Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

a VASAKNAP. 1972. JÚNIUS 4. Várostörténeti Nincs vonal Olvasóink válaszait 6a újabb kérdéseit csütörtökig várjuk I Ki MIT TUD? Mindenekelőtt megismé- pott válaszolhatnak, s a he- tyásföld, Börgönd után Szeteljük a június 23-án, pén- lycs megfejtések beküldői ged is a repülés bölcsője teken délután 4 órakor, a közül sortoljuk ki a meghí- lett. (Klárafalvi Aladár, Sajtóház klubjában (Magyar vandókat és a versenyzőket. Palánk 5.) Tanácsköztársaság útja 10.) A válogatás eredményét egy Boros József nem Kerekes sorra kerülő nyilvános vá- héttel később, 18-i számunkrostörténetí vetélkedő tudni- k?*ölJük. név • fölsorolva a versenyzőket. valóit. Meghivjuk még sorozatunk János pilótával zuhant le. Kerekes pár évvel később Makra Sándorral zuhant le, a vasüti töltésre. Kerekes a repülőgép csővázai közé szoAlsó korhatár 15 év, fölső legszorgosabb levelezőit is. _ • korhatár nincs. Elsősorban öt kérdéscsoportból adunk ruít, s csak a vázak elfúréközépiskolások, egyetemi és föl kérdéseket: munkásmoz- szelése után lehetett a főiskolai hallgatók, szakmunkástanulók részvételére számítunk, de mindenkit szívesen látunk. Jövő vasárnapi számunkban közöljük azokat a kérdéseket, amelyekre olvasóink levelezőlagalom-történet, műemlékek, roncsból kiemelni. Makra néprajz, szabadtéri játékok, zuhanás közben kiesett a utcanevek. A fölkészüléshez gépből, mivel szerencséjére sorozatunk (január 23-tól, a bekötő heveder elszakadt, vasárnaponként megjelent) Kerekes életét vesztette, cikkein kívül még a követ- Makra combtöréssel és arckező irodalmat ajánljuk: sérüléssel került kórházba. Téves, hogy Kerekes a tév1. TAMASl Mihály: A dolgozók harca a nyomor es ir(j huzalok alatt akart átkizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellem, 1929—1935. repülni. Makón temették el. Szeged, 1971. (Csak a szegedi vonatkozások kellenek.) (Hall Ferenc ny repülő fö2. NAGY Zoltán—Papp Imre: Szeged. Bp. 1960. 216— hadnagy, Murányi u. 22.) 266. I. (A műemléki leírások.) A 7/. kérdésre: Hajdók 3. BÁLINT Sándor: A szegedi nép. Bp. 1968. elvtársat kb. 1936 ta4. Szöged hírős város... A Szegedi Szabadtéri Játé- vaszától ismerem. ' Vélemékok. összeáll, a Tömörkény gimnázium történelmi szak- nyem szerint ő volt az 1936 köre. A munkát irányította Oltvat Ferencné. Szeged. 1969. 5. PÉTER László: Emléküket őrzik az utcák. Délmagyarország, 1971. szept. 7.—okt. 30. A győztes 500 Ft-os vá- dik 300 Ft-os utalvány. Vásárlási utalványt nyer, a lamennyi versenyző könyvmásodik díj 400, a harma- jutalomban részesül. Válaszok Nem főhadnagy. Útközben az orévi cipészsztrájk egyik szervezője, az 1938 közepén történt lebukás fő vádlottja. Büntetése egy részét a Csillagban töltötte. Kb. 1937 —38-ban az elvtársak megbízásából Vörös Segély csomaggal látogattam meg. Ügy tudom. Budapesten él, a Néphadsereg nyugalmazott tisztje. (Móczán Lajosné, cipész szakegylet 1892-ben a Kossuth Lajos sugárút 5. hető többek közt, hogy Má- zsef, Lenin körút 38.) Betűt vetni - tudást aratni Gondolatok a pedagógusnap alkalmából A 62. kérdésre: könnyű választ adni, hogy szágúton Szentkirályi észre- Kossuth u. 4.) mikor alakult meg Szegeden vett egy kocsiban ülő kato- A 73. kérdésre: Zocskir a szociáldemokrata párt, natlsztet, akinek integetni András 1891. szept. 4-én minthogy a szocialista mun- akart. Túl közel Jött a föld- Nagylakon született A tízes kásmozgalom kezdetei ko- höz, és ez volt a baj. (Gás- években Héger Mihály réTábbra nyúlnak vissza; kü- pár Anna, József Attila su- vén vált szervezett munkáslönféle (nyomdász, cipész gárút 13.) sé. ö szervezte a kis csostb.) szakegyletekben szüle- Motorhiba miatt a vasúti portot, amely 1920. dec. 9-én tett meg a szocialista gon- töltésre zuhantak, mint azt Udvardi János és Bartha dolat. A Magyarországi Szo- egy egykorú fénykép. Cuc László nyílt utcán történt totlen™ nie'm 1 Tkulá^^üun János repülőszázados hagya- megszöktetését a börtöncsak "lassan kezdtek a vidéki tékából, bizonyítja. Boros őrök közül véghez vitte, szervezetek létrejönni. Sze- József, Hille Alfréd és a Ezért ő került börtönbe, s a geden Pollák (később Szent- nemrég elhunyt Wagner Ri- kapott verést sohasem heimat) Béla nyomdészsegéd chárd , és erltölcsi verte ki. Ennek ellenére erőfeszítései nyomán 1894- . , ... „ . . .. , , ; ben jött létre szociáldemok- mogatása hozta létre Szege- részt vett a legális es az ilfota pártszervezet. Az első den a meteorológiai repülő legális munkásmozgalomban munkásotthonok jobbára kirendeltséget. Így tehát a egyaránt. 1935. márc. 15-én szakménként mások voltak, repülés szeretete is hozzá- szervezkedésért több társés többnyire vendéglők kü- , „ . .. , Á , .. . lönszobáiból állottak. így a Járult a főorvos tevékenyse- val ismét letartoztatasba. géhez. Nemcsak bravúrból, majd börtönbe került. Betede anyagilag is sokat tett a gen szabadult, és 1938. dec. sz. alatti, akkor Zomborl-fé- repülésért Neki Is köszön- 8-án halt meg. (Pusztai Jó le vendéglőben volt. (1919 u, -.,..< , februárjától Itt volt a KMP helyisége ls!) 1895-tól 1897ig a Takaréktár és Horváth Mihály utca sarkán levő Pesti Vilmos-féle vendéglő, 1897 elejétől 1901-ig a Béla utcai Baross-vendéglő, 1901 tavaszától a Klspipa vendéglő. A kötélgyári,ak szakegylete 1897-ben Meszes István Laudon (most Mikszáth Kálmán) u. vendéglőjében alakult meg. Az építőmunkások helyisége 1903 körül Csikós Ferenc Kossuth Laj jos sugárúti vendéglőjében volt. Ugyanaz idő tájt a vasmunkások a Valéria (ma Bartók Béla) téri Bartuczvendéglőben tartották gyűléseiket. Mindezt részletesen, a változásokat is szemmel tartva itt föl sem tudnók sorolni, ezért csak utalunk Csongor Győzőnek a Délmagyarország 1962. jún. 9-i számában. Waltner Mihálynak az 1957. júl. 28-1 számában és Péter Lászlónak az 1956. aug. 18-1 számában a munkásotthonok történetéről megjelent cikkeire. (A rovatvezető.) A 63. kérdésre: A német megszállás után, 1944 márc. 29-én bezárták a Hétvezér utcai Munkásotthont és a Jóslka utcai nyomdászszékházat. Április elején megkezdődtek a letartóztatások. Apr. 3-tól 22-ig mintegy 170 munkásmozgalmi és baloldali harcost internálták. köztük Ddni Jánost, nettre Jánost, Gombai Mihályt, Komócsin Antall, Komócsin Illést, id. Komócsin Mihályt, Lácsán Mihályt, Tómba cz Imrét, Valentiny Ágostont. Zömüket a rlcsel internáló táborba vitték. Dánt János Dachauban, Dettre János Auschwitzban pusztult, el. (A rovatvezető.) A 66. kérdéshez: A gépet, amellyel Boros József lezuhant, nem Kerekes Ferenc őrmester vezette, hanem Szentkirályi (Kern) Dezső Bell és Puskás Ti- tenasszőny megkö- szélnlvalója, nem vadar nagyszérű ta- nyörült, itt a vonal! nyúl a telefonhoz, lálmányal annak Ide- Tárcsázni gyorsan. Minek? Felül a rnojén rengeteget vál- Pech. Egy mellék fu- pedra és elberreg, toztattak életünkön, tott be. Kezdhetjük Megbeszéli személyeújra! És így megy ez sen. Azóta nyugodt naponta. ember. Még hízott is Ez az, amit nem egy kicsit. Kiválóan lehet megszokni. Hl- érzi magát, igaz, soába részel benne az ember naponta többNem kellett már levelet írni, vagy éppen elkutyagolni valahová, ha valakinek valami megbeszélnivalója akadt. Csak leemelni a hallgatót, ször is, az első húszkérni, vagy tárcsázni egynéhány sikertelen a számot, és már kísérlet mégiscsak kiment ls minden a kezdi az Idegeket, ha maga útján. hajókötélből vannak Tehát, leemeli az is. Pedig az Idegeskáig a könyvtárban töltötte minden szabad idejét. Törvénykönyveket lapozgatott, szerette volna ugyanis, ha a bíróság megfizettetné a postával a mopedet. ját ötletemet adhatom még tanácsul. Fogadjunk. így legalább izgalmas lesz a várakozás a vonalra. Hogyan? Egyszerűen. Például ketten leülnek két telefon mellé. Fogadnak valamiben, és az nver, akinek először sikerül. A vetélkedés izgalmas, talán még a bosszúságot ls elfeledteti. Ha pedig közben letelik a nyolcórás munkaidő ember a kagylót, és ség amúgy is korunk Vagy egy év kellett és a kísérlet sikertemár tárcsázhat is, ha egyik népbetegsége, van vonal. Vonal Éppen ezért — úgy azonban nincs. Csak érzem — segíteni kell csöndes percegés. néha kattogás is. Újra próbálkozik az ember, az eredmény rendszerint ugyanaz. Eltelik egy fél óra. Végre: Fortuna isembertársaimon néhány javaslattal. Egy ismerősöm a következőképpen segített magán: vett egy mopedet. Ha akad valami megbehozzá. míg rájött, hogy a magyar jogrendszer erre, sajnos, nem ad lehetőségei. Azért így is nyugodt, legalább nem kell telefonálnia. Több példára, sajnos. nem tudok hivatkozni, csupán sálén marad, akkor másnap folytatni lehet. E módszernek csak egy hátránya van: ha sürgős a beszélgetés, akkor nem alkalmazható. Ebben az esetben marad a moped. Sz. I. Visszatérő kérdés Évente visszatérő kérdés, bókban, melyeket nyugod- nak hallgatni, vagy valaha melyre nem nagyon lehet ki- tan lehetne sörklubnak ne- úgy kezdték, hogy zenét elégítő választ adni: hova vezni és melyekben — tiszte- akartak hállgatni, de ha ötmenjen a szegedi ifjúság let a kivételnek — a Jokey hat féle Italból lehet váloszórakoznl. A „Napfény vá- nincs mindig helyzete ma- gatni, és Iszik az egész körrosa" nem nagyon kényez- gaslatán; a Játékklubban, nyezet, azonkívül ott senki tette el soha ilyen szempont- ami szintén italmérés. nem tiltja, akkor miért ne ból fiatal lakóit. Sok ígéret- Állandóan azt halljuk, innának? Ilyen körülmények ről olvashattunk már, újabb hogy a mai fiatalsággal va- között csoda lenne, ha nem „kulturált szórakozóhelyek- lami baj van, lékezhetetle- innának, ről" kimondottan fiatalok- nek és elvadultak, mindent A szavak nem sokat segínak, sok zenével és tánccal, megengednek maguknak, és tenek. Radikális változtatásAz ígéreteket többnyire be bezzeg a mi időkben. De va- ra lenne szükség ahhoz, hogy is váltják, nagy költségek Jon arról van-e szó, hogy min- ezen a téren némi javulás befektetésével lebontanak, dent megengednek maguknak, mutatkozzék. Ha legalább átalakítanak és újraépítenek, vagy inkább mindent meg- megpróbálnának az llletékeés kezdetben nincs is semmi engednek nekik? Van-e más sek olyan szórakozóhelyeket baj. De rövid idő múlva a lehetőségük, mint ilyen he- létrehozni, ahol komolyan „kulturált szórakozóhely" ér- lyeken zenét hallgatni, ahol veszik a 18 éven aluliaknak dekes változáson megy ke- állandóan ki vannak téve a szóló tilalmat, ahol valóban resztül. Tántorgó tizenévesek kísértésnek; hiszen csak az nem nyílhat lehetőségük szeveszik birtokukba, literszám nem inna ott, aki Igazán szes Italt fogyasztani és befogy a sör,, és már felirat szívből gyűlöli az alkoholt, rúgni. sincs, hogy 18 éven aluliakat A rossz példa ragadós, és Nyáron, amikor még keszeszes itallal nem szolgá- már volt arra példa, hogy a vesebb a tilalom és az islunk kJ. De ha ott is lenne pincér szabályosan kinézett kola feledésbe merül, ez a a tábla, akkor sem venné valakit a helyiségből, mert probléma még nagyobb lesz. senki komolyan. Ez tapasz- narancsitalt mert kérni. A Megint felbukkannak majd talható a mindig zsúfolt VI- diákokat nem nagyon érdek- a részeg kamaszok, mindengadóban, ahol a már meg- lik a szép szavak az erkölcs- napossá válnak a botrányok szokott botrányok bizonyít- ről és az egészségről, ha tál- és gyomormosások; lehet, ják, hogy valami nincs rend- cán kínálják nekik az italt, hogy a szórakozóhelyek forben, az ún. Disc Jokey (amit akárhova mennek. Pedig na- galma megnő. De ilyen áron néha Disk Dzsoké-nak. néha gyon sokan vannak köztük, megéri?... Disch Zsoké.-nak írnak) klu- akik elsősorban zenét akar- Bódls Klára Immár a 21. alkalom, hogy minden esztendő június első vasárnapján rájuk emlékezünk, nz „észrevétlen forradalmárokra", az ifjúság hivatásos nevelőinek „szorgalmas, elfáradó, majd újra nekilendülő seregére". Arra a hivatásra Rondolunk most, amelynek gazdag múltja, érdekfeszítő Jelene és soha nem tapasztalt jelentőségű Jövője van, és amelyről tisztelettel hyilatkozik tudós és politikus, művész és sportoló és mindenki, aki az évek múlásával mind gyakrabban gondol a hajdani almamaler szép emlékeire, azokra a pedagógusokra gondolunk, akik megtanítottak bennünket betűt vetni és tudást aratni, és akiknek „van mindig hozzánk víg üzenete". Emlékezzünk talán a mai napon először elődeinkre. múlt századok lámpásaira, hogy a legjobbaktól merített hittel és odaadással korunk és holnapunk követelményei szerint helyt tudjunk állni a mindennapok rohanó világában. A nevelői tevékenység önállósodása u társadalmi munkamegosztással egyidős. A tanítási munka említésével először az i. e. 24. századi klnaí iskola leírásában találkozunk, de nem sokkal ..fiatalabb'' a francia tudósok által 1933-bun az Eufrátesz középső folyásánál feltért i. e. 2000 körül virágzó Mari város 10 ezer ékírásos iskolai agyagtáblát tartalmazó lelete sem. A történelem megőrizte a széles körű tudományos műveltséggel rendelkező, de maguknuk alkotó egyiptomi paptanárok munkáit éppúgy, mint az ókori India legfelső kasztját képező brahman paptanítók szellemi hagyatékát. Hérodotosz is arról tudósít, hogy a perzsa birodalom papnevelőt a kiváltságosok soraihoz tartoztak. A korabeli értelemben vett nevelőknek e kiváltságos helyzetét a vallás és egyház funkciójának az uralkodó osztályok hatalma szempontjából nagy társadalmi jelentősége adta. A történelem későbbi századaiban kialakul az egyházi piramis belső hierarchiája, és ebbén a tanító, nevelő egzisztenciálisan alacsóny helyet foglal el. A pedagógus az „értelmiség proletariátusa** lesz, ós ez a helyzete a legújabb korig elkíséri. Elkíséri még akkor is, ha Platón a nevelést a „legszebb dolgok között valónak" említi, és szerinte „nincs az a pénz, amelyet jó nevelőért sajnálni kellene". Vespasianus római császárt, amikor évi 100 ezer sestercius javadalmazást adatott a latin és görög rétoroknak, nem az emberformálás munkájának elismerése vezette, hanem az óriási birodalom hatalmi érdekei. Persze, ami a római iskola „emberformálásának" módszereit Illeti, azt inkább jellemezte a tanítóskodó obsitos katonák és kiöregedett gladiátorok „szíj-korbács pedagógiája", mint M. Terentius Varró és Quintilianus — több szempontból ma sam időszerűtlen — nevelési nézeteinek gyakorlati alkalmazása. Nagy Károly frank uralkodó nem sokkal császárrá koronázása után mar intézkedett a paptanitók képzéséről, felismerve ennek jelentőségét a birodalom számára. Tiszteletre méltó erőfeszítéseit bukásra ítélte a történelem változása, és a lanítóhiány az iskoláztatás alacsony fokán álló középkornak is végig kísérő jelensége. Valamelyest javult a helyzet az újkor kezdetére, amikor részben az egyetemekről kikerült fiatalok, másrészt a papi Iskolát végzett, de fel nem szentelt diákok közül többen választották a pedagógus pályát. Soralkat erősítették a kereskedelmi, hivatalnoki adminisztrációból kikerült tanárok ls, akik a társadalmi, gazdasági igényeknek megfelelően, szakismeretekre tanították a polgárság gyermekeit. A XV. században nálunk is megjelentek a világi iskolamesterek, számuk különösen Erdélyben a huszita mozgalom hatására jelentősen megnövekedett. Az egyházi iskolák elmaradottságát, a tanítás színvonalát különösen élesen bírálta Erasmus, aki szerint a ..kolostolok csak a hasznot húzzák a nevelésből. . sölét helyiségekben, tudatlan emberekkel végeztetik a nevelés munkáját". De é rideg valóság mellett ls tovább.éltek a reneszánsz gondolatok a pedagógiában, és kiteljesedtek Comenius munkásságában, aki a tanítói munkát „olyan kitüntetésnek" tartotta, „amihez fogható nincs még egy a nap alatt". Magyar kortársát — Apáczai Csere Jánoet — méltán értékelik Váci Mihály sorai: „Ki láng volt — itt gyorsabban égett, Apáczai — Csokonai." A francia forradalom a XIX. századi első felének társadalmi, szellemi változásai hatottak a nevelőkre, és a nevelők közül sokan alakító részesei voltak az eseményeknek. Az első magyar egyetemes tanítógyülés pl. a szabadságharc idején megkezdte a „közös nemzeti tanrendszer" kidolgozását. A pedagógus társadalom igazi felszabadításának programja azonban csak a munkásmozgalom kibontakozásával született meg, és realizálása annak izmosodásával érett. Engelsnek az angol helyzetről festett képe jól illik a kapitalizálódó Európára. Leírja, hogy a tanítói munkával foglalkozók között a becsületesek mellett nem kevesen vannak „alkalmatlan emberek, akiket csak a megélhetés gondja vitt az iskolamesteri pályára, és nagyrészt híján vannak a legszükségesebb elemi ismereteknek is". A század végén a munkásmozgalom vezetői — mindenekelőtt Clara Zetkin — állandóan követelték a tanítók helyzetének Javítását, s az „erejükkel űzött rablógazdálkodás megszüntetését". A magyar helyzetet Eötvös József ecseteli parlamenti beszédében: „A tanítók mind anyagi, mind szellemi tekintetben súlyós körülmények között élnek." A század végén bontakozó magyar munkásmozgalom fórumain rendszeresen napirenden volt a tanítóképzés javítása, fizetésrendezés és az egyháztól való függetlenítés követelése. Századunkban a bolsevik mozgalom első lépései között tartja számon a neveléstörténet-írás a tanítók ügyének képviseletét. A nép soraiból származó és közöttük élő tanítók, „az orosz demokratikus értelmiség legnagyobb létszámú, s löbbsegében baloldali csoportjai közül" sokan részt vettek a munkásmegmozdulnsokbán, sztrájkokban is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évében Krupszkaja „öntevékenységre, a népoktatás terén végzett alkotómunkára" szólítja a tanítóságot „kéz a kézben a széles néptömegekkel". A forradalom győzelme után Lenin az új pedagógia feladatát abban jelölte meg, hogv- „összekapcsolja a tanítói tevékenységet a társadalom szocialista megszervezésének féladatával". Napíójegyzeteinék kővetkező megállapítását pedagógiai végrendeletének is tekinthetjük: „a népla-