Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

62. évfolyam 124. szám 1972. május 28., vasárnap Ára: 1 forint A szocialista brigádok az üzemi demokrácia Mos fórumai Befejeződött a szocialista brigád­vezetők országos tanácskozása Szombaton, az Építők Rózsa Ferenc művelődési há­zában folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a bu­dapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizott­ság titkárai, Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke, jelen volt a kormány több tagja. A tanácskozás második szocialista brigádmozgalom napján ismét számosan szó- továbbfejlesztésének kérdé­laltak fel a szocialista bri­gádok vezetői, s mondottak véleményt. Felszólalt a ta­nácskozáson Szikora László, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szo­cialista brigádvezetője. A vállalat 200 szocialista bri­gádját képviselve számolt be nehéz, de eredményes munkájukról. Mint mondot­seivel, a fejlődést még gátló akadályok elhárításának módjaival. A már régebben kialakult gyakorlatnak meg­felelően foglalkozni fognak ezzel a párt, a szakszerve­zet, a KISZ vezető szervei, a legfontosabb teendők azon­ban az üzemekre, a vállalati kollektívákra hárulnak. A vállalatok gazdasági vezeté­ta. eredményeik felsorolása sének, mozgalmi szerveinek helyett inkább azokat a problémákat veti fel, ame­lyek gátolják, akadályozzák a munkájukat A vezetők fe­lelősségét elemezte — mond­ván —, hogy csak akkor szocialista brigádjainak közös feladata, hogy a szo­cialista brigádmozgalom mi­nél szélesebben beépüljön az üzemi demokrácia rend­szerébe. Hisz ma már nem tudnak zökkenőmentesen egyszerű munkamozgalomról dolgozni a szocialista brigá­dok, ha megjelölik a konk­rét célokat, gondoskodnak munkájuk anyagi és erkölcsi elismeréséről. A kőolaj- és földgáztermelés egyre na­gyobb szaktudást kíván, gon­dot okoz azonban, hogy a munkások 35 százaléka még nem végezte el az általános iskolát, holott ez alapfelté­tele annak, hogy szakmun­kás-képesítést szerezzenek. Ennek érdekében — állapí­totta meg Szikora László — össze kell fogni a brigádok­nak, és segíteni a tanulni akarókat, műszakcserével és más kedvezményekkel is. Náluk erre már számos, jó példa született. Véleményt mondott Móricz Józsefné, a Csongrád megyei nagyéri Vörös Lobogó Tsz baromfitenyésztő szocialista brigádjának vezetője, felhív­ta a figyelmet: nagyon jó kezdeményezés volt a ter­melőszövetkezeti és az ipar­ban dolgozó szocialista bri­gádok közötti tapasztalatcse­re, de jó lenne, ha rendsze­ressé válnának ezek a talál­kozók. A brigádok kezde­ményezésének kibontakozá­sát segítené az is, ha többet foglalkozna a sajtó, a tele­vízió, a rádió is a tapaszta­latokkal. A tanácskozáson elnöklő Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára ezután lezárta a vi­tát, amelynek két napján 36 felszólaló fejtette ki véle­ményét, és mondta el javas­latait. Ezenkívül még csak­nem 190-en jelentkeztek, de mert hozzászólásukra már nem jutott idő, felszólalásu­kat írásban leadhatták a ta­nácskozás rendezőségének. Felszólalásuk így helyet ka­pott a kétnapos munkaérte­kezlet jegyzőkönyvében is. . A vitát Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára foglalta ösz­sze. — Tanácskozásunk, úgy vélem elvégezte mindazt, amire vállalkozott — mon­dotta Gáspár Sándor. — Nagy segítséget adott a bri­gádmozgalom további fej­lesztéséhez, most az a leg­fontosabb, hogy az itt el­hangzott jó javaslatokat, kezdeményezéseket vala­mennyi érdekelt közreműkö­désével realizáljuk. E mun­ka megkívánja, hogy min­den szinten foglalkozzanak a van szó, szocialista brigád­jaink az üzemi demokráciá­nak fontos fórumai, mert itt fejlődtek ki a legintenzíveb­ben a demokratikus munka­módszerek. — A szocialista brigádve­zetők, brigád tagok gyakran teszik szóvá, hogy a gazda­sági vezetőktől nem kapják meg a kellő segítséget a mozgalom kibontakoztatásá­hoz. Ilyen jelenségek nyil­vánvalóan léteznek, de ezek felszámolásához sem nélkü­lözhető a brigádok kezde­ményezése. Gazdasági veze­tőink a dolgozók legráter­mettebbjeiből kerülnek ki, nem feltételezhetjük tehát, ha segítségüket igénylik, azt megtagadnák. A brigádok­nak tehát öntevékenyebbek­nek kell lenniük, ne várja­nak panaszaikkal egy-egy iparági vagy országos ta­nácskozásig, hanem ha prob­lémájuk van, arra hívják fel azonnal a gazdasági ve­zetők figyelmét. — Mindehhez elengedhe­tetlen, hogy továbbfejlődjék a szocialista brigádmozga­lom emberformáló ereje, s ami ennek fontos feltétele, növekedjék minden egyes dolgozó szakmai ismerete, műveltsége. Ugyanígy szük­séges, hogy a munkásság kulturális igényeiben is egy fokkal előbbre lépjen. A szellemi gazdagodáshoz rend­kívül megfelelő keret a szo­cialista brigád, amelyben a dolgozók egymással vitat­kozva vagy egyetértve ki tudják választani a számuk­ra legmegfelelőbb kulturális lehetőségeket. Szívesen segí­tenek a brigádoknak a kul­turális és művészeti élet élen járó képviselői is, szí­vesen közreműködnek a dol­gozókat érdeklő, a munkás­ság életével foglalkozó al­kotások létrehozásában. Gáspár Sándor végül rá­mutatott, hogy a feltételek adottak a szocialista brigád­mozgalom további fejlődésé­hez, a legfontosabb, hogy a lehetőségekkel élve az egyé­nek, a kollektívák, az egész társadalom még gyorsabban haladjon előre a boldogulás útján. Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott összefoglalója után Nemenlaki -Tivadar zái­ta be a tanácskozást. Zár­szavában hangsúlyozta: sok igazság van abban az álta­lános igényben, hogy a bri­gádmozgalom hármas célki­tűzéséhez szorosan kapcso­lódjék a szocialista módon vezetni jelszó is. Kívánatos, hogy a következő hónapok­ban minden vállalatnál és munkahelyen megtartsák a szocialista brigádvezetők he­lyi tanácskozását, és beszél­jék meg a további tenniva­lókat. Ehhez a SZOT is segítséget nyújt azzal, hogy rövid időn belül nyomtatás­ban közreadja az országos tanácskozás jegyzőkönyvét. A vitában elhangzott és az írásban benyújtott javaslato­kat pedig eljuttatja az ille­tékes állami és társadalmi szervekhez. A tanácskozás Nemeslaki Tivadar zárszavával véget ért. Utcai harcok Konfumbait A dél-vietnami népi fel­szabadító erők szombaton hajnalban tüzérségi előkészí­tés után, harckocsik támoga­tásával áttörték a saigoni kormánykatonaság Kontum körüli védelmi gyűrűjét, és elfoglalták a központi fenn­síkon levő tartomány szék­hely északi körzetét. Ezzel egyidejűleg elvágták három saigoni ezred utánpótlási vo­nalait. Magában a városban utcai harcok folynak. Súlyos harcokról érkeztek jelentések Hué egykori csá­szárváros és • a Saigontól mintegy nyolcvan kilométer­rel északra levő An Loc tar­tományi székhely térségéből is. Amerikai repülőgépek az elmúlt 24 órában több mint négyszáz bevetésben támad­ták Kontum és An Loc kö­rüli területet. Igen komoly a helyzet a Kambodzsa délkeleti részé­ben levő Svay Rieng váro­sában. A khmer hazafiak több mint egy hónappal ez­előtt ostromgyűrűt vontak a tartományi székhely köré. Svay Rieng április 20. óta el van szigetelve a külvilág­tól. A hazafiak szombaton hajnalban újabb aknatüzet zúdítottak a város katonai célpontjaira. Tübb a bátor, de kevés az üzlet Megoldatlan a garanciális javítás Sokat lendített a szegedi bútorellátáson, amikor né­hány évvel ezelőtt üzletet nyitott a városban a Bútor­értékesítő Vállalat, majd raktárt is épített a Fonógyá­ri úton. Azóta a fejlődés mintha megtorpant volna. A Csongrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság 1969-ben egyszer már megvizsgálta a lakosság bútorellátásának helyzetét, s most a közel­múltban utóvizsgálattal el­lenőrizte, hogy milyen vál­tozás következett be azóta. Ez a vizsgálat két termelő­üzem, a Tisza Bútoripari Vállalat (melynek központi gyára Csongrádon van, s egyik gyáregysége Szegeden működik), és a Szegedi Bú­toripari Szövetkezet, vala­mint a Delta Kiskereske­delmi Vállalat hat üzleté­nek, a csongrádi, a kiste­leki és a mindszenti ÁFÉSZ­boltoknak és a BOTORÉRT szegedi áruházának munká­ját érintette. Egész Csongrád megyében tehát tíz bútorbolt bonyolí­totta le a forgalmat 1971­ben, lényegében az 1969. évi adottságok mellett. Három év alatt azonban a bútor­forgalom 27 fi százalékkal növekedett. A Tisza Bútor­ipari Vállalatnak Csongrá­don és Szolnokon van saját kezelésében levő üzlete, 3 most tervezi, hogy Szegeden, Budapesten és Sátoraljaúj­helyen is nyit egyet-egyet A Szegedi Bútoripari Szövetke­zet szintén tervbe vette, hogy egyik műhelyét mely, üzlethelyiségben működik, üzletté alakítja. Azt tehát már felismerték, hogy az iparnak a piackutatáshoz és az egyedi bútorok értékesí­téséhez szüksége van saját üzletekre, csupán a megva­lósítás lehetne sokkal gyen- l sabb. Ez a lakosság, a vá­sárlók érdeke volna. Nemcsak az üzletek kis száma akadályozza azonban a bútorforgalom gyorsabb növekedését hanem a szál­lítások tervszerűsége, a vá­lasztékhiány és még több más körülmény is. A Delta természetesen fő­leg a nagykereskedelemtől szerzi be a bútorokat de tavaly például teljes forgal­mának 20—24 százaléka az ipartól közvetlenül beszer­zett árukból eredt. A nagy­kereskedelem gyakran nem tartja be a keretszerződés­ben vállalt kötelezettségét, nem szállít havonta, s emi­att egyes bútorfélék a ne­gyedéven belül két hónapig hiányoznak, a harmadikban, amikor egyszerre befutnak, alig bírják éket elraktároz­ni. Több mint egy éve azon­ban szinte egyáltalán nem lehet kapni olcsóbb fotel­ágyat, s gyermekbútorokat. Mind több gondot okoz. hogy sok a gyári hibás bú­tor. A minőségi kifogások száma növekedett, s a rek­lamációkat csak nagyon lassan tudják elintézni a boltokban, mivel a BOTOR­ÉRT képviselőjének nincs joga az ipar beleegyezése nélkül a sérült bútort kija­víttatni vagy árát csökken­teni. A szállításból eredő sérülések száma most keve­sebb, mint volt korábban, mivel az áruk 40—50 száza­lékát ma már nem vasúton, hanem közúton szállítják. Nem tökéletesen megol­dott a garanciális javítás sem. Szegeden mindössze két kisiparos foglalkozik a Delta üzleteiben eladott bú­torok garanciális javításával, s részben nem győzik a sok munkát, részben felkészült­ségük is hiányos, a poliész­ter bevonatú bútorok hibáit például nem tudják kijaví­tani. A régi ellenőrzés — levon­va a vizsgálat tapasztala­tait — az illetékeseknek több javaslattal is élt a hi­bák megszüntetésére. Java­solja példáid a kereskedel­mi dolgozók szakmai to­vábbképzését. a minőségi hi­bák gyorsabb elintézését az iparnál, a garanciális javí­tások megszervezését, 8 mindenekelőtt a választék, a minőség és a szállítás továb­bi javítását. Segítenek a daruk Rég elmúlt az az idő. amikor rácsodálkoztunk a fizikai munkát könnyítő emelődarukra. Mégis meg-megállunk az úton, ha megjelennek a daruk, s pillanatok alatt elvégzik azt, amit a munkások talán órák. esetleg napok alatt tud­nának megcsinálni. Felvételeink a daruk sokoldalú .segí­tőkészsége" közül kettőt ábrázolnak, a Radnóti gimnázium előtt: az egyik kandelábert helyez odébb, a másik derék­vastag gázcsövet húz át számára a vájt lyukon. Kádár János elvtárs köszönete a születésnapi jókívánságokért Kádár János elvtárs az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: Ezúton mondok őszinte köszönetet a párt-, állami és társadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelőszövetkezetek, a kulturális, az oktatási és más intézmények dolgozóinak mindazoknak akik 60. születésnapom alkalmából csoportos vagy egyéni jó­kívánságaikkal megtiszteltek. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Aes S. Sándor felvételei étf/fa VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL/ETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents