Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. JÚNIUS 15. Nyitott szemmel a világban Ismeretlen tájak, országok, Befejezéséhez közeledik az indiai Andhra Pradesh állambeli Hyderabadban a magyar • közreműködéssel készülő üveggyár építése. \ India legnagyobb üveggyáa nyugati propaganda által és terjesztésére is kiaknázemberek megismerése az mesterségesen húzott köd- zák. emberiség legősibb vágyai, függöny és jobban előtűnnek A Nyugatra- érkezett ma- ! rának építésében 30 magyar törekvései közé tartozik. En- a realitások. S elsőrendű ér- gyarok „megdolgozása" üzem vett részt. Többek kőnek érdekében ma milliók dekünket szolgálja az is, ugyancsak a fellazítás gyaés milliók indulnak útnak és hogy a kapitalista országok- korlátúhoz tartozik. Ez hejárják a világot. 1971-ben ból — sokszor előítéletekkel, lyenként már a programtöbb mjnt 180 millióan ván- a hamisító propagandától szervezésnél kezdődik és doroltak országhatárokon át; megtévesztve — érkező t.u- . . , . .. „ a turizmust joggal tartják risták meggyőződhetnek ró- tart a magyarul tudó ugynoa szakemberek korunk egyik la: Magyarország hagyomá- kök egész hadának bevetélegjelentősebb mozgalmának, nyait ápoló, korszerűsödő, séig. Közismert példák vandinamikusan fejlődő szocia- nak arra> hogyan próbáltak lista ország. ra Társadalmunknak tehát disszidálásra csábítani maelőnyös a nemzetközi turiz- gyar túristákat, s hírhedt a mus, hozzászámítva azt a Szabad Európa Rádió úgykedvező politikai hatást is, nevezett kikérdező akciója, . amit a nagyvilággal tartott amelvnek kprp1Ahpn nro " országra tavaly hatmillió intenzív kapcsolatok kiválta- amelynek Kereteben provokülföldi utazott: nagyrészük nak. katív kérdéseket tesznek fel rövidebb, hosszabb időt töltött Joggal beszélhetünk tehát a hazánkból kapitalista ornálunk, kisrészük csak át- az idegenforgalom politikai szágokba érkezőknek. Ebből a modern népvándorlásból természetesen hazánk sem marad ki. MagyarAz idegenforgalomban rejutazott hazánkon. Az egy- összefüggéseiről. Ezek az milliót is meghaladja azok- összefüggések rávilágítanak, nak a magyaroknak a szá- hogy a turizmus két ellenté- lenek olyan veszélyek is, amema, akik külföldre utaztak, tes világrendszer országai lyek főleg akkor fenyegetAz adatok azt is érzékel- között is bonyolódik, ennél nek ténylegesen, ha közvéletetik, hogy az idegenforga- fogva nem választható el lom jó bevételi forrás. Az mereven a két világrendszer ményünk bizonyos kérdéországok az elmúlt évben harcától. Sőt, színtere is en- sekben nem eléggé tájékoösszesen 20 millió dollárra nek a harcnak olyan érte- zott. Akadnak például, akik tettek szert ezen az úton. lemben, hogy lehetővé teszi az idegenforgalom adta kéA nemzetközi turizmus a szocialista és a kapitalista . gazdasási haszna tehát köny- valóság összevetését, a szemé- pet lelreertve ugy SonaoijaK, nven felismerhető. De leg- lyes véleményformálást. Eb- hogy a hazánkba kapitalisaiább anyira magától értető- ben a felfogásban — vagyis, ta országokból érkező vendőek politikai előnyei is. hogy harci terepről van szó (Jégek az egész tőkésvilág Igen politikai vonatkozásait - nyilrönvaló hogy a poli- lakosságának átlagát repre. említjük, s ez nem valami- tikai előnyök mellett politi- = , , féle erőltetett belemagyará- kai veszélyekkel is számol- zentaljak. Vagyis a nálunk zás, hanem a tények reális nunk kell. Szembe kell néz- vendégeskedő turista alapszámbavétele. Vajon nem nünk azzal, hogy ellenfele- ján úgy vélik, hogy a tőkésszolsál-e nemes politikai cé- lnk tudatosan felhasználják világban mindenki ilyen telokat az idegenforgalom az- ellenünk az idegenforgalom _ zal, hogy — mint a világon kínálta lehetőségeket. A tu- hetos- Ezt az llluziót elosz" elterjedt jelszava hirdeti — rizmus szélesre tárja egy- látják a tények, amelyek "útlevelet ad a békéhez"? egv ország vendégváró ka- szerint hazánk először is Elősegíti, hogy a népek job ban megismerjék egymást. púját, de azon keresztül nem az egész tőkésvilággal, nemcsak becsületes emberek, , , . " . következésképpen közelebb hanem rossz szándékúak is hanem főleg annak íegtejkerüljenek egymáshoz. Ér- közlekednek. Az idegenfor- lettebb országaival bonyolítgatom már régen megjelent ja le idegenforgalmát, má^fS?' ÍÍEVEÍÍ sodszor pedig a turisták jórészt a városi nagypolgárvel az emberiség kultúrkincseinek megőrzése, a természet. az emberi környezet úgynevezett fellazító taktika védelme, a jószomszédi kap- fegyvertárában. csolatok mellett. S vádolja mindezek ellenségeit, akik a békés érintkezés helyett a háború mezején akarnak találkozót adni a népeknek. 1*1 A burzsoá propaganda főAz idegenforgalom jól leg a kapitalizmus iránti ilságból tevődnek össze (Olaszországból pl. szicíliai paraszt aligha jön túristaútra Magyarországra), tehát semmiképpen sem tekintheszolgálja politikánkat azzal lúziók keltésére használja tők valamiféle „társadalmi is, hogy a szocialista országok barátságát a tömegek tőségeket. Igyekszik barátságává segít fejleszteni, szíteni a szocialista Az internacionalizmus mii fel az idegenforgalmi lehe- átlagnak". Mindezt tudva máris csökkenthetők az idegenforgalom „táplálta" illúorsza gokba utazó turistákat arra, liók és milliók ismeretsége, hogy a nyugati életforma, kölcsönös látogatása révén életfelfogás szószólói legyeis mind erősebbé, teljesebbé nek. Ez a felkészítés esetenziók. válik. ként direkt, tehát közvetlen A tőkésországokkal bonyo- propagandafeladatok ellátá3. Utazni, vendéget fogadni lódó idegenforgalmunk poli- sára szól, esetenként csak tikailag ugyancsak hasznos, közvetett, vagyis a szokásos akkor is jó, ha annak száA kiutazó magyarok saját turistainformációk között munkra kedvező hatását a szemükkel győződhetnek sorolja fel a propagálásra burzsoá propaganda rontani meg a kapitalista világ való- javasolt témákat. A turizmus próbálja, s a békés érintkeságáról, ezáltal látókörük is csatornáit nyugati propagan- /és lehetőségeivel visszaélbővül, fokozatosan eloszlik daanyagok becsempészésére ve a turizmust saját, reaki. ciós taktikájának szolgálaltába próbálja állítani. Hogy ' az utazás valóban élménydús legyen, nyitott szemmel kell járnunk a világban. Kellő nemzeti büszkeség, állampolgári hűség, realista nézőpont nyújt biztosítékot arra, hogy örömünket — akár mi utazunk, akár hozzánk jönnek — a fellazító próbálkozások ne ronthassák el. P. T. Azt szokták mondani, Én úgy gondolom, hogy az hogy minden jó, ha jó a utóbbi. Rendben van, hogy vége. Sajnos, a szólásmon- akkor elmaradt annak a rödás nem illik a Kereszt ut- vidke szakasznak a kiépítécára, amelynek nem jó a se. De! vége. Valószínű, ezt az ut- Idestova két esztendeje cát sokan már úgy ismerik, úgy néz ki az a 100 métermint a leendő harmadik nyi út, mintha nem is Szeszegedi körutat, mely ke- geden volna, hanem valahol resztülfut a tarjáni városnegyeden. Az utat tavalyelőtt nagyon gyorsan és szépen megépítették a Felső Tisza part felől kiindulva, majdnem a Csillag térig. kint a határban, ahol a lánctalpas traktorok feltúrják a feketeföldet, és derékig érő árkokat hagynak maguk után.. Mit lehetne tenni? Nem vagyok szakNem mértem meg pontosan, ember, annyit mégis ajánlde körülbelül 50—100 mé- hatok, hogy egy földgyaluternyi hiányzik a Szilién géppel elsimítanák, szórnásugárút. végéig, azaz a Csil- nak rá egy kevéske salakot, lag térig. vagy kőtörmeléket, és azt Hogy ez a darabka miért egv úthengerrel ledögönyözmaradt ki? Csak találgatni nék. Ennek kétféle hasznát lehet A járókelők ciniku- láthatnák az emberek! Egy: sak, azt mondják, hogy el- nem lenne oly csúf az utca tűnt az építőanyag, s cSak vége, kettő: a gépkocsik és annyira futotta. Mások — mindenféle jármű nyugodmeglehet, hogy nekik van tan használhatná az utat igazuk — tudni vélik, hogy elejétől a végéig. Így ugyanott, a sarki térségben ko- js nagyon gazdaságtalan bemolyabb szanálás lesz, s ki- fektetés az utca hosszának alakítanak majd egy kor- g9 százaléka, amelyre miiszerű útkereszteződést. Nem Rókát költöttek, tudni melyik verzió az igaz. G. I. zött az áramfejlesztő berendezések a Ganz-MÁVAG-ban, az automata berendezések az Üvegipari Művek pásztói mechanikai üzemében készültek, s részt vett az üzem felszereléseinek gyártásában a Jászberényi Aprítógépgyár és a Mérleggyár is. Az üveggyárat a Szilikátipari Központi Kutató Intézet mérnökei tervezték. A gyárban négy kemence működik majd, a két 41 négyzetméteres nagykemencét automata gépek szolgálják kl, s két kisebb kemencénél az üvegfúvók kézi szerszámokkal formáznak különleges dísztárgyakat, ólomkristály-üvegeket. A tervek szerint a gyárban évente mintegy 30 ezer tonna üvegárut — öblösüveget, boros- és söröspalackot, préselt üveget, poharat stb. — állítanak elÖ. Mit ütöttek el? Azt a szót, hogy népvagyon, meg azt a kifejezést, hogy a népvagyon védelme, mostanában elég ritkán lehet hallani. Nekem most egy közlekedési baleset kapcsán jutott az eszembe, mindjárt elmondom, hogy miért. Tegnaipi lapunkban közöltük, hogy a Károlyi utcában egy teherautó „a járdán elhelyezett gázkazánnak ütközött". Szerencsére embernek nem lett baja, csak a kazán oldala törött be, de az alaposan. De mit keres a járda szélén egy gázkazán? Nem is egy van ott, hanem kettő: Néhány nappal ezelőtt tette le oda, az árkádos ház árkádjai alá egy autódaru. Már akkor kiabálni lehetett volna a népvagyon védelméért! A rakodást ugyanis nem biztosították. A Károlyi utca egyirányú, ezen a szakaszán ráadásul tilos a megállás, tehát a Széchenyi tér felől balra kis ívben is be szabad fordulni. Már akkor megtörténhetett volna a baleset Szintén szerencsés esetben, ha ember megússza, a kazánok valamelyike éppúgy összetörik, mint két nap múlva történt. A rendőrség előzetes becslése szerint a kár 50 ezer forint. Ebben valószínűleg benne van az is, ami a teherautóé, de nem is a pontos összeg a lényeges. A kár értékének nincs erkölcsi határa, ha arra gondolunk, hogy egy ilyen berendezés épségét milyen könnyedén tették kockára, nem is egyszer, hanem többször ls. Látszólag tehát közlekedési baleset történt kedden kora délután a Károlyi utcában. De tessék megkérdezni a kazánok tulajdonosát avagy az árkádos ház lakóit, hogy valóban csupán közlekedési baleset volt-e? A népvagyont s a ház lakóit ütötték el — egy gázkazántól! P. K. Minden más virágnál jobban meghódította az embert a rózsa. Hiába tüskés a szára, ága, levele, pompázni úgy tud, hogy — mindenkori érdemes ára mellett — otthonossá vált a nép- és műdalokban is. Hát még a kiskertekben, kertészetekben, háztáji gazdaságokban. Megéri nagyüzemi termelésben is a ráfordított munkát és kicsiben is jól fizet. Éppen azért, mert kapós. Családok sora tradicionálisan jól megél belőle Űjszegeden és Szőregen is. Ügy látszik, az ottani földeket szereti és hálálja meg a legjobban, mert máskülönben száműznék a termesztését, és helyét átadnák gazdaságosabb növényeknek. Krumplivirágot persze nem árusítanak a virágüzletekben, mert „Egy rózsaszál szebben beszél", pláne névnapokon, anyák napján, iskolai ballagásokon, amikor legnagyobb a kereslet iránta. S ha már „beszélni" tud, akkor fizessenek is érte. Pénzt, valutát hoz Nem ma teremtett magának széles körű piacot a rózsa idehaza és külföldön. S hogy milyen hasznot hoz a termelőjének, és mennyi munkaerő ráfordításával, azt nagyon jól tudja Szőreg nagyközség tanácsa is. Ezért vetett ki több rózsatermelő téesz-tagra — visszamenőlegesen 1967-re, 1968-ra, 1969-re — általános jövedelemadót és községfejlesztési hozzájárulást. Ugyanis háztáji földjüket fogták rózsaOrszággyűlési bizottság ülése A Mezőgazdasági és Élei- számítottnak megfelelően mezésügyi Minisztérium, alakult, 9 százalékkal havalamint az Országos Víz- ladta meg az 1970-est, sőt, ügyi Hivatal elmúlt évi gaz- 3 százalékkal még az 1969dálkodásának pénzügyi es, kiemelkedőnek tartott zárszámadásának iapaszta- szintet is. A fejlődés azonlatait elemezte szerdai ülé- ban nem volt mentes a sén az országgyűlés mező- problémáktól, csökkent a gazdasági bizottsága. kézimunkaigényes, elmaraA Mezőgazdasági és Élei- dott technológiájú, kevésbé mezésügyi Minisztérium biztonságosan termeszthető 1971-es költségvetésének növények vetésterülete, tervégrehajtásáról Kazareczki mésmennyisége. Amíg gaKálmán miniszterhelyettes bonafélékből (kukoricával tájékoztatta a képviselőket, együtt) az összes termés köEgyebek között elmondotta, rülbelül 39 százalékkal volt hogy 1971-ben is az a di- magasabb az előző évinél, namikus fejlődési ütem jel- addig a cukorrépatermés lemezte a magyar mezőgaz- például csak 60—65 századaságot, amelynek örvepde- lékban fedezte az ipar előző ^esztendőkben^ is"1 ta- nyersanyagszükségletét. A pasztalták. A mezőgazdaság korábbinál jobb esztendőt termelési értéke tavaly a zárt az állattenyésztés is., termesztésre úgy, mintha azon csak lucernát termeltek volna. Kérdés, melyik a valutárisabb növény? Minden bizonnyal a rózsa. Éppen ezért tízezer forintokról van szó, ami nem folyt be az eladott rózsatövek és vágott rózsák után a szőregi tanács pénztárába. Követelését ugyanis megfellebbezték a termelők a Csongrád megyei Tanácsnál, amely elutasította őket, mondván, hogy a határozat jogerős és keresetükkel forduljanak polgári peres bírósághoz. Így kerekedett a rózsaper, s lettek a termelőkből felperesek, az adókövetelő szőregi tanácsból pedig az alperes. Szerződéses alapon A felperes termelők rózsáikat ugyanis átadták értékesítésre egy szegedi téesznek, amellyel erre szerződést kötöttek. Ez a tény, a biztos értékesítési folyamat eredményezné az általános jövedelemadót a szőregi tanács szerint. Első fokon a bíróság ezt nem így értékelte, nem látott benne kereskedelmi tevékenységet, amelyet jövedelemadó illet meg. Az alperesi községi tanács ezt a döntést megfellebbezte és hivatkozott konkrét pénzügyi rendeletre, amely úgy intézkedik, hogy kereskedelmi tevékenységgel egy tekintet alá esik a rózsa is az üvegházi, melegágyi kertészet termeivényeinek bármely módon való értékesítésével. S még egy másik momentum : amíg a rózsatő, vagy a vágott rózsa piacra került, foglalkoztattak-e az alperesi termelők állandó vagy ideiglenes jelleggel idegen, nem a családjukba tartozó munkásokat? S a lényeg, a hangsúly ezen van, hiszen a bérmunkában foglalkoztatott ideiglenes vagy állandó alkalmazott nagyobb, több értéket hoz létre annál, mint amennyit a kifejtett munkájáért kapott vagy kap a mindenkori megegyezés szerint. Megítélés kérdése Az idegen munkaerő nem azon szépeleg, hogy menynyire elterjedt növény a rózsacserje, és hogy a tüskés ágakon páratlanul szárnyalt a levél. A szisztematikusok szerint számon tartott több száz rózsafajtát sem veszi sorra az ilyen alkalmazót, mert neki mindegy, hogy damaszkuszi, hónapos és százlevelű, Pompon-, remont, tűzi- vagy Dijon-rózsa veszi-e körül. Neki hajtania kell a béréért, mert a sarkába lép, a kezére néz a gazda, aki gyarapodni akar a fizetett munkával. Általánosan 300—400 négyszögölön pompáznak rózsák a szóban forgó háztáji földeken. A kész termésig minimálisan 50 munkanapot követelnek a rózsák maguknak, ennyit kell ráfordítani a kötözésre, a szemzésre, a tövek kiszedésére stb. Mert igényes a szép, következésképpen meg kell fizetni az árát, azt a sorozatos munkafolyamatot, amelyből pompát ölt magára. Hát ilyen ez a rózsa. Ilyen bizony. Egy felperes esetében a másodfokú polgári bíróság megállapította, hogy 15—20 munkanapon át idegen, fizetett munkaerőt alkalmazott rózsái dédelgetésére. A rózsatöveket tehát nemcsak kizárólagosan saját családja tagjainak munkájával, segítségével hozta létre. Keresetét éppen ezért elutasította másodfokon a bíróság, vagyis a rá kirótt adót be kell fizetnie a szőregi tanácsnak — ez jogosan megilleti. Nem lezárt ügy A második menetben számos rózsatermelő felperes esetében még nem kellően tisztázott a peres ügy. Egy újabb tárgyaláson ki keil majd hallgatni a szőregi tanács tanúit, akik bizonyíthatják, hogy a többi érdekelt rózsatermelő téesz-tag mikor és mennyi idegen munkaerőt alkalmazott háztáji gazdaságában. A szőregi tanács mint alperes, ugyanis vitatja, hogy a felperesek és a szóban forgó szegedi téesz között termékértékesítési szerződés jött volna létre. Másrészt azt állítja, hogy a felperes rózsatermelők nem a saját és családtagjaik munkájával gazdálkodtak. Érdekes firtatni, hogy volt-e annyi „ráérő" idejük a téeszben kötelezően előírt munkájuk mellett, hogy X vagy Y négyszögölön csak saját és családtagjaik munkaerejével rózsálkodtak-e. S e tekintetben az sem közömbös, hogy családtagjaik velük, vagy hozzájuk közel laknak-e, avagy az ország másik részén? Mert ilyen is lehetséges, ha osztunk, szorzunk a rózsapiacon. A szőregi tanács ugyanis három háztáji rózsatermelő felperestől pontosan 129 ezer 799 forintot vár adóba. S ez nem fülemüleper, hanem komoly dolog, ieazságtevés. Lődi Ferenc