Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

8 PENTEK, 1972. JÜLIUS 14. Iu II —IIIMI • MIM •——in— T' V U EJ 0313 Jubileumi park középkori várfal előtt Burbulya üzemet szervez — Kellene egy üzem- és munka­szervező szakember nekünk is — mondta orra hegyét nyomkodva Burbulya igazgató. Ez nála mindig a gondolkodás jele szokott lenni. — Kellene bizony... — hagyta helyben Placsovics, a főkönyvelő, mert úgy érezte, mégiscsak más len­ne egy olyan vállalatnál főköny­veim, ahol ez az izé szakember dol­gozik. — Akkor alkalmazzunk egyet! — bökött Burbulya mutatóujjával az íróasztalra, mintha egy hangyát akarna agyonnyomni. Pénz van rá? — Pénz? Egy olyan izé szakem­berre ... — Üzem- és munkaszervezőre ... — ... No, arra gondoltam én is ... Szóval, egy ilyen emberre lenni kell pénznek. Most már csak az a kér­dés, hogy hozzunk-e ilyen szakem­bert, vagy emeljünk ki sorainkból? — tette fel fontoskodva a kérdést Placsovics, és úgy csüngött Burbu­lya ajkán, mint ama bizonyos gyü­mölcs a fán. Rövid, de tömör orrnyomogatás: — Én úgy vélem... Ügy gondo­lom ... Igen... Úgy döntök, bizto­san egyetértesz vele, hogy saját erő­inkből oldjuk meg ezt a fontos kér­dést. Sőt, rögtön javasolnám is a Letenyét! Mi? — A Letenye? Hm. Valóban nem ostoba fickó. Ügy tudom, két dip­lomája is van, sőt, talán még szer­vezésből is vizsgázott valahol... De fiatal még! Ha most kiemeljük, ki­vesszük a seprűt a kezéből, először is piszkos lesz megint az A—2-es csarnok, s akkor joggal tiltakozik majd újfent a szakszervezet... Má­sodszor meg mit mondanak az öre­gek? öt nem javaslom ... — Mondasz valamit... A fiatal­ság könnyen hajlik az önteltségre ... Megvan! Mit szólnál, kedves Pla­csovics kolléga, ha a Povácsai Ödönt tennék meg üzem- és munkaszerve­zőnek ... Tizenkét évet dolgozott a Fordéknál, ott megtanulta, mi a meló! Megvan a közgazdász diplo­mája is, és... — Ugyan már, igazgató elvtárs ... hová gondolsz? — méltatlankodott Placsovics. — Povázsai disszidens volt és... — Ugyan ... Jóformán még gye­rek volt, amikor a szülei 1945-ben kivitték! Amint lehetett, jött haza, és... — Akkor is... Szocialista üzemet olyan valaki szervezzen, aki ezt a kapitalista Fordéknál tanulta? Pfuj, már megbocsáss! Pfuj! Mit monda­nának a dolgozók? Meg nem is olyan fiatal már... A negyvenen is túl van ... Még húsz év és megy nyug­díjba ... Nem javaslom ... Helyette, tudod kire gondolok? Lukicsnéra! Az munkalélektanból disszertált és vezetőképzőre is járt... — Ugyan kérlek, az egy jó nő! — Na és? — Mit na és? A jó nő nem lehet okos nő. Bármilyen diplomája is van. Nekem különben se ringassa a munkásosztály gépei között a fa­rát ... A munkaerkölcs az semmi, kedves Placsovics? Itt én vagyok a felelős még a munkaerkölcsért is... — De akkor ki legyen az az izé? — tárta szét tanácstalanul a karját a főkönyvelő. — Ügy gondolom, hogy a Kaje­vác kartárs kitűnően megfelelne en­nek a feladatnak — vonta össze ha­tározottan a szemöldökét Burbulya. — A Kajevác bácsi? — Igen. Mit csodálkozol?... Öt nyugodtan nélkülözhetjük. A rak­tárban is csak azért tartjuk, hogy ki legyen a nyugdíjig az ideje. — De a szervezés... Az üzem­szervezés? — hüledezett Placsovics. — Lári, fári... A Kajevác bácsi ért hozzá ... Tizenöt évig volt szer­vező az üzemben... Mármint kö­zönségszervező ... Miatta nem bu­kott meg évekig a szinház... Iste­nem, de jó ötlet volt... Nem hiába: az igazgatónak a feladata, hogy öt­lete legyen — mondta megelégedet­ten Burbulya, és Kajevácért telefo­náltatott. Gyurkó Gcza A NYOMDÁSZAT A SZEGEDI KIVALÖI SZIMFONIKUSOK BUDAPESTEN Országos sikert könyvelhet­nek el a szegedi nyomdászok. Alig kezdődtek el ország­A Magyar—Udmurt kötészeti szerte kulturális életünk nyá­szocialista brigád, amely ri rendezvényei, Budapes­1971-ben elnyerte a „Vállalat ten már elkészült a szeptem­Kiváló Brigádja" címet, most ber 25—október 26 közötti a legmagasabb kitüntetést is Zenei Hetek műsora is. Az elnyerte: a „Szakma Kiváló egyhónapos gazdag program­Brigádja" címet. Tegnap dél- ban, ahol többek között fel­után a Könnyűipari Minisz- lép Dávid Ojsztrah, Claudio tériumban adták át a szoci- Abbado, Hopzibah és Yehudi alista brigádmozgalom e je- Menuhin is, egyetlen vidéki les kitüntetését Flach István- filharmóniai együttesként né brigádvezetőnek. A 10 ta- koncertet ad a Szegedi Szim­gú könyvkötészeti kollektíva fonikus Zenekar. A szín­1960-ban alakult, s kiemelke- házi események unikumát a dő eredményeivel, a „szo- londoni Royal Shakespeare cialista módon dolgozni, ta- Company vendégjátéka ígéri Alkotó munkakedv wmmmmmmrn A millenniumát ünneplő Székesfehérvár lakossága nulni, élni" jelszó "megváló- a Szentivánéji áTommaL nagyrészt társadalmi munkával valósítja meg régi tervét, sításával érdemelte ki azor­a középkori várfal előterében jubileumi parkot létesít. Ezért lebontották a Piac tér—Liszt Ferenc utca sarki régi „bazársort", amelynek helyén a park létesül. A tér köze­pén felállították a varos szülöttjének — Bori Jenő szob­rászművész „Püspök kútját". szágos elismerést. GYOGYSZERCSERE KEZEK HELYETT EMELŐ VILLA BRIGÁDOK AZ ÓVODÁÉRT A szocialista cím elnyeré­PONYVASZÖVETBÖL — TÚLTELJESÍTÉS A Szovjetunió három A kétkezi fizikai munka áj könnyítésére emelővillás tar­rákellenes kísérleti gyógy- goncát vásároltak ós fogtak szer szállítását engedélyezte mUnkára a Szegedi Hang­oz Egyesült Államok részé- szerevárban Évente 2 e/er Sok szegedi üzem exportál re _ jelentette be szerdán t^ farönk S mec­sét iden hat hangszergyári a Szovjetunióba. Régi üzleti dr. C. Gordon Zubrod, az műhelyekbe vató szat­brigád tagjai tűzték célul kapcsolatokat ápol és fej- amerikai nemzeti rákkutató . . . maguk elé. Felajanlásaik közt leszt tovább a Kenderfonó intézet munkatársa, aki rö- í1™^ „J*® a szerepel, hogy társadalmi és Szövőipari Vállalat is. viddel azelőtt amerikai or- ^Kr'^. ^.tLo^^^tt" munkában 4 szekrényt ké- Nagy mennyiségű ponyvát vosküldöttség élén látogatott rdDD1 munKaKoruimenyetcet. szítenek a szomszédoknak; a szállitanak idén is a Szov- el Moszkvába. Cserébe az jetunióba. Szerződési kötele- Egyesült Államok a külónfé- BOR­zettségeiknek derekasan ele- le rosszindulatú daganatok VILÁGVERSENY get tesznek, erre utal, hogy kezelésére kikísérletezett ho­már 74 ezer négyzetméter rom Gyógyszert kuld a Szov- a borvilágverseny évében túlteljesítést értek el a jetuniónak. Zubrod doktor hat rangos nemzetközi ren­ponyvagyártasban a KSZV kijelentette, hogy a szóban A százéves Budapest évmilliós titkairól Hétvezér utcai reknépének. HASZNOS ÚJÍTÁS óvodu gye­Ügyes dobozadagoló beren­dezéseket működtetnek idén a dolgozói. Szegedi Gyufagyárban Boro- VÉRADO nap VICS Jozsefujasa alapjan TEXTILMÜ VEKBEN „hazilag készítették ezeket a konstrukciókat, a 4 szer­kezet összesen 20 fős megta­karítást jelent a gyufagyá­riaknak. forgó három szovjet gyógy­Mindenáron Esküvői szertartás után az ifjú pár kilép az utcára. Ebben a pil­lanatban egy fiatalem­ber válik ki a tömegből és mosolyogva, fensősé­gesen így szól a fiatal­asszonyhoz: — Ejnye Sárika, min­denáron féltékennyé akarsz tenni? dezvényen szerepel a ma­gyar borokkal a Monimpex ,...., . , Külkereskedelmi Vállalat, szer kozul egyről már ko- Magyarorezág az országos rabban értesültek, további borverseny elődöntőin to­Már a második véradó nap kettőről még sohasem hallót- vábbjutott 66 legjobb borával volt az idén a szegedi textil- tak. szerepel. .v művekben a Vöröskereszt­alapszervezet rendezésében. A gyár dolgozói közül két­száznégy önkéntes véradó volt, köztük a gyár vezetői is. A két véradó napon re­Nemcsak vadásznak A Lengyel Vadásztársasá- A lengyel erdőkben, mező­gok Központi Szövetsége kön és réteken most több 1923. július 9-én tartotta mint 200 bölény, 1000 jávor­kord született, összesen 406 alakuló ülését, tehát 1972 szarvas tehén, 42 000 szarvas, áldozatkész ember volt. nyarán ünnepli fennállásé- 300 000 őz, 40 000 vaddisznó, LELET "^k íél évszázados évfordu- igen sok apróvad és madár lóját, ötven év után, ma 3000 él. Az állam anyagilag támo­Faragott fehér márvány CS0p0rtban 51 000 tagot tö- gátja a szövetség vadászati dombormű — a 2—3. század niörít, s nemcsak a vadá- tudományos kutatásait, s a fordulóján készült — került szatra összpontosítja figyel- lengyel tudósok nemzetközi napvilágra a világhírű szom- mét, hanem széles körű tár- vadászati konferenciákon va­bathelyi Isis szentély közeié- sadalmi tevékenységet is ló részvételét, ben, leletmentő feltárás köz- szervez az állat- és környe- A iengyei vadászok az el­zetvédelem terén. ben. LOPOTT. CSALT Szőke Lajos büntetett elő­életű szegedi (Cserepes sor 4/3.) lakos június 9-én egy Műanyag kontaktlencse A közvetlenül a szemgo- ahhoz, hogy az emberi szem lyóba behelyezhető kon. akt- elviselje őket. a harmincas A közelmúltban két cseh­múlt évtizedek nemzetközi kiállításain több kiemelkedő sikert arattak. Különösen jól szerepeltek az 1910-es bécsi, az 1937-es berlini, az 1967-es újvidéki, az 197 l-es buda­pesti és torinói kiállításon. budapesti kiállításon általá­nos elismerést vívott ki a 140 ritka madárból álló len­lopott kulccsal behatolt Ba- évekbcn Eltalálták. Először szlovák tudós — a prágai Torinóban megszerezték az rat Ferenc (Szekkutas, 11. ugy tünt_ hogy ezek a kon_ nagymolekuláris kémiai in- első helyet: megkapták a dí­ker. 64.) szam alatti tanya- taktlencsék kiszorítják a tézet igazgatója és az intézet Jak egyötödét, köztük 30 jába és onnan ellopott 2500 hagyomanyos szemüveget, egyik tudományos munka- vertarany-, 14 arany-, 8 forintot. Pár nappal később, Ezeknek a lencséknek két- társa —, teljesen új anyagot ezüst- és 1 bronzérmet A június 14-en ugyanilyen ségtelen előnyeik mellett fedezett fel kontaktlencsék " módszerrel hatolt be Becsei azonban fogyatékosságaik is gyártására. Ez az anyag Sándorné (Mártély, Tanya vannak _ a kemény üveg olyan lágy, hogy a szem _ ... 303.) szám alatti lakásába is, ingerii a szaruhártyát, be- szinte egyáltalán nem érzi a gyel gyujtemeny, amit ke­ahonnan női karórát, zseb- tegségeket idéz elő. A lá- jelenlétét. Ez az anyag sobb reszben az olaszországi órát. és más értéktárgyakat gyabb, szerves üvegből ké- olyan, hogy levegővel érint- ~.ran Eal'adlsc;\ részben pe­vitt el magával. Ezenkívül kontaktlencsék megje- kezve kiszáradna és defor- d|!nfékdoztek muzeumnak széneladas cimen tobb ta- .. ~ málódna, de a szemben, ajanaeicoziaK. nyai lakostól csalt ki néhány lenese uj remenyeKet Kei- ahol áUandó a nedvesség, A lengyel vadászat több száz forintot. Szőke Lajost, a tett, de ezek is túlságosan megőrzi formáját és lágysá- mint ezeréves múlttal és ha­rendörseg őrizetbe vette. keményeknek bizonyultak gát. , gyományokkal rendelkezik. Az idén ünnepeljük a 100. évfordulóját annak, hogy a fővárost alkotó városrészek Budapestté egyesültek. Azt azonban általában csak a geológusok tudják, hogy Bu­da és Pest kereken 25 mil­lió évvel ezelőtt vált el egy­mástól — földtörténeti szem­pontból. Erről a másik „évfordu­lóról" szól Juhász Árpád geológus Az ismeretlen Bu­dapest című tanulmánya. Juhász sorra veszi a Duna két partján található réte­geket és a bennük rejtőző növényi és állati maradvá­nyokból vonja le következ­tetéseit annak igazolására, hogy ezen a területen tró­pusi tenger volt az ősidők­ben. A földtörténeti középkor­ból maradt mészkő- és do­lomitrétegek bőségesen tar­talmazzák triászkori tengeri lények maradványait. Nem szegény tengeri állatok ma­radványaiban a hárshegyi homokkő és a kiscelli agyag sem. Az oligocén-kori ten­gernek ezt a durvakavicsos homokkövét egyébként az egész országban, ahol elő­fordul. ..hárshegyinek" neve­zik, akármilyen messze is van Budától a lelőhelye. A kiscelli agyagról pedig any­nyit, hogy olyan sokféle ős­állatot tartalmaz, hogy egész Európából ide járnak azo­nosítani a korabeli agyagré­tegből származó csiga-, rák-. teknőc- és halmaradványo­kat. A budai oldalon a met­ró hosszan halad ebben a rétegben. Ujabb fúrások a pesti síkság alatt is megta­lálták ugyanezt az agyag­vonulatot, ami bizonyítja, hogy a Duna két partján el­terülő részek földtörténeti kettéválása „csak" 25 mil­lió évvel ezelőtt történt meg. Ebben az időben Buda szi­getként emelkedett ki a ten­gerből, a pesti oldalt és nagyrészt az Alföldet is szi­getekkel tarkított trópusi tenger borította. Most pedig ejtsünk néhány szót arról, hogy mit árulnak el az említett tengerüledé­kekben talált növényi, állati és ásványi részek. A tenger által lerakott agyagrétegben a metró Országház és Bazili­ka előtti szakaszán vulkáni­kus porréteget találtak az akkori vulkánkitörések bizo­nyítékaként. A fővárosi ta­lajrétegekben talált korall­telepek pedig csak 20 Cel­sius-foknál melegebb, jól át­világított vizekben éltek. Eb­ből, és a Rózsadomb környé­kén talált pálmakövületek­ből arra következtethetünk, hogy a Pannon-tenger a mai Földközi-tengerhez volt ha­sonlatos, csak éppen a mai tengeri lények ősei lubic­koltak benne; a budafoki sziklákban rejtőző Ostrea ne­vű óriáskagyló pedig a mai osztriga őse. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napllapla. - Megiüealk tétfő kivételével mindennap. hétköznap 8. vasárnap lí oldalon. — Főszerkesztő: V. Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság út­la U Telefon: I3-S35. 13-003. - Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utea s Indexi 390S3. — Előfizetési díj agy búnapra » forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents