Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

jj m VILÁG PROL^TÁRfA^EGYESOLjeTElKí O f.;^>f v • S'jibkJ Q62, évfolyam 103. szám 1972. május 4., csütörtök Ára: 80 fillér M A G YAR SZOCIAL iSÜY A M U N K Á S P Á R T L A P J A A Jarríngmlsszló jövője Kürt Waldheim, az ENSZ főtitkára New Yorkban Gunnar Jarring svéd diplomatával, közel-keleti különmegbízottjával tárgyalt. A téma a Jarring-misszió jövője volt. ENSZ-körökben feltételezik, hogy a „közvetítő küldetés jövőbeni iránya" kifejezés, amellyel egy hivatalos közlés a találkozó célját megjelölte. alkalmasint a Jarring-misszió lezárását is jelentheti. Egy ENSZ-szóvivő cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Jarring vissza akarja adni megbízatását a főtitkárnak. Maga Waldheim főtitkár inkább azt fontolgatja, miként kapcsolódhat be személyesen a közel-keleti válság rendezését célzó erőfeszítésekbe. Tervezi, hogy ha szüksége mutatkozik, felkeresi az érintett fővárosokat, Kadhafi ezredes, a líbiai forradalmi parancsnoki tanács elnöke, miniszterelnök szerdán Alexandriából hazarepült Tripoliba. Kadhafi három napot töltött Egyiptomban. Csütörtökön ismét együtt lesz vendéglátójával, Szadattal, mert együtt indulnak Algériába, az egyiptomi—líbiai—algériai csúcstalálkozóra. Új szövetkezeti üzletek, feldolgozó üzemek r r Az AFESZ jelentős beruházása Felülvizsgálat it Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek, népszerűbb nevükön az „ÁFÉSZ-ek" anyagilag megerősödtek az elmúlt esztendőkben. Csongrád megyében, Szeged környékén a kis- és nagyközségekben a szövetkezeti üzletek forgalma és a szakemberek szorgalma nyomán jelentős összeg szaporodott. fel 29 megyei i ÁFÉSZ kölcsönös támogatási j alapjában. Ebből a pénzből mar az elmúlt esztendőben figyelemre méltó új szövetkezeti üzleteket és kisebb feldolgozó üzemeket nyitottak. Vass Imre. a megyei ÁFÉSZ-titkárság vezetője elmondta, 46,6 millió forint értékben építkeztek a szövetkezetek 1971-ben. Kisteleken 6,2 millió forint költséggel Dél-Magyarország legkorszerűbb zöldség-gyümölcs, virága vetőmagboltja nyílt meg, ahol halat és különböző vadat is kiszolgálnak a vevőnek. Kiskundorozsmán 5 millió 700 ezer forintért sütőüzem és „mini" húsfeldolgozó épült. A vágóhídon 50 sertést vágnak le naponta, és dolgoznak fel tőkehússá, hentesáruvá A Kiskundorozsmán sütött kenyér ma már nemcsak a községben, hanem Szegeden is népszerű lett, jó minősége miatt. Üllésen másfél millió forintért TÜZÉP-telep, Bordányban pedig textilbolt nyílt, mintegy félmillió forintos beruházással. Az idén még tovább fejlődik a kereskedelmi hálózat. Kiskundorozsmán 1200 négyzetméter területű áruházat adnak át rendeltetésének, amelynek felépítésére 10 millió forintot fordított az ÁFÉSZ. Az előregyártott elemekből készülő, kétszintes áruházban ruházati és iparcikkeket találhatnak a vevők. Zsombón, a régóta hiányzó élelmiszerbolt épül meg, Kisteleken pedig városi igények szerint sem lebecsülendő — 2600 négyzetméteres — kétszintes áruházat épít a Kisteleki ÁFÉSZ, 17 millió forintos költséggel. Ez az áruház iparcikket, ruházati cikket, bútort kinál majd, s előreláthatólag 1973. április 4-én nyílik meg. Mórahalmon 1200 négyzetméteres üzletház készül. 8 millió forintért, öttömösön iparcikkbolt, míg Szőregen 500 négyzetméteres alapterületű ABC-áruház. A város tövében Változások Tápén Idők múltával egyre többen lesznek Tápén, akik jószerével érzékelni sem tudják, mekkorát lépett előre falujuk. Közvetlen emlékük vagy nincsen a régi világról, vagy elkoptatták az évek ezeket az emlékeket. Fényévnyi távolságra tűnik a megtett út, ha az indulás néhány adatát olvassuk: a város tövében meghúzódó faluban összesen 3 petróleumlámpa világított úgy-ahogy az utcákon, feltéve, ha meggyújtották. Az úrbéres Tápé lakói zömének se saját, sc bérleti földje nem volt, százból nyolcvanöt család mégis a mezőgazdaságból volt kénytelen megélni. A községi tanács mostanában készített egy részletes „társadalmi térképet", pontos adatokkal rögzítve, mekkorát változott Szeged szomszédja. Egy mondatba fogalmazva: életszínvonal, általános műveltség és a fejlődést meghatározó egyéb tényezők tekintetében felzárkózott az ország többi községe mellé. Ezt a tényt a számok józanságával napról napra lehetne emlegetni, hiszen a többi falu szintúgy hatalmasakat lépett előre, a mostani állapotok felmérése azonban nem protokollcélokat szolgál. Azt szedték sorba a tanácsiak, az új helyzet milyen új gondokat állított előtérbe. Ma a lakosságnak csupán 35 százaléka él közvetlenül a mezőgazdaságból, a többiek ipari üzemek dolgozói lettek. A fiatalok közül igen-igen kevesen maradnak itthon. Tanulmányaik indulásán már látni, hogy nem szándékoznak később se visszatérni, legföljebb csak lakni. A 3 ezer 200 munkaképes lakosból körülbelül 2 ezer 200-an Szegedre jarnak. A húsipar, konzervgyár, textilművek, kendergyárak és építőipari vállalatok foglalkoztatják a tápaiak többségét. Munkája, napjainak nagyobbik fele tehát a városhoz köt 2 ezer 200 embert. Hazatérve nehéz tudomásul venni, hogy Tápé mégsem Szeged. A vele egy gépen dolgozó városi ember kedvezményes áron kapja a csecsemőtejet, ő nem. Bent olcsóbb a villany. Az állami házak lakóinak nem kell külön hozzájárulást fizetniük a közművekért. mégis természetes, hogy van víz, van járda, van gáz. Ha ennyien eljárnak Tápéról, természetes igény, hogy legyen bölcsőde. Sajnos, nincsen, és kilátás sincs rá, hogy legyen. Nagyon sok kismama hajnalok hajnalán hozza magával csöpp gyerekét Szegedre. Az iskola szempontjai is követelik, hogy a gyerekek óvodába járjanak. Kétszázhetven óvodáskorú gyereket tart számon a „térkép", de helyet túlzsúfoltsággal is legfeljebb száznak tudnak adni. Ebből aztán számtalan összeütközés származik. A helybeli gazdasági szervek anyagilag is támogatják az óvodát, de dolgozóik gyerekei legtöbbször kénytelenek kívül maradni, hiszen a városba járók természetes előnyt élveznek. Maga a tanács valósággal szenved a bejárók ostromától. Ha a vállalat valamit akar a dolgozójával, igazolást kér a tanácstól. Panaszolja a végrehajtó bizottság írásos anyaga, hogy olyankor is kérik az igazolást, a pecsétes írást, amikor jogszabályok szerint a személyi igazolvány egyszeri bemutatása bőven elég. Sőt! Szuverén joga az igazgatónak eldönteni, jár-e valakinek fizetés néíküli szabadság. Adjon-e dolgozójának bontásból származó építési anyagot? Ilyen esetekben is küldik a bejárókat a tanácshoz. A tárnics tudja, hogy nem kell adnia, de ha nem ad, nem kapja meg jogos juttatását se a falu lakója. Cifrább dolgokat is tud művelni a város Tápéval. Szeged egyes üzemeiből a felgyülemlett szemetet késő este vagy éjszakai órákban egyszerűen ide hordják, és a falu különböző pontjain leszórják. Csúf és egészségtelen a szemét Szegeden De ugyanilyen csúf és egészségtelen Tápén is! Ha drága fuvarral hozzák, akkor is. Említettük már. hogy a fiatalok Szegedre járnak. Dolgozni. szórakozni is. Általános iskolás korukban a meszsze földön híres úttörőcsapatban példás mozgalmi életet élnek, kikerülve az iskolából, elpárolog a lelkesedés. A városiakhoz ritkán kötődnek, a helybeliekhez szinte sehogy. A szegedi szórakozások viszont gyakran végződnek — kiszakadva környezetéből, felszabadultabb, sokszor meggondolatlanabb a fiatal — ricsajozással, fadöntögetéssel. kerítésszaggatással, duhajkodó verekedéssel. Praktikus céllal készítette felmérését a községi tanács. A kedvező tendenciákat alaposan megismerve erősíteni szeretné, a kedvezőtlenebbek „pályamódosítására" pedig társadalmi segítséget kér. Legutóbbi vb-ülésükre azért hívták meg együtt gondolkodó partnerként a szegedi üzemek vezetőit is, hogy közös gondjaikról közös felelősség- ] gel döntsenek. H. D, i Az ÁFÉSZ-ek erőfeszítései nyomán tehát már az idén jelentősen javul a Szeged környéki községek ellátása. De ehhez képest sokkal többet ígér az ötéves fejlesztési programjuk: 1971-től 1975ig ugyanis 300 millió forintos beruházással 16 ABCáruház, hat iparcikkbolt — áruház —, és két üzletház nyílik meg. Érdemes azt is megjegyezni, hogy ebből Szegeden, a kevésbé ellátott területeken, például az Odesszai körúton és az Erdélyi téren lesz ABC-áruház 1974-ben, illetve 1973ban. A Marx téren már megkezdődött a zöldség- és gyümölcsbolt építése, amelyet előreláthatólag jövőre átadnak rendeltetésének. A többi bolt Algyőn, Sándorfalván, Üllésen, Tápén stb. létesül. Háromszázmillió fbrint nagy összeg, s nem közömbös, hogy milyen forrásból származik. Vajon az államot terheli? Amint az ÁFÉSZtitkárságon megtudtuk, a költségek nagy részét maguk a szövetkezetek teremtik elő. A kölcsönős támogatási alapba évenként 20 millió forintot fizetnek be. öt év alatt összesen százat. Százötvenmillió forint a fejlesztési alapokból képződik, 20 millió forintot a tagsági részjegyékből, s a teljés összegnek csak egytizedét — 30 millió forintot — kérnek kölcsön a banktól. Ez azt mutatja, hogy az ÁFÉSZ-ek jó üzletpolitikát folytatnak, beruházásaikat saját erőből bonyolítják. M. I. a „mim •••••• Az algyői olajtermelő üzem szomszédságában működő olajbányász „mini kórházban" mostanában nagy a forgalom. Nem a betegek száma szaporodott, az ólajmunkások rendszeres orvosi felülvizsgálatra jelentkeznek, hogy esetleges foglalkozási ártalmaikat még időben felfedezzék. Az .olajbányász-rendelőben ezenkívül a gépjárműjogosítványhoz szükséges orvosi ellenőrzést is elvégzik. Soron kívüli SÜLT Soron kívüli tanácskozást tartott szerdán a helsinki amerikai nagykövetségen a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség — jelenti a küldöttségekhez közelálló köröket idézve a Reuter és az AFP. A tájékoztatás szerint „a munkacsoportok magas szintű találkozót" tartottak, ami — írja a Reuter — úgy értendő, hogy a küldöttségvezetők is jelen voltak. Az Algyőn található barakképületektől a „mini kórházat" kívülről a vöröskeresztes jelzés különbözteti meg... Somogyi Károl.vnó felvitelei Dr. Kelemen Klára üzemorvos jól telszerelt rendelőben végzi munkáját Metróállomás vizsga előtt Budapesten „negyedik sebességre" kapcsoltak a Kossuth Lajos téri metróállomás építői. A mélyállomás ugyanis május 15-én vizsgázik, azaz ekkor kerül sor a műszaki átadásra-átvételre. A szakemberek a hátralevő napokban sorra megvizsgálják az állomás tartozékait, így az elektromos berendezéseket, a szivattyúkat és a különböző kiszolgáló létesítményeket. a felszerelésekkel együtt. A gépek és a berendezések vizsgára való „felkészítésével" párhuzamosan a takarítóbrigádok is munkához láttak. A munkálatok végéhez közeledve a Kossuth Lajos téri állomás arculata most már teljesen kibontakozott. A felszíni fogadócsarnok — amelyet a Kereskedelmi Kamara most épülő székházának földszintjén alakítottak ki — fehér márványruhájával sajátos hangulatot kölcsönöz a hatalmas épületnek. Innen a több mint 75 .méteres mozgólépcső — amely egyébként a leghoszszabb lépcsősor — néhány perc alatt viszi le utasait a mélyállomásra. Myomdák korszerűsítése Az elképzelések szerint a nyomdaipar rekonstrukciójára a negyedik ötéves tervben 2,6 milliárd forintot költenek. Ennek eredményeként az ágazat termelése 45 százalékkal emelkedik: elsősorban a könyveket, a folyóiratokat és a napilapokat előállító nyomdákat bővítik és a kiadványok jobb minőségéhez teremtik meg a műszaki feltételeket.