Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

KEDD, 1972. JtLIÜS 18. 3 Határőrnap Röszkén Népes nagygyűlés - Oklevél két községnek Kitüntetések Vasárnap szép és emlékezetes határőrnapot tartottak az ünnepi díszbe öltözött Röszkén, s itt kapta meg Röszke és Gyálarét a határörközség kitüntető címet. A jelentős eseményen a szíves meghívásnak eleget téve részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter Já­nos külügyminiszter, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Kovács József, a járási pártbizottság első tit­kára, megyénk több országgyűlési képviselője. Ott volt a határőrség országos parancsnokságának képviseletében dr. Érsek Bertalan is. A jugoszláviai Horgosról baráti küldöttség érkezett A két község lakóit a sze­gedi munkásőrség zenekara ébresztette, majd térzenét adott. A határőrség lovashar­sonásai is jelezték a reggeli órákban a fontos eseményt. Délelőtt 10 órakor a Him­nusz hangjaival kezdődött a népes nagygyűlés. Sebők Jó­zsefnek, a röszkei csúcs­pártvezetőség titkárának megnyitója után Dudás Ist­ván, a határőrség kerületi parancsnoka adta át Csa­mangó Mihály röszkei, s Csorba Mihály gyálaréti ta­nácselnöknek a határőrköz­ség cím kiérdemlését tanúsí­tó díszes oklevelet. Felszólalt Péter János külügyminiszter és Komócsin Zoltán is. Beszéde elején Komócsin Zoltán az ünnep alkalmából átadta Röszke és Gyálarét lakóinak, határőrei­nek az MSZMP Központi Bi­zottsága, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány üdvöz­letét. Ezután arról is beszélt, hogy a határőrök és a lakos­ság kapcsolata Röszkén és Gyálaréten is sokrétű. A ha­tárőrség, mint általában egész fegyveres erőnk, a né­pet szolgálja, egy vele, s ezt jelképezi az oklevél. A ha­tárőrök és a lakosság együtt­működése a határrend biz­tosításáért egyszerre hazafias és internacionalista tett. Az ünnepségen Dudás Ist­ván kitüntetéseket, oklevele­ket és jutalmakat adott át azoknak, akik különösen ki­emelkedően tevékenykedik a határőrök és a lakosság kap­csolatainak gazdagításáért. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Kéri Márton, a röszkei Kossuth Tsz párt­titkára, ezüst fokozatát Ger­gelyfi Tamás, a gyálaréti ta­nács vb titkára és Tóth Ist­ván buszvezető, bronz foko­zatát pedig Varga János, a röszkei Kossuth Tsz trakto­rosa. Kiváló Határőr jelvényt vett át Sebők József, a rösz­kei csúcspártveztőség titká­ra, Csamangó Mihály, a röszkei tanács elnöke, Ta­nács Imre, a röszkei Kossuth Tsz elnöke, Kószó József, az Aranykalász Tsz elnöke, Varga József, az Űj Élet Tsz üzemegység-vezetője, Adám Sándor, a gyálaréti Komszo­mol Tsz főagronómusa és Kószó Béla, a gyálaréti Komszomol Tsz traktorosa. Csamangó Mihály Röszke dolgozói nevében vörös se­lyemzászlót nyújtott át Bán János őrsparancsnoknak. A Bán János parancsnoksága alatt álló őrs birtokosa az Élenjáró Alegység címnek. Vida Lajos őrsparancsnok is vörös zászlót vett át. Csorba Lajos Gyálarét lakói képvi­seletében nyújtotta át a zászlót Hajdú László őrspa­rancsnoknak. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival fejeződött be, majd díszelgett a Kos­suth Lajos főiskola szegedi határőr tagozatának százada, s a helyi ifjú gárdisták és az úttörő határőr szakasz. A nagygyűlés után gazdag kulturális és sportprogram szórakoztatott. M. S. Csövek Mint erek a testet, behá­lózzák a földet a városok alatt a csövek. Hozzák a tiszta vizet, viszik a szeny­nyezettet, az elhasználtat, szállítják a gázt, hogy ké­kes lánggal lobbanjon tűz a konyhában, kábelek futnak bennük. Életet hoznak, s visznek a csövek, Egy-egy útépítésnél döbben rá az em­ber, hogy valóságos dzsungel van már belőlük a föld alatt. Olyankor bukkannak elő az elfedettek, a megrozs­dásodottak, a levegő érinté­sére azonnal összeomlók. Ajánlatos vigyázni velük, mert ha megsérülnek, hasz­nuk visszájára fordul. Föl­tör a víz, s eláztatja a fala­kat, szivárog a gáz, s rob­banása lakásokat rombol. Ügyelni kell rájuk, mert a föld ellenségük is, lassan de biztosan eszi őket. — Általában tizenhármán. S ez nagyon kevésnek bizo­nyul. 360 kilométeres a há­lózat, 10 ezer házi bekötés van. S ha valahol kilyukad a cső, akkor az sürgős. De any­nyi az ilyen eset, hogy nem jutnak el mindenhová a dol­gozóink. — Mit lehet tenni? — Ahol csak lehet, mű­anyagra vagy öntöttvasra cseréljük ki a csöveket. 1965 óta csak ilyeneket helyezünk le a talajba. Azokkal van sok baj, amelyek régebbiek. — Tudtak-e arról, hogy a pincében egy öregember la­kik? — Mintha említették vol­na a lakók. víz akkor tört rá megint, amikor egy operáció után haza tudott jönni a kórház­ból. örül neki, hogy jó az idő; Egész nap sétál, kint üldö­gél. Mert bent fullasztó a le­vegő, ablakot sem lehet nyit­ni. Két méterre szurkot ol­vasztanak az udvaron. — Mit tud így csinálni egész nap? — Olvasok, sétálok. Meg várom a jószerencsét, hogy innen elmehessek. — Valamelyik család nem tudta volna befogadni? — Kicsik, kérem, ezek a mai lakások. Még nekik is. ELLENSÉGE A VÍZ KÉSLEKE­DÉSEK A röszkei nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja KISZ-vezetők továbbképzése Kétszáz NDK-ban dolgozó magyar KISZ-vezető érke­zett hétfőn a salgóbányai KISZ-vezetőképző táborba, ahol egyhetes továbbképzé­sen vesznek részt. A fiata­lok előadásokat hallgatnak, egyebek között a közelgő VIT-re történő felkészülés­ről. az újonnan NDK-ba kerülő ifjú szakmunkások segítéséről. Programjukat járőrver­seny, szellemi vetélkedő és irodalmi est színesíti. (MTI) Magyar igazságügyi küldöttség utazott a Szovjetunióba Dr. Korom Mihály igaz­ságügyi miniszter vezetésé­vel hétfőn négytagú igaz­ságügyi küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció V. I. Tyerebilov szovjet igazságügyi miniszter meg­hívásának tett eleget. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Markója Imre, az igazságügyi miniszter el­ső helyettese, dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszter­helyettes és dr. Szakács ödön, a legfelsőbb Bíróság elnöke búcsúztatták. Jelen volt az elutazásnál Sz. Sz. Szatucsin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének tanácsosa. (MTI) A Közép fasor 37/A szá­___ mú ház előtt heteken át folyt a víz. Először csak az utcán nö­vekedett tóvá, aztán betört a pincébe, öregek, s fiatalok vödörrel merték a fáskam­rákból. Aztán megérkeztek a szerelők, de — a házbeliek szerint — csak piszmogtak, nem tudták megjavítani. S végül, amikor már elvonul­tak vagy harmadjára, figyel­meztették a lakókat, hogy most egyelőre jó lesz, de nem biztos, hogy sokáig tart. — Agresszív arra a talaj — mondja Nagy Gyula fő­művezető a vízműveknél. — Annak idején, amikor az új házak épültek, a vízbeköté­sekhez horganyzott csöveket használtak. Ma már ilyet nem is engedélyezünk. — S miért nem mentek azonnal javítani? — Itt a napló. Azonnal kiadtuk javításra. Május 16­án jelentették, másnap már tudtak róla a szerelők, de közbejött a vasárnap, hétfőn Odesszában egy kazánházat elöntött a víz oda kellett menniök. Aztán mindennap ez a bejegyzés: kiadva. Vé­gül eljutottak, itt mutatja a napló: idombeszerelés, azaz a kilyukadt vezeték egy ré­szét kicserélték. Másnap is­mét folyni kezdett, mert fel­jebb lyukadt ki. Várható — hiszen töltött, törmelékes a talaj —, hogy az egészet ki kell cserélni. — Nem azt kellett volna azonnal ? — Nagyon nagy munka lenne. A vízmérőig kell el­jutnunk, az pedig a ház pin­céjében van. — Hányan dolgoznak ma sürgős javításokon? A pince­lejárat mellett, szárító­helyiségben meghúzódva, egy öregember lakik. Már más­fél éve ideiglenesen. Ami­kor a falakról ömleni kez­dett a víz, a bútorokat a szo­ba közepére hurcolta, jöttek a ház lakói, azok segítettek merni a vizet. Mintha ül­dözné a víz. — Mióta lakik itt? — 1970. december 1. óta. — Miért? — A Bajai út 3. számú há­zat, ahol laktam, a belvíz rongálta annyira meg, hogy lakhatatlanná vált. — Sajátja volt? — Igen. Eladtam lebontás­ra, a pénzt meg elosztottam a családjaim között. — Oly sok van? — Nyolc. Van, aki Tar­jánban lakik, van aki Ásott­halmon. Széjjel vannak a családok. Akik Szegeden laknak, eljöttek segíteni, mikor feljött a víz. Sárkány Kálmán 1956 óta nyugdíjban van. Valaha vö­nalbejáró pályaőr volt. Most megrokkant, beteg ember. A A TALPUNK ALATT Kint fák, fák — Újsze­ged ba­rátságos zöldjei. Köztük a csöndbe bújva, házak. Alig tízévesek. Szépek, gondozot­tak. Féltik őket — mondják a lakók —, mert szeretnek itt lakni. Féltik a víztől is, amelynek nyoma meglátszik a pincefalon. S félnek is azoktól a napoktól, amikor reggel gyorsan tele kell en­gedni a kádat, hátha elzár­ják a vizet. S hogy sietni kell ismét a pincébe, vödör­rel a kézben, ha a rossz csőbe ismét kilyukad. Agresszív a talaj — mond­ja a művezető, fáradtan és idegesen. Mert ismét csörög a telefon, jelentik, hogy va­lahol folyik a víz, omlaszt­ja az utat. Többnyire nem tudunk róla, hiszen a tal­punk alatt mélyen van ez a másik város: a csöveké. A betonból, vasból, műanyag­ból valóké. Fekszenek a földben, hozzák, s viszik a vizet, áramot, gázt. A tech­nika áldásai, melyeket az idő könnyen a technika át­kaivá lényegit. Tán, hogy figyelmeztessen: immár nél­külözhetetlenek. Veress Miklós Vulkánexpedíció Útnak indult Budapestről portjának hét tagja az Etna, az első magyar vulkánex- a Vezúv és a Stromboli pedíció. Ugyanis a Vízgaz- megmászására készül. dálkodási Kutatóintézet Terv szerint jövő hét kö­amatőr barlangkutató cso- zepén jutnak fel a Vezúvra, Felmentések, kinevezések A Minisztertanács Tóth Károly miniszterhelyettest, a kormány Honvédelmi Bizott­ságának titkárát nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel — saját kérelmére — ér­demeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette. Egy­idejűleg Trombitás Dezsőt miniszterhelyettesi rangban a Honvédelmi Bizottság titká­rává kinevezte. A Minisztertanács dr. Ger­gely Istvánt, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettesi tisztségéből — ér­demeinek elismerése mellett — felmentette és dr. Madas Andrást mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettessé kinevezte. A Fóti Gyermek­város iubüeuma Az országos gyűjtés ered­ményeképpen épült Fóti Gyermekváros idén ünnepli fennállásának 15. évforduló­ját. A ma már 66 holdas ott­hon csaknem 900 gondozott­jánalt eltartására és nevelé­sére évente húszmillió fo­rintot fordít az állam. Ezzel kapcsolatban érde­mes emlékeztetni a legújabb statisztikára, amely arról tanúskodik, hogy jelenleg hazánkban 139 nevelőotthon működik, s fenntartásuk évente csaknem félmilliárd forintba kerül (a felszabadu­lás előtt 77 árvaház volt, de ezek közül csak 15-öt tartot­tak fenn az állami költség­vetésből). Barátságvonat indul Odesszába Az idén ünnepli megala­kulásának 50. évfordulóját az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, amelynek egyik nagyon szép városához, Odesszához testvérvárosi ba­rátság köti Szegedet. Az IBUSZ szegedi kirendeltsége az ünnepségekre szeptem­oerben 300 fős különvonatot indít. A szegedi utazókat gazdag, 9 napos programra szervezik. A résztvevők két napot töltenek az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság szép. történelmi és építőmű­vészeti emlékekben gazdag fővárosában, Kijevben, ahol megtekintik többek között a nevezetes Szófja-székesegy­házat és a Lavrát. Odesszá­ban részt vesznek az 50. év­forduló ünnepségein, és egy­napos hajókirándulás kere­tében Jaltába, a híres feke­te-tengeri üdülőhelyre is el­látogatnak. Az utazás rész­vételi díja 2 ezer 950 forint, amelyhez OTP-kölcsön is igényelhető. Az utazásra — amelyet a szegedi pártalap­szervezetek támogatásával szerveznek — 600 forint elő­leg befizetésével a megye bármelyik IBUSZ-irodájá­ban lehet jelentkezni. Az IBUSZ 40 rubel költőpénzen kívül kívánságra még 140 rubelt külön is biztosít. Papírgyártó óriás gép Az osztrák Mayer—Meln­hof kartonlemezgyárral kö­tött kooperációs megállapo­dást a Lignimpex Külkeres­kedelmi Vállalat közvetíté­sével a Papíripari Vállalat. A szerződés értelmében a Papíripari Vállalat Budafo­kon létesítendő új üzemében egy kartonlemezgyártó, óriás gépet helyeznek üzem­be, amelyet az idén még osztrák szakemberek irányí­tásával működtetnek. Az új berendezés többszín-nyo­másra alkalmas korszerű csomagolóanyagot állít elő. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents