Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-09 / 107. szám

» KEDD, 1912. MÁJUS ». A szülési segélyekről B. A.-né kiskundorozsmai küli szabadság megszakadá- kalommal nem jelent meg a olvasónk 1810. január 20-án tótól a szülési szabadság tar- terhességi orvosi vizsgálaton szült, jelenleg gyermekgon­dozási szabadságon van. Sze­retné tudni: ha a gyermck­tamára, összesen 140 napra. az anyasági segély összege , . , . az élve született gyermek A gyermekgondozási sege- után csupán 500 for:int lyezés ideje alatt történő . , .. . ... , , A fentiek alapján, ha ol Dr. V. M. gondozási szabadság letelte sz(Ués esetében a terhességi. va^nSelCújabb ^ermeke előtt ismét szülne, jogosult gyermekágyi segély összege születik, a fennálló munka­lesz-e szülési segelyre és mi- azonos ^ előző gyermek viszonyára és jelenlegi gyer­lyen összegben? utón kifizetett terhességi- ^ekgondozásl segélyezés lde­, , . ,, . „ jére tekintettel terhességi­A 34/1967. (X. 8.) Korm. gyermekagyi segélyezés ösz- gyermekágyi segélyre, továb­szamú rendelet 57. paragra- szegével. Az anyasági segély bá anyasági segélyre, vala­fus (2) bekezdésében foglalt összege nem azonos az első mlnt 400 forintos csecsemő­rendelkezések alapján a dol- élve született gyermek után kelengye-segélyre jogosult, gozó nő kérelmére a vállalat kifizetett anyasági segély — a szülési szabadság letelte összegével. A második és a után — a gondozás biztosi- további élve született gyer­tasara a gyermek harmadik mek után az anyasági segély életévének betöltéséig fize- összege — ha a szülő nő a tés nélküli szabadságot kö- szülést megelőzően legalább teles engedélyezni. Ha a dol- károm alkalommal terhessé­gozó nő e fizetés nélküli sza- & orvosi vizsgálaton meg­badság alatt Ismét szül, ak- JeIent ~ 600 forlnt- Kod­kor a szülés várható napját 8211168 esetében egyszeri ter­megelőző 28. napon a fizetés hességi orvosi vizsgálaton nélküli szabadság - és ez- val6 esetében is az zel a gyermekgondozási se- említett ö8szegű anyasági se­gélyezés ls — megszakad és gélyt kel1 kifizetni a szülés szülési szabadságként folyta- i»»lfcakor. Ikerszülésnél tódik. az anyasági segély a gyer­. ' ... , , ... mekek számához mérten A szülő nőnek — az álta- „„_ „. ,, ,, , többszoros összegben jár. la nos szabályok szerint — terhességi-gyerekágyi segélyt Ha a szülő nő a terhessé­kell folyósítani a fizetés nél- ge alatt legalább három al­r Uszó erőművek A nyugat-szlbérlal Tyu­menyi Hajógyárban az „Északi fény" típusú úszó­erőművek gyártásához ha­talmas műhelycsarnokot épí­tenek. A villamos erőmű­vek — amelyeknek teljesít­ménye 20 ezer kilowatt — teljesen automatizáltak, egy öt emelet magas hajótestbe kerülnek .beépítésre. A mun­kahelyeket és a kabinokat alaposan szigetelik a szigo­rú éghajlati viszonyok miatt. A Vérmező regénye Ha valaki manapság Bu- Az évszázadok során dán áthalad a Vérmezőn, számtalanszor változott a valóságos „tatárdúlásra" Vérmező arculata. Régészeti emlékeztető kép fogadja A emlékeink ugyan nem hite­metróépítkezés, a Déli-pá- lesítik, de régebbi íróink lyaudvar korszerűsítése át- úgy vélték, hogy a budai meneti arcot kölcsönzött a Vérmező a bronzkorban történelmi múltú Vérmező- még duzzasztott halastó nek: a hajdani tájra már volt. Ami azonban bizonyos: senki sem ismer rá, az új a térség déli végén, a mai még csak születőben van, s Roham utca táján a közép­bizony fantázia kell hozzá, korban még itt volt a zsi­hogy elképzeljük. L KERÜLET Házasság: Gyulai László és Szász Éva. Hangay Géza (Hs Csctényl Ildikó, Bujlai István és Ördög Erzsébet, Szálai István és Lcndval Eva, Bárány László és Juhász Margit, Taskó Márton és Németh Ibolya, Kovács At­tila és Csak Ibolya, Csemovszky Kálmán és Makal Julianna, Martinák Imre és Solymosl Te­rézia, dr. Karsay Koppány és dr. FUgl Sarolta, Tóth Ferenc és Gajodl Sarolta. Márki Pál és Zakar Aranka. Marlclc Mllorád és Takács Katalin. Füstös Imre és Dómján Ilona bázasságot kötöttek. Születés: Lakatos Imre és Harmat Máriának Judit. Paksi Zoltán és S/.endrel Katalinnak Róbert Zoltán, Forró Imre és Szalma Irénnek Attila, Lengyel Demeter és Ábrahám Erzsébet­nek Demeter Tamás, Dobák Mihály és Barta Erzsébetnek Anikó, Révész Imre és Farkas Anna Júliának Attila, Kával Pál és László Klárának Péter Pál, dr. Uarankay Tamas és dr. Ma­darász Klára Saroltának Iván Tibor, Nánhldy Andor és Gu­lyás Rozáliának Csaba. Páger György Pál és Batkl Máriának György, Gyémánt Károly Fe­renc és Mészáros Julianna Mar­R ttnak Károly, Márta József és ágy Zsuzsannának József, Elö Vendel és Keresztes Magdolná­nak Henriett. Sáska László Jsl­vun és Kelták Terézia Rozáliá­nak Edit, Körösi Imre és Fehér Máriának Gábor, Fejes Ernő és Barna Anikónak Gábor. Makra József és Xakar Anna Martának Anikó Mária. Dobál János és Rácz Zsuzsanna Margitnak \t­tila. Molnár Mihály és Germán Erzsébet Máriának Attila, Mol­nár Mihály és Germán Erzsé­bet Máriának Szilvia, Rovó Jó­zsef és Szécsl Máriának Judit Erika. Földesl László és Simon Erzsébetnek Róbert. Dobó Ist­ván Béla és Csonka Évának Katalin, Pulai Imre és Kádár­Német Ilonának László, Magyar József János és Pnpdi Etelka Máriának Eva Etelka. Kovács Sándor és Szabó Ildikónak Il­dikó, Csepella József és Katona Juliannánuk Attila. Farkas Já­nos és Szűcs Rozáliának János, Marglta Tibor és dr. Eraslmus Irennek Andrea Gyöngyi, Hor­váth Miklós és Zámborl Anná­nak Gábnr. Lengyel László és Hang Rozáliának Krisztina. Mo­hai István Szilveszter és Szabó Erzsébet Piroskának Edit Etelka, Lévai László és Simon Honának László, Halasi János es Jenei Erzsébetnek Gabriella. Szögi Vince és Lehmann Ilonának Vince Attila. Szántó László és Csuka Magdolnának Zoltán, Turcsán András és Ördög Má­riának Márta Mária, Gubacská Imre és Gál Ilonának Péter. Kocsis-Savanya István és Knz.i Mariának Gyöngyi, Kollár Fe­renc és Nóvák Jolánnak F.mese Ildikó, Gregor József Aladár és Helle Erzsébetnek Györgyi Zita, Joo Lajos és Köhler Magdolbu­nnk Magdolna Hajnalka, lvapas István és Gemes Matildnak Ma­ria, Szvetllk Sándor József és Molnár Margitnak Gyöngyi, Ka­tona János és Pálfi Piroskának Tímea, Bagl László és Kollár Erzsébetnek László. Pálmai Bé­la és Rákos Máriának Mónika, Bez.dány Géza János és Har­kal Gizella Juditnak Gábor Attila, Faragó István és Kiss Eszternek István Zsolt, Zarnócz József és Kása Klárának Klára, Simon András István és Gyuris Margiinak András, Ipgcs Mi­hály és Vidéki Erzsébetnek Il­dikó, Katus Tibor és Sánta Ibolyának Tibor, Füle Sándor és Négy Ilonának Sándor, He­gedűs Imre és Szénást Evet Irén­Anyakönyvi hírek nek Mónika Eva, dr. Dér Zoltán és Jójárt Sárának Zoltán László. Nagy Lajos és Battancs Kata­linnak Zoltán, Kacsari János György és Ménesi P.