Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

KEDD, 1972. JÜNIUS 20. A pedagógia műhelyében A legnagyobb siker — Ha egy gyermeket sike­rül hasznos tagként vissza­adni a társadalomnak, az rengeteg ember érdeme. Itt komplex munka folyik, ame­lyet az igazgató csak koor­dinál — mondja Szénás! László bevezetésül. Minden­képpen meg akar óvni attól a tévedéstől, miszerint itt, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben az 6 munkája fontosabb, előbbre való len­ne bármely munkatársa te­vékenységénél. Meggyőz. Nem fontosabb, csak más jellegű. Amit a néhány óra alatt láttam: először is ott voltam jómagam, ez legalább két óra a napból. Szinte per­cenként cseng a telefon: ülésekre, megbeszélésekre hívják, érdeklődnek, beje­lentenek stb. Kc|oognak. El­hanyagolt külsejű asszony lép be, „hozom őket!" fel­kiáltással. Karján egy kicsi, maga mellett terelgeti a na­gyobbat. Szurtosak, csöpög az orruk. A szomszédos szo­bában a munkatársaknak eszükbe jutott egy érdekes történet — az otthon régi lakóiról. „Hogy is volt?" — szólnak át az igazgatóhoz. Gyülekeznek a hivatásos pártfogók, megbeszélés lesz. És aznap délelőtt „nem dol­gozott". Ügyek-bajok inté­zése volt betervezve. — Egy-másfél napot a hétből „házon kívül" töltök, a területen. Fél nap jut az otthon pénzügyi gazdálko­dására, a munkatársak ügyeire. A szombat a hiva­tásos pártfogóké. A többi... Nos, a többi napon a bent­lévő gyerekekkel foglalko­zom. Sóhajt, fél óra múlva már tudom, hogy miért. Nem könnyű egy betévedtnek el­magyarázni, mi mindent foglal magába a hivatalos­nak tűnő szó: foglalkozom. — Húsz évvel ezelőtt szo­ciálpolitika volt a gyermek­védelem. Célja: ne legyen az utcán kolduló gyerek. Ma a művelődéspolitika szerves része. Nem a likvidálás a cél, hanem minden gyermek megvédése, megmentése. Több: hasznos tagként visz­szaadni a társadalomnak. A munkát körülhatároló elve­ket társadalmi bölcsesség határozza meg. A konkrét, tervező, szervező, céltuda­tos munka a mi feladatunk. Szénási László 21 éve ve­zeti az intézetet. Valahogy látszik rajta: elemében, a helyén van. A tettek embe­re, határozott, dinamikus alkat. Munkatársai fél szó­ból értenek, összeszoktak. A testben-lélekben ép gyerekek nevelői — pedig tudjuk, ők is edzett emberek — nem hiszem, hogy meg tudnának birkózni az itt szinte óráról órára változó „pedagógiai helyzetekkel", a hihetetlen türelmet, tudást, rugalmas­ságot. mindenki lipen hiva­tástudatot igénylő munkával. Egyszerűen azért, mert nem ehhez szoktak. Mert az ő területükön nem fordul elő, hogy a gyerek magatartása naponként változik, hogy ugyanarra az ingerre per­cenként más a válasza, hogy hónapokig úgy látszik, be­vált az alkalmazott eljárás — és egyik napról a másik­ra összeomlik minden. A szüleikben csalódott, ambí­ciók és perspektívák nélküli, érzelmileg labilis gyermekek neveléséhez, gyógyításához nem elegendő a legjobb pe­dagógiai rendszerek, elvek és eljárások ismerete sem. Több kell. Folytonosan át­értékelni az intézkedéseket. Egyszer gyors, határozott döntéseket hozni, máskor hosszú, türelmes megfigyelé­seket végezni. Szülő helyett szülőnek lenni. A nap 24 órájában résen lenni — és mindent elölről kezdeni, ha mégsincs eredmény. — Siker? Van, persze. Szakmunkások, egyetemi hallgatók visszajönnek, ta­nácsért. Van főorvos, meg főmérnök, aki itt kezdte. De az eredménytelenséget ha­marabb észreveszik az em­berek. Egy botlás, máris mondják: „Persze, ez is menhelyi". A megszűnésünk, az volna a legnagyobb siker. Sulyok Erzsébet Tűzveszély, vigyázni kell! avar égett. A lángoknak alig volt idejük belekapniuk a növényzetbe. Nagy bajt okozhat egy el­dobott égő cigarettavég is. Nemcsak a tábortüzekre kell tehát ügyelniük a ki­rándulóknak, hanem az ilyen apró vigyázatlanságra is, amely a város aszfaltján kárt nem. okozhat. Az er­dőkben, a természetben vi­gyázzunk tehát jobban kö­zös értékeinkre! A nyári tüzek nemcsak az erdőket, hanem az érett .. , , .... gabonát, a kazlakat is ve­uton, a téglagyar mellett széiyeztetik. Az aratásra te­Ilyenkor nyáron, a jó idő és az iskolai szünet elérkez­tével, a kirándulások sze­zonjában sokat beszélünk az élővizek veszélyeiről és ál­dozatairól. A tűzről azonban kevesebb szó esik. Pedig éppen ez az az időszak, amikor a tüzek veszélye is megnő az erdőkben. Erre is ügyelni kell, mert ha ezek a tüzek áldozatot rendsze­rint nem is követelnek, de tetemes károkat okoznak. Figyelmeztető a példa. Napokkal ezelőtt az öthalmi levő erdőben csaptak fel a lángok. A kár szerencsére jelentéktelen, mindössze 200 forint. De csak azért, mert közel van a tűzoltólaktanya, és így gyorsan beavatkozha­tott a tűzoltóság. A baj nagyon könnyen megesik. Ezt a tüzet is egy eldobott cigarettavég okoz­ta. Attól két szénaboglya gyulladt meg, a lángok pe­dig átterjedtek az erdőre, ahol 20 négyzetméteres te­rületet pusztított a tűz. Sze­rencsére gyorsan eloltották, így főként csak a tavalyi AltAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1972. június 23-án reggel fól 7-től 16 Óra >( Dóm tér, Somogyi utca. Bajza u.. Deák P. u„ Vik­tor Hugó u., Karász u., Széchenyi tér, Takaréktár u., Madách u.. Bocskai u., Püspök u„ Mikszáth K. u., Lenin krt., Kölcsey u.. Somogyi u. által határolt területen, valamint Lenin krt.. Aradi vértanúk tere. Zrínyi u.. Somogyi u. és Dóm tér óllal határolt te­rületen időszakos áramszünet lesz, feszültségáttérési munkák miatt. Fogyasztói szíves elnézését keri a DEMASZ Szeged városi kirendelt­sege. hát nem csupán a betakarí­tás, hanem a tűzvédelem szempontjából is fel kell készülni. A tűzoltóság mór régebben megkezdte az elő­készületeket. Tűzbiztonsági szempontból mindenütt fe­lülvizsgálják a gépeket, ok­tatják a gépkezelőket. Már őrzik a gabonatáblákat is. Mindezt javarészt az ön­kéntes tűzoltó testületek tagjai végzik. A tűzoltó­parancsnokság felkérte a MÁV igazgatóságot, hogy hívják fel az utasok figyel­mét: ne dobjanak ki égő ci­garettavéget a vonatablakon. A vasútnál felülvizsgálják a gőzmozdonyok szikrafogó­it is. Segíteni fognak a vas­úti őrházak dolgozói is. Ha tüzet látnak, azonnal jelen­tik telefonon. Ez a rengeteg és átgon­dolt intézkedés nyilván eredményes lesz. Ám, az is kétségtelen, hogy mindez kevés. Az embereknek, a dolgozóknak is ügyelniük kell az életre, a gabonára. Például azzal is, hogy be­tartsák a szabályt: rágyújta­ni csak a gabonatábláktól 30 méternyire szabad. Munkában a növényvédő repülők A párás, meleg időjárás az ország valamennyi terü­letén kedvezett a növényi kártevőknek. A gombafer­tőzést követően megjelentek a rovarkártevők is, amelyek közül elsősorban a levéltet­vek veszélyeztetik a termést A szántóföldeken, gyü­mölcsösökben teljes üzem­ben, hosszított műszakban dolgoznak a gépek és a szakemberek, munkába áll­tak a növényvédő repülő­gé-pek is. Hatvankét repü­lőgép permetezi az alföldi szántóföldeket és gyümölcsö­söket. Naponta 400—500 hold védelméről gondoskod­nak. A szekszárdi, a villá­nyi, valamint a balaton-parli borvidék nagyüzemi táblái fölött megjelentek a heli­kopterek, amelyek egy nap alatt egyenként ezer hold permetezésére is képesek. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tá­jékoztatása szerint az egész országban megfelelő meny­nyiségű és minőségű növény­védő szer kapható, több száz különféle rovarölő szer közül válogathatnak a kárlevők­nek. valamint a növényi kul­túráknak megfelelően. Pártépítés, tagfelvétel E lgondolkozva olvastam hogy időről időre fel kell vékenység" alapjón történik. F. Nagy István elv- tölteni sorait eleven, fiatal. Itt nálunk Kisteleken is elő­társ korábban és Pet- dinamikus erőkkel. De nem fordult, hogy egy-egy párt­roszki István elvtárs minap mindegy, hogy kikkel ésho- tag „köszönő viszony" alap­ján ajánlott jelentkezőt a párt soraiba. A kommunistává nevelés fontos színtere — ha szabad ilyen közhelyet használni — megjelent cikkét a lap ha- gyan történik ez. sábjain melyek egy igen probléma a tag­fontos kérdést, a partepítés £ p muPnkánkban> hogy problémáját boncolgatják tervszerű és nem fo­Nem vitatkozni akarok a ket j tos> A másik gond cikkel, mert azokkal alapja- ^ a párttagBag elenyésző kohója a pártcsoport és a ban egyetertek, csupán mint k^bbsége van megbízva és párttaggyűlések fóruma. A gyakorlo pártmunkás szeret- f lalkozBjk ezzel a fontos fel- pártcsoport - mint a párt nem kifejtem véleményemet ad*attal holott árttag fel_ legkisebb szervezett közössé­e temarol. A partepites sok véteU munka valamennyi ge _ sokat tehet egy-egy új mint* pl • t^párt politikai pórttag feladata' párttag kommunistává neve­ideológiai, szervezeti és cse- De a munka minőségével ^veUen^Ttermelésben0^ lekvesi egysege, a part fe- is baj van, s itt az ajánlok ismerik meg gye mi allapo a, a parttagság szerepére es felelossegere g egymás erényeit erkölcsi-politikai arculata gondolok. Amikor az ajanlok . K ^ itt történnek stb. Természetesen mint egy-egy dolgozót párttagnak fontos elem, a párttagok fel- ajánlanak —, és az a baj, vétele is a pártépítés foga- hogy nem nevelnek! — ad­lomköréhez tartozik. dig foglalkoznak vele míg megnyilatkozások, é6 itt le­het leginkább hatékonyan küzdeni a káros jelenségek ellen. A taggyűlés sokat te­Egy marxista leninista ««« "JTSivE *et akkor,. ha. nyílt elvtársi ^ZSL-Z^'- iBlttrl£IamSi -kritikúrrtmó^rrrar: bár ez sem elhanyagolandó kodik. Fontos az is, hogy a -, hanem az: hogyan tudja yékS*e iT vége érPe- leendő Párttaggal ismertes­alkalmazni a marxizmus-le- dfg akk£ kellene sük: milyen követelmények­^"t^Sí^l^ kezdődnie egy újabb hosszan­légkör alakul ki, kritikus és kel jár a párttagság. Nem hogyan tudja megfogalmazni —^TS egy pelda bizonyítja, hogy a céljait és vezetni a párttag- v„Z„n"tL ne követelmények ismertetésé­jait és a pártonkívüli törne- SekkTan nek hiánya késóbb sok prob" geket a célok megvalósítása- ^jJJ- "f^ban n^m """ ' hoz, a m, viszonyaink kozott, kéf>z„ kommunistákat vesz­mint ahogyan azt a X kong- ^ek H valaki kom_ resszus megfogalmazta „a szocializmus magasabb szin­léma forrása lehet mint pl.: a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása, a pártmunka mellőzése stb. ten történő építésére." Pártunk története bősége­sen szolgál példákkal arra, isak néhány kérdésben , kívántam kifejteni vé­leményemet, melyek munistává váljon, hosszan tartó érési folyamaton kell keresztül mennie. Itt látom az ajánlók szerepének fon­tosságát, hogy az általuk szerintem szorosan kapcso­hogy a marxizmus—leniniz- ajánlott új pórttaggal folya- lódnak a pórtépítés, a tagfel­musra alapozott, jól felépí- matosan foglalkozzanak; ala- vételi munka fogalomköré­tett, stratégiailag és taktikai- kítsák ki bennük a kommu- hez, és mint pártmunkás ta­lag átgondolt politika a nistára jellemző tulajdonsá- pasztalatból tudom, hogy a párt ereje, és csakis gokat, a párt politikája, esz- fentiek figyelembe vételével ilyen politikai célok méje melletti elkötelezettsé- válhat egy-egy alapszervezet megvalósítására képes moz- get. Ha ez nem így törté- a munkahely "motorjává, kö­gósítani tagjait, rajtuk ke- nik, akkor az esetek többsé- vétkezésképpen pártunk csak resztül a dolgozó tömege- gében - mint ahogyan mon- így tudja betéteni tagjain ket. dani szoktuk — az uj part- J 6J A felszabadulás után, taggal nem erŐ6ödik a pórt kerCS2tÜ1 3 tórsadalom veze" 1944—45-ben a Magyar Kom- A másik ilyen kérdés az munista Párt viszonylag nem ajánlók felelőssége. Ugyanis nagy taglétszámmal rendel- sokan félreértik a Szervezeti a kisteleki Magyar—Szovjet párlY'1í'.d*aZ Szabályzat azon pontjót, hogy Barátság Tsz MSZMP alap­tőjének funkcióját. Bálán Miklós. többi pártok közül az MKP rendelkezett megfelelő prog­rammal a demokratikus füg­getlen Magyarország megte­remtésére, az élet megindítá­sára, a háború következmé­nyeinek hazai felszámolásá­ra. Fel tudta sorakoztatni a munkásosztály, a parasztság, a haladó értelmiség többsé­gét a földreform végrehajtá­sára, az államosítások foga­natosítására, a reakció elleni politikai harcra. Ez a prog­ram egybe esett a magyar társadalom többségének óha­jával, ezt a programot ma­gáévá tette a magyar nép döntő többsége. A két munkáspárt egye­sülése után a Magyar Dolgozók Pártjának közel 2 milliós tagsága volt, de nem volt mentes jobb­oldali elhajlástól, baloldali túlzásoktól, s végül ezek is alapvető okai voltak az 1956-os ellenforradalom ki­törésének. Az MSZMP im­már 16 éve, cikcakkoktól mentes marxista—leninista politikát folytat, fel tudja sorakoztatni pártunk tagjait és dolgozó népünket nagy nemzeti céljaink elérésére, pedig a párt tagjainak szá­ma mintegy fele az MDP taglétszámának. Természete­sen nem azt akarom ezekkel igazolni, hogy semmi szük-' ség a párt sorainak állandó frissítésére, hiszen a párt élő szervezet és természetes, Szegeden a Dél-alföldi Tárlat Hódmezővásárhely után először Szegedre került a Csongrád—Békés megyei és szegedi képzőművészek hagyo­mányos tavaszi seregszemléje, a Dél-alföldi Tárlat. A va­sárnapi megnyitón a Horváth Mihály utcai képtárban Trogmayer Ottó múzeumigazgató üdvözlő szavai után Sze­lesi Zoltán művészettörténész méltatta a bemutatót, ame­lyen a szegedi művészek kiemelkedően szerepelnek. A kiállításon ötven művésznek több mint száz alkotá­sa látható. a párttag ajánlása „közös te- szervezetének titkára A szegedi operatársulat Szabadkán Szabadka művészetpártoló világba ékelve, eleve közön­közönsége megelégedéssel ségsikert biztosítanak a mű­nyugtázza a város mind job- nek. ban elmélyülő nemzetközi ze- A szegedi operaház kiváló nei és színházi kapcsolatait, énekesei tökéletes hanghor­A közelmúltban számos jóne- dozásukkal, átlényegült játé­vű külföldi művészegyéniség kos beilleszkedéssel csak fo­és rangos együttes vendég- kozták a dalmű sikerét. Kü­szerepelt városunkban. Szvja- lönös zenei csemegeként ha­toszlóv Richter, a Berlini tott, hogy Ro6ina szerepét az Vándoropera társulata, a bu- eredeti szövegkönyv szerinti dapesti Bartók-emlékkettős, szereposztásban, koloratúr­valamint a napokban a kecs- alt énekesnő tolmácsolta. A keméti szimfonikusok, a ma- közönség hosszú vastapssal rosvásárhelyi Állami Színház köszönte meg Engyel Ildikó, szabadkai vendégszereplése Juhász József, valamint a — hogy csak néhányat em­lítsünk — művészeti életünk terebélyesedő nemzetközi kapcsolatainak egy-egy mér­földkövét jelentette. A Szegedi Nemzeti Szín­ház operatársulatának ven­dégjátéka is tovább gazdagí­totta ezt az áldásosán fejlő­dő nemzetközi kapcsolatot. Testvérvárosunk, Szeged, a mintegy négy évtizedes múlt­ra visszatekintő ünnepi já­tékaival nemcsak a magyar­országi zenei élet fellegvárá­nak számít hanem kellő európai rangot is kivívott magának pompás rendezvé- 1 nyeivel. Rossini remekmű- j vének, a Szevillai borbély­nak az előadása méltó ízelítő volt abból az előkelő rangú | zenei teljesítményből, és te­kintélyből, amit a szegedi operatársulat jelent a mai magyar zenei életben. A romantikus olasz opera­irodalomatyja, Rossini, mü­vében egyszerű hétköznapi mondanivalót elevenít meg: a szerelem furfangos diadalát a zsugoriság, a rangkórság, a fennhéjázó önteltség felett. Ezek az alapmotívumok ze­nei megszólaltatásban a helyzet- és jellemkomikumok szövevényeivel egybe fűzve, könnyed, fülbemászó dallam­három Liszt-díjas operaéne­kes, Sinkó György, Gyimesl Kálmán és Turján Vilma jó teljesítményét. A szintén Liszt-díjas Szalatsy István karnagy vezetése alatt élve­zetes, jól összehangolt muzsi­ka kelt életre. Szeretnénk, ha a két határ­város kultúrkapcsolatai a jö­vőben még gyakoribb kölcsö­nös vendégszereplésekkel gazdagodnának. Bede Béla (Az újvidéki Magyal Szobán és a Hádiú Subotlca adásaiban megjelent Írás.) Csak csuklós villamosok lesznek Ebben az ötéves tervben évente 3 új csuklós villamos­sal cseréli ki selejtezésre vá­ró járműveit a közlekedési vállalat. A debreceni közle­kedési vállalat által gyártott csuklós villamosok a tervidő­szak végére kiszorítják a sze­gedi vonalakról az elavult kocsikat. i

Next

/
Thumbnails
Contents