Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-12 / 110. szám

PÉNTEK, 1972. MA.TUS 12. KÉPZŐM ŰVÉSZET Alkotás, tanítás, népművelés Beszélgetés Szalay Ferenc SZOT-díjassal A tudósítás, melyből megtudtuk a hírt, rövid: „A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1972. május l-e, a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmából a SZOT művészeti díjával tüntette ki Szalay Ferenc festőművészt, sajátos légkörű, paraszti életképek festéséért, eredményes pedagógiai és népművelői munkájárt." • Egy elkötelezett festőművészt köszöntött ezzel a díjjal a SZOT, s útján a szervezett dolgozók sokezres tábora. Olyan művészt, akinek életében az alkotás, a pedagógiai és népművelői tevékenység elválaszthatatlanul összeforrott. Olyan embert, aki erőt, energiát nem kímélve Igyekszik mindhárom területen teljeset, egészet nyújtani. Szalay Ferenc Munkácsy-díjas festőművész generációjának egyik legeredetibb egyénisége. Művészi munkája egyik alappillére a megújult vásárhelyi festészetnek, realista alkotásain elkötelezetten ábrázolja a mai magyar falu változó világát, a dolgozó emberek, az alföldi parasztság életét. A díjat odaítélő bizottság is ezt emelte ki első helyen értékelésében. A festő így vall: — Régi. nagy vonzódás hozott Vásárhelyre, a főiskola elvégzése után. Mélyen érdekel az Alföld, a magyar parasztság világa. Izgalmas művészi feladat, hogy mit lehet még nekünk elmondani erről a vidékről, ezekről az emberekről, anynyi alkotás után. Festészetem középpontjában elsősorban és meghatározó módon az emberábrázolás áll. A környezet és az események csak az ember relációjában érdekelnek. Parasztábrázolás a szó klasszikus értelmében eltűnt, de sajátos jegyeket felmutatva alakul egy új paraszti típus, mint ahogy az utóbbi évek alatt új arcot öltött az egész magyar mezőgazdaság. Ebben a változó, alakuló világban rengeteg izgalmas téma kínálkozik megfejtésre. Ugyanakkor úgy érzem, nekünk képzőművészeknek is részt kell vállalnunk a megőrzés feladatából is. Jó volna úgy megalkotni valamit, hogy azzal megőriznénk a régiből minden emberit, igazat és szépet. Szalay Ferenc vásárhelyi festőművész és szegedi pedagógóus. A Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskola Igazgatóhelyettese. Kiveszi részét nemcsak a pedagógiai munkából. de a népművelés ezernyi teendőjéből is jelentős részt vállal magára. Mint ahogy a SZOT-dij indoklása is bizonyítja, ez Irányú munkája is kiemelkedő. — A három dolog — alkotás, tanítás és népművelés — végső fokon elválaszthatatlan egymástól. Azt hiszem ennek a kulcsa ott van, hogy vallom, egy képet nem elég megfesteni, azt el is kell juttatni a közönséghez. Ehhez nyújt segítséget a tanári munka és a népművelői tevékenység. Hihetetlenül jó és megható érzés látni, hogyan fejlődnek, hogyan érnek felnőitekké az ide kerülő gyerekek. Megszerettem ezt a munkát, szívesen csinálom, hiszen tehetséges gyerekek között, jól felszerelt iskolában, alkotó módon tanítani nagyon megtisztelő feladat. • — Hazánban a képzőművészeti kultúra területén még rengeteg a tennivalónk — folytatta. — Érdeklődéssel és figyelemmel kísérem a megyében dolgozó képzőművészeti szakkörök munkáját, mert talán ott lehet és kell elkezdeni a korszerű vizuális kultúra alapjainak lerakását. Szívesen vállalok kiállításrendezést is, de az a véleményem, hogy a festmények előtt meg kell állni. Ezért vagyok ellene az olyan üzemi tárlatoknak, ahol átjáróház a kiállítási terem. Ez nem arisztokratizmus, ennyit a festő és az alkotás is meg kell hogy érdemeljen. — Nagyon meglepett a SZOT-dij, és nagyon örültem neki. Meglepett, mert nem teszek mást, csak azt, amiben hiszek. Tandi Lajos ailöld-feslö Kurucz D. István tárlata a Képcsarnokban Az alföldi táj és alföldi ember költözött Kurucz D. István festményein két hétre a Képcsarnok szegedi kiállítótermébe. A tegnap, csütörtök délután D. Fehér Zsuzsa művészettörténész beszédével megnyílt tárlatnak jelképe is lehetne Kurucz D. István csikósportréja. Ki ismerhetné jobban a csikósnál az alföldi puszta minden szépségét, minden állandóságát és változásalt?! A csikóshoz hasonló ősi és tiszta kötődés fűzi Kuruczot a nagy magyar síksághoz, és a magyar parasztsághoz Életformát örökít meg festményein Kurucz D. István, s ezért lesz több festészete a tájképfestésnél. Tőmondatos Alföld-ábrázolásai, melyeken csak az ég és a föld találkozásának hol drámai ütközéseit, hol szelíd ölelkezéseit festi le, emberi környezetet mutat. Tanyaképein közvetve ott éldolgozik a természettel oly szoros és közvetlen kapcsolatot élvező parasztember. Figurális festményein, melyeknek alakjai pusztai csikósok, subások, falusi kocsisok és földművelő emberek. egy ősi, nyugalmas és megfontolt típus jelenik meg. Sajátos történelmi osz- 1 tálvt örökít, a földdel való harcban, gondokban, élet- | fngytiglani munkában megfáradt szomorú-tiszta embereket. Képeinek kompozíciói nyugalmat és véglegességet ábrázolnak, egyensúlyuk mindig biztos, a művész közlendője mindig egyértelmű és világos. A látványból kiindulva mindig jelképes tájakat ábrázol egy letűnő életforma táji szimbóliuma- : it. Rendteremtés, szűkszavúságában is műves ábrázó- 1 lásmód és feszültség jellem- ; zi képeit. Éppen e nagyvo- j aalúság, összefogottság és I tőmondatos egyszerűség leszi alkotásait monumentálisakká. Sajátos festéstechnikája tudja a „nagy sömmi"-t szépségeiben feltárulkozó, emberszabású tájjá varázsolni. Felmerülhet a kérdés, lehet-e, kell-e még az Alföldről és emberéről, a letűnő életformáról szólni a képzőművészet nyelvén? Tud-e Kurucz D. István képein valami újat, eddig el nem mondottat ábrázolni? A hagyományok mellett a ma Alföldje egy sor problémát tesz időszerűvé. A falusi életforma változása, a paraszti gondolkodás átállása, a földnek és népének feszültségei mind napjaink kérdései. Kurucz D. István tanulságosan mutatja fel legsikerültebb képein az Alföld képzőművészeinek mai feladatait. A hűség voksát, az együttérzés becsületét, a hivatás komolyságát. T. L. Tudományos ülések azAkadémién Az Akadémia közgyűlésének negyedik napján, csütörtökön délelőtt a föld- és bányászati tudományok osztálya befejezte másfél napos tudományos tanácskozását. A csütörtöki nap programjában többek között olyan kérdések szerepeltek, mint a geodéziával szemben támasztott társadalmi igények, a jövő bányászata, a szénhidrogén-bányászati kutatás és iparfejlesztés. Egész napos tanácskozást tartott a matematikai és fizikai tudományok. valamint a biológiai tudományok osztálya. Ezen az együttes ülésen délelőtt három korszerű fizikai mérőmódszer biológiai alkalmazásáról volt szó. Az élő szervezetekben végrehajtható mágneses mérések, a komputeres méréstechnika, valamint a modern nukleáris mérőmódszerek biológiai alkalmazása foglalkoztatta a vita résztvevőit. Ülést tartott a nyelv- és irodalomtudományi osztály is. A szabvány az szabvány Nem darabolják a csirkéket Szeged boltjaiban — panaszkodnak hónapok óta némely háziasszonyok, akik azelőtt szívesen vásároltak kedvükre való darabokat: mellet, s combot drágábban, hátát, s püspökfalatot olcsóbban. Hiszen — bár bizonyosan a pénztárcákra ls vannak szabványok — nem mindenkinek egyforma az ízlése, nem mindenkinek ugyanolyan mély a bukszája. Szívesen bajlódtak a darabolással az eladók ls, hiszen jobban fogyott az áru, meg a vevők is elégedettek voltak. Szívesen csinálták egészen addig a pillanatig, amíg egy minisztériumi rendelkezés értelmében néhány hónapja be nem tette lábát az üzletekbe Szabvány Ür. Mert ő megparancsolta, hogyha már darabolják a csirkét, tessék levágni róla a körmöket is stb., stb. Szóval, olyan időrabló precizitást kívánt meg, nogy azt már a kereskedők sem tudták vállalni. Az egyszerű olvasónak esetleg eszébe juthat, hogy miért vannak egyáltalán a megtisztított csirkén körmök, tehát kötelességünk felvilágosítani, hogy ez a szabvány csak a kiskereskedelemre vonatkozik, a baromfiiparra nem. Ha valaki egész csirkét óhajt venni, akkor körmöket is kap hozzá, daraboltat pedig immár nem vehet, mert kiszolgálás helyett akkor körömvágással menne az ideje a kereskedőknek. így hát marad a körömrágás: szabványt vagy csirkét vegyen az ember? Az előbbi állítólag valódi csemege, ha gondosan eldaraboljuk, jól megsózzuk, paprikázzuk, majd dinsztelt paragrafussal körítjük. Jó étvágyat! V. M. KÉPERNYŐ Román Zoltán dpÁthaH fuvolaestje W %/tW %MW W* Szerda este rendezte meg Jaroslav Pokstcfl' Jaroslav Pokstefl, a prágai kishivatalnok negyvenedik születésnapján telefonértesítést kap egy távoli kisvárosból: valaki meghalt. Valaki, aki tanúja volt 16 éves kora örömeinek. A vonal bont, de Pokstefl már nem tud szabadulni a készüléktől. Felfedezi az igazságot: a beszélgetések örökre a drótokban maradnak. NyoI ma van annak is, ha a kagyHaláltánc ÚJ FILMEK Angol film. August Strindberg színműve nyomán rendezte Dávid Glles. Főszereplők: Laurence Olivicr, Geraldlne Mc Ewan, Róbert Lang, Carolyne Jones, Maggle Riley, Jeanne Watts, Janina Faye, Malcolm Reynolds, Peter Penry-Jones. A vetítés kétharmadáig minden rendben ment. Aztán nyugtalankodni kezdtek a nézők, sokan felálltak és otthagyták a filmet. Igazuk volt-e? A drámaíró Strindberg neve talán mindenki számára ismerős; Húsvét ját nemrég láttuk ismét a tévében. Laurence Olivicr pedig igazán vonzó név: papírforma szerint a Haláltánc művészi élményt ígért. Miért hagyták ott mégis a nézők? Legalább két ok miatt. Az egyik, hogy a Haláltánc nem film. Méghozzá nem valami elvont észtét izálás értelmében, nem — mondjuk — a mai művészfilm normái szerint, hanem a legprimitívebben, szó szerint véve. Davis Giles egy színházi előadást fényképeztetett le, az angol National Theatre Company előadását. Többször kiderült már, hogy ez nem megy. A két műfaj annyira különbözik egymástól, lényeg szerint annyira mások, hogy a színházi előadások szó szerinti lefényképezése csak egészen kivételes esetekben járhat sikerrel. Most sem járt. Annál inkább, mert Strindberg drámája tengernyi hosszúságú. A közönség — már az a része, amelyik otthagyta a vetítést — csak a megszokott másfél óráig bírta. De addig is unatkozott. Strindberg ugyanis — ez a második ok — elavult. Valaha, a századfordulón még nagyon merész, vakmerően bátor írónak számított. Ügy beszélt a házasságról, férfi és nő kapcsolatáról, olyan botrányosan modernül, hogy az emberek még csak kíváncsiságból is csődültek művei előadására. Ma már azonban naivnak hat. Naiv hajdani bátorsága és merészsége, naiv az a szemlélet, ahogyan a férfi és nő kapcsolatait vizsgálja. Lehet, hogy egy színházi előadás körülményei között ez nem annyira nyilvánvaló, a film sajátos nyelvi rendszere azonban leleplezi az írót és világossá teszi. hogy a valóságban, a hírével ellentétben Strindberg semmi lényegeset nem tudott a házasságról. Ha jól meggondoljuk, semmi olyasmit nem mondott, ami még ma is érvényes lenne. Éppen ezért párbeszédei unalmasak, rendkívül hosszadalmasak, az egész mű pedig roppant mesterkélt, nyakatekert. Nemhogy a várt nagy művészi élmény marad' el, hanem még minimális érdeklődést sem képes ébreszteni a film. Akit azonban a színészmesterség titkai és fogásai érdekelnek, Laurence Olivier játékában persze végig gyönyörködhet. Megfigyelheti a színészi munkának, a figura felépítésének számos apró reszletét, láthatja hogyan remekel egy nagy komédiás még egy gyenge szerepben is. Ez azonban nagyon sovány vigasz. O. L. Liebmann Béla felvétele Sinkovits Imre lót nem vesszük fel, vagy igen, letesszük vagy nem, hosszan beszélünk, vagy szót sem szólunk, vidámak vagyunk, vagy meg kell kérdeznünk: „Mi sír ott mögötted? Egy gyerekkocsi van ott? Vagy egy kiscica?" A drót mindent megőriz, és egyszer felfedi a titkokat, „visszajátssza" a drámákat. Ludvik Askenazy „Az ön számlájára ment..." című darabja eredetileg hangjátéknak készült. Mihályfy Sándor alakította televíziós drámává, ezzel — a rendező Nemere Lászlóval együtt — szinte megoldhatatlan feladatra vállalkozott. Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy a rádióban hallotta már a hangjátékot, lehet, hogy sikertelen kísérletnek látta a szerdai tévéjátékot. Néhány kevésbé hatásos, megoldatlan részletet, a nagy műfaji különbségekből eredő dramaturgiai : buktatókat felfedezhettünk, |igaz. A színészek nagyszerű I játéka azonban szinte ész| revehetetlenné tudta tenni jezek legtöbbjét. Valamennyi szereplő csak pillanatokra jelenhetett meg. A lírai, vagy keserű, vagy drámai képek megelevenítői a hangszín, az arcjáték, a szem, mint a lélek mélységeit feltáró tükör. Az igazi művészet néhány lélegzetelállító percével ajándékozta meg a nézőket Bulla Elma az anya szerepében. Sinkovits Imrének ezer arca van, régen tudjuk róla. De most pillanatonként változott, és mindig meggyőző volt És hányféle arccal éli újra apró megalkuvásait, tragédiáit! Az összkép végül is jó. Az alkotókat ez esetben a színészek segítették át a műfajváltás nehézségein. & E. Szerda este rendezte meg a Bartók Béla Művelődési Központ Román Zoltán fuvolaestjét. Az ismert nevű fiatal, igen tehetséges művész változatos — Handel, Busser, Farkas Ferenc ésCarella kompozícióiból összeállított műsorát fölényes technikai felkészültséggel játszotta végig. Színkombinációs készsége szintén meglepően sok, érdekes, finom árnyalattal gazdagította magasrendűen kiművelt hangszerjátékát, mellyel a legváltozatosabb színű hangszerekkel — zongora, hárfa — vagy az énekhanggal is a legkisebb disszonancia nélkül el tudott vegyülni. Különösen Casella: Siciliana és burleszk című művének virtuóz előadásával aratott emlékezetes sikert. A műsorban közreműködő Liszt-dijas Horváth Eszter gyönyörűhangú, mélyen átélt éneklése — Benelli: Cavatina, Restighi: Dalok — valamint Weninger Richárd az ismert nevű szegedi hárfaművész briliánsán előadott szólójátéka — Donizetti: Hárfa-szóló a Lammermoori Lucia című operából — és szép hangszerkísérete emelték az est fényét. Külön meg kell említeni V. Szőnye Katalin, a Tömörkény István zeneművészeti szakközépiskola tanárának minden zenei stílushoz biztosan alkalmazkodó tökéletes zongorakíséretét, amely sokban hozzájárult a koncert nagy sikeréhez. K. I* Műanyag panelekből sertéskombínátok Csongrád megye három közös gazdaságában: a nagyéri Vörös Lobogó, a szegedi Felszabadulás és a makói Úttörő Tsz-ben műanyag felhasználásával korszerű sertéskombinátok épülnek. A tervezett három hizlaldát már felállították és az év végén átadják az állattenyésztőknek. A makói Úttörő Tsz 60 iparos szakembere előregyártott műanyag panelekből eddig 12 épületet szerelt össze és szeptemberben megkezdik a betelepítést. Évente 8400 hízót bocsátanak majd ki.