Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

KEDD, 1972. JÜNIUS fi. 5 Nagy gondunk: a szolgáltatás (1.) Visszavonuló vállalatok A televízió néhány hete alkalmi műsort sugárzott. Az adás, bár semmivel sem különbözött a megszokottaktól, mégis felkeltette sokunk figyelmét. Tudomásunkra hozta, hogy hazánkban kétmillióra emelkedett a készüléktulajdonosok száma. Bevallom, a tévéjubileum azóta is foglalkoztat, hisz eszembe juttatta: mi mindennel jár ez a bizonyos kétmillió ilyen-olyan ősi és Rendszeres vadonatúj masina. Sot, a „műfaj" határain kívülre is elvezet, érzékletesen prezentálja, milyen nagyot változott életünk — s életünkkel elválaszthatatlan gond — másfél évtized alatt. (Némi fogalmunk van arról, mit kell tenni azért, hogy kétmillió készülék lehetőleg szórakoztassa és ne boszszantsa hatmillió nézőjét.) pesítésére — azaz saját életünk kényelmesebbé, komfortosabbá tételére mind nagyobb összegeket fordíthattak az emberek. A fejlődés törvényei szerint a százezerszámra gyártott és eladott különböző cikkek, bútorok, új lakások, az imént emlegetett háztartási gépek azonban további foglalkozást, törődést igényelnek. javítást-karbantartást — azaz a szolgáltatást. A közgazdászok szigorú összefüggést ismernek a nemzeti jövedelem és a szolgáltatási igények között. Amíg a személyenkénti jövedelem nem éri el az évi 650—700 dollárt, addig az ennél többet árul el. Például azt a furcsa jelenséget, hogy az ipari szolgáltatások a tartós fogyasztási cikkek imént ismertetett elterjedése ellenére sem növekedtek a megfelelő mértékben. Különösen a lakáskarbantartás marad messze az igényektől mind hatásfokát, mind pedig minőségét tekintve. Az épitőszakma körében végzett javítómunkák kedvezőtlen nyereséghányada miatt a szocialista szektor csendesen visszavonul ettől a feladattól — tág teret biztosítva a magánvállalkozásnak. (A tisztességes és tisztességtelen haszonnal dolgozóknak egyaránt.) Mielőtt a fő szolgáltatási ágazatokat alaposabban szemügyre vennénk, érdemes még néhány jellemző arutermelessel azonos mer- tónnyel megismerkedni. Gyorsabb ütemet Helyben vagyunk, mert technikai értelemben működtetni a tévéket — szolgáltatási feladat. Az a tevékenység, amelynek szükségességét, hiányát és minőségét egyre jobban érezzük, s nem csupán egyetlen műfajban. A statisztikai hivatal érdekes adatokat közölt az 1970 év elején: a lakosság minden 100 forintból 1969ben 79,7, 1970-ben 80,1,1971ben 80,6 forintot költött áruvásárlásra. A teljes felsorolás mellőzésével csak néhányat idézek ebből: 1960-ban elektromos hűtőszekrényből ezer lakosra 4, 1969-ben 80 jutott, mosógépből 45-tel szemben 158; porszívóból 11 helyett 87, motorkerékpárból 24 helyett 54 és autóból 3 helyett 19. S ezek bizony csak a reprezentatív tárgyak az összehasonlításhoz, arról statisztika sem készült, hogy mennyivel több kisgépet vásároltak a villanyborotvától a kávédarálóig. A jelenség egészen természetes. A keresetek, a jövedelem növekedése az életkörülmények — életszínvonal — emelkedésével járt, azzal, hogy a lakásra — lakáskorszerűsítésre,' háztartások gétékben fejlődő szolgáltatóipar még megfelel. Mihelyt azonban a jövedelem megközelíti az évi 800 dolláros jövedelmet, a szolgáltatóiparnak gyorsabban kell gyarapodnia. Jelenleg ez a helyzet Magyarországon. Országos színvonal És szűkebb hazánkban? A Csongrád megyei tanács nemrég foglalkozott a szolgáltatások helyzetével, és megállapította többek között, hogy a megyében — még inkább azonban Szegeden — a szolgáltatások iránti igény fölülmúlja a vidéki fejlődés ütemét, közelit az országos átlaghoz. Érdemes megfigyelni a következő számsort. Egy főre jutó ipari szolgáltatás értéke Ft-ban: 1965 1970 Országos átlag 450 618 Csongrád megyei átlag 436 576 Vidéki átlag 318 450 Az alaposabb vizsgálódás Szerzői est, kiállítások a művészklubban A Sajtóház művészklubjának tegnap esti, 46. összejövetelén Dér Endre József Attila-díjas író szerzői estjét rendezték meg és két fiatal szegedi szobrászművész, Fritz Mihály és Kalmár Márton alkotásaiból nyílt kamarakiállítás. Dér Endrével Bálint Gyula újságíró beszélgetett. Felelevenítették az írópálya legjelentősebb állomásait, és bepillanthattunk az író műhelyébe is. Dér Endre szólt azokról a hatásokról, melyek segítették íróvá válását és vallott arról a kapcsolatról, mely a fiatalokhoz, és a képzőművészethez kötik. A néhány hete megjelent új kötetből, a Mi, pulóveresek címűből olvasott fel részleteket az író. Petri Ferenc újságíró nyitotta meg Fritz Mihály és Kalmár Márton kamaratárlatát. Mindkét fiatal alkotó Szegeden végzett a Tömörkény gimnázium képzőművészeti tagozatán, a Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál növendékeiként, végeztek, s jelenleg egykori iskolájukban tanítanak. Mindkettőjüket az ember érdekli. Az emberi arc, az emberi test és azok az emberi kapcslatok, melyeket a szobrászat eszközeivel ki lehet fejezni. Fritz Mihály líraibb, meditatívabb alkat, Kalmár Márton mozgékonyabb, drámaibb. Fritz portréira finom líra, biztos plasztikai formálás jellemző. Kalmár önportréjában több a drámai hang, az ellentétekre építő dekorativitás-stilizálás. Fritz Mihály nagy reliefjének, kagylóba zár szerelmespárja túlmutat a konkrét fogalmazáson. Kalmár Márton nagyméretű Olvasó fiúja végtagjainak bonyolult rendjével kifejező és harmonikus alkotás. Szépek Fritz finom vonaljátékai és Kalmár ólom kisplasztikái. T. U Kedvezményekhiába Mint ismeretes, 1960-ban és 1969-ben a szolgáltatások fejlesztéséről párt- és kormányhatározat jelent meg, ráirányítva a figyelmet e fontos feladatra. Hatásukra a tanácsok s néhány vállalat (pl. a Gelka) valóban erőteljesebben törekedett fejlesztésre. A legutóbbi kormányrendelet — 1969/1038. — pedig kifejezett kedvezményekkel segítette azt az üzemet, amely szolgáltatótevékenységet végez. Többek között: elengedték az eszközlekötési járulék befizetését, a fejlesztési alap adóját; teljes egészben a vállalatoknál hagyták az amortizációs költségeket a szolgáltatás arányában: béremelésre nyújtottak lehetőséget, hitelengedményt adtak. S ami a legfontosabb: központi szolgáltatás-fejlesztési alapot létesítettek. Ám, mindennek ellenére sem változott lényegesen a vállalatok és a szövetkezetek (a szolgáltatás egyik fő bázisát éppen ennek a szektornak kell , képezni!) érdeklődése. Továbbra is az árutermelést [ részesítik előnyben, hiszen a ' sorozatgyártással összeha' sonlíthatatlanul nagyobb nyereséget lehet elérni, ahol a termelésben részt vevő munkások is jobban keresnek. És még valami az összképhez: a szolgáltatások fejlesztésére hivatott hitelkedvezményeket sem használták ki a vállalatok: Csongrád megyében 9 millió forintból mindössze 300 ezer forintot igényeltek, más pénzügyi nehézségekre való hivatkozással. Matkó István Nemzetközi kollokvium Hétfőn, a Kertészeti Egyetemen megkezdődött — harminc ország szakembereinek részvételével — „A műanyagok a mezőgazdaságban" nemzetközi kollokvium. Az eszmecserét a CIPA (Műanyagok a Mezőgazdaságban Nemzetközi Bizottsága) szervezte a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság közreműködésével és a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a Kertészeti Egyetem rendezte. A kollokvium fő védnökei: dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A házigazda dr. Somos András rektor, a CIPA elnökének üdvözlő szaval után dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes dr. Dimény Imre nevében megnyitotta a kollokviumot. Méltatta a vegyipar termékeinek mezőgazdasági felhasználását. (MTI) Meghalt dr. Berkes fal A munkásmozgalom régi szegedi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettie, dr. Berkes Pál 71 éves korában, június 3-an Szegeden meghalt. Szegeden született, 1901ben. Orvosi oklevelet Budapesten szerzett. Egy pesti, aztán egy szegedi klinikán lett fizetés nélküli gyakornok, itt szerzett nőgyógyászszülész szakorvosi képesítést. Édesapja halála után olyan állást kellett keresnie, amelyből fenntarthatja magát. Munkásmozgalmi tevékenysége miatt azonban sehol sem alkalmazták. 1944 júniusában a csendőrök feleségével együtt letartóztatták és Auschwitzbe deportálták. A táborból 1945-ben tért haza, 1949-től a Rendelőintézetben dolgozott. Felesége a lágerben szerzett szívbetegségében 1951ben meghalt, ö 1957-től a városi tanács egészségügyi osztályának lett a vezetője, azután az I. kórház igazgató főorvosa. 1967-ben ment nyugdíjba. 1927-től volt tagja a pártnak. Dolgozott a szakszervezeti mozgalomban, tagja volt a Saakszervezeték Megyei Tanácsának. Az ellenforradalom után tagja lett az MSZMP városi bizottságának és póttagja a megyei bizottságnak. 1955-ben megkapta az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1966ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrendet, 1970-ben pedig a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Hamvasztás előtti búcsúztatása az izraelita temetőben lesz csütörtökön, június 8-án délután 3 órakor. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Tűzoltóverseny Forráskúton Az önkéntes tűzoltók járási vetélkedőjét vasárnap Forráskúton rendezték meg. A szegedi járás 30 községéből és a szegedi üzemekből 92 csapat indult a versenyen. Jó idő, felhőtlen kék ég fogadta vasárnap a versenyzőket Forráskúton. Már jóval a verseny kezdete előtt benépesült a futballpálya, melyen először az önkéntes testületek piros autói sorakoztak fel. ök és gazdáik voltak a vetélkedő kezdetén a sztárok. A feladat: osztott sugár szerelése volt — időre, a feltételezett tűz oltásához. A versenynek ezt a számát a pusztamérgesi férficsapat nyerte. Hasonló feladata volt azoknak a csapatoknak is, akik az úgynevezett kismotor fecskendő szereléséből vizsgáztak a versenyen. A percenként 800 liter vizet szállító fecskendők kategóriájában a községek közül a kÍ6kundorozsmaiak nyerték az első, az üllésiek pedig a második helyet. Az üzemek férficsapatai közül első a KSZV újszegedi központi gyárának, második pedig szegedi gyárának együttese lett. Ugyanebben a kategóriában a nők közül első helyen a textilművek, második helyen pedig a KSZV jutaárugyárának csapata végzett. A percenként 400 liter vizet szállító fecskendőkkel induló csapatok közül a zsombói férficsapat lett az első. Az ifjúsági kategóriában a zsombói fiúk nyertek a röszkeiek előtt. Az intézmények, vállalatok versenyében az orvostudományi egyetem férfiAz autóra szerelt fecskendő gazdói szerelik a csöveket, az osztott sugarat Hetvenezren tanulhatnak szakmát az idén végzett fiatalok köréből Hetvenezer fiatalt várnak A menetközbeni helyzetfel- jelenségnek tartják, hogy az az idén a szakmunkásképző mérés szerint országosan idén az érettségiző fialatok iskolákban az általános, il- május végéig a felvételi ter- részéről az eddigieknél jóval letve középiskolát végzettek vek 80—90 százalékát már nagyobb a szakmák iránti érsoraiból. teljesítették, sőt egyes szak- deklődés, amit egyebek köA Munkaügyi Minisztérium mákban gyakorlatilag mar zött annak tulajdonítanak, szakoktatási főosztályán el- minden elsőéves hely betöl- hogy szülők és gyermekek mondották hogy sok meg tekinthető. A jelent- már reánsabban s^molnak nem ertes tapasztalható, ami- , , ^ az adott lehetőségekkel, kor a népgazdasági érdek- kezettek szama összességé- Egyébként felveszik szakbői kívánatos szakmai ará- ben meg is haladja a felve- munkástanulónak azokat is, nyok tartására törekszenek, hetőkét. mivel azonban akik befejezték a középiskoTermészetszerű pedig, hogy a egyes szakmákat túl sokan, la IV. évfolyamát, de nincs rendelkezésre álló forrásból másokat pedig a kívánatos- érettségijük. — fontosságuk szerint rang- nál kevesebben részesítenek ismeretes, hogy a népgazsorolva a szakmákat — ha előnyben pályaválasztásuk fontosabb úsvnecsökkenő létszámmal is, de során, még nem tekinthető áasagUgg tontosabb, ugyne arányosan kívánják kielégí- 100 százalékosnak az idei vezett kiemelt szakmak tatenl a vállalatok igényeit. A „beiskolázás". Annál inkább nulói kedvezményben, már megyei tanácsok munkaügyi így van ez, mivel a most az első félévtől kezdődően osztályainak nem kevés gon- érettségizők felvétele csak 20 Bzakmában 200 forintos dot okoz. hogy ezt megértes- június 20-a után kezdődhet, ösztöndíj kiegészítésben rések. A minisztériumban kedvező szesülnek. Feszült pillanatok a stafétán. Vajon sikerül-e és hiba nélkül feltekerni a tömlőt? időben csapata végzett az első he- íánycsapata volt a legeredlyen, megelőzve a KSZV sze- ményesebb. gedi kötélüzemét. A csapatok végső pontszáAz osztott sugár szereié- mát a szerelésen kívül még a sében a forráskúti lányok és stafétában elért eredméíiúk szerepeltek jó ered- nyük is befolyásolta. Ebben ménnyel. A vállalatok csa- a számban a váltófutás módpatai közül a Pannónia Szőr- szerével technikai feladatomekikészítő Vállalat férfi, és kat kellett végrehajtani és a KSZV központi gyárának akadályokat legyőzni. Jól sikerült premier az M7-esea Alapos előkészítés után történt meg vasárnap első alkalommal az M7-es autóút egyirányúsitási premierje. Mint ismeretes: június 4-től augusztus 27-lg vasárnaponként 14 órától 22 óráig az M7-es autóút Balatonzamárdi és Törökbálint közötti szakaszán a járművek csak Budapest felé közlekedhetnek. A cél az. hogy a Balatonról zavartalanabbul érhessenek haza a járművek. A tapasztalatok szerint a Belügyminisztérium közlekedési csoportfőnöksége, valamint a Közlekedés- és Postaügyl Minisztérium példásan szervezte meg a vasárnapi premiert. A tapasztalat szerint általában fegyelmezetten vették tudomásul az új intézkedést a gépkocsivezetők. (MTI)