egy percre, átadta magát annak a hízelgő tudatnak, hogy Etelka talán megérzi az ő közellétét, aztán a hepehupás, göcsörtös öt­pacsirta utcán át fölbaktatott a valamivel ma­gasabban fekvő Oskola-utcáig, melynek sarkán ott kellette magát a lámpával kivilágított, de most sűrű ködben borongó kocsma: az Arany Oroszlán. Kocsmája, vendéglője, mulatóhelye volt a vá­rosnak kisezer, az itteniek barátkozó, politizáló természetüknek megfelelően szívesen üldögéltek a zöld asztalok mellett, megtárgyalták saját ügyeiket, aztán rátértek a városéira, melyek rendszerint érintették magánérdekeiket is. Bi­zonyos, hogy volt ebben a falu-városban valami testvéries közösségi szellem, valami természetes demokratizmus, mely osztályok és rétegek kü­lönbözőségét az egymás megbecsülésének min­dent áthidaló tiszteletével ismerte el, de arról is meg volt győződve, hogy ezek a különbözőségek nem fokozatlak, mert mindenki egyforma, aki a maga helyén becsületesen végzi a dolgáf. S ennek az osztályközi barátkozásnak igazi színte­re a kocsma volt, ahol még a bor igazmondó hatása is csak használt az emberi és társadalmi minőségek közvetlenebb kiegyenlítésének. Néhol, mint a Sörház-utcában, egymást kö­vették a vendéglők, vagy a Feketesas utcában Is, ahol maga a névadó Feketesas képe csúbo­gatla beratkosusra és csöndes darvadozásra a szomjazókat. Ennek különben négy vendég­szobája, vagy százhúsz akó bornak való. pin­céje s ötven ló számára épített istállója is pen a Petrovics Szvetozáré is a Felsővároson, a Kacsa-utcában, melyet Bőgőshajónaik ke­reszteltek el, s nemcsak az odajáró hajósnép volt. Nem messze tőle állt a Hétválasztó, meg kedvéért, hanem a ház előtt álló kifaragott s az Arany Páva, s ezek mind talán csak a gazda saját termésű borának ízével és zama­tával, vagy éppen a kocsmárosné érzékcsiklan­dó látványával különböztek egymástól. Arany Páváról különben az a ketes hitelű le­genda kerekedett, hogy mikor József császár a városban járt, itt szállt meg kíséretével, s oly nagyon megtetszett neki a Kéh vendéglős tűzrőlpattamt menyecskéje, hogy megcáfolva bölcselkedő mivoltát szerelmi viszonyba bo­nyolódott vele, s ennek volt is következménye egy kis Habsburg-csecsemő személyében. Igaz-e, ki tudja? A Kereszt-utcában, közel a postá­hoz, a nehezebb italok kedvelői találtak eny­hülést a Hegyi bormérésben, a Csongrádi Ta­karéktár udvarában a Szöllőfürt, főleg a Bel­városi Kaszinó tagjai számára, a Kelemen ut­cában a Durbincs-lebuj, valahol a Tükör utca táján a Káin-vendéglő, mely Bakay képviselő­nek és pártjának is kedvelt helye volt. de ott árasztotta a sörszagot a Kárász utca sarkán a Próféta, a bohémek tanyája, ahol szerdán és pénteken valódi tiszai paprlkáshal ls várta a vendégeket. A Dömötör-templom mögött, az Oskola-utca sarkún emelkedett az impozáns Hun­gária szálló és vendéglő, mely a város jelentékeny épületei közé tartozott, nemcsak nemes klassz­szicizmusa, elegáns, hosszú vasracsos balkonja, hanem első emeleti díszterme miatt is, ahol tálakat, hangversenyeket, összejöveteleket, sőt pártgyűléseket rendeztek, aminthogy jelenleg ls az egyik elkerített kiállítási fülkében Edison két új csodálatos találmánya latható s néhány krajcárért egy fizikatanár útmutatása alapján használható is: a telefon és a fonográf. Volt még persze tömérdek kocsma, így ép­bőgőnek nevezett hajóorr miatt is, mely arra utalt, hogy ott már Petrovicsék előtt ls super, vagyis hajóács Lakott, s ez a kívülről is ész­Az revehető megkülönböztetés, a cégér, kijárt ne­ki ugyanúgy, mint molnárnak a malomkő Egyébként most ebben a házban laktak Bite Gáborék, mert az öreg Petrovics halála után éppen egy esztendő múlva, Péter, a hajóács el­vette Zágorat feleségül, s korábbi Zárda-utcai, legényes lakásából ideköltözött. A kocsma, a zsandárok zaklatása miatt, addigra meg is szűnt. Volt még a városnak néhány bordélyháza is, melyekről nem illett tudomást venni, egyik ugyancsak a Sörház-utcában, a másik meg az alsóvárosi Liliom utcában, mely közel lévén az indóházhoz, az átutazó ifjúságot, s az ügynökö­ket szolgálta ki, a legdiszkrétebben kezelt nyil­vános ház azonban ott szemérmeskedett lefüg­gönyözött ablakaival a városháza mögött, a Fe­ketesas-utcában, s ennek az volt a titkolt ne­vezetessége, hogy Ide csak disztingvált urak, városi tanácsnokok s köztiszteletben álló sze­mélvek járlak, akik vagy beleuntak házassá­gukba, vagy szerették a változatosságot, vagy egyszerűen az italozás örömét a szerelem foko­zottabb mámorával kívánták betetőzni. Külö­nösen egy Daka Miklós nevű, kissé már éle­medettebb városi úr volt a hírhedt hely törzs­vendége, akinek felesége bénán feküdt már évtizedek óta, s a vágyaktól, elcsigázott férj a látszat szigorú megőrzése mellett esténként egy Maca nevű megesett parasztszépséggel szórako­zott, s néha oly önfeledten, hogy félhavi fize­tését ls nála felejtette. (Folytaljuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents