Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

ku r V v /« VILÁG PROLETÁRTAI* EGYESÜLJETEKS ?(• Mr •f*x.. • •isr r* O. YARORSZAG 62. évfolyam 125. szám 1972. május 30., kedd Ára: 80 fillér M AGYA R SZ OCI ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJ A Fldel Castro üdvözlése Kedves vendég, kiválfl harcostárs, legendás forra­dalmár — Fidel Castro — Kuba miniszterelnöke, a Kubai Kommunista Párt el­ső titkára érkezik ma hoz­zánk. Castro — teljes nevén dr. Fidel Castro Ruz — aligha­nem a modern idők egyik legnépszerűbb, legvonzóbb arculatú forradalmár-politi­kusainak egyike. Akinek volt alkalma személyesen találkozni vele, az meggyő­ződhetett: az atléta termetű, közvetlen modorú miniszter­elnök egyénisége túlfeszít minden protokollkeretet. Kubában nem keltett fel­tűnést, az amerikai lapok azonban sokáig cikkeztek arról, hogy amikor tavaly októberben Koszigin Havan­nában járt és meglátogatta a főváros környékét — a szovjet és a kubai kor­mányfő egy katonai dzsipp­ben ült —, s a kocsit Fidel Castro vezette. Ez a kis mozzanat jellemző Castró­ra. És ez a közvetlenség is — amely természetesen szi­lárd elvhüséggel, irányító­készséggel, forradalmi kö­vetkezetességgel párosul ná­la — oka népszerűségének. A forradalom győzelme — 1959. január 1. — óta a nyolc és fél milliós kis or­szág, közvetlenül az Egye­sűit Államok szomszédságá­ban a szocializmust építi. Ez a szomszédság, a kubai múlt (a latin-amerikai or­szágokéhoz hasonló mono­kulturális elmaradottság, az Egyesült Államoktól való függés), a szigorú amerikai blokád érzékelteti azokat a nehézségeket, amelyek a szocializmus építését most már tizedik éve kísérik az országban. Az elért eredmé­nyek illusztrálására annyit: Kuba az egyetlen latin-ame­rikai állam, ahol leküzdöt­ték az analfabétizmust (a hat éven felüli lakosság 95 százaléka tud írni-olvasni). Fidel Castro a fejlődés je­lenlegi szakaszát úgy érté­kelte: a forradalom „túlélé­sének időszaka'' befejező­dött és a védelem mellett most már van elég erő a gazdasági problémák meg­oldásához is. A blokád leküzdésében, a népi rendszer védelmében a szocialista országoknak, mindenekelőtt a Szovjet­uniónak kezdettől fogva nagy szerepük volt. Ennek az együttműködésnek kö­szönhető, hogy Kuba ipara, kereskedelme most már semmilyen vonatkozásban sem függ az Egyesült Ál­lamoktól. A forradalom győzelme óta például 162 ipari létesítmény épült szov­jet segítséggel a szigetor­szágban. Hazánk is — le­hetőségeihez mérten — minden segítséget megadott és megad a kubai népnek. Az utóbbi időben erőtelje­sen növekedett gazdasági, műszaki és tudományos együttműködésünk. Befejeződtek a szovjet­amerikai tárgyalások Megállapodás az alapelvekben Nixon Kijevben Richárd Nixon. az Ameri­kai Egyesült Államok elnö­ke, aki egy héten át a szov­jet fővárosban tárgyalásokat "folytatott a Szovjetunió ve­zetőivel, hétfőn délután he­lyi idő szerint nem sokkal fél hat előtt elutazott Moszk­vából. Az elnököt a vnukovói re­pülőtéren Nyikolaj Podgor­nij, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök és több más hivatalos személyi­ség búcsúztatta. Nixon melegen vett bú­csút a búcsúztatására meg­jelent szovjet személyiségek­től. Hétfőn a délutáni órák­ban feleségével és kíséreté­vel Moszkvából az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­ság fővárosába, Kijevbe ér­kezett Richárd Nixon. A kijevi Boriszpolszkij re­pülőtéren — amelyet az Egyesült Államok, a Szov­jetunió és Ukrajna nemzeti lobogóival díszítettek fel — az amerikai elnököt és kísé­retét Alekszandr Ujásko, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke és más ukrán hivatalos személyiségek fogadták. Az amerikai elnök érkezését kö­vetően eljátszották az ame­rikai, a szovjet és az uk­rán himnuszt. A repülőtéri fogadás után a motoros rendőröktől kí­sért elnöki kocsikaraván a fellobogózott utcákon Nixon szálláshelyére hajtatott. Az Ukrán Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és az ukrán kormány hétfőn vacsorát adott Nixonnak és feleségé­nek tiszteletére. A vacsorán megjelent Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Jacob Beam, az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete, valamint az elnöki kísérethez tartozó több hivatalos személyiség. Az amerikai elnök és fe­lesége ma, kedden, helyi idő szerint délben utazik ei a Szovjetunióból Iránba. Nyilatkozat a két ország kapcsolatainak alapelveiről A szovjet—amerikai kap­csolatok alapelveiről közzé­tett nyilatkozat szövege a következő: A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Nemzetek alapokmányában vállalt kö­telezettségeikből és azon tö­rekvésüktől vezettetve, hogy egymás között megszilárdít­sák a békés kapcsolatokat' és a lehető legszilárdabb alapot teremtsék meg ezek­hez, felismerve annak szüksé­gességét, hogy minden ere­jükkel törekedniük kell a há­borús veszély elhárítására és olyan feltételek megteremté­sére, amelyek elősegítik a feszülség enyhítését a világ­ban, az általános biztonság és a nemzetközi együttmű­ködés megszilárdítását, vallva, hogy a szovjet­amerikai kapcsolatok meg­javítása és azok kölcsönösen előnyös fejlesztése többek között a gazdaság, a tudo­mány és a kultúra terüle­tén, megfelelnek majd ennek a célnak és elősegítik a fo­kozottabb kölcsönös megér­tést és a gyakorlati együtt­működést, anélkül, hogy bár­milyen mértékben sértenék valamely harmadik ország érdekeit, elismerve, hogy ezek a cé­lok mindkét ország népének érdekeit tükrözik, megállapodtak az alábbi­akban : ELŐSZÖR. Abból a közös meggyőződésből fognak ki­indulni, hogy a nukleáris korszakban nincs más alap egymás közötti kapcsolataik fenntartására, mint a békés egymás mellett élés. A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok ideológiájában és tár­sadalmi rendszereiben meg­levő különbségek nem jelen­tenek akadályt olyan normá­lis kapcsolatok fejlesztésé­ben közöttük, amelyek a szuverenitás, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elvein, alapulnak. MÁSODSZOR. A Szovjet­unió és az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít az olyan helyzetek keletke­zése megakadályozásának, amelyek a kétoldalú kap­csolatok veszélyes kiéleződé­sét idézhetik elő. Ebből ki­indulva, minden lehetőt megtesz, hogy elkerülje a katonai konfrontációt és megakadályozza a nukleáris háború kirobbanását. A fe­lek mindig önmérsékletet fognak tanúsítani egymás közötti kapcsolataikban és készen fognak áHni a tár­gyalásokra, a nézeteltérések békés eszközökkel történő rendezésére. A megoldatlan kérdésekkel kapcsolatos esz­mecseréket és tárgyalásokat a kölcsönösség szellemében, az álláspontok kölcsönös fi­gyelembevételével és a köl­csönös előnyök alapján foly­tatják majd. A felek elismerik, hogy az egyoldalú előnyök közvetlen, vagy közvetett úton való megszerzésére, a másik fél rovására történő előnyszer­zésre irányuló kísérletek összeegyeztethetetlenek a fenti célokkal. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti békés viszony fenntar­tásának elengedhetetlen elő­feltételei a felek biztonsága által diktált érdekek elis­merése, az egyenlőség elvé­nek alapján, az erőszak al­kalmazásáról és az erőszak­kal való fenyegetőzésről tör­ténő lemondás. HARMADSZOR. A Szov­jetunióra és az Egyesült Ál­lamokra csakúgy, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak többi tagországaira kü­(Foly tatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Tutarinov vezérezredest Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — Fock Jenőnek, a kormány elnökének társasá­gában — hétfőn fogadta I. V. Tutarinov vezérezredest, a Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarországi képviselőjét, aki végleg el­utazik hazánkból, valamint a főparancsnok újonnan ki- • nevezett képviselőjét, V. K. Andrjuscsenko altáborna­gyot. A fogadásnál jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. * Czinege Lajos vezérezredes I. V. Tutarinov vezérezredes tiszteletére hétfőn este va­csorát adott. (MTI) Magyar pártküldöttség érkezett Moszkvába Fidel Castro mostani — az európai szocialista orszá­gokat érintő — körútja is a világpolitika nagy kérdé­seiben elfoglalt közös pozí­ciónkat, és a szocialista or­szágok egységét erősíti. Ha­zánk népe szeretettel várja vendégét, Kuba nagy fiát, Fidel Castrót. Hétfőn a kora délutáni órákban magyar pártmunkásküldöttség érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba. A küldött­ség vezetője Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az egyhetes látogatásra érkezett kül­döttséget a seremetyevói repülőtéren szovjet részről Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Borisz Gosztyev, Oleg Rahmanyin, Pavél Zdorov és Olimp Csu­hanov, az SZKP Központi Bizottságának e Uttörőszemle osztályvezető-helyettesei, Leonyid Moszin, a KB szekcióvezetője, és az SZKP KB más munkatársai fogadták. A pártmunkás küldöttség látogatására az MSZMP és az SZKP közötti rendszeres > pártközi kapcsolatok keretében került sor. A delegáció folytatja a két ország jelen­legi és távlati gazdasági együttműködé­sének kérdéseivel összefüggő konzultáció­kat, országaink gazdaságpolitikai irányel­veinek összehangolását. (MTI) Somogyi Károlyné felvételei Kisdobosarcok az úttörőszemléről A szegedi gyermeknap leglátványosabb eseménye a Széchenyi téri nagyszabású úttörő-díszszemle i)olt. Ezen a város 25 úttörőcsapatának mintegy tízezer úttörője és kisdobosa vett részt. A vasárnapi gyermeknap eseményei­ről lapunk 5. oldalán közlünk részletes tudósítást. Kitüntetik a Dózsa György úttörőcsapatot Jelmezes kisdobosok » Széchenyi téren Zászlóvivő úttörők a díszmenctbcn

Next

/
Thumbnails
Contents