ózsának Zsolt János, Csányi Mihály és Berta Mária Magdolnának Aran­ka Hajnalka. Király Antal Jó­zsef és Puszta! Juliannának Gabriella, Molnár Sándor és dr. Bérez val Rózsának Gábor, Gáti Gyula és Csala Katalin Irénnek Katalin nevű gyermeke szü­letett. Halálozás: Csekő Sándor, Csi­szár Julianna. ZslviC3 Mátyás, Denucz György, Szabó Jánosné Btiluzs Matild, Szankai Sándor­né Márkus Irén, Kiss Jánosné Gyuri Erzsébet, Horváth Sán­dorné Bán Ilona, Vangel Amá­lia, Blro János. Plgniezki J6­zsefné Molnár Ilona, Erdűsi Jó­zsef meghaltak. H. KERÜLET Házasság: Csányi József Lász­ló és Páger Erzsébet, Temesvári András és Dura Ágnes, Ball Ervin és Ottllk Anikó Mária, Sutus Ferenc és Bezzeg Ilona, Dudogh Eéla és Papp Magdolna Veronika. Szllas György és Ta­nács Hor.a házasságot kötöttek. Halálozás: Péter Antalné Pász­tor Mária, Papp Antalné Ba­logh Anna, Acs Pálné Babar Anna, Schwartz Károly, Cslkv Jenóné Maczkó Ilona, Benyó Hajnalka. III. KERÜLET Házasság: Sörös Mihály és Borbély Ilona, Hódi István és Kórász Erzsébet, szöllösl László és Bózsó Margit, Százl László Pál és Tóth Julianna, Pongrácz Lajos János és Csécsi Ilona. Klspál László és Németh Ka­talin, pápai Imre és dr. Var­sányi Irén házasságot kötöttek. Születés: Csikós József és Takó Irénnek Mária, Lengyel Károlynak és Kiri Gizellának Gizella, Szeles-Juhász Imre és Péter Juliannának Zsuzsanna, Szeles-Juhász Imrének és Pé­ter Juliannának Ágnes, Nagy Zoltán és Gémes Ilonának Zol­tán, Oláh Lajos és Eóka Mar­gitnak Attila Lajos, Ringhoffer István és Pálfl Zita Margitnak Örs István, Ringhoffer István és Pálfl Zita Margitnak Gábor János, Rózsa Antal és Borbély Erzsébet Ilonának Tlbcr, Tóth Kálmán és Turcsányl Jolánnak Judit, Csorba Jenő és Kiss Editnek Csaba, Katona Gyulá­nak és Kurucsal Ágnes Honá­nak Tamás, Lebák Antal és Guzy Franciskának Gábor László nevű gyermeke született. Halálozás: Balog Istvánná Kálmán Vilma Etelka, Szabó Istvánná Turi Etel, Prlvlnszkl Béla, Tóth István. Józsa Pálné Kremm Ilona, Mácsal Ilona. Kot­hencz Istvánná Kucsora Mária, Takács Márkné Tari Borbála Magdolna. Nagy-Czlrok Imre, Kovács József meghalt. dók temetője. Sírköveket is találtak, s ezek közül a leg­régebbi 1278-ból való. A Dó­zsa parasztháború idején a feltevések szerint pedig nagy tornatér volt, ahol a budai ifjak ezrei edzették testüket. Érdekes adat: alig pár esztendővel Buda visszavé­tele után egy budai ké­ményseprő — egyben nap­hegyi szőlőbirtokos —, név szerint: Francia Péter Pál fogadalmat tett, ha megme­nekül a pestistől, szülőfalu­jából, a felső-olaszországi Ré faluból gyalog, a hátán cipeli Budára az ottani Vé­rező Szűz Mária képének másolatát, és a szőlőjében fogadalmi kápolnát épít. A kéményseprő megmenekült, és állta is szavát, 1700-ra fel is épült a kápolna, ame­lyete 1723-ban elpusztított a budai tűzvész. Ennek helyén található a mai krisztina­városi templom. A Vérmezőt a XIX. szá­zadig Generális Kaszáló­rétnek nevezték, és egészen 1944-ig a katonai kincstár tulajdona volt. Feltevések szerint a Vérmező elneve­zés a jakobinus kivégzésre vezethető vissza, többen azonban az említett budai kéményseprő „Vér-kápol­nácskájával" hozzák össze­függésbe etimológiáját. „Összekötő kapocs az emberek között" Huszonnégy évvel ezelőtt, 1948-ban egy nemzetközi vöröskeresztes értekezleten hangzott el az a javaslat, hogy Henri Dunant-nak, a Vöröskereszt megalapítójá­nak születésnapját, május 8-át minden esztendőben a vöröskeresztes munka nép­szerűsítésének, a népek kö­zötti megértés, a béke gon­dolatának szenteljék. Az idei nemzetközi vöröskeresz­tes nap mottója: „A Vörös­kereszt összekötő kapocs az emberek között." 220 milliót Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nem­zetközi Vöröskereszt-mozga­lom — több mint százéves múlttal — napjainkban is a gyorsan fejlődő, életerős in­tézmények közé tartozik. Népszerűsége abban rej­lik, hogy a mindenkor és mindenhol a segítségnyúj­tás, az emberek szolgálatát tekintette, és tekinti ma is legfontosabb feladatának. A vöröskeresztes munkának valóban sikerült összekötő kapoccsá válnia az emberek között. Ez a jelszó általánosítva, de ugyanakkor jellemzően juttatja kifejezésre, hogy a Vöröskereszt minden tevé­kenysége — a menekült­táborok patronálásától a baleseti elsősegélynyújtáson, a véradáson, a járványok nagy ^ megelőzésén, a lakosság, az ifjúság körében végzett fel­világosító tevékenységen át az emberi jogokat biztosító nemzetközi egyezmények betartásán való őrködésig — mind-mind az emberiesség ^'J6^! " jegyében történik. Húsz évvel ezelőtt még csak 67 nemzeti társaság működött, 95 millió taggal; napjainkban a Vöröskereszt­társaságok száma megközelí­ti a 120-at, tagsága pedig a A szocialista országok vöröskeresztjei minden el­képzelhető fórumon követ­kezetesen szószólói voltak ezeknek az eszméknek. S hozzájárultak a második világháború utáni felismeréshez: a Vöröske­reszt maga sem lehet töb­bé semleges a háború és a béke kérdésében. El kell ítélnie mindenfajta agresz­fontos feladata minden lehető esz­közzel — elsősorban termé­szetesen a maga sajátos le­hetőségeivel — egyengetni az utat a békéhez, az em­berek egymásra találásához. a L » M éhpemp5"-gyár A Pozsonytól mintegy 70 kívül ópiumalkaloldákat. kilométer távolságra levő védőkrémeket és gyógykoz­Glogovecet, a „rózsák varo- metikai készítményeket ls sának" nevezik, az utcákon található gyönyörű rózsaso­rok és rózsalugasok után. A város egyik jelentős üzeme Szlovákia legnagyobb gyógy­szergyára, a Szlovakofarma. gyár készítményeinek Antasztman, gyártanak, amelyeknek alapanyaga a méreg drága méhpempő. A Szlovakofar­ma gyógyszerkészítményeit igen nagy mennyiségben vá­sárolja a Szovjetunió (az nagy részét exportálják. A gyárban, amely évtize­dekkel ezelőtt az egyetlen ilyen jellegű létesítmény volt Szlovákiában, már 1942­ben megkezdték a morfium és morfinszármazékok gyár­tását. A gyár államosítása után, 1948-ban, a gyártást korszerűsítették és kiszélesí­tették. Azóta a gyógyszer­gyártás 250 százalékos emel­kedése mellett a választék Kfuiavit, Kompleszteron, Veparin ne­vű készítményeket). Koráb­ban Svédországgal, az NSZK-val, Finnországgal és Kanadával is létre jött az együttműködés. Ezekbe az országokba főként kodeint és kalcium-sókat, valamint E-vitamin készítményeket exportálnak. A Szlovakofarma szakem­berei jelenleg 20-féle új íszssrj&as &ES %JSSSi megteremtődött a kapcsolat a KGST-országok gyógy­szergyáraival. A speciális gyógyszeripa­ri termékeken és anyagokon dolgoznak. A gyár kutató­központjának javaslatára to­vább tökéletesítik a beren­dezéseket. (MTI) 40. Ezúttal se hagyja magát, és nem Rómában, sem másutt nemi lesz Luciano-per. Maria Bellonit magával viszi, és úgy döntött, Bertit is felveszi hajójára. Kellemetlen lenne, ha Matranga a hekusok kezére jutna. Talán még fecsegne is ... Gúnyosan elvigyorodott, „Majd a tenger megold minden gondot", mélá­zott. „De lehet, hogy csak a palermóiak hatal­mi harca zavarta meg üaletét, és minden más csupán képzelődés." „Lehet" — állapította meg, de bármennyire vágyott is most mozdulatlan paradicsom békéje után, mennie kell. Jobb óvatosnak lenni, sem­mint megijedni. Régi, de bölcs maffiamondás volt ez, és Luciano ehhez tartotta magát... Egyszer azért szeretne még eljutni Lercara Friddibe, ahol apja oldalán már nyolcesztendős korában a kénbányában dolgozott. „Rohadt pro­letársors", és arra gondolt, ugyan ki merné fel­tételezni ma róla, akinek csak a Banc of Eng­landnál 56 millió dollárja van, hogy valaha ko­szos, mindenkitől lenézett kénbányász, a pat­kánynál is alavalóbb volt, mert a patkány leg­alább nem teszi be lábát a pirit embervájta és dögletes levegőt árasztó tárnáiba. Két elemi osz­tályt járt Friddiben, s nem tanulhatott tovább. Ma is áldhatja apját, mert az öregnek még volt annyi ereje, hogy 1906-ban fél tüdővel neki­vágjon Amerikának. Lucianónak eszébe ju­tott most az a bizarr ötlet is, ml lett volna belőle, ha Lercara Friddiben marad, mivé lett volna. Talán „vörös". Ugyanolyan ostoba, mint a többi, saját nyomorában megrekedt munkás és napszámos, aki mind a szakszervezettől, a jámbor pofázástól várja sorsa jobbra fordu­lását. Holott az isten vezérnek küldte ót ebbe a világba... Vezér is lett. Hatalmas, rettegett ember, akinek tízezrek hajtják végre paran­csait ... és most, élete alkonyán mégis ő ret­teg. Hogy mitől? Maga sem tudja. — Fönök — zavarta meg Lucianót töprengé­seiben Charley. — Mit akarsz? — mordult Ingerülten test­őrére. — Hekusszagot érzek — és a ragyásképű ko­mikusan fintorgott. — Mar te is képzelődsz? — Jó, jó. Csak úgy mondtam..: — Ne zavarj. Hagyjál magamra egy kicsit — és Luciano türelmetlen mozdulattal testőrének intett, visszamehet a bárpulthoz... — Várj — szólt utána —, ha megjön a palermói gép, vezesd ide a lányt és Bertit. 36. A félemeleti bárhelyiség repülőtéri oldala hatalmas táblaüvegekböl épült. Innen kényel­mesen lehetett látni a leszálló- és kifutópályá­kat, a távolban villózó jelzőfényeket. A bár be­járata az ugyancsak üvegfallal elválasztott ha­talmas hallból nyflt, ahhonan mind a körfutó teraszt, mind a be- és kijáratot, a jegyváltó­fülkéket, a poggyászfeludót és az üzletsort le­hetett megközelíteni. Az utasok zöme is itt vá­rakozott a födémet tartó márványoszlopok kö­ré rakott bőrüléseken vagy pedig az utazáshoz szükséges cikkeket árusító üzletek előtt... Marc az egérszagtól felizgatott macska türel­metlenségével nyalogatta szájaszegletét. Luiai embereivel a bárban ós a félemeleti kijáró környékén helyezkedett el. A megállapodás sze­rint az akcióra Marc adja a jelet azzal, hogy belép a bárba, és Luciano felé induL A palermói gép pontosan érkezett, Charley a hallba torkolló kijáratl folyosó végén várta Bellonit és Bertit. Ujjlegyintéssel köszöntötte óket, ós szó nélkül előre ment. Fleurot, nyomban felfedezte Marcot. aki szemhunyorítással figyelmeztette, maradjon a közelében. Luciano, Maria láttán, felkelt és tétova moz­dulattal előre lépett. Barátságosan nyújtott ke­zet a lánynak, míg Bertit csak fejbiccentéssel köszöntötte. — Sikerült? — kérdezte Mariától, miután helyet mutatott neki maga mellett a kerek márványlappal borított asztalnál. — Sajnos, csak részben — válaszolta Maria, és az ölében levő táskára mutatott. — Maga hatökör — sziszegte Berti felé Lu­ciano. — Főnök, nem tehetek róla.., A palermói vonal totál bedöglött. — Majd bedöglesztlek én ... — Lucy — csicseregte békítően a lány —, Alberto valóban nem tehet semmiről. — És bal kezével megsimogatta Luciano kezefejét. — Alberto? — húzta fel szemöldökét Lucia­no — Ki az? — Én — nyögte Berti, és gyöngyöző homlo­kát törölgette. — Ügy? Szóval a szállítást megszervezni nem tudtad, bezzeg a kisasszony fejét megpróbáltad elcsavnrnl. Na várj csnk! Azonnal indulunk... — és Luciano megmozdult, hogy feltápászkod­jon. — Lucy, drága, kis félreértés van — szó­lalt meg a lány —, az én fejemet senki sem csavarta el, és dr. Berti még sosem udvarolt nekem... Ezt igazán elhiheti. Én még sosem hazudtam. (A befejező rész következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents