Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
SZOMBAT, 1972. JÚNIUS 3. Ötszörösére nőtt a határmenti áruforgalom Pénteken befejeződött Szegeden u gyorsan növekvő határmentl áruforgalom szállítási problémáival foglalkozó kétnapos országos tanácskozás. Mint többek között elmondották, a határmenti területeken lényegesen javult az áruválaszték. A sikerre jellemző, hogy az ilyen jellegű árucsere bevezetése óta ötszörösére — évi hatmillió dollárra, illetve Ilii) millió rubelra nőtt n határmenti forgalomban szereplő áruk értéke. Ez már számottevő feladatokat ró a cserét, Illetve a szállításokat lebonyolító KONSUMEX, HUNGAltOCOOP és Volán vállalatokra. A tanácskozáson elhatározták, hogy az Illetékes minisztériumok segítségével meggyorsítják, egyszerűsítik a határmenti árucsere-forgalmat. E célból javasolták, hogy az egyszerű fuvarozás mellett az átvételi, a rakodösl és a vámkezelést feladatokat ls elláthassák a hntármentl Volán vállalatok. Senki földje A Tiszával párhuzamosan főútja lehetne Szegednek a rakpart, amely összekötné a Lenin körutat a Nagykörúttal. Ha erre a lehetőségre gondolunk, nem ls tűnik megvalósíthatatlannak n feltételezés. A rakpart ugyan elvesztette már eredeti rendeltetését, tekintve, hogv a hajóforguiom gyakorlatilag megszűnt a Tiszán. A csupasz, macskaköves út azonban mégis magára vonja a figyelmet — különösen nyáron. Ami első pillanatra szemet szúr: az a rakpart elhanyagoltsága. Olyan, mintha nem is tartozna a városhoz, senki földje lenne. Ez a jelenség minden esztendőben visszatérő, pedig különösebb költséget egyáltalán nem igényelne a rakpart gyomtalanítása, takarítása. Látszólag területileg az I. kerületi tanácsi hivatal építési és közlekedési osztályának hatáskörébe tartozik a rakpart. Vitatott azonban, hogy a szóban forgó nem kis terület hullámtér-e vagy közterület? Ügy látszik, ez a „vita" szolgál magyarázatul arra. hogy miért hunyugolhntó el a városnak ez a területe. A napokban «—10 diákforma fiú csákányozott, lupátolt a rakpartnak azon u szakaszán, ahol jó nagy darabon állandóan megáll a víz, amelyet most leárkoltak a Tiszába. Állítólag ez már az a társadalmi munka, amelyet valaki mégiscsak életre hívott a rakpart érdekében. Legalábbis szerszámokat, csákányt, lapátot az I. kerületi tanácsi hivatal építési és közlekedési osztálya adott a diákoknak. A munka szervezéséhez azonban nincs köze ennek a tanácsi osztálynak, lévén, hogy a szóban forgó terület nem biztos, hogy köztér. Konkrét terv született már a rakpart, illetve a város előtti árvízvédelmi támfal újjáépítésére, amelyet az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezd meg majd jövőre, s akkor új arculatot kap a rakpart. De amíg ez létrejön, addig sem kellene elhanyagolni a városnak ezt a nem is jelentéktelen területét, amelyet, ha igaz — jobb későn, mint soha — társadalmi A Tömörkényi Gimnázium vidéki tanulói részére albérletet keres munkávul rendbehoznuk. Éppen Ideje is, mert az idegen azt hiszi, hogy itt kezdődik a mondabeli Boszorkánysziget, mert méteres gaz és fűzfavesszők burjánzanak a támfal tövében, az úszóházak előtti területen. Pedig a városnak nem ez a része a Poszorkánysziget — vallják a szegedlek és az Idegenvezetők. L. F. Orvosok az üdülésről Egy-egy betegség gyógyításában fontos szerepet tölthet be a klíma, de az egészséges embernek sem mindegy, hogy milyen tájon üdülnek. A különböző korúak, foglalkozásúak, és érdeklődésűek kikapcsolódását a jól megválasztott üdülőhely fokozottan elősegítheti — mutatnak rá az egészségügyi szakemberek. A nagyvárosi ember számára különösen fontos a k.rnyezetváltozás. Megerőltető, intenzív munka után u legegészségesebb néhány hetet dombvidéken, hegyvidéken' vagy vízparton tölteni. A megszokottól eltérő éghajlati viszonyok más és más módon hatnak a szervezetre. A szervi szívbajban vagy magas vérnyomásban szenvedőknek azonban nem ajánljuk a magaslati helyet, ugyanígy a túlérzékeny idegrendszerűeknek sem. Viszont a hegyvidék kiválóan alkalmas Idült hörghurutos cs asztmás betegek számára. A tengerszint feletti 400 méteres magasság már hegyvidéki környezetnek felel meg. Sokan készülődnek külföldi üdülésre Is. Az utazók jól teszik, ha előbb kikérik kezelőorvosuk véleményét, s csak azután döntenek az úticélról. kerámikusok A Kincskereső szerkesztőségében Hosszú szünet után, megújult köntösben Jelent meg a Kincskereső Idei első szánni. Várták, keresték már, sokan azt hitték, egyéves siker után eltűnt a folyóirat. Kissé megkésve ugyan, de a napokban megjelent az 1072. évi első szám. A feltételek biztosítása nem kis idejébe és fárudságábu került azoknak, akik leginkább szívükön viselik az Ifjúsági Irodalmi folyóirat ügyét. Egy év tapasztalatalt, tanulságait összegezte a szerkesztő bizottság, s ezeknek ismeretében, megújított szerkesztői és írógárdával készítették el a most megjelent számot. — Üjszerű törekvéscinket tükrözi a lap — mondja Hegedűs András, tanszékvezető főiskolai tanár, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója, a folyóirat felelős szerkesztője. — Igyekszünk egyre inkább folyóiratszerűvé tenni az ifjúság irodalmi lapját. Elsődleges törekvésünk, hogy rangos Irodalommal neveljük olvasóvá a tlz-tlzenöt éves gyerekeket, s céljaink között szerepel, hogy visszaadjuk az ifjúsági irodalom helyét-rangját, olyan magaslatokra szeretnénk emelni, amilyenről Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond és Gorkij álmodott Oj. állandó rovatokkal, következetes szerkesztési elvekkel és az életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe véve igyekszünk izgalmas, rugalmas, olvasmányos folyóiratot kialakítani. A Kincskereső törzsanyagát ezentúl is az irodalom — versek, prózai alkotások, drámarészletek, írói vallomások — jelenti. Az első szám köszönti Darvas Józsefet, a Magyar Írók Szövetsége elnökét, és bemutatja egyik ifjúkori írását. A külföldi magyar irodalmat ezúttal Fehér Ferenc versel képviselik, s három versével emlékeznek Janus Pannonius halálának 500. évfordulójára. Izgalmas verselemzést olvashatnak az Irodalmat kedvelő gyerekek Török Gábor tollából. A Dózsa-évforduló kapcsán sorozatot indít a Kincskereső Mundák Dózsa Györgyről címmel, ÜJ rovat u folyóiratban az Édes anyanyelvünk, mely szépirodalmi alkotások segítségével Igyekszik gazdagítani az Ifjú olvasók nyelvi ismereteit. Mellette állandó rovat a Testvérmúzsák, melyben képzőművészeti, zenei írásokat találhatnak az olvasók. Állandó rovat még a Kincskereső kislexikona, mely eligazodni segít, s a Könyvek között, mely a legfrissebb ifjúsági irodalmi alkotásokról tudósít, T. L. Mindig zavarnak az évfordulókra rendezett iskolai ünnepségek, u jubileumi kiállítások. Sokszor becsaptak már. A felszínt mutatják, a kllakkozott látszatot, Ezért szerettem volna túllátni a Dózsa György általános Iskola jubileumi emlékkiállításán, az alkotások mögé nézni, ezért érdekeltek a gyerekek és a gyökerek. Milyen tartalmakat rejt a gyerekek által mintázott Dózsa-figura? Hogyan lehet a sok hátrányos helyzetben élő gyereket, akik otthon hiába óhajtják a szépet, úgy nevelni, hogy ők változtassák meg, ők tegyék széppé a lakásukat? Hogyan születnek a kerámiába álmodott mesefigurák, maszkok, virágvázák, az iskola „kohójában"? „Nekünk is van tárlatunk. Ez a mi tárlatunk" — Márkus Robi mondja, a pötj töm ötödikes, a kerámiaszakkör legifjabb tagja. Büszkesége jogos. Tagja egy olyan iskolai közösségnek, melyet a szép szeretete, a közös munka öröme, az együttes siker ereje tart össze. Valóban „Igazi" tárlatra invitált Robi. Olyanra, ahol többet kap az ember, mint általános iskolások próbálkozásalt, mint esztétikai élményt, itt a gyerekkorból kap vissza valami visszahozhatatlant, valami megismételhetetlent. S van ennek az iskolai kiállításnak egy másik vonzereje. Az, hogy egymás mellett sorakozik Csdnyl Jóska faliképé és a szakkörvezető tanárnő, dr. Somi Imréné János vitézftgurája, a hetedikes Kiss Ernő maszkjai, és az iskolaigazgató, Kecskés Antul stilizált kerámiája. Együtt állították ki őket, hiszen együtt formálták a sarat is a műhelyben, együtt fűtötték a kemencét, és együtt izgultak, amikor nagy csikordulássul kinyílt a kemence vasajtaja. — Olyan ez a kerámiakészítés, hogy nem lehet könyvekből megtanulni — mondja dr. Somi Imréné. — KI kell Járni a tanulóéveket, s mi ezt együtt, közösen jártuk ki a gyerekekkel. Azok a gyerekek, akik a szakkörben együtt dolgoznak velünk, együtt élvezik a kísérletezéseket, fölfedezések és sikerek örömét, azok másutt ls, az órákon és úttörőmunkában, iskolában és iskolán kívül a legmegbízhatóbb segítőtársak. Érzelmileg is pozitívan kötődnek az Iskolához. MASZKOK ÉS VAZAK Csalókat, sikkasztókat ítéltek el Megrendelésre utánvéttel szállít: Budapest V„ Kossuth L. u. 2. ÁRAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, llOgy június 10-én b—11 óráig áramszünet lesz OJszegeclen. a Thököly u.. Kállai fasor. Közép fasor és Szőregi üt által határolt területen. Fogyasztói elnézését kéri a DÉMASZ Szeged vidéki kirendeltség. Lapunkban korábban megírtuk, hogy büntető eljárás indult Kováts Pál 55 éves, Sándorfulva, Felszabadulás utca 3/A szúm alatti lakos, a Sándorfalvi Általános Ktsz volt elnöke és társai ellen, ügyüket tárgyalta már elsőfokon a szegedi járásbíróság, másodfokon viszont tegnap hozott jogerős ítéletet a szegedi megyei bíróság. Az elsőrendű vádlott, Bellér János 38 éves, Szeged, Hunyadi János sugárút 12. szám alatti lakos, a ktsz volt megbízott építésvezetője, büntetett előéletű, öt rendbeli, bűnszövetségben viszszaesőként, felbújtoi minőségben elkövetett társadalmi tulajdont károsító csalás, sikkasztás miatt 3 évi szigorított börtönt kapott, egy évvel kevesebbet, mtnt amelyre az első fokú bíróság ítélte. Kováts Pált hat rendbeli, bűnszövetségben, visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés bűntette miatt 4 év 6 hónap szigorított börtönre ítélte a fellebbviteli bíróság. Első fokon kapott büntetése 2 évi szabadságvesztés volt. Mindkét vádlottat mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától 5 évre tiltotta el a bíróság. Megállapítást nyert, hogy Kováts Pál beosztását kihasználva követte el n bűncselekményeket, amelyek révén 140 ezer forint tapadt a kezéhez, összejátszva Bellér Jánossal, aki bizonyítottan 23 ezer forintot szerzett magának bűnös úton. Nagy György 58 éves, Sándorfalva, Dózsa György utca 45. szám alatti lakos, a ktsz volt főszabásza, társadalmi tulajdont károsító sikkasztásban bűnös, amelyért 5 ezer forint pénzbüntetést kapott A negyedrendű vádlott, Róvó József 47 éves, sándorfalva. Tolbuhln útra 30 szám alatti lakost, a ktsz elnökhelyettesét az ellene emelt vád alól — bizonyítottság hiányában — a bíróság felmentette. Csányl Jóska és Cstzrrmdta Tibi nyerték a kiállítás első díjalt. Mindketten hetedikesek. Jóska nyertes faliképe stilizált városképet ábrázol, s a kerámia új útjait követi, amikor rezet applikál az agyagba. — Láttuk Gádor István kerámikusművész szegedi kiállítását. Sokat tanultunk. Ez a falikép is a tárlatlátogatás eredménye. — Én vázákat szeretek csinálni — mondja Csizmadia Tibi —, otthon az én általam készített vázában van a virág. A sznkkörösök között kevés a lány. Pedig ez nemcsak fiúknak való szórakozás, Lőwl Éva, aki Kiváló úttörő, és ebben a pillanatban arról álmodik, hogy matematika—fizika szakos tanárnő lesz, elmondta, hogy régen figyeli a kerámiásokat. Év eleje óta ő ls próbálgatja, és izgalmas, érdekes elfoglaltságnak tartja. Kiss Ernő maszkokat kószft legszívesebben, a kiállításon egész sorozatát láthattuk. — Anyukám nem szereti ezeket a „félelmetes" maszkokat. Ezért ezeket itthagytam az iskolában, a klub falait díszítik. Anyukámnak pedig csináltam egy szép vázát. — Nem művészeket akarunk nevelni — mondja a szakkörvezető rajztanár —, hanem olyan korszerű ízléssel rendelkező fiatalokat, akik észreveszik a szépet, szeretik a művészi alkotásokat, és szabad idejüket értelmesen használják fel. Bizonyíték? A gyerekek végtelen örömmel formálják, mintázzák az agyagot, mázaznak, égetnek, de egyikük sem készül keramikusnak. Csányl Jóska gépészmérnök szeretne lenni, Kis« Ernő elektromérnök és Csizmadia Tibi is a műszaki pálya felé vonzódik, A kíálSAJAT lításon ARCODAT rajzo_______[ kat is láthattunk. Ezeken a tanulók legbensőbb élményeikről vallottak. A romantikus víziéletről, a kerámiakészítés szépségeiről, a szakkörök hangulatairól. Az Iskola Vízlúttörőlnek híre messze eljutott már. Dr. Vass Zoltánná a kézimunka-szakkör kiállításún elmondta, annak örül legjobban, hogy odahaza a gyerekek otthonát már nem gombolyagokkal játszó clcás párnák díszítik, hanem saját készítésű, ízléses és modern hímzések, — A szürkeség vastag porát le kell törölni, el kell égetni, a mai Iskolák Jellegtelenségét meg kell szüntetni — ez a véleménye Kecskés Antal Igazgatónak. — A sajút arcod milyen? Azt kell megmutatni és kiteljesíteni! Olyen jellegzetességeket, hagyományokat Igyekszünk kialakítani, melyek csalhatatlan ismérvei iskolánknak. EOY KEMENCE TÖRTÉNETE A pincéből átalakitott boltíves, keskeny helyiség a kerámiaműhely. A sarokban korongozó, a polcokon félig kész vázák, faliképek, égetésre váró alkotások. A falakon tablók, a magyar népi fakezasság jellegzetes alkotásai, és mesterei. És Itt van a saját készítésű kemence, mely most olyan, mint egy nagy, pihenő állat. Eddig tizenötször izzott gyomrában a tűz, s döntött a kerámiák sorsáról. Mert a művészetnek ez az ága egy kicsit a tűz művészete is. Ügy kell ismerni a tüzet, hogy engedelmes szolgája legyen a kerámiakészítőnek. — Családi hagyomány nálunk R fazekasság — meséli dr. Somíné. — A fazekasmesterség jelképe lehetne családfánknak. Édesapám népi iparművész Vásárhelyen. Ö segített a szakkörnek. Meglátogattuk műhelyét, végignéztük az anyagmegmunkálás minden fázisát. Mónus Sándor népi iparművésznek, a szakkör patrónusának segítségével építették fel a kemencét. Az első égetéskor együtt izgult mindenki. A gyerekek, és az igazgató, Mónus bácsi és lánya, a szakkörvezétő tanárnő, az egész tantestület. Azóta sok-sok kerámiát Szült a kemence Izzó gyomra. — Jövőre elektromos kemencét szeretnénk építeni. Sok áldozatvállaló ember van a szülök között. Taudí Lajos