Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

PÉNTEK, 1972. MÁJUS 19. 5 No csak! E nélkül meglennénk Kit sért, aki szabályt sért ? Túl a statisztikai adato­kon, a különböző szabály­sértések az állampolgári fe­gyelem tükörképei Is. Dr. Szilágyi János, a Csongrád megyei Tanács Igazgatási osztályának főelőadója ar­ról tájékoztatott, hogy 1971- ellátás érdekét sértő sza­bálysértőkkel szembeni eljá- szájízzel, de vállalja a kö­rást komolyabban veszik a vetkezményeket is. Ezt bizo­feljelentők, és aszerint jár- nyitja, hogy 1971-ben a ki­nak el a hatóságok is. szabott bírságok összegének Csökkent viszont a megyé- 90,2 százalékát határidőre ben és Szegeden ls az ár- fizették be az érdekeltek, drágítás előfordulása, a köz- Egyesek azonban halogatták ben 1 millió 308 ezer forin­tot tett ki a különféle sza­bálysértések miatt kiszabott bírságok összege. Erre a bálysértések száma, szemmel láthatóan. 1970-ben 21 Ilyen esetet bíráltak el, tavaly vi­szont már csak 15-öt. Van pénzre alapjában véve nem viszont olyan tapasztalat, lenne szüksége sem a me- hogy a kereskedelmi szervek gyének, sem a városoknak, a sok utánajárás miatt te­sem a községeknek. Enélkül szik magukat túl az ilyen meglennének, és nem követ- jellegű szabálysértéseken, és számos cselekmény marad minden jogkövetkezmény Azt mondja a hír, hogy már tervezik az őszi divatot Londonban. Ez annál is in­kább örvendetes, mert ilyen­kor tavasszal a legtöbb sze­gedi nő is őszi ruhatárá­nak megtervezésével foglal­kozik. Hát ha még tudnák, hogy ez a modell ippeg a spanyol stílust követi — menten rohannának a bolt­ba, venni belőle! ne egy-egy szabálysértést annyi adminisztráció, papír­munka, meghallgatás és nélkül, döntés első-, majd másod- Figyelemre méltó fokon. 1970-ben Csongrád megyé­ben tanácsi hatáskörben 5 ezer 140 feljelentést tettek szabálysértések miatt, 1971­ben pedig 5 ezer 450-et. Te­hát a tendencia emelkedő. A ténylegesen megbírságol­tak száma 1970-ben 2 ezer 859, 1971-ben pedig 3 ezer 292. Ha nem is sokkal, de valamennyivel emelkedtek a tulajdon elleni szabálysérté­sek, ugyanígy a köztisztaság, a közegészség ellen vétők száma sem csökkent. A szá­mok persze viszonylagosak, mert jóllehet, hogy a sza­a befizetést,s gondolván ar­ra, hogy a hatóság talán nem veszi komolyan és nem kéri tőlük számon a be nem fizetést vagy a szándékos késlekedést. Ilyen esetben elzárásra változtatják át a be nem fizetést. 1971-ben 294 esetben volt erre szük­ség. illetve ténylegesen 35-en vállalták az elzárást a pénz­bírság helyett. A községekben 1968 óta azon- eredményesen működnek az ban, hogy 1971-ben 35 eset- úgynevezett szabálysértési ben fedtek fel élelmiszer- bizottságok. Ezek választott hamisítást. A tej és tejter- testületek. Rendszerint mékek felhígítása, a minő- olyan ügyeket tárgyalnak, ség megrontása még min- amikor tulajdon elleni cse­dig „kifizetődő" egyeseknek, íekményeket kell elbírálni amíg súlyos birsagban nem alaposan és sokrétűen Alta­részesítik őket. Az igencsak iában nagyobb ügyekbe zsebbe vágó összegek arra avatkoznak! amelyeknek kö­figyelmeztetnek, hogy nem rültekintő elbírálása egy­érdemes reszkírozni, hiszen ben megelőző, preventív jel­a vizezett tej előbb-utóbb iegfl js A szegedi járásban „feldobja^ magát", s a^hami- tavaly 593 állampolgárt bír­ságoltak meg különböző sza­bálysértések miatt, amelyek között szép számmal akad mezőgazdasági jellegű; a növényvédelmi előírások be sított tejföl is árulkodik. A bírságoltak jó része a tényekkel szemben nem hu­zakodik, hanem beismeri cselekményét, s ha nem jó Paradicsomai lapot Évek óta bosszankodom: zöldség- és gyümölcsellátá- dául piacra sem megyek, akkor szeretem a legjobban sát célozza, de ösztönző bé- mindet Ide hordom évek óta. a paradicsomot, epret, ami- rezéssel támogatja az ügyet: kor a legdrágább. Hát most az idén a szegedi élelmiszer­éppen ... boltok dolgozóinak a szabad Ártáblák: Eper: 60 forint felvásárlás alapján árusított (holnap 40, 30...?). Paradi- zöldségfélékre összesen 80 csom, mennyi is ma a para- ezer forint célprémiumot tű­dicsom...? A termelő sze- zött ki. , ,,. ., _„ rint: öt perc múlva olcsóbb Ezt Kádár János, az Éli- radicsomot' ' Papdi ictván Ö az, akit csak értesíteni kell, ha fogyóban van a készlet. Telefonon rendelték a szegedi Üj Élet Tsz-től a Csemegébe most érkezett 100 ker Z^&jfS gépkocsivezető^siet* ugS de megáll néhány szóra. El­jó hónapja lesz, Tavaly júniusban, július- megerősíti, hozzáfűzve, hogy ban többször is végigjárta az Idén a téeszekkel időben rt_n_ ,. , munkatársunk hajnalban az megkötötték a szállítási ™"?kJa' ' , t .. üzleteket: ellenőrizte az ol- szerződéseket. Természetesen « P™"™' vasóknak azt a panaszát, változatlanul a MÉK a fő P"n^'f ol miszerint Szegeden nem szállító. Tavaly nyáron meg- Ífr kl«é meredek" ők vL megíelelő a zöldségellátás, lehetősen feszült volt a hely- ar Kls . »™."roeK .vl Most, májusban kezdtük, zet a MÉK és néhány szege­Igaz, hogy ettől még nem di üzlet között, azonban a láthatjuk előre, milyen lesz kapcsolat azóta javult, bizo­a nyári zöldségellátás, de azt nyíték erre a téli ellátás, mindenesetre, hogy a keres- amely évek óta nem volt megeDen­kedelem szervezéssel meg- ilyen jó és egyenletes Szege- — Megveszik-e az próbálja-e kiküszöbölni a den. Bízunk benne, hogy si- drága primőr árut? tavalyi hibákat. kerül a jó kereskedelmi szel­A Széchenyi téri' 8-as szá- lemet a két cég között a mű Éliker boltban már há­romféle eper is volt. Az üz­letvezető, Király József sza­igaz, ami igaz, a 90 forintos ár kissé „meredek", ők vi­szont pár kilót nemigen in­dítanak útnak. Na, azért csak megjelentek hamarosan az idén is az Anna-kúti Cse­Ilyen - for­dulunk az üzletvezetőhöz. — Először bizony keveset ha üzleteink szabad kezet vai szerint elsősorban annak kapnak a felvásárlásban. Ár­köszönhetően, hogy napi 10 politikánk lényege, hogy —12 kiskerttulajdonos, ma­gántermelő jelentkezik áru­jával az üzletben, és öt ter­melőszövetkezettel szintén szoros a szövetség, állandó­nagy szezonban is fenntarta- .. r?'"' ni, s ez akkor is sikerülhet, ™r£nk *elole rendelni. In­' kább csak presztízsből: ha Pesten van, nekünk is le­gyen. Elfogy. A Csemegeüzletnek is versenyképesek legyünk a piaci árakkal, de szállítóink ugyanaz a gondja a zöldség­se járjanak rosszul. Minap a félékkel, mint más üzletek­tanácsnak megküldtük tájé- nek: kicsi területen nagyon gondosan kell kezelniük az koztatónkat a várható zöld­an szállítják nekik a friss ség-gyümölcsellátásról, s eb- árut, hiszen a gyümölcsféle árut. De nem titok az sem ben azt kértük, hogy az üz- igen kényes, egyik napról a — még a konkurrencia előtt letek előtti, a kirakott gyü- másikra romolhat a minősé­sem —, hogy Király József mölcsládákkal elfoglalt köz- ge. De az Anna-kúti Cseme­nyitás előtt megnézi még a területért fizethessünk ke- gében mindig friss és szép piacot is, nemegyszer onnét vesebb díjat. Ez nekünk zöld árut tartanak. Az em­vásárol. Nem titok azért nagy segítség lenne.' sem, mert többnyire ott ta­lálkozik más üzletek veze­tőivel is. Na, ez vicces — mondhat­ja az olvasó —, hiszen a piacon én is meg tudom venni, ártól még igazán nem lesz több a zöldség és gyü­mölcs Szegeden, hogy piac­ról az üzletbe viszik. Az igaz, de melyik háziasszony nem szeret mindent egy he­lyen megkapni? Üzletek üzleti kapcsolata ber nem is hinné, hogy azon Érdekes módon kialakult a kicsiny területen, amin a zöldségosztály működik, ta­valy átlag 300 ezer forintér­tékűt árultak havonta. az üzletek között egy olyan egészséges kapcsolat, amely­ből feltétlenül a vásárló pro­fitál: például a 8-as bolt a Marx téri 29-es és az újsze­gedi ABC vezetőivel házi ,.árucsere"-kapcsolatban van. Ha egyikben elfogy netán a karalábé, kisegíti áruval a másik. Verseny a vevőért Piacra se megyek Háromszáz kertje van Újszegeden' Ma­— Valóban nem érné meg kai Jánosnak. Az Anna-kúti másképp a fáradságot, hi- Csemege üzletvezetője, dr. szen köztudott, hogy a zöld­ség és gyümölcs a legmun­kaigényesebb áru az üzlet­ben — mondja Király Jó­zsef. — Vállalatunk nemcsak felhívta figyelmünket a kormányrendeletre, amely pontosan a lakosság jobb Bozóki Lászlóné azt mond­ja róla, - hogy az egyik leg­jobb szállítója, igen korán hozza az uborkát, paradicso­mot, paprikát, salátát. Nyilván a pillanatnyi hely­zet csak körvonalazhatja a holnapit vagy holnaputánit. Azt példázhatja csak, hogy gondoskodnak-e az üzletek a szállítás megszervezéséről. A Csemegének is és az Éli­négyszögöl ker sok-sok boltjának régi állandó és megbízható szál­lítópartnerei vannak. A konkurrencia egészséges ke­retek között folyik, s nyil­ván abból ls a vásárlónak van haszna, ha megpróbál­nak szép és ha csak 10—20 fillérrel olcsóbb is, de ol­— Sok munka van vele, csóbb áruval versenyezni ke­meg szívvel és szákértelem- gyeiért... mel kell csinálni. Én pél­Szőke Mária nem tartása, a legeltetési szabályok megsértése, a hal­és vízgazdálkodás semmibe vevése, jogosulatlan halá­szat stb. A szegedi járás 30 községében a szabálysértő bizottságok 222 esetet tár­gyaltak. A könnyebb ügyek­ben égy személyben a köz­ségi vb-titkárok tárgyalnak, hoznak döntést. Sokszor bírságolás helyett elégséges és a további cse­lekménytől visszatartó ere­jűnek bizonyul — különö­sen első esetekben — a fi­gyelmeztetés. A kisebb cse­lekményeknél ezzel is gya­korta élnek a szabálysértési tanácsi hatóságok. L. F. O Retkes város lyan bizottságnak vagyok a tagja, ahol nincs kön­törfalazás, s rendszerint nevükön nevezik a dol­gokat. Hogy úgy mondjam, megszoktam ott az egyértelmű beszédet és imponál ls ez a stílus. Legutóbb mégis meglepett kissé, amikor az egyik fölszólaló — egyébként jó ismerője szűkebb pátriánknak — szenve­délyesen kijelentette: „Valljuk be. elretkesedett ez a vá­ros. Koszosak az utcák, a lépcsőházak, az állomások .. A szemléletet kellene megváltoztatni végre, hogy ne csak bizonyos szervek gondja legyen ez, hanem z.z egész lakosságé." így volnánk hát a mi szép Szegedünkkel? Ezzel a sokszor megénekelt „napfény várossal"? A szoprok, a parkok, a virágok otthonával? Mert megvallom, kény­telen voltam igazat adni a háborogva szólónak. Tudom jól, mindenre van magyarázat, sőt, az úgynevezett ob­jektív okokat is Ismerem. Ilyen például a nagy lendületű építkezéssel járó széjjelség; a gázprogram végrehajtását kisérő por és piszok; az útcsináláskor elmaradhatatlan szemetelés; a gázfűtés következtében mind jobban föl­szaporodó hulladék, amelynek jelentős részét korábban elemésztette a kályhatűz. De mindent bekalkulálva is, elfogadhatatlan a jelenlegi állapot. Ha az állomásról elindul a vonat, olyan a váróte­rem, mint harc után a csatatér. Némely vendéglőben oly rtvakori a leöntött, pecsétes abrosz, mintha ez a sze­gedi gasztronómia természetes velejárója lenne. Azért is érthetetlen, sőt bisszontó ez, mert — mindenki tudja — nem a pincérnek kell kimosnia, ha tisztával cseréli ki a piszkos terítőt. A teherautók úgy szórják a sódert szanaszét az utcákon, mintha vezetőik prémiumot kap­nának érte. Áruszállítás után itt is, ott ls göngyöleg­maradványoktól tarka az üzletek környéke. A házakról hullik a vakolat, a Kis Dávid-palotára — és még hány épületre! — rossz ránézni. A parkok padjai körül föl­gyülemlik a cigarettacsikk, a szökőkutak medencéit kü­lönféle hulladékok csúfítják. Hasonló némely fiatalember „szereléséhez" és mosdatlanságához, mintha egy kicsit sikk lenne a város elhanyagoltsága, talán ezért is ha­jigálják el sokan a villamosjegyet, csomagolópapírt, gyü­mölcshéjat. Igen, valóban a szemléleten kellene változtatni. Azon, hogy még csak egv ejnye-ejnyét sem szokás mondani, ha valakit szemetelni látunk. Azon, hogy az emberek általában úgy vannak vele: „nem tartozik rám". Azon, hogy „vannak a város takarítására kijelölt szervek és vállalatok". Azon, hogy „a Vöröskereszt legyen erélye­sebb ott, ahol a szükség úgy kívánja". A kollektív erő hiány­zik, illetve a társadalmi szervezetek olvan összefogása, amely megmozgatja az egész várost, és fölébreszti, akti­vizálja a lakosság túlnyomó többségének felelősségtuda­tát. Mert nyilvánvaló, nemcsak a Vöröskereszt érdeke, hogy el ne lepjen bennünket a kosz, hanem mindenkié, aki szívesen él ebben a különben igen kellemes kör­nyezetben. Világot, járt emberek meggyőződéssel vallják: az igazi város külsejében is vonzó, s jó közérzetet nyújt lakóinak. Ezért nem szabad valamiféle kampányfeladat­nak tekintik Szeged kitakarítását, s utána elintézettnek venni a dolgot. Nemcsak az ünnepi hetekre érkező ven­dégek tiszteletére illik felsöprögetnünk, fellocsolnunk az utcákat és a köztereket. Állandóan tisztán kell tartanunk, elsősorban önmagunk becsülése, egészségünk megóvása végett. Egyetértünk? Akkor ne szemeteljünk sehol! F. N. E Ül FILMEK Meztelen vagy Magyar film. írta és ren- vissza, hogy megváltsa nyo- filmje társadalmi-szociológia! dezte Gyöngyössy Imre. morúságban élő társait. A szempontból már-már hami­Operatőr Kende János. Ze- romantika idején ezerszer sítás, még akkor is, ha azok ne Petrovlcs Emil. Fősze- megírt, ismert séma utánzó- a misztikus-vallásos-za­ta-variációjo,bomlik Itt ki. varos szertartások, ame­Attól teljesen függetlenül, lyeket a Meztelen vagy­replő Oszter Sándor. Semmi kétség: a Meztelen vagy rossz film. Ilyennek ls ^^ ' készült. Ügy értem, nem e»>atarozasnaK: azért lett ilyen, mert a rendező nem tudott volna másféle — jobb — filmet csinálni. Gyöngyössy Imre félreértés áldozata lett. A hogy ma van-e, lehet-e ilyen ban megjelenít, valóságtar- hitelesek is. talma, az utánzás — az ere­deti mondanivaló hiánya — néprajzilag Azok a felbomló, nyílt kö­már ebben a kiindulásban ^ősségek ugyanis, amelyek­tetten érhető. De ez csak a kezdet. A ro­ben a cigányság él, azt a szellemi, de tényleges ve­szélyt, amelyet számukra a rosszról hitte azt, hogy jó. mantika és a naivitás foly- Pestről érkező festő képvi­tatódik. A prófétát a ci- sel, nem képesek felismerni, gányközösség természetesen és ezért nem képesek szem­ellenkezéssel-ellenállással beszállni sem vele. Az ilyen fogadja; mintha ez a motí- közösségek sokkal praktiku­vum is ismerős lenne. A sabbak és kicsinyesebbek. konfliktus tovább erősödik, Azzal szállnak szembe, aki és szintén romantikus és na- elveszi kenyerüket, veszé­iv felnagyításokkal elvezet a lyesnek azt tartják, aki el­veszi lányaikat. Jön valaki, Miért rossz a film? Min­denekelőtt és legfőképpen azért, mert nem művészi, hanem művészkedő. Azaz a tényleges és eredeti monda­nivaló helyett „művészi" trükkökkel akarja magát el­fogadhatóvá tenni. Ha a filmből csak kiragadott rész- fllmet lezaro tragedlaklg leteket idéznénk, roppant modernnek tűnne. A képek Mi ebben a hiba? Az, hogy ez így nem hiteles, az, aki életformájukat, világné­zetüket, szellemüket akarja kusza, nyomasztó zsúfoltsága, hogy ennek a romantikus "legYaltoztatVl; Na es- Kl mint egy szürrealista fest- sablonnak a kibontása ked- tor°dlk vele? _ Ilyesmire mény zűrzavara, roppant In- véért a rendező olyan tu- csak nagy> eros' egyseges tenzív hatású, és önmagá­ban vallomás egy életformá­ról. ha egyáltalán élt valaha ami a filmben a cigányság­datformában, tudatállapot­ban jeleníti meg hőseit, amely már régen a múltté, vább fokozza a sok közhely, közösségek képesek. Ezt a lényegi rosszat to­Ez azonban nem több szimpla trükknél, büvészke- í!yen tudatállapotban cigány- ról elhangzik, vagy látvány­désnél. A modern hatások közösség. A cigányokrol per- kent képre kerül. A nézőben désnél. A modern hatások , , . , , rr,a»att „„„ sze nagyon keveset tudunk, akarva-akaratlanul felébred, mogott egy romantikusan Annyit azonban igen, hogy az „ahogy Móricka elképze­naw séma rejtőzik. Egy fia- ilyen zárt szellemű, egysé- lr> gondolata. Annak elle­tal cigányfestő, aki Pesten ges kollektívák nincsenek él, megunja az „intellektuá- köztük. A cigányság ilyen lis vitákat", és visszatér fa- értelemben felbomló, nyi­lujába, a cigánynegyedbe, tott közösség, méghozzá rég- mányozásával. ahol született. Prófétánakiéi óta ilyen, Gyöngyössy Imre ' ' " 13. L. nére, hogy tudjuk, a rendező tekintélyes időt töltött a ci­gányság mai életének tanul-

Next

/
Thumbnails
Contents