Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

PÉNTEK, 1972. JÚLIUS 11. 101 J jt* • • W- : Tanácsok a nőpolitikái határozatok végrehajtásáért Javultak a nők élet­és munkakörülményei A közelmúltban a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága, tegnapi ülésén pedig a Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága vizsgálta és tárgyalta meg, hogy ki­ki a maga területén hogyan járult hozzá a párt és a kor­mány nőpolitikái határozatainak megvalósításához. Erre azért van szükség, mert a nők politikai, gazdasági és szo­ciális helyzetének felmérését követően az elmúlt két év­ben már igen sok eredmény is született. A tanácsok in­tenzív gazdaságfejlesztő tevékenysége kiemelkedően segí­tette a párthatározat megvalósítását. A megye Iparának jellegéből adódóan az országos átlagnál alacsonyabbak a keresetek, s a család életszínvonalának emelése is mun­kavállalásra késztette a nőket. Szegeden január 1-én 35 ezer nő állt munkaviszony­ban, 1800—2000-rel több, mint két évvel korábban, az összes foglalkoztatotthoz vi­szonyított arányuk 44-ről 45,2 százalékra nőtt. Az ál­talános és szakképzésben az eredmények még csak kez­detiek. Most Szegeden a kö­zépiskolai képzésben 50,2, a szakmunkásképzésben 38,5 százalék az arányuk. Hogy minél több nő kerülhessen a jövőben vezető beosztásokba, ott két év alatt ebben is 20 százalékkal nőtt a foglalkoz­tatás. Jelenleg 2600—2800 anya van gyermekgondozási se­gélyen Szegeden. Gondot okoz, hogy amikor a há­rom év lejár, év közben ételt tudna naponta Tarján lakosságának főzni, és a kö­zeljövőben megvizsgálják az illetékesek, miként lehetne ennek egy részét — ha kell átcsoportosítással, szervezés­sel — a gyermekintézmé­nyek ellátására fordítani. A szemlélet változásának megfelelően a nők közéleti részvételében megkezdődött egy korábbinál egészsége­sebb, dinamikusabb folya­mat. Ennek egyik jele, hogy a legutóbbi tanácsválasztá­sok alkalmával igen sok nő került a tanácsokba. A me­gyei átlagnál is nagyobb arányban foglalnak helyeta szegedi járás nagyközségei­ben (21,1 százalék), a járás hely hiányában nem tudják községeiben (22,4), s még gyermeküket óvodába járat­ni, s maguk sem térnek visz­sza szívesen a két vagy há­rom műszakos munka ké­nyelmetlenségeihez. Sok anya nem is venné ki a se­annak alapfeltétele, hogy gélyt, ha közben biztosíta­már most minél többen ta­nuljanak tovább, szerezze­nek magas fokú képzettsé­get. A városban még mintegy 17 ezer nő két vagy három műszakban dolgozik, s eb­ben nagyobb változás a kö­vetkező években nem várha­tó. Változatlanul nehéz a többgyermekes anyák, idős vagy betegeskedő asszonyok munkába helyezése: sokkal többen szeretnének bedolgo­zóként munkához jutni, mint ahánynak módja van, hol­ni tudnák számukra a válla­latnál a csak délelőtti mun­kát és gyermeküknek az el­helyezést. Ismeretes, hogy meglehe­tősen vontatottan halad a bölcsődék és óvodák építése Szegeden, ennek ellenére a lassú fejlődés vitathatatlan. A Patyolat és a kereskedel­mi vállalatok is igyekeztek hozzájárulni a maguk mód­ján a nők otthoni munká­jának könnyítéséhez. A ven­déglátó vállalat új algyői konyhája mintegy ezer adag magasabb arányuk a szege­di városi tanácsban (31,3 százalék). A tanácsokban és a tanácsi vállalatoknál is azonban sokkal kevesebb nő van vezető funkcióban, mint amekkora a társadalmi életben betöltött tényleges szerepük. Mindent összevetve: az utóbbi két évben lényegesen javult a nők általános hely­zete, élet- és munkakörül­ménye, s mivel a nőpolitikái határozatok hosszú időre megszabják a tennivalókat a tanácsok számára is, a fel­adat továbbra sem más, mint e határozatok következetes, a körülményeknek, adottsá­goknak megfelelő valóravál­tása. Kisebb károkat okozott a vihar A szerda esti alig félórás szerint Szegeden mintegy öt­erős szélvihar és az azt kö- ven távbeszélő-állomást né­vető kiadós esőzés kisebb mított el rövidebb időre a károkat okozott Szegeden. Az rendkívüli időjárás. Az ut­Országos Meteorológiai In- cákon letöredezett faágak a tézet helyi állomásának teg- légvezetékre zuhanva szaka­napi jelentése szerint több dást vagy rövidzárlatot okoz­mint harminc milliméter csa- tak. A helyreállítási munká­padék hullott, amely a nagy kat tegnap reggel teljes ap­mezőgazdasági munkát, az parátussal kezdték meg és aratást visszavetette ugyan, kijavították a rongálódáso­dé rendkívül kedvező hatású kat. a kukorica és egyéb kapás- Szegeden több he­novenyek fejlődesére A va- örvénylő forgószéllel Ptécététe tehatolfa hirtelen ^osult, P^ító hatása egé­pmcejebe behatolt a nirteien szen szűk területre koncent­felgyülemlő esővíz, de csak rálódott. Az újszegedi egye­a Gogol utca 10. számú ház- temi botanikus kertben pél­nál kellett tűzoltói segítség, daul egyes erős, egészséges ahol az egyik alagsori lakás- fákat tört derékba, mintha ból egyórás munkával szí- „kiszemelte" volna áldoza­vatták ki a vizet. taít. A megtépázottak mel­A Posta Távközlési Üze- lett levő fák ugyanis egyál­métöl kapott tájékoztatás talán nem károsodtak. Orías öntőmű Jelentős beruházás fejező­dik be ez év végén Dunaúj­városban: a Dunai Vasmű 1,1 milliárd forint költséggel épülő folyamatos öntőműve. Az új létesítmény méreteire jellemző, hogy alapozásához 10 ezer köbméter betont használtak fel, az üzembe 5000 tonna súlyú gépi be­rendezést építenek be. A szovjet tervek alapján, szovjet gyártmányú gépek­kel készülő folyamatos ön­tőmű hazánk első ilyen acélműve lesz. Évente 800 000 tonna acél öntésére lesz képes. Az építkezés az utolsó ál­lomásához érkezett. A fő­vállalkozó, Kohászati Gyár­építő Vállalat munkásai jú­lius végére elkészítik az ön­tőtorony acélszerkezelét. A csaknem négy éve folyó be­ruházáson hat vállalat dol­gozik. Gyerekkorom legszebb emlékei között is első he­lyen állnak az úttörőtábo­rok. Annak idején, 10—15 éve természetes, sőt szinte kötelező volt az úttörőknek — őrsöknek, rajoknak és a hogy csapattábort zen. szervez- lat, hogy a patronáló üze­mek, gyárak három-négy jól dolgozó, de kis keresetű Talán a családból származó úttörő­szegedi nek biztosítsák a táborozási gyere- költségeket. S még egy do­keknek log. A tábort szervező peda­Három úttörő levelét hozta Bükkből. ALIG HÁROM­SZÁZAN hogy mindenki megtalálhat­ja a számára legmegfelelőbb helyeket a megyén belül éppúgy, mint az ország má­tan házfalak között csepe­redő gyermekeiket a hegy­mászások izomlázaitól, a Ti­sza hullámaitól?! Általános finomikártoló gepek dobjainak folyama­tos tisztítását, az ötezer forint újítási díjban részesülhet. Ezt a feladatot ki­dolgozta Miklós Mihály és Battancs János, konstrukciójuk kísérlet alatt áll, lehet, hogy sikereket hoz majd. A rövidített fonási eljárásra is pályá­zatot hirdettek tízezer forintos első díjjal. Már befutott az első ajánlat Papp József segédművezető részéről, újítását próbára bocsátották. Alighanem ott jó az újítási munka, s ott érdemes újítani is, ahol törőd­nek azokkal az emberekkel, akik haj­landók valamit tenni a műszaki szín­vonal, a technológia fejlesztéséért, a jobb, és könnyebb munkavégzés meg­teremtéséért. Az ösztönzés, a megbe­csülés az egyik legjobb mozgatója e harcnak. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyárai között újítási versenyt rendez minden esztendőben. A leg­utóbbi versenyben éppen a szegedi kenderfonógyár újító kollektívája vit­te el a pálmát. A legjobbak külön is jutalomban részesültek. Közel hatezer forintot kaptak a harmadik és a hete­dik helyezettek s ezenkívül két kiváló újítót, Hajdú Józsefet és Papp Józse­fet elküldték a lipcsei ipari vásárra, hárman pedig — Magosi Dezső, Szau­lik György és Szűcs Jenő — elnyertek a Kiváló újító kitüntetés bronz foko­zatát. Elmondták a szegedi kenderfonó­gyár vezetői, hogy érdemes támogat­ni azokat az embereket, akik valami újon törik a fejüket. Beszélgettem magam is egy újítóval, Hegedűs Tibor villanyszerelővel, aki dicsérte az ügy­intézés gyorsaságát, pártatlanságát, s azt a légkört, amely őket körülveszi a gyárban. Pedig az újítók sincsenek va­lami rózsás helyzetben. „Megszületett már az újítások újítása is, vagyis a régebben módosított műszaki megol­dás újabb módosításon ment keresztül. Ezért nem is oly könnyű valami újat kitalálni." Persze nem kell egy-egy újításnál minden esetben milliós meg­takarításra gondolni, sokszor jelent könnyebbséget, jobb körülményt a ki­sebb horderejű ésszerűsítés, újítás be­vezetése is. Hegedűs Tibor legutóbbi javaslata például az volt, hogy a munkagépek fölötti világító testeket egy kis ketrecben álló szerelő cserél­gesse. Mert hogyan történt eddig? Mű­ködő gépek fölött nem lehet dolgozni, azt munkavédelmi szabály tiltja. Ha ki kellett cserélni egy villanykörtét, akkor leállították a gyártógépeket és négy;öt ember foglalatoskodott a cse­csapatnak is —. hogy min- nincs szükségük a táborélet gógusokat nem becsülik meg den nyáron önálló táborral megismerésére? Olyan sokat az iskolák nagy részénél, koronázzák az egész éves találkoznak a természettel, Pedig egy tábor megszer­munkát. S néhány év alatt annyira ismerik, hogy pusz- vezése egész éves, tervszerű megismerkedtünk a Körös- tán haszontalan időtöltés munkát igények összefolyás dzsungelhez ha- lenne a táborozás? Nem sonló árterével éppúgy, ilyen egyszerűek a dolgok, mint az aggteleki hegyek Miben látja az okokat Gaz­csapásaival, vagy a fonyódi dig Gyula városi úttörőtit­Balaton-part forró homok- kár? jávai. — Elsősorban abban, hogy nemrég a posta a a pedagóguspálya egyre in- Lengyel Györgyi, Hideghéty A Szege- kább elnőiesedik. Ez Szeged Kati és Engi Edit, a Má­dén dol- viszonylatában fokozottan dách utcai általános iskola gozó 25 igaz. A csapatvezetők legna- úttörői a bélapátfalvi juta­úttörő- gyobb többsége is nő, s ért- lomtábor eseményeiről szá­csapatból most mindössze hető, ha a családra, kicsi moltak be. „Első kirándu­hat szervezett ezen a nyáron gyerekre hivatkozással nem lásunk a Szalajka-völgybe önálló csapattábort. Ezekben szervezik a sok-sok gonddal, vezetett, a második Tarkő­a táborokban 20—70 gyerek problémával járó, erőt és hoz, ahonnan be lehetett vehetett részt. Ez összesen energiát igénylő táborokat, látni az egész hegyvidéket." alig 300, a Szegeden tanuló s nincsenek olyan kartársa- Írtak arról is, hogy egy több ezerből. A táborhelyek ik, akik átvennék helyettük napra ők vették át a hatal­kiválasztása jól példázza, ilyen esetekben a staféta- mat a táborban. Az a het­botot. Másodszor: a csapa- ven úttörő, aki két hetet tok nagy része nem rendel- töltött a bélapátfalvi tábor­kezik a szükséges tábori fel- ban, meggyőződött róla, szereléssel, s ezeknek be- hogy egész éven át érdemes szerzése napról napra mind lelkesen és jól dolgozni, sik végén. A Dózsa iskola nagyobb összegeket igényel- Nem aggályoskodnak-e a úttörői például Mártélyon, a ne szülők, nem féltik-e túlzót­Tisza-part mellett verték fel Ja™ly a városi úttörő­. „ , , elnokseg jubileumi nagyta­vizitaborukat, a megyeben, bort szervezett. Kötelezték Csanyteleken táboroztak a a csapatokat, hogy önálló Szilléri iskola úttörői, s akik felszereléssel, legalább tíz táborvezetői vélemény — hegyekbe vágtak azok a úttörőt küldjenek az árpád- bár néhány esetben a túlzott .... ' . . halmi táborba. Mi volt a szülői féltés kőépületeket tíuKKDe vetteK az nanyt, céljuk? Minden csapatnál a óhajt, hideg-meleg vízzel, mint a Móricz Zsigmond továbblépés lehetőségének ötfogásos ebéddel, meg jó iskola, vagy a Madách utcai megteremtése. Mindig az ég tudja, mivel —, ezeket általános iskola úttörői. els° lépések a legnehezeb- az aggódó szülőket meg le­bek. Ha tíz úttörőnek már het győzni, bár a kényel­Tiz-tizenöt évvel ezelőtt van sátra, felszerelése, mes csapatvezetők, pedagó­sokkal többen táboroztak, könnyebb beszerezni a kö- gusok könnyen és gyakran több úttörőcsapat vállalko- vetkező tízet, hivatkoznak erre az „objek­Figyelemre méltó dolog és tív" akadályra, módosításért kiált, hogy az A mártélyi Tisza-parton Ifjúságpolitikai Határozat kis' stég. Hozzákötve csóna­hathatósan segíti ugyan a kok, hajók. A szemközti part középiskolások, KISZ-esek facsonkjai a Gyilkos-tót idé­táborozását, turizmusát, de zik. Fenn a parton katonás megfeledkezik az úttörőkről, rendben tisztára mosva a a kisiskolások táborozásának kajakok. Nem messze, egy segítéséről. Így az úttörőcsa- gyümölcsös közepén színes patok elesnek azoktól a sátrak, a Dózsa György út­kedvezményektől, amelyek törőcsapat vízitábora. Egy középiskolások táborozását, hétig vidám volt az élet: turizmusát segítik, megköny- versenyek, fürdés, evezés, nyítik. Ezért a táborok lét- főzési verseny, kirándulá­rehozása, felépítése, a fel- sok... szerelések szállítása, az úti- „A táborozás az úttörő­költségek, az étkeztetés criá- élet legromantikusabb része, si összegeket emészt fel. Jó szervezés esetén óriási Évről évre emelkednek a pedagógiai lehetőségeket zöldség- és gyümölcsárak, rejt. Egészéves munkának emelkednek a szállítás költ- ad értelmet, áthatja az éves ségei, kimerültek a katonai tevékenység minden részét, alakulatok eladó sátortarta- teret ad a tervezgetésnek, a lékai, a kempingfelszerelése- fantáziaszárnyalásnak, az kért pedig igen borsos ára- egészséges versengésnek. Is­kat kérnek. mereteket nyújt, gazdagítja — A táborba vágyó csa- szinte minden tantárgy is­patokon már csak leiemé- meretanyagát, és gyakorlati nyességük segít — mondja célokat szolgál. Megtanítja a az úttörőtitkár. — Azok a gyerekeket önállóságra és csapatok tudnak táborozni, rendszeretetre, fegyelemre és akik jó kapcsolatokat építet- bátorságra. A táborozás a tek ki üzemekkel, gyárak- közösségi nevelés mellőzhe­kal, s akiknek segítsége tetlen formája." nélkül ők is itthon marad- Táborozni csuda jó! nának. Felmerült egy javas- T. L. zott egy-két hetes önálló tá­bor szervezésére, mint ma. Szegeden tavalyelőtt volt a mélypont, amikor mindösz­sze három szegedi úttörő­csapat vette a fáradságot, révei, vagy pedig munkaszüneti napo­kon túlórában végezték el a tenniva­lót. Az újítás alapján, működő gépek fölött is elvégezhető a csere és ele­gendő két ember az egészhez. Tapasztalatom szerint is az újító emberek vénája egészen más, mint a többieké. A szemük jobban nyitva, s az agyuk nem kapcsol ki semmilyen szituációban. Hegedűs mondta éppen, hogy bármilyen üzemben is járnak, mindig körülnéznek, „s haza hozzuk, amit használni lehet". Végezetül újból érdemes megállapítani: csak az lehet a követendő út, ha a gazdasági veze­tők elősegítik az újítási mozgalom ki­bontakozását, s az egész gyári kollek­tíva megérti, hogy az újítók sikere nem önös érdek, hanem mindany­nyiuk érdeke, mert javaslatuk valóra­váltásával könnyebbé, gyümölcsözőb­bé válhat az egész közösség törekvése, munkája. Ahol felkarolják — úgy mint a szegedi kenderfeldolgozó ipar­ban —, a kezdeményezőkészséget, ott előbb, vagy utóbb élvezni is fogják annak hatását. Újítani tehát érdemes, sőt szükséges a mostani gazdaságirá­nyítási-rendszer, a nagyobb vállalati önállóság keretei között is. Gazdagh István Meghalt Kónya Lajos Csütörtökön, 58 éves ko- Alapok irodalmi szakosztá­lyban váratlanul elhunyt lya és a Petőfi Irodalmi Mú­Kónya Lajos kétszeres Kos- zeum saját halottjának te­suth-dijas költő. A Magyar kinti. Temetéséről később in­írök Szövetsége, a Művészeti tézkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents