Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

47 CSÜTÖRTÖK, 1972. JÜNIÜS 8. Dózsa­emlékünnepségek A népfront sajtétájékoztatója Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából Cegléden országos ünnepsé­geket tartanak — közölte szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék­házában rendezett sajtótájé­koztatón Kürti András, a ceglédi városi tanács elnöke. A megemlékezések célja: örökségül hagyni a jövőnek mindazt, amit a parasztve­zér tett, példát mutatva ez­zel a mai és a jövendő nem­zedékeknek. Az országos ünnepségsorozat június 25­én Cegléden, az egykori piac helyén kezdődik, hol a for­radalmi vezér zászlaja alá hívta a szegényeket. A „ka­szások utódai" azon a helyen tisztelegnek tehát Dózsa em­léke előtt, ahol a paraszt­vezér annak idején a felke­lésre szólító kiáltványát meg­hirdette. Itt leplezik majd le Somogyi József Kossuth­díjas szobrászművész Dózsa­emlékművét. A fél évezredes évforduló alkalmából Cegléd színvo­nalas rendezvényekkel adó­zik a parasztvezér emléké­nek. Amint Szuhai Miklós, az országos Dózsa-emlékbizott­ság titkárságának tagja a sajtótájékoztatón elmondta, szeptember 12—18. között nemzetközi tudományos ülés­szakot rendez Budapesten a Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi In­tézete és a Magyar Történel­mi Társulat. Az ülésszak té­mája: a parasztháborúk Közép- és Kelet-Európában. A budapesti Dózsa-szobornál koszorúzási ünnepség lesz, ifjúsági nagygyűlés és fák­lyás felvonulás a Rákosme­zőn. A Magyar Nemzeti Mú­zeumban Dózsa-kiállítás nyí­lik a parasztvezér személyé­vel, a felkeléssel, a paraszti sors témáival foglalkozó képzőművészeti alkotások­ból. A központi rendezvények, kiállítások mellett számos egyéb eseményen emlékez­nek meg az évfordulóról, mindenekelőtt a KISZ, a Magyar Történelmi Társu­lat, a Hazafias Népfront, a honvédség, az egyetemek, iskolák, helyi tanácsok, a Dózsa nevét viselő intézmé­nyek, termelőszövetkezetek. Nemzetközi kereskedelmi konferencia Tegnap a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek székházában Ligeti László, a KPVDSZ főtitká­ra ismertette a kereskedel­mi dolgozók szakszerveze­teinek június 13—14-én Bu­dapesten megrendezendő nemzetközi konferenciája programját. A konferenciára szocialis­ta országok — a Szovjet­unió, Csehszlovákia, Bulgá­ria — szakszervezeteinek küldöttein kívül első alka­lommal érkeznek európai tő­kés országok képviselői is. A konferencia céljai közé tartozik a kereskedelemben dolgozók munkaidejének és a nyitvatartási idő kérdései­nek megvitatása, a szakszer­vezetek érdekvédelmének egyeztetése. A találkozó hi­vatott rá, hogy közös hatá­rozatokat hozzon, s azokat ajánlás formájában eljuttas­sa a világ összes országa szakszervezeteihez. (MTI) Képzelt apák Filter 70 millióért Szerdán megkezdték a Sal­gótarjáni Ötvözetgyár elekt­rosztatikus porleválasztó be­rendezésének próbaüzemelé­sét. A hetvenmillió forintos költséggel felszerelt elektro­filtert a csehszlovák Milevs­kói Légtechnikai Berendezé­sek Gyára tervezte és gyár­totta. A szerelését, csehszlo­vák szakemberek irányításá­val három évvel ezelőtt kezd­ték meg. A hatalmas munka-, leve­gő- és környezetvédelmi cé­lokat szolgáló berendezésnek nem csekély feladattal kell megbirkóznia. A beruházást megelőző mérések ugyanis kimutatták, hogy az ország egyetlen ötvözetgyárának ké­ményeiből áradó füst — egy­egy kéményből óránként 75 ezer köbméter — 5,2 gramm szilárd anyagot tartalmaz köbméterenként. Így tehát a négy kemence kéményéből, mint valami működő vul­kánból, naponta mintegy 37,5 tonna, tehát négy vagonnyi füstöt, port lövell a leve­gőbe. A berendezés segítségével a kéményekből csak porta­lanított, színtelen gázok jut­nak a levegőbe, gyakorlati­lag nem füstölnek többé az ötvözetgyár kohóinak kémé­nyei. Közéleti napló fock Jenő fogadta Zsivko Zsivkovot Szerda reggel a Parlament épületében megkezdődtek a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság elnökei­nek tárgyalásai. A tanácsko­zást dr. Timár Mátyás és Zsivko Zsivkov miniszterel­nök-helyettesek vezetik. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Zsivko Zsivkovot. Eutazott a szovjet küldöttség Szerdán elutazott hazánk­ból az Sz. F. Antonov szov­jet hús- és tejipari minisz­ter vezette küldöttség. Fehér Lajos fogadta a KGST-országok vízügyi vezetőit Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szer­dán fogadta a KGST-tagor­szágok vízügyi vezetőinek Budapesten tartott értekez­letén részt vevő delegációk vezetőit, és baráti eszmecse­rét folytatott velük az ered­ményesen fejlődő vízgazdál­kodási együttműködés továb­bi kiszélesítéséről. Delegációnk hazaérkezett Jugoszláviából Hazaérkezett Jugoszláviá­ból az a dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter vezette delegáció, amely részt vett a KGST fémkohászati állandó bizottságának Hvarban tar­tott ülésén. A bizottság ülé­sét ez alkalommal rendezték meg először Jugoszláviában. Dr. Szekér Gyulának, az állandó bizottság elnökének vezetésével 14 napirendet tárgyaltak meg, és számos javaslatot fogadtak el. Ná­lunk is érdeklődésre tarthat számot az a döntés, hogy a jövőben olyan technológiai eljárásokat dolgoznak ki, amelyekkel tovább csökkent­hetik a fémveszteséget és tö­kéletesíthetik a nehezen fel­dolgozható nyersanyagok, ér­cek további felhasználásának módszereit. Űj magyar nagykövet Horváth Ernő, a Magyar Népköztársaság új tokiói nagykövete szerdán átnyúj­totta megbízólevelét Hirohito japán császárnak. Dr. Dimény Imre Berlinben Szerdán dr. Dimény Imre' mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter vezetésével küldöttség utazott Berlinbe az NDK XI. parasztkong­resszusára. Hallottam egy megható történetet egy kisfiúról, aki keresi az apját. Az igazit. APÁT. Mert bármilyen jóin­dulatú is Anyuka második férje, tőle egy hosszú beszél­getés nem esik olyan jól, mint egy köszönés az édes­apától. A kisfiú lesi minde­nütt, ha meglátja, már mesz­sziről kiabál oda neki: Apu, Apuuu! De az nem is tö­rődik vele, legszívesebben tudomásul se venné, hogy a világon van. S ez a gyerek rossz, ra­kopcátlan, goromba lesz, s fokról-fokra válik azzá, mert az egyetlen, aki hatni tudna rá, nem áll — ha már el­váltak, legalább jelképesen közvetve — oda, az egyre szomorúbb anya mellé. HA NINCS BEJEGYEZVE Ez a ki­áltás jut eszembe, mikor jegyzeteimet rendbeszedem. Hány és hány fiúnak volna szüksége apára. Igazi­ra. Lám, némelyiknek még a kedveskedő mostohaapa sem elég, a lélek tovább sóvárog és kesereg. S lám, vannak, akiknek a számára úgy kell kitalálni egy apát. Amikor még egé­szen kicsik, de hároméves korig mindenképpen. Hogy az értelem első nyiladozása­kor már a „képzelt" apa ne­vét tanulja a kicsi — saját­jaként. Hogy az apa örökös távollétére, nemlétére kész magyarázatot kapjon az édesanyától... s ezzel a tu­dattal nőjön fel. „Kegyes csalás" ez? Nyilvánvalóan, de a hangsúly teljességgel a kegyes"-en van, a másik szó jelentését teljesen elho­mályosítva. Dr. Várady Zoltánnéval, az I. kerületi tanácsi hivatal gyámügyi előadójával be­szélgetünk a „képzelt" apa mibenlétéről. — A gyerek családi jogál­lásának rendezése ez tulaj­donképpen. Ha valahol apai adatok nélkül anyakönyvez­nek egy babát, mi megkap­juk róla az értesítést. Behív­juk az anyát, elbeszélgetünk: az apa iránt érdeklődünk. Akit megnevez, szintén be­hívatjuk, s ha nem vállalja a gyereket, megmondjuk ne­ki: apaság megállapítása iránt pert fogunk indítani. Ilyenformán a családjogi helyzet rendeződhet úgy, hogy a megnevezett elismeri­vállalja az apaságot. De úgy is, hogy a bíróság állapítja meg: a gyerek az övé. Ha azonban — mint jó néhány esetben — a bíróság sem tud megállapítani vér szerin­ti apát, akkor „képzelnek" egyet a szegény csemetének. Ezek az esetek szinte ki­zárólag a leányanyák kisba­báinál fordulnak elő. Például egy szegedi, 19 éves leány­anya két férfi ellen is indí­tott apasági pert. Egyiktől sem származik — mondta ki az ítélet Az ilyen megállapítások­hoz természetesen vércso­portvizsgálatok, illetve antro­pológiai összevetések szolgál­tatják az alapot. Ebben az esetben is „képzelt apát" kel­lett tehát adni a kicsinek, akit egyébként anyja a nagy­mama gondjaira bízott, ő maga Pesten él. — Egyébként az olyan nagykorú, aki 1947 június el­seje után született, maga is kérheti képzelt apa megál­lapítását — mondja az elő­adó. Egy másik esetet is is^ mertet, mikor az anya több férfit is megnevezett, s hiá­ba. Végül szintén a képzelt kategóriához kellett fordul­nia. Mégpedig sietősen, mert a gyerek közben már a ne­gyedik életévét közelítette. S nagyon ügyelni kell, hogy a minden hatásra érzékenyen reagáló lélek megnyugodjon valamiben. Hogy megnyugszik-e iga­zán? S később is? Ki tud­ja... De rendszerünk huma­nizmusát tükrözi, hogy erre az apró, és keveseket érintő momentumra is figyelünk, ügyelünk. Apa nélkül évente átlag 10 gyereket anyakönyveznek ebben a kerületben. SORS­VONALAK MEGNYUGSZIK-E IGAZAN? zelálló pártonkívüliek politikai befo­lyásolását. Az új tanfolyamok meg­szervezésével differenciáltabbá vált a propagandamunka, ezért a résztve­vők politikai érdeklődését jobban fel tudta kelteni. A pártoktatás — kü­lönösen a pártirányítás és pártélet kérdései tanfolyam — a korábbinál nagyobb segítséget nyújtott a párt­szervezeteknek, a kommunistáknak gyakorlati, politikai tevékenységük­ben. Az oktatási év folyamán a gazda­ságpolitikai propaganda mellett első­sorban a társadalompolitikai propa­ganda fejlődött, különösen a társa dalmi és állami élet kérdései tanfo­lyamok megszervezésével, munkájá­val. E tevékenységük során a párt­szervezetek igyekeztek előtérbe he­lyezni a szocialista tudatosság és a helyes, reális társadalomszemlélet ki­alakítását, fejlesztését. Abban is le­mérhető politikai felvilágosító tevé­kenységünk fejlődése, hogy — éppen a X. pártkongresszus útmutatásai nyo­mán — sikerült a lakosság jelentős részénél jobban megértetni a gazda­sági, társadalmi életünkben, fejlődé­sünkben jelentkező ellentmondások természetét, megoldási lehetőségeit, s ennek következtében eredményesen tudtuk felvenni a harcot a közgon­dolkodás szélsőségei — a bizonyta­lanság es az illúziók — ellen. Meg kell azonban jegyezni, hogy e tekin­tetben nem kis feladatok várnak még a propagandára. Külön feladat a kispolgári életszem­lélet és erkölcs, a kispolgári gondol­kodásmód és magatartás elleni küz­delem. E kérdésekben sok tekintet­ben bizonytalan a propaganda, első­sorban azért, mert nem mindig si­kerül kellően tisztázni, hogy az adott jelenségek mennyiben tekinthetők kispolgárinak, illetve, hogy hol a ha­tár a jogos igények, a jólét indokolt emelkedése és a kispolgári jelensé­gek között. A továbbiakban a pro­pagandának szilárdabb elméleti ala­pon kell állnia, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot kell tanúsítania. A munkások körében 1971 őszén végzett kérdőíves felmérés adatai azt bizonyítják, hogy hosszú évek erőfe­szítéseinek eredményeképpen a párt­tagok, a párthoz közelálló pártonkí­vüliek, a munkások jobban értik a munkásosztály és a párt vezető sze­repének lényegét, érvényesülésének követelményeit. A pártoktatásban részt vevő munkások körében csak elvétve akadnak olyanok, akik úgy vélik: kizárólag úgy érvényesülhet a munkásosztály és a párt vezető sze­repe, ha minden vezető funkciót munkások, illetve párttagok töltenek be. Nemzetközi kérdésekkel foglalkozó propagandánk sokat tett az SZKP XXIV. kongresszusa döntéseinek, a Szovjetunió békepolitikájának, az európai biztonsági értekezlet összehí vásáért folyó küzdelemnek a megi mertetéséért és megértetéséért. A ta paszlalatok azonban felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a dolgozók. a munkások nemzetközi tájékozottsága eléggé felszínes, nem eléggé értik a szocialista országok kapcsolatának lé­nyegét, tartalmát, továbbá, hogy a bekövetkező váratlan nemzetközi ese­mények sokszor megzavarják őket, és a felszín alatt nacionalista, pacifista hangulatok is élnek közöttük. A művelődési politikával kapcsola­tos sok bíráló megjegyzés, az egyes párttagoknál e tekintetben tapasztal­ható eszmei zavar, továbbá a kultu­rális kérdések tanfolyama iránti ala­csony érdeklődés aláhúzza annak szükségességét, hogy a következő években nagyobb gondot fordítsanak a pártszervezetek a kulturális propa­ganda színvonalának és hatékonysá­gának növelésére. A pártoktatás legtöbb tanfolyamán már megtartották az utolsó foglalko­zásokat. Még a marxizmus—leniniz­mus esti középiskolákon és az esti egyetemen folyik a munka. A párt­propaganda munkásai azzal a jóleső érzéssel tekinthetnek vissza a párt­oktatási év eseményeire, hogy ered­ményesen dolgoztak, jól szolgálták a párt politikájának, a X. kongresszu; határozatainak megvalósítását. TAMASI MIHÁLY „Az apa­ként be­jegyzett személy adatai a következők, Családi és utóneve: Vári Ferenc" — olvasom az aktában —, per­sze a nevet már én is „át­képzeltem" egy kicsit. A szisz­téma egyébként, amivel ilyenkor a gyámügyis képze­lete dolgozik, igen egyszerű, s bizonyos mértékig valóság­hű is. Családi névként ugyan­is az anyai dédapa nevét zokták választani. Akták, esetek. Milyen gondok, keserűségek, milyen sorsvo­nalak rajzolódnak ki mö­göttük! Milyen magasfeszült­ségek! S nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy a képzelet valamit is megold. Sebeket előz meg. De a „képzelt" apa nem fizet gye­rektartást, nem viszi sétálni vagy a strandra a gyereket, árnyékszerű volta tulajdon­képpen nemlét. A szűkebb közösségeknek kell odafi­gyelni az ilyen egyedülálló anyákra is, kiegészítve a hi­vatal segítő gesztusait. Mert néha bizony nagyon elesetten élnek az ilyen cson­ka családok. Sokszor persze az anya hibájából is. De ez nem von le semmit a gyer­mekért való közös felelős­ségből — inkább növeli azt. Simái Mihály Tantárgy legyen-e? Még a döntések meghoza­tala, sót a végleges koncep­ció kidolgozása előtt gyűlte!: össze tanácskozásra szerdán az Országos Pedagógiai In­tézetben felozófusok, szo­ciológusok, közgazdászok, pedagógusok, az ideológiai tudományok képviselői, jo­gászok. A dr. Gosztonyi Já­nos művelődésügyi minisz­terhelyettes elnökletével tartott eszmecserén arról vitatkoztak a szakemberek: legyen-e önálló tantárgy az iskolákban a társadalmi­állampolgári ismeretek. Dr. Szarka József, az Or­szágos Pedagógiai Intézet főigazgatója ismertette azt a vitaanyagot, amelyet intéze­tének munkatársai dolgoztak ki. Hangsúlyozta: a jelenlegi iskolai oktatás, ha szétszór­tan is, kétségtelenül változa­tás formában és nem lebe­csülendő mennyiségben nyújt társadalmi és állampolgári ismereteket. Ugyanakkor több ismeretkör kimarad az oktatásból, mások viszont éppen szétszórtságuk követ­keztében súlytalanná válnak. Külföldön általában a szo­cialista országokban pedig kivétel nélkül az iskolarend­szer keretén belül önálló tantárgyként tanítják a tár­sadalmi-állampolgári isme­reteket. A hazai és a nemzetközi helyzet elemzése alapján a megoldásra több javaslatot tett az Országos Pedagógiai Intézet. A vita tapasztalatait ha­marosan összegezik a Mű­velődésügyi Minisztérium­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents