Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

PÉNTEK, 1972. JtNIUS 19. 5 Á családból a harmadik Sorkötelesek bevonulása Szegeden Tegmep, csütörtökön öten fiúk, öten pedig lá- Bodó Gyula tegnap, csü­Csongrád megyéből. Szeged- nyok. Gyula a harmadik, törtökön megérkezett álló­ról sorköteles fiatalok vo- aki katonai szolgálatot telje-l máshelyére. Itt a határőr­nultak be a néphadseregbe, a BM határőrségéhez. A fiatalokat a Csongrád me­gyei kiegészítő parancsnok­ság főtisztjei fogadták, a Szabadság filmszínházban. Itt a kiegészítő parancsnok­ság tisztjei újból beszélget­tek a bevonulókkal. Többek között arról is, hogy üze­mükben, vállalatuknál, in­tézményükben megkapták-e a bevonulási segélyt; kiad­ták-e munkahelyükön az esedékes szabadságot stb. Igen helyesen, a kiegészítő parancsnokság a bevonuló családos fiatalokat hóna­pokkal előbb értesítette ar­ról, hogy családi segélyük ügyében járjanak el az ille­tékeseknél. Sok fiatal kapott katonai előképzést a Magyar Honvé­delmi Szövetségben. ök, akik az MHSZ-ben sikerrel tették le a gépkocsivezetői vizsgát, a néphadseregben, valamint a határőrségben jól hasznosítják majd. A bevonulókat elkísérték a szülök, a hozzátartozók és a barátok. A bevonulókat ünnepélyesen köszöntötték, majd katonazenekar hang­jaival vonultak a fiatalok állomáshelyeikre. Pereznyák Sándor, a Csongrád megyei kiegészítő parancsnokság fő­tisztje a kérdésekre vála­szolva közölte: „A most be­vonulók mind iskolai vég­zettségben, mind egészségi állapotukat tekintve felül­múlják a korábbi bevonuló korosztályokat." Ebben nincs semmi külö­nös, mert az általános szo­cialista fejlődésből követke­zik. Szerdán, a bevonulás előt­ti napon ünnepelte születé­sének 18. évfordulóját Bodó Gyula. A Szegedi Ruhagyár­ban villanyszerelőként dol­gozott. A röpke beszélgetés­kor életéről „vallott". Tizennyolc esztendős fej­jel, saját kérésére hívták be katonának. Az a terve, hogy a sorkatonai szolgálatot le­töltve megnősül. A család­ban tizen vannak gyerekek. sít. Sándor, az egyik testvé­re, még katona. Zoltán vi­szont már leszerelt Laci most érettségizik a Rózsa Ferenc gimnáziumban, nyil­ván ő is eleget tesz majd hazafias kötelességének. Dá­niel, a legkisebb fiú, most járta az általános iskola ha­todik osztályát. Belőle is katona lesz. ' — Milyen gondolatokkal érkezett, s vonult be? — Jobb előbb túlesni ezen a kötelezettségen — mon­dotta Bodó Gyula. — Tu­dom, hogy a hadseregben más az élet, mint a polgári foglalkozásban. Villanyszere­lőként jól kerestem, s ha letelt a nyolcórai munka­időm, azt tettem, amit akar­tam. Tudom, hogy a hadse­regben szigorú előírások szabályozzák életmódunkat, fegyelem van. Ennek én becsülettel eleget kívánok tenni, örülök, hogy a határ­őrségben teljesíthetek szol­gálatot. ség tisztjei köszöntötték őt is és társait is, a kerületi parancsnokságon. Újból megvizsgálta őket az orvos, majd a civilruhát felcserél­ték a katonamundérral. Gyulán is jól mutatott a ruha. S az első nap után ő is, mint a többi társa, ír­ták már a levelet haza, szü­leiknek, kedveseiknek. „Jól vagyunk, szeretettel fogad­tak bennünket." Gyuszi azért is kérte ko­rábbi bevonulását, hogy ka­tonaidejét letöltve megnő­sülhessen. A lány, szíve vá­lasztottja, Román Katalin, a cipőgyárban dolgozik. Gyuszi neki is írja majd a levelet, s az újonckiképzés után katonai esküre szülei­vel együtt várja Katalint is. A katonaélet különbözik — a civilélettől. Tudják ezt a bevonulók, s a nehézsége­ken átsegítik őket a tisztek, tiszthelyettesek. Morvay Sándor ÜNNEPI HETEK ELŐTT Hegyen- völgyön lakodalom Egy hónap múlva kezdő- est lesz. Daróci Bárdos—No­dik a hazai és külföldi nép- vák: Hegyen-völgyön lako­táncosok seregszemléje, a dalom című, kétrészes tánc­111. Nemzetközi Szakszerve- játékát nyolc ország tánco­zeti Néptáncfesztivál. A né- sai, egységes koreográfia pi hagyományok őrzésére szerint mutatják be. életre hívott találkozókat A fesztivál előkészítőinek, 1966 óta rendezik meg Sze- szervezőinek, rendezőinek geden. Három éve a SZOT nemzetközi rangra emelte, azóta a néptánc szakembe­reinek évente fokozódó ér­deklődése kíséri a bemuta­tókat. ebben az időszakban legtöbb a munkája, összeállították már a megnyitóünnepség, a versenynapok és a gálaest pontos forgatókönyvét, az együtteseknek, vezetőiknek Az idén összesen 13, hat és a fesztivál vendégeinek magyar és hét külföldi együttes vesz részt a feszti­válon. Az újszegedi szabad­téri színpadon július 17—18 —19-én folklór versenyen mutatják be produkcióikat a közönségnek, és a nemzet­közi zsűrinek. A koreográ­fiai versenyt a színházban rendezik meg 20-án. A fesz­tivál záróeseménye, egyben fénypontja a Dóm téri szín­padon 22-én rendezett gála­Nyári Egyetem Az idén július 12—23 kö­zött immár kilencedik alka­lommal rendezik meg Szege­den a Pedagógiai Nyári Egyetemet. Ezenkívül ebben az évben első alkalommal július 19—30-ig megszerve­zik Szegeden a közművelődés aktuális kérdéseivel foglal­kozó Művelődéselméleti Nyá­ri Egyetemet is. Az egyetem fő témája: a művelődés sze­repe a szocializmusban. A rendezők azt a célt tűzik maguk elé, hogy a gyakorló népművelők, a közművelődés irányító szakemberei neves külföldi és hazai kutatók elő­adásaiból megismerjék a kul­túra és a művelődés filozó­fiai stb. problémáit, a mű­vészeti ízlés és nevelés, a kommunikációs elmélet és a felnőttneveléssel kapcsolatos kutatások legújabb eredmé­nyeit. A Művelődéselméleti Nyári Egyetemen a legkiválóbb szakemberek tartanak majd előadást. Az előadásokat ki­egészítő program kíséri, amelyben szerepel a Szegedi Szabadtéri Játékok néhány előadásának megtekintése is, valamint különféle kirándu­lások. KGST villamosenergia­ipar A KGST villamosenergia- tek Jugoszlávia képviselői is. ipari állandó bizottsága Kar- A bizottság — egyebek kö­lovy Varyban megtartotta zött — megvitatta a KGST­rendes ülését, amelynek mun- tagországok együttműködésé­kájában a KGST-tagországok nek új szervezeti formáiról küldöttségén kívül részt vet- szóló ajánlást. programját. Elkészültek az arany-, ezüst- és bronzpapu­csok, az első három helye­zett díjai, valamint a feszti­vál emlékérmei. Budai Sán­dor, a népművészet mestere citerát készített, amely a legtöbb közönségszavazatot kapott együttes díja lesz. Az idén tápéi szatyorban kapják a táncosok a már hagyományos fesztiválken­dőt, a jelvényt, a műsorfü­zetet, és a meghívókat. Ezen a héten állítanak fel a sza­badkai és a budapesti úton két hatalmas, 8 méter szé­les, 2 méter magas hirdető­táblát, és a város különböző pontjain is elhelyezik a transzparenseket. A nagy érdeklődést jelzi, hogy a jegyek 70 százaléka már elkelt. Az együttesek sok próbával készülnek a szereplésre, és természetesen valamennyien aranypapucsot szeretnének. Konferencia az egyetemi felvételekről Budapesti vita — szegedi főszereplőkkel Szegediek voltak annak a nél. A megoldás — mint a jegyzés nélkül lehetetlen ei­kerekasztal-konferenciának a vita rámutatott — nem füg- fogadni, szóvivői, amelyet a Magyar getlen a középiskolai és Pszichológiai Társaság orvo­si szekciója rendezett szer­dán Budapesten, az idegkli­nikák Balassa utcai tanter­mében az egyetemi felvéte­lekről. Pontosabban az úgy­nevezett beválásról, , vagyis arról, hogy a felvételi vizs­gák eredményei alapján mennyire lehetünk biztosak a jelöltek további sorsának alakulásában. Abban tehát, hogy megállják-e helyüket az egyetemen és később a gyakorlati munkában. Előrejelzés? A probléma általános, az ország összes egyetemeire, főiskoláira vonatkozik. A egyetemi oktatástól, éppen . . ezért csak azzal összefüggés- /\ fTI U Pf K3. ben dolgozható ki. A vizsgálatok például fnlvf af nrl i ló megállapították, hogy az 1^1/Wl-UtJlN egyetem e pillanatban mi­nőségileg nem követel mást, A Vlta középpontjában mint a középiskola. Az termeszetesen az egyetemi felvételi rendszer állt A résztvevők sok más mellett olyan hibáira mutattak rá, mint például az, hogy a fog­orvosjelölteknek fizikából és biológiából kell felvéte­lizni, manuális készségüket egyáltalán nem vizsgálják, holott ehhez a szakmához ez a készség nyilvánvalóan hoz­zátartozik. E hibát javítan­dó Szegeden folytattak ilyen kísérleteket, de természete­sen nem a felvételi vizsga egyetemen éppúgy, mint a középiskolákban, ma még a didaktikusán előadott anyag megértése, megtanulása a követelmény. Mint annak a felmérésnek az eredményei­ből kitűnt, amelyet Buda­pesten 370 egyetemi oktató­val folytattak, az egyetem nem is vár önálló munkát a hallgatóktól. A vizsgálat be­bizonyította, hogy az okta­tók elsősorban a memorizá­szeeediek mé<?i« azért 'kan lásra éPü16 teljesítményeket értékével és érvényével. Az szegediek mégis azért kap- ^ J efféle hibák miatt nevezték az egyetemeket elözönlik a középszerű szorgalmasok. A vita résztvevői az egye­Szegedi Orvostudo- temi felvételekkel kapcsolat­Egyetem vezetői ban szóvá tették a középis­kolai oktatás hibáit is. Mint mondották, a középiskola annyira heterogén, a pedagó­gusok annyira különfélekép­pen fogják fel a dolgukat, hogy érdemjegyeiket meg­hattak ezen a fontos tanács­kozáson ilyen jelentős szere­pet, mert itt az orvostudo­mányi egyetemen évek óta jelentős vizsgálatok folynak éppen annak megállapításá­ra, hogy a felvételi vizsgák mennyiben képesek a jövő előrejelzésére. Ezek a vizs­gálatok nem valami elvont spekuláció következménye­ként, hanem az egyetemi élet szükségleteként jöttek létre. A mányi ugyanis néhány éve felis­merték, hogy a hallgatók egy része az egyetemi munkában nem nyújtja azt a teljesít­ményt, amit a felvételi vizs­gák alapján várni lehet tő­le. A nyugtalanító probléma elemzésére-vizsgálatára pszi­chológusokat kértek fel, s e kutatások nyomán lett a pszichológiai társaság kerek­asztal-konferenciájának hat meghívott előadója közül négy szegedi: dr. Geréb György főiskolai tanár, dr. Vargha Miklós egyetemi do­cens, dr. Szilárd János ad­junktus és Wagner Adám pszichológus. A további két meghívott, dr. Barkóczi Ilo­na, a budapesti tudomány­egyetem docense, és dr. Var­ga Károly pszichológus. A vitát dr. Juhász Pál buda­pesti egyetemi tanár, a pszi­chológiai társaság orvosi szekciójának elnöke vezette. További tökéletesítés A vita célja az egyetemi felvételi rendszer további tökéletesítése, tehát olyan felvételi rendszer kidolgozá­sa, amely jobb a jelenlegi­éS ?„.T?T!?U,.,l0gÍkUS » konferencia résztvevői a gondolkodást értékelik nagy- felvételiket „emlékezetvizs­eredeti ra, s az eredeti megoldáso- gáknak", amely a kat kereső, ötletes, kritizáló ket elhanyagolja, hallgatók teljesítményeit A pszichológiai egyáltalán nem becsülik. Ebben a helyzetben annak a diáknak van előnye, aki a szorgalmas középszerhez készsége­vizsgála-í tok a felvételi rendszer fo­gyatékosságait vizsgálják és mint a szegedi tapasztalatok is bizonyítják, jelentős segít­séget adnak a jelöltek meg­tartozik. Érthető hát, hogy ismeréséhez. De e vizsgálatoki nincsenek teljesen kidolgoz­va. Éppen ezért a pszicholó­giai társaság tovább folytat­ja ez irányú munkáját. Egy­részt a felvételik elemzésé^ vei, másrészt a rendszer tö­kéletesítésével, és a munka eredményeiről rendszeresen tájékoztatja a Művelődés­ügyi Minisztériumot ö. L. Évadzárás a színházban A szegedi színház szom­bathelyi vendégjátékával be­fejeződött az idei színházi évad. A szerdán tartott évadzáró társulati értekezle­ten, amelyen megjelent dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára is, Giricz Má­tyás igazgató értékelte az évi munkát. Egyebek közt hangoztatta, hogy az ismert nehézségek ellenére, ame­lyeket az igazgatóváltozás idézett elő, a színház telje­sítette a rárótt kötelezettsé­geket. összesen 436 előadást tartott a színház, ezek közül 118-at tájban. A bevételi tervet 93 százalékra teljesí­tették. A beszámoló ezután a művészi munkát értékelte, majd ismertette az új évad terveit. Végül az igazgató a társulat nevében megköszön­te a nyugalomba vonuló Versényi Ida rendező több évtizedes szegedi munkáját. Az igazgatói értékelés után Radnóti Tamás, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője a városi tanács elismerését tolmácsolta a társulat tag­jainak, majd Eötvös Erzsé­bet, a színház szakszerve­zeti bizottságának titkára számolt be a fellendülő tár­sadalmi-közösségi életrőL kiállítása Fejér Csaba hódmezővá­sárhelyi festőművész kama­ratárlatát tegnap délután nyi­totta meg D. Fehér Zsuzsa művészettörténész a Kép­csarnok szegedi bemutatóter­mében. Fejér Csaba piktúrájanem ismeretlen a képzőművésze­tet szerető közönség előtt. Makacs következetességgel építi évek óta különös festői világát — egy letűnt élet­s építésük tiszta rendje, vi­lágos szerkezete ma is figye­lemre méltó példa. Van Gogh-i egyszerűség jellemzi azokat a festménye­ket, melyeken egy-egy sziék, lóca, a festő szerszámai, egy lábas vagy egy pléhkanál, egy ablaknyílás vagy egy odavetett rongy teremt kü­lönös harmóniát. Az ember ezen apró tárgyait Fejér Csa­ba meg tudja „lelkesíteni", forma nosztalgikusán szép jellemezni tud velük embe­dokumentumait. Kétfelé te- reket, sorsokat. kint Fejér Csaba. Témáinak egyik meghatározó vonulatá­ban a Vásárhely környéki ta­nyavilág talál otthonra, a Szürke mivoltában is szí­nes festészet a Fejér Csabáé. Nem a grafika egynemű tó­nusai jellemzik, hanem a másik . csomópont köré az szürkék végtelen változatai. egyszerű embert és a festőt körülvevő legapróbb és leg­jelentéktelenebbnek tűnő tár­a hideg-meleg árnyalatok szépen komponált rendje. Li­lával, kékkel, a barna ár­gyak gyűlnek. Nem sok már nyalataival tört szürkéi egy­a megörökítésre váró-kiáltó szerre hordozzak a nosztal­jel a hajdanvolt paraszti vi­lágból. Fejér vásárhelyi ut- hangulatait és a casorai már csak kegyes csa- sárgult-barnult lássál tükrözik a múlt szá­zadból ittfelejtett utcányi va giával töltött líra bensőséges régi, meg­fényképek hűvös objektivitását. Realista festő Fejér Csaba. lóságot, csak néhány tanya Meghatározó módon, gondo­szól már a múltba fúlt élet- lati és érzelmi téren egy­formáról. Olyan megcsúfolt, aránt erős szálakkal kapcso­dé szeretettel és hittel meg­festett tanya, mely százado­kon át emberi közösségeket lódik a maga által kiválasz­tott szűk valóságrészhez, me­lyet festőiségével igyekszik tartott össze és nevelt fel, vé- képein újrateremteni, egész delmet nyújtott a végtelen világgá alkotni. természet féktelen erői ellen, T. L. Két hét múlva Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár két hét múlva, június 29-én és 30-án Budapesten rendezi a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1972. első félévi sorsolását. 89,8 millió forintot, majd a IV. Békekölcsön 428 500 köt­vényére 55,2 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos hú­záson a három Békekölcsön­ből összesen 1 274 050 köt­Június 29-én a II. Béke- vény számát húzzák ki 183,7 kölcsön húzásán 147 700 köt- millió forint nyereménnyel vényre 38,7 millió forint jut. és törlesztéssel. Másnap először a III. Béke- A kötvények beváltása jú-; kölcsönből 697 850 kötvényre lius 10-én kezdődik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents