Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

a CSÜTÖRTÖK. 1972. MÁJUS 25. 3 A Kárászokról A szegedi anekdotakincsből Csongor győző gyűjtése Valósággal regény- még több ellenség- Mária Terézia udva- miszerint 1848-ban, be illik a Kárász csa- gel. Élete végén már varában. Mindent Szeged főterén összelád története. Az ala- Csongrád megye al- megtett, hogy végze- találkozott egy Harpitó Kárász Miklós a ispánja volt, s mint tes lépését jóvá te- csa nevű kövér csizXVIII. században je- ilyen, örökös viszály- gye. A kondás-grófot madiával, akit meglenik meg Szegeden, ban állott a népsze- díszesen, főúri pom- szólított: mint felvidéki énekes rűtlen Forgách gróf- pávai temettette el. wn<rv mm Wir tót diák, akiből csak- fal, a főispánnal, aki A sírja fölé még „„ nnicfrtórqa'm és hamar a város „osz- egyszer, mikor Ká- Szentháromság-szob- barátom? lopembere" lesz, ha- rász egy sérelmes rot ls emeltetett, a 1 talmas vagyon meg- ügyben nagy szónok- mostani Klauzál téri — Köszönöm, kualapozója. A család latot vágott ki, gú- ház előtt. A szobor tyabajom, tele a havégső sarja, Kárász nyosan szólt oda kör- későbbi másolata ke- sam kárásszal... (Így Géza, az „utolsó ma- nyezetéhez: rült aztán a Dömö- nyilatkozott meg az gyar nábob" pedig — Nem hiába! Még tör-templom elé, önérzetes, levitézlett mint „föld nélküli n halak közt is a lec- mely most a dóm nemesember-iparosJános" tűnik el örök- hitványabb a ká- előtt áll. (A történe- ban az egyenlőség, re a múlt század kl- rászl... tet egyébként ifj. testvériség, szabadlencvenes éveiben. De csak ha for- Móricz Pál is fel- ság — mondja KasAz óriási vagyon, pácsnól sütik! — vá- dolgozza a „Kárász sai Vidor.) uradalom, a Kárász- gott vissza a szögedi uraság kocái" című Kárász Benő polmű- „halászzsargon"-ban elbeszélésében.) gáriányt vett nőül. ő dobra sem járatlan vicis- Egyik fia. Kárász építtette a családi pán. Imre, a múlt század házat Szegeden, Ami pedig a hirte- ötvenes éveiben sa- melynek erkélyéről -„,—11 len haragját illett, íát tenyésztésű lovai- sok politikai beszéd főnótárius „csínyte- egyszer meggondolat- ról volt híres messze hangzott el. A csavése" 1749-ben, ami- lanul. hogy könnyel- iáidon, a másik fia, iádban állítólag az kor jó barátja, Gras- mű igéretét megtart- Karász Benő, Csöng- asszony vette kezébe salkovich gróf bécsi sa, felakasztatta ka- rád megye főispánja a gyeplőt, mondván: kincstári kamarai el- nászát egy elbttan- ^ • nagy népsze- _ ,kodást nök segítségével Sze- golt koca núatt Nem- tett jsert * ged város orra elől sokára kiderült, hogy *** vettszabad- foglalatoskodjék szerzi meg saját ré- a szerencsétlen fia- mozgaimaKDan. noiitikával szére a horgosi Far- talember az eltűnt Ko^ekbf" áld°" ^ kas család uravesz- Kaplonyi gróf, aki zatkész férfiú volt, Ezért volt toláló tett birtokát, melyhez egy halálos végű pár- ZfTs^T^ jeSe CőnBekesőbb még a szent- baj miatt bujdosott még ^színésznők ol- IJ ^ ^ n ászságra.. * Róla is mondjunk Az ítélet miatt so- el anekdotát: ' kat kellett vezekel- Kassai Vidor emlé- — Irasd rá «« ház, fejedelmi műkincseivel — kerül... Ismeretes Kárász Miklós, az egykori „fog miiemét atk mtm égefv meg..." A tét Temesvár Mindkét tábor tökéletesen lenállhat. Kitűnő téli száltisztában volt Temesvár je- lást biztosíthat seregeinek, lentőségével. Az urak sem- mert a vár nemcsak tágas, mi áldozatot nem sokallot- de jól ls védhető a Temes vezeti ellenük a harcot, aki tak megtartásáért. Dózsa és a Béga mocsaras összefő- tökéletesen tisztában van a pedig a győzelemmel hosz- lyásánál. lyel fogott az ostromhoz, s láthatták Báthori Istvúnék, hogy olyan ember szú időre megszilárdíthatta volna a keresztesek hatalmi helyzetét, hogy aztán a parasztság érdekei szerint inrapéteri pusztát gasztja. Hirtelen haragú, mérge® büszke úr volt, sok baráttal s nl Kárász Miklósnak kezéseiben olvassuk, Női szerzeményi várharc korabeli szabályai. ,,., . , , . val és hibátlanul képes alAzonfelül a várban tanyá- . , „ . F.. TJ^/V.—! kalmazni azokat. Minden oka megvolt tehát a védőseregnek a rettegésre, és a tézzék a politikai rendezést. ^"némes^TzokTa: Í^L^^t^Utt^ü^n Nagy reménykedéssel ke- míliáival, cselédségével, énásT^arSaTket. rekedett fel a forradalmi se- zsoldosaival. Sürgetett az allasra santan iá oxei. reg Maros alatti táborából idő. Minél előbb ki kellett Dózsa megértette, hogyezés június 15-én megindult kényszerítenie Dózsának a úttal hosszadalmas harcra zott Báthori István temesl gróf kitűnően felfegyverzett seregével, a környék nagyroppant tömegeivel Temes- döntő fordulatot, hogy elvár elfoglalására. Eddigi sl- lensúlyozhassa a keresztesvan kilátás. Hadi kelléktárát a mérnöki munkával is kereik önbizalommal töltőt- hadak ama kudarcait, ame- kibővítette. Minden oldalról ték el őket, becsvágyukat lyek a Nagyalföld északi felszította az a tudat, hogy peremén következtek be. a végső katonai győzelem- Ugyanakkor a Temesvárnál hez közelítenek minden lépésükkel. ző előfeltételeket biztosítaMert - amint már emlí- na Szapolyat fogadtatásához, tettük — Temesvár ez idő- Három fontos útvonal vehozzá akart férni a falakhoz, ezért elhatározta, hogy a Béga vizét a Temesbe vekivívandó átütő siker kedve- zeti. Megkezdték a csatorna ásását, azonban éjszaka kirontottak a .várvédők és szétkergették a munkásokat. ben egyenértékű volt Budá- zetett Temesvárra: a lippai „-dgy . Yfdek!z®írt. val, sőt tekintettel a török Erdély felől, az aradi Ma- * veszedelemre, fontosabb a gyarország középső részei L _ királyi székhelynél. Magyar- felől és a szeged—csanádi ország nagy kiterjedésű dé- Bács felől. Dózsa mindhásítást rendelt a munkálatok védelmére. Egyszerre ásták a li részeinek erős védőbás- rom irányt elözönlötte, s a csato"\áJ, és egyszerre osttyájaként kulcshelyzetet mocsári erdőségeken át jú- romoltaK a varatfoglalt el az egész állam nius 15-én érkezett az erősorsa szempontjából. Kör- dftett város alá. Mielőtt ostBőven volt ember a keresztesek táborában. Mindtekole étetkőzetben Bánfalvi József H Építőtábor, 1972 Az idén tizenötödik alka- révén megismerik hazánk Örömmel tapasztaljuk: a lommal látott napvilágot a egy-egy tájegységét, ember- szegedi diákok a helyi célok KISZ Központi Bizottsága közösségét, a táj lakóinak megvalósításáért is nagyon felhívása, amelv az önkén- lelkivilágát, életét, szokásait, lelkesen s becsületesen dőlten Ifjúsági építőtáborokba hagyományait stb. Mindeze- goznak, s nagy számmal és toborozza a fiatalokat 1958 ken kívül a táborban sok- szívesen jelentkeznek a tánvarán, amikor a Hanságban sok új barátság szövődik, s borokba. aZ™.„dnkéntes' a közös kirándulások^ ren- Befejezésül: kedves szokás építőtábort megnyitották, dezvenyek még kellem^ a2 ép(t6táborokb hogy a még nem sokan sejtették, szórakozást is kínálnak, ösz- jó ^unkát véezö isk£lák hogy egy nagyszerű ifjúsá- szegezve: számtalan olyan diákközösségét a brigádokat gi mozgalom vette kezdetét, tapasztalatot nyújt tehát a a b"gadpka^ A mai számadatokból azon- a táborozás tanulóifjúsá- munkát véező fiatalokat ban kiderül, hogy az élmé- gunknak, amely az iskola megjutalmazik Az ebnúít nyekben és tapasztalatokban munkáját kiegészíti, illetve a Az gazdag táborozásokon az el- tanult ismereteket a gyakor- kbzüi szén számmál voltok múlt 14 év során 460 ezren latban alkalmazva elmélyíti. Koza' s~p ®zar™ V™ vettek reszt a Hanság és a Ilyenkor az építőtáborok- SL J emlék£ Bodrog-zug lecsapolásával 47 ba jelentkezesek idején a . .. . oklevél pi „tb tóítek ezer holdat tettek mezőgaz- szülők gyakran megkérdezik: b^el Ismerést szerez ve ^ daságilag használhatóvá. El- - Nyugodton engedhetem daza^ Elvégezték 87 km út építésé- el gyermekemet az építőtá- ^Llk 65 lSk0la nek, illetve javításának föld- borba? Vajon rend és íe- J munkáik A mezőgazdasági gyei cm uralkodik ott? Reméljük, az idén is bemunkát segítve, leszedtek l a válaszunk megnyugta- csületbeli kérdést csinálnak millió 270 ezer mázsa gyü- tó: a tábor vezérkarából a a táborban végzendő munmölcsöt és zöldséget több parancsnokok és a helyette- kából és viselkedésből a mint 51,8 millió szőlőtőke sek általában pedagógusok, szegedi fiatalok, zöldmunkáit végezték el, középiskolai vagy egyetemi részt vettek Jelentős ipart oktatók nevelők. A pedagóberuházások építésében stb. giai „vezetés" tehát messzeHosszan lehetne sorolni még, menően biztosított. A táboamivel fiataljaink a népgaz- rozás rendjét és fegyelmét daságot segítették. mi sem bizonyítja jobban, A végzett munka azonban mint az, hogy jó néhány szenemcsak mennyiséggel és gedi tanulót is hazaküldött pénzösszeggel mérhető, ha- már a táborparancsnokság nem pedagógiai és nevelési lustaság vagy fegyelmezetszempontból is értékes. A lenség miatt, még azelőtt, termelőmunka lehetőségeit ahogy a tábor befejeződött nyújt arra is, hogy a fiata- volna. A táborban az orvotok igazában megismerjék a sl ellátás is szervezett. A fizikai munkát, annak szép- termelőmunkát pedig szakségeit és nehézségeit, s köz- emberek irányítják. Aggodaben képet is alkossanak egy- lomra tehát, semmi ok. egy termelőüzem belső éle- Érdemes elmondani: az téről. Mód nyílik arra, hogy utóbbi években az úgyneveaz elméletben tanult isme- zett „központi táborok" melreteiket egyeztessék a gya- lett egyre több „helyi tákorlattal. A fizikai munka bort" is szerveznek Utóbbimegismerése egyben elvezet ak a helyi — városi és mea dolgozó ember munkájá- gyei — gazdasági feladatok nak a megbecsüléséhez, a megoldásához igyekeznek munkásember tiszteletéhez, segítséget nyújtani. A KISZ Saját verítékük árán ta- Csongrád megyei Bizottsága pasztalhatják, hogy az élet megvenkben is szervezett sokszor nem is olyan egy- építőtáborokat. Közülük a szerű, mint azt az Iskolapa- legismertebb az algyői széndokbun sejtik és gondolják, hidrogénmezőn a nemzetköA termelési feladatok telje- zi építőtábor, a Hódmezővásitése a pontosság, a fegyel- sárhelyi Á. G. kukoricacímezettség az akarat erősí- merező tábora, és a Nemzeti tése, a jól végzett munka Emlékpark építését megelőöröme stb. révén a tanulók ző ásatások elvégzésére a erkölcsi nevelését is segíti. A pusztaszeri „régész"-tábor. közös erőfeszítés, a közösség- De építőtábor-jellegű a ben végzett munka, az. egy- szegedi diákok nyári más iránti felelősség új vo- konzervgyári munkája, vanásokat gyökereztet meg a lamint a Radnóti Mikfiatalokban. De ismeretkörük lós Gimnázium tanulóinak is bővül, mert a munkahely asotthahni szőlőművelese is. portyáztok a Szerémségben. Alapos okot látott tehát nyéke széles kiterjedésben romhoz látott, letáborozott annyian úgysem vehettek gazdag, a síkság jól művelt Ulics mezőségén. A mind- részt Temesvár ostromában, és bőven termő. Nem vélet- eddig szinte teljesen magyar ezért a fővezér parancsára len, hogy Károly Róbert nemzetiségű paraszti sere- népes csapatok indultak már a XIV. században fő- gekhez Itt csatlakoztok a amolyan kisegítő hadjáravárossá tette. Tíz esztendőn román és a rác parasztok, tokra. Meghódították egész át, 1316 és 1325 között innen Mindössze eBVetlen éisza Torontóit, bejárták az or» °"tu0tkirálv kaf ptoenőt 'engedélyS szágrészt az Al-Duvégíeges f^vároMfT avat ja fáinak a fővezér. Más- náig, átkeltek a folyamon és Temesvárt, nem utolsósor- nap* 'f;6" reg«e' közelebb —„s^v „ ban az iszlám terjeszkedés nyomult a yéreshoz, késeTTre,,on„v,Ksi o, nkh/u delem nélkül hidat veretett Hu^adWtaSta TemííSS a Műszaki részlegei Dózsa az őrködő csapatok tekintette igazi székhelyé- s»kszerű és alapos munkát szétküldésére. Védekeznie nek. Átalakíttatta Károly hitettek kellett a meglepetés ellen, ameto mf ií°áll ÉbbSTá mlf htoat a T^zán^a Hár- hiszen Szapolyai már elinpalotában készült nagy had- mas-Körösön, a Maroson. Itt dult Gyulafehérvárról. Azt járataira, Temesvár volt a még körültekintőbben vé- akarta a fővezér, hogy kiindulópontja a rigómezei, gezték el a feladatot. Ez a serege uralkodjon Temesvár a nándorfehérvári ütközet- híd könnyedén megbírta a felett, mikorra sor kerül az nek. A városban nevelkedett nehéz társzekereket és a tü- erdélyi vajda elleni sorsdönHunyadi Mátyás, a magyar zérséget. királyság legfényesebb ural- Eddig sem volt kétséges, kodója, s Hunyadi János hogy Dózsa katonai dolgoknyomdokain ugyaninnen ban képzett és leiemétő ütközetre. GERENCSÉR MIKLÓS K6 vetkezik: verte a törököt Kinizsi Pál. nyes. Most is nagy erély- ORSZÁGSZERTE FORRADALOM Miként Lippa Erdély felé, úgy Temesvár a Balkán felé számított érckapunak. És amilyen fontos volt megtartania a magyar királyságnak függetlensége védelmében, ugyanúgy nélkülözhetetlen volt a töröknek európai hódító tervei érdekében. Ha Dózsa birtokba veheti, az urak legyőzésével egyidőben, szükségszerint a töröknek iselV Uj banánültetvények Kuba C'enfuegos járásé- 147 munkás és mintegy 400 ban létesült a Juragua nevű fiú- és leánytanuló dolgozik új banánültetvény. A Jura- itt A tanulók a helyi „Bogua egyike annak a 11 ha- lívia mártírjai" nevet viselő talmas, korszerű banánültet- középiskola diákjai, akik vénynek, amelyet Kuba kü- gyakorlati foglalkozásként lönböző vidékein — hat me- tevékenykednek az ültetvégyében — hoztak létre a ba- nyen. nántermelés fellendítésére. A munkások számára korAz új ültetvény termőterü- szerű lakónegyedet építettek, lete több mint 300 hektár, üzletekkel és műhelyekkel. Maximaiizmus Megint megvádoltak nemrégiben. Azt mondta rám az illetékes, hogy maximalista vagyok, a rádióban beszélt rólam, de szinte láttam arcán az elnéző és lenéző mosolyt: kicsit gügyüke a lelkem, azt hiszi, hogy olyan egyszerű dolog a közlekedés. Nem, nem szólt többet az illetékes, csak sejttette, hogy a történelem kezdete óta elkeseredett harcot kénytelen vívni a természettel miattam, aki olyan gyámoltalan és gyenge vagyok, hogy nem tudni, miként bírtam ki ezt a néhány ezer évet. Illetékes I. után következett illetékes II., aki kitért arra az undorító szokásomra, hogy örökké elégedetlenkedem a lakásommal, pedig ő mindent megtesz, legalábbis törekszik arra, hogy teljes munkát végezzen. Azt a kis tetőbeázást, parkettpúposodást, csőrepedést igazán ki lehetne bírni, ha nem lennék ilyen istenverte maximalista. hogv azért a nyomorult néhány tízezerért hibátlan lakást akarok. Aztán jöttek sorba. Be kellett látnom, hogy valóban maximálisan maximalista vagyok, hiszen nem érem be azzal, hogy mindenhez dotációt kapok, de még követelőzöm is. Az ebédemnek egyharmadát például ingyen kapom, mégis jár a szám, ha rossz és hideg az étel. Hozzájárulnak az üdülésemhez, mégsem állom meg morgás nélkül, ha rossz az időjárás. Nem kell gyalog járnom, utazhatok villamossal, busszal, vonattal, de nekem nem elég ez, még ráadásul azt is elvárnám, hogy ne legyen soha késés, tülekedés és udvariatalan kalauz. Zuhognak rám a vádak, s be kell vallanom, egy pillanatra összeomlottam. Hiszen igazuk van, mennyire igazuk. Nekem például az sem volt elég jó, hogy fönt ugrálhattam a fán, és egész nap nem kellett semmi mást csinálnom, csak élelmet gyűjteni meg szaporodni. Nem. én a maximalista leszálltam a fáról, óvatosan két lábra álltam, kiegyenesítettem a gerincem — már amennyire lehetett —, kezembe vettem a köveket, az érceket, megtanultam a szavakat. És — most tessék idefigyelni — még ez sem volt elég. Nem volt elég a barlang, nekem ház kellett. Nem volt elég az állatbőr, nekem ruha kellett. Nem volt elég a horda — nekem társadalom kellett. Sokszor megfogadtam persze, hogy leszokom erről a maximaiizmusról. Kigyógyítom belőle magam, mint egy betegségből. De ahhoz, hogy ezt megtehessem, még többet kellett tudnom, tanulnom, még többet, még többet, s megint ott voltam, ahonnan elindultam. Rabja maradtam ennek az átkozott szokásnak. Addig ficánkoltam például, amíg a feudalizmusból a kapitalizmusba jutottam, cseberből vederbe. Más okosabb élőlény talán tanult volna már a maga kárán, és nem vágyott volna többre. De én, a megrögzött maximalista, kitaláltam, hogy lehetnek magasabb csúcsok is az életben. Most ezeket akarom elérni. , Van még néhány szélsőségesen maximalista tervem is: békét szeretnék magam körül ezen a Földnek nevezett, deformálódott golyóbison, mellyel egyelőre csak megsejtett űri törvények játszadoznak. Aztán meg el akarok jutni néhány hasonló bolygócskákra, hogy Amerikák és Antorktiszok után fölfedezzem magamnak a csillagóceánok földrészeit is. Én, az ember roppant türelmes és nyugodt teremtmény vagyok. Kérem hát a tisztelt illetékeseket, bocsássák meg kicsinyességeimet, hogy nem szeretek már latyakban járni, ha aszfalton ts lehet, nincs kedvem elfogadni a kilencvenszázalékos munkát százszázalékosnak és a százszázalékost túlteljesítésnek, mert néhány évtizede benőtt a fejem lágya. A sok vád kezd már az idegeimre menni. Tegnap éjjel például lázálmom volt. Azt álmodtam, hogy egysejtű vagyok, és már kezdek osztódni, amikor eszembe jut, hogy mennyi illetékes és mennyi magyarázat vár rám. Vissza is húztam a nyúlványaimat azonnal. Fölébredtem, de azóta is azon gondolkodom, hogy érdemes volt-e. Veress Miklós