Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

PfiNTEK, 1972. MÁJUS 5. Fagykárok a mezőgazdaságban Lukács Béla, a MÉM osztályvezető-helyettese elmondotta: az elmúlt heti fagyok nem múltak el nyomtalanul a mezőgazdaságban. Sajnos, az ország különböző vidékein fagykárok érték a növényeket. A nyugat-dunántúli országrészeken, Zala és Vas megyében elsősorban a csonthéjas gyümölcsök, valamint a szőlő károsodott, de egyelőre még nem tudni, milyen mértékben. Arról van szó ugyanis, hogy még egy-egy falun belül is igen nagy az eltérés attól függően, hogy milyen fekvésű a gyümölcsös. A megyékben, járásokban érthetően még nagyobb a szóródás. Zala megyében például a burgonya és a lucerna fagyjelekről árulkodik, ami nyilvánvalóan rontja a terméskilátásokat. A hirtelen lehűlést a kiültetett zöldségpalánták is megsínylették. Bács-Kiskun és Csongrád megyékben a magas nevelésű szőlők nem károsodtak, ellenben a hagyományos művelésű, tehát alacsony növények helyenként lefagytak. Május 26—27: A szocialista briyádvezetők országos tanácskozása — Május 26—-27-re hívták gos tanácskozás alkalmából össze a szocialista brigád ve- az Elnöki Tanács magas álzetőlc IV. országos tanácsko- lami kitüntetésekkel jutalzását — jelentette be csü- mázza a legkiválóbb szociatörtökl, tegnapi sajtótájékoz- lista brigádtagokat, tatóján dr. Jandek Géza, a A május 26—27-i országos SZOT közgazdasági osztálya- tanácskozás, amelyen ezer nak vezetője. Kereken tíz küldött és 200 meghívott esztendővel ezelőtt tartottak vendég vesz részt a munkaelső országos tanacskozasu- sok igen jeIentős fóruma kat a szociahsta brigadveze- lesz> ahol a S20ciali8ta britők. Jelenleg 106 ezer 818 gádmozgalom aktuális kérmunkabrigád 1 millió 190 désein kívül a társadalmiezer tagja versenyez a szo- sazdasági élet időszerű probciallsta cím elnyereseert lémáit ls széleskörűen megIdőben felfedezik Ismeretterjesztő előadások Szegeden a rákszűrésről vagy megtartásáért. Eddig 60 006 brigád — 788 057 taggal — nyerte el a szocialista címet, illetve az ezzel járó oklevelet, a bronz, az ezüst, vagy az arany fokozatot. Tavaly s az idén eddig 385 kollektíva nyerte el a „Vállalat kiváló brigádja" címet, s a közelmúltban átadták az első 13 kollektívának a szakma kiváló brigádja kitüntetést, az utóbbiakat azoknak, vitatják. Félidejéhez érkezett az a rákellenes felvilágosítási akció, a TIT és a Tüdőbeteggondozó Intézet közös vállalkozása, amelynek keretében a város üzemeiben, szövetkezeteiben, művelődési házaiban ismeretterjesztő előadásokat tartanak. A tüdőrák elleni küzdelemnek ezt a módját Szegeden 1963 óta használják — sikerrel. A mostani, 40 előadásból álló sorozattal a lakosság figyelmét szeretnék újra felhívni a rákszűrés fontosságára. Emelkedik a nemi betegségek száma Az új egészségügyi tör- dult elő ilyen betegség. Azt akik legalább'"uT'" éve^'részt I vény "jabb lehetőségeket ad hitték, végleg felszámolták, vesznek a mozgalomban és nerTU betegségek felszaipo- van olyaii orvosi generáció, a legkiválóbb eredményeket asara. — kozuol.tók csutort°- amelyik bizonyos nemibetegDr. Korkes László, a Tüdőbeteg-gondozó Intézet főorvosa legutóbb a November 7. művelődési központban tartott előadást, nagyszámú hallgatóság előtt. — Miért van különös jelentősége a tüdőrákkal kapcsolatos rendszeres egészségügyi felvilágosításnak? — A tüdőrákos betegek számának szaporodása miatt a kérdés világszerte az egészségügy központi problémája. A betegség sikeres kezelése legtöbbször a korai felismeréstől függ. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha kiterjedt felvilágosítási kampányokat szervezünk a lakosság körében, rendszeres előadásokon értetjük meg, tudatosítjuk a rákszűrés jelentőségét. Ha részt vesznek a szűrővizsgálatokon, ha ismerik a tüdőrák korai tüneteit, és panaszaikkal időben fordulnak a szakintézethez — állandóan javítani tudjuk a gyógyításban elérhető eredményeket. Immár kétségtelen tény, hogy a kellő időben, megfelelően kezelt rákbetegeknél 5—10 éves túlélést érhetünk el, sőt annál inkább megvan a remény a végleges gyógyulásra, minél koraibb a diagnózis és a megkezdett kezelés. Az előadásokon mindezt hangsúlyozzuk, ismertetjük a betegség kezdeti tüneteit, próbáljuk meggyőzni a hallgatóságot: a betegeknek nem szabad idegenkedniük a tüdőrák pillanatnyilag egyetlen gyógyítási módjától, a műtéttől. Az intézetben folyó lelkiismeretes munka, de a rendszeres egészségügyi ismeretterjesztés eredménye is, hogy ma már Szegeden a tüdőrákos megbetegedéseket időben felfedezik, sikerrel gyógyítják. S. E. érték el. Dr. Jandek Géza elmondotta, hogy az orszáÚJ FILMEK Hekus lettem Magyar film. Rendezte: Gábor, Szersén Gyula, Garas Fejér Tamás. Forgatókönyv: Dezső, Kállai Ferenc, Boderedeti dokumentumok és Fó- rogi Gyula, Máthé Erzsi, Bati Andor novellája alapján logh Zsuzsa és a többiek enzimre Péter. Operatőr: Me- nek a kornak sajátos figuzel István. Főszereplők: Har- ráit keltik életre. Mezei Istsányi Gábor, Koncz Gábor, ván operatőr kamerája egySzersén Gyula, Máthé Erzsi, aránt otthonosan mozog a Kállai Ferenc. piac forgatagában és az emBűnügyi epizódokat látha- berl arc rezdülésein. A héttunk a mozivásznon. Fóti An- köznapi valóságot ábrázolja, dor visszaemlékezései és bűn- és ez igazi erénye. ügyi dossziék történetei elevenednek meg egy sokat emlegetett korszak megdöbbentő dokumentumaként. Végre egy jó bűnügyi film, heroizálás és romantikus túlzások nélkül, végre egy — nemcsak a filin színteréül szolgáló — hitelesen megrajzolt korrajz. Zimre Péter, a for*s»tókönyvíró a második világháború utáni inflációs évek félelmetes alvilágának dokumentációját adja, híres (vagy hírhedt?) bünügyeket rekonstruál, és megmutatja az ebben a harcban alakulóerősödő demokratikus rendőrség erőfeszítéseit. Külön tanulmányba kívánkozna a i'ilm első részében realista eszközökkel bemutatott kor, a felvillantott helyszínek, a különböző típusok sora. A feketepiactól az éjszakai mulatóig feltárja nemcsak a bűnök melegágyát, de a legkülönbözőbb és legjellegzetesebb bűnöző típusokat. Nagystílű pénzhamisítókat és még nagyobb stílű csempészeket, kisstílű tolvajokat és feketézőket. A jól pergő epizódok sorát megtöri két dolog. A film második felének Hekus Dönci-epizódja, mely már nem mentes a szokvány bűnügyi filmek sablonjaitól és a főhős-rendőrtiszt kissé együgyű szerelmi története. Mindkettőt elnagyolt eszközökkel ábrázolták, így realitásukat vesztve illusztratívek maradtak. Harsányi Gáborról, erről a fiatal színészről nem egy alkalommal bebizonyosodott az utóbbi időben, hogy egyre érettebb, letisztultabb művészi eszközök birtokosa. Játéka most is telitalálat. Eszköztelenül, szinte puritánul játszik. Minden felesleges motívumtól mentesen kelti életre 3 marósból lelt rendőrtiszt figuráját. Ügy- tud egyszerű lenni, hogy erzelmi árnyalatok tárházát nyújtja, sok-sok színnel fűszerezi alakítását. Ezt a póztalan, egyszerű stílust követeli a film a színészektől, s ezt a feladatot szinte valamennyien maradéktalanul teljesítik. Koncz T. L. kön Szombathelyen a Bőr- ség-fajtákat egyszerűen nem és Nemibeteg-gondozó Inté- ismerhetett meg a gyakorzetek igazgatóinak és a me- latban annak idején. A regyei kórházak képviselőinek mények azonban a kitűnő a tanácskozásán. A törvény, diagnosztika és a hatásos a felszámolás módszereit te- gyógyítás ellenére szótíoszkintve, kötelezővé tesz olya- lottak. Ez elsősorban a vinokat, amelyeket eddig is lágszerte növekvő idegenforvégeztek az orvosok, csak galommal, a megváltozott nem kötelező érvénnyel, nemi magatartással, az urMindenekelőtt a fertőző gó- banizáció gyorsulásával, a cok felkutatására és a fertő- fiatalok gyorsabb nemi érézésnek kitett személyeknél a sével és egyéb tényezőkkel megelőzésre vonatkozik ez. magyarázható. A prostitúcióA téma ismert hazai szak- nak — mely tiltott forrnátekintélye, dr. Károlyi István professzor, az Országos Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet, valamint a Budapesti Bőrklinika megbízott igazgatója elmondta: az ad különösen aktualitást a tanácskozásnak, hogy egyre nő a nemi betegségek száma világszerte és hazánkban is. Az 50-es évek közepén és a 60-as évek elején alig fórban nálunk is létezik, főleg g nagyvárosokban — nincs olvan szerepe, mint ahogyan sokan gondolják. A bőrbetegségekkel kapcsolatban megállapították: a vegyipar gyors hazai fejlődése, újabb vegyi anyagok forgalomba kerülése fokozott óvatosságra és megelőzésre int. Új gondozási díjak a szociális otthonokban Szellemi küzdelmeink Hasznos vita, tartalmas vita, termékeny, izgalmas, tanulságos, gondolatébresztő vita. Hányszor olvashatjuk ezeket a kifejezéseket. S milyen sokszor veszünk részt meddő, értelmetlen, tartalmatlan vitákban. Ezek a sztereotípiákká vált, naponta hallott-idézett szókapcsolatok egyet mindenképpen fényesen bizonyítaTöbb olyan vitán vettem részt — nagyrészt csendes szemlélőként —, melynek során a vitatkozók páncélba öltözötten jelentek meg, mely eleve láthatatlanná, megközelíthetetlenné és megismerhetetlenné tett®, nemcsak őket, de véleményüket és érveiket is, s melyből ők sem láttak ki, lerántva még páncéljuk nak: vitatkozó nemzet is szellőzőnyílás nélküli rosMég 1955-ben állapították meg a szociális otthonok gondozási díjait, s az akkori díjak már nem alkalmasak arra, hogy a tényleges szociális helyzet szerint, differenciálva fizessek a térítési díjakat a gondozottak. Egy új egészségügyi miniszteri rendelet most átdolgozza, progresszívvá teszi a hozzájárulást, és méltányosabban állapítja meg a gondozási díjakat. Az új rendelet az egészségügyi minisztériumi, a tanácsi és a Szociális Intézetek Központjának igazgatása alá tartozó intézetekben levő gondozottak díját szabályozza. Eszerint a gondozási díj 1200 forintig terjedhet, de a vakok, testi és szellemi fogyatékosok rehabilitációs és foglalkoztató jellegű intézményeiben maximum 600 forintig rendeli el a térítési díjat. A rendelet kimondja, hogy a gondozási díjat a felvétel napjától kell megállapítani. S ha a gondozott nem tud fizetni, a teljes összeget vagy a teljes díjból meg nem fizethető összeget a tartásra kötelezett hozzátartozó fizeti. Mi a lényegesen új a rendeletben? Ezentúl a gondozási díj megállapításánál figyelembe kell venni a gondozott jövedelmét, készpénz-, avagy ingatlan vagy ingó tulajdonát, illetőleg a tartásra kötelezett jövedelmi-vagyoni viszonyait. A járadékszerű jövedelemmel myugdíj, öregségi, rokkantsági járadék stb.) rendelkező gondozott jövedelmének 80 százalékát, a munkaviszonyból származó rendszeres keresettel rendelkező szociális gondozott keresetének 60 százalékát kell gondozási díjként befizetni. A mindkét fajta jövedelemmel rendelkező gondozott teljes jövedelmének 60 százaléka lesz a gondozási díj a szociális intézményekben. A díjat természetesen méllezhető hozzátartozója nincs. Mennyit fizet az eltartásra kötelezhető hozzátartozó? Teljes összeget csak akkor fizet hozzátartozó, ha az illető családban az egy főre jutó átlagjövedelem a 2000 forintot meghaladja, és részgondozásra kötelezik, ha 1000 —1200 forinton felül van az tányosan kell megállapítani, átlagjövedelem családtagons a rendelet eleve kiköti, ként, természetesen a csahogy az összeget úgy álla- ládi pótlék nélküli bruttó pítjék meg, hogy 100 forint- jövedelemről van szó. nál több zsebpénze marad- A rendelet 1972. június jon a gondozottaknak, s ha elsején lép életbe. Az újonházaspár van intézetben, nan felvettek már a rendeakkor mindkettőjüknek leg- let szerint megállapított díalább 100—100 forint ma- jat fizetik, de a már intézetradjon, akkor is, ha csak az egyiknek van rendszeres jövedelme, vagy eltartásra kötelezett rokona. Ha a gondozottnak nincs jövedelme, vagy abból a teljes díjat megfizetni nem tudná, de jelentős készpénzVagyonnal rendelkezik, a ben levők helyzetét is megvizsgálják és november 1-től az új díjtételek szerint kell a gondozási díjat fizetniük. Hogy miért volt szükség az új rendeletre? Mert az eltelt időszak alatt az 1955ös szabályozás elavult, egyre több magas jövedelemgondozott és a beutaló mel, ingó vagy ingatlan vaszerv megállapodása alapján gyónnál rendelkező kapott a készpénzvagyon 80 száza- helyet szociális otthonokban tékából kell fizetni havonta és sok olyan gondozott van, a díjat. Ha készpénze nincs, akiknek viszonylag magas ellenben ingó vagy ingatlan jövedelmű, fizetésre kötelezvagyona van, akkor jelzálog hető hozzátartozója van. vagy jelzálogjog létesítésével Szükséges volt tehát a az ingó vagy ingatlan vagyon terhére állapítják meg a díjat. Mi tekinthető jelentős vagyonnak? A rendelet szerint; a gondozási díj megállapítása szempontjából jelentősnek tekintik azt a vagyont, amelynek értéke a teljes gondozási díj négyhavi összegét meghaladja. Természetesen az állam magára vállalja, vagyis ingyenes ellátásban részesíti azokat, akiknek se jövedelme, se ingatlan vagy ingó vagyona, se eltartásra köteprogresszív hozzájárulás, és a méltányosság elvei alapjár megállapított magasabb tartásdíj fizetésének megoldása. Az egészségügyi minisztériumi rendelkezés számításba vette, hogy a helyi tanácsoknak nagyobb szerepe és felelőssége van a díjmegállapításnál, hiszen körültekintő és gondos mérlegelést kíván, hogy kinek milyen összegben fogják megállaoitani az új gondozási díját. Sz. M. lettünk! Vitatkozunk helytől és témától függetlenül, vitatkozunk, ha valamit el keü döntenünk, meg kell oldanunk, ha valamit tisztáznunk kell, de vitatkozunk magáért a vitatkozásért, saját hangunkkal „objektivált igazságaink" kedvéért is. Vitatkozunk az igazgatói irodákban és. az utcán, az autóbuszokon és kiállítóhelyiségekben, a piacon és a vitaesteken, a klubokban és a futballmeccsen. Szélesedő demokratizmusunk egyik lehetősége éppen a mindenki számára egyforma esélyeket biztosító vita. Szükségszerű fórumunk, életelemünk, szellemi kényszerünk lett, de hódolunk divatjának is. Valóban vitatkozunk ? Valóban értelmes, tanulságos szellemi küzdelmek harcosai vagyunk? Vitáink a tisztázatlan kérdések eldöntését, a különböző álláspontok rögzítését szolgálják? Nagyrészt, döntő többségben igen. De vitatkozó kamaszkorunkat élve szenvedjük minden betegségét, viseljük bélyegeit nemcsak az erényeinek. Hány és hány meghívón, értesítésen olvashatjuk „ ... utána vita, ... az előadást vita követi". Azután az előadás után ki-ki elolvassa otthon megírt hozzászólását, vagy elmondja unásig hallott lemezét, majd berekesztik és hasznosnak ítélik a „vitát"! Nem véletlenek a nyelvünkben megcsontosodott ilyen kifejezések sem: a vita hevében, késhegyre menő vita. sőt vérre menő vita. Sajnos, előfordult mér, hogy valóban késpenge és vér vetett véget a „szellemi küzdelemnek". Pedig a vita olyan szóharc, a gondolatok olyan küzdelme, mely állítások, nézetek tisztázására hivatott, és melynek során érvekkel — nem ököllel, késsel, vagy éppen a gúny és státuszl'ölény fegyvereivel — bizonyítják, télyát is. A vitatkozás nemes köntösében és építőszellemében mindenki fújta a maga papagájmondókáját, vajmi keveset törődve a másikkal és a vitaindító kérdésekkel. Olyan ez, mintha a középkor párbajozó lovagjai kardjukkal, kopjájukkal sohasem egymást, hanem mindig a levegőt bökdösték volna. Egyetemista színjátszók és tudományos diákköri tagok vitáit hallgattam nemrég. Minden más produkció, dolgozat az eller—*^ tette volt az „én" teljesítménye ellen. S ezt a magatartást az sem menti, hogy ezek a fiatalok egy más relációban, egy nemes versengésben valóban ellenfelek — nem ellenségek! — voltak. Ezért volt öncélú a vitájuk, ezért volt személyeskedő, ezért volt értelmetlen. Hány olyan vitát ültünk már végig valamennyien, ahol hiába kérdeztük volna meg akár a legvérmesebb vitatkozókat, a tisztázandó kérdéseket egyikük sem tudta volna megfogalmazni. Vitatkoztak a semmin. Aki vitatkozik, annak fel kell készülnie a vitára. Arra, hogy próbára teszi igazát, megméreti gondolatait, bizonyítani kell érveinek erejét, életképességét, és figyelnie kell új nézőpontokra, új lehetőségekre is. Es előfordulhat, hogy veszítenie is tudni kell. Ez nemcsak logikus gondolkodást, koncertráclót és szellemességet igényel, de emberséget és nagyvonalúságot is. Mert a másik véleményének tisztelete egyúttal a másik ember tiszteletét is jelenti. A „több szem többet lát" népi igazsága vitáink demokratizálódó folyamatának egyik alapja. A jó, a demokratikus vita mindig alkot, mindig tanító. Gyarapodik tőle vitatkozó és; hallgató egyaránt. Ezért kell megtanulnunk vitattámasztják alá nyek igazat. a vélemé- kőzni minél hamarabb. Tandi Lajos